Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1979-08-31 / 205. szám, péntek

MEGTARTJÁK az íratlan szabályt — A szocialista munkaver- seny minden munkahelyen je­lentős eredményekre vezethet. Persze ennek feltétele, hogy a formalizmusnak még a „haj­szálgyökerei“ se találjanak táptalajra benne — ezzel o gondolattal kezdte beszélgeti' sünket dr. Marta HrabinovÜ, az érsekújvári (Nové Zámky) ren­delőintézet fogorvosa, az üzemi szakszervezeti bizottság mun­kaverseny felelőse. A rendelőintézetben nyolc szocialista munkabrigád dolgo­zik, két további kollektíva pe­dig versenyez a cím megszerzé séért. — Megtartják e ezt az íratlan szabályt az önök kollektívái is? — A kollektívák különbüzö munkafelételek közepette dol­goznak, más-más a munkatölte­tük, az eredményeiket is kü­lönféleképpen kell elbírálni. Egy törekvésük azonban közös: nemcsak a munkájukat igye keznek kifogástalanul elvégez­ni, hanem ezen túlmenően, bi zonyos többletet is szeretnének nyújtani. EGY A NYOLC KÖZÜL A szocialista munkabrigád címet viselő nyolc kollektíva egyike a rendelőintézet gyer­mekrészlegén dolgozik. Tavaly megkapták a cím ezüst fokoza­tát, a versenyben azonban nem léptek tovább. — Felmértük a lehetőségein­ket és mindannyiunk vélemé­nye az volt, hogy az arany fo­kozat feltételeit a jelenlegi munkakörülményeink között nem tudnánk becsületesen tel jesíteni — magyarázza dr. Ján Kuchárik, a kollektíva egyik legtapasztaltabb, legidősebb tagja. A gyermekrészleg munkakö­rülményeire csakugyan ráillik a mostoha jelző. Az talán a legkisebb rossz, hogy a rende­lőintézet egy forgalmas útke­reszteződés saroképülete, s a gyermekrendelők ablakai ép­pen a főutcára nyílnak. Az ab­lakokat nyitva tartani képte­lenség, mert még egymás sza­vát sem értjük a kinti zajtól, nemhogy a kis betegek lélegzé­sét hallaná az orvos a vizsgá­latkor. — Sokkal nagyobb baj ennél, mint láthatta is, hogy a folyosó a várótermünk, s nincs lehető­ségünk a beteg és az egészsé­gi gyerekeket elkülöníteni egymástól. Sn például a beteg gyerekek számára rendelek, a kollégám — a két rendelő aj­taja szomszédos — pedig éppen tanácsadót tart. Négy gyermek- rendelő van a folyosón, de a közelben egyetlen szociális he­lyiség sincs. Érsekújvárnak ma csaknem ■<ü 000 lakosa van, s az új la­kótelepekre többnyire fiatalok költöznek. Fiatal házasok, gye­rekekkel. A gyerekek gondos egészségügyi ellátása elenged­hetetlen. Az új lakótelepeken egészségügyi központ nem épül így ezek a gyerekek is a ren­delőintézet kis páciensei. — Az, hogy városunk és a népesedés is fejlődik, örvende­tes. Ismét a helyszűkével függ viszont össze, hogy ezáltal az egy orvosra jutó gyennekpá- riensek száma is nő — mondja Kuchárik doktor. — Szakkép­zett gyermekorvosunk lenne, de rendelőre már nincs hely.^S ez u helyzet itt, ebben a rendelő- intézetben javulni már aligha fog. Kuchárik doktor körzetébe pl 1900 gyermek tartozik. A norma legfeljebb 1100 gyermek lenne. — Ilyen körülmények között nem lehetünk elégedettek ön­magunkkal és a munkánkkal. A NEHÉZSÉGEK ELLENÉRE Pedig igyekezetből ez a kol­lektíva — igazolja ezt az ezüst fokozat is — valóban jelesre vizsgázik. A nehézségek ellené­re a megbetegedések száma ná­luk sem magasabb, mint má­sutt. A kollektívának az is ér­deme, hogy a védőoltásokat minden gyermek megkapja. — Ha a szülők nem hozzák el a gyermeket a kötelező vé­dőoltásra — mert sajnos, ez még ma is előfordul — mi me­gyünk hozzájuk — mondja Za- char Júlia, aki már 27 éve gyer­meknővér. — Ilyenkor termé­szetesen felvilágosításra is fel­használjuk az alkalmat. A gyermekrészlegen reggel fél nyolctól este hatig rendel­nek, s a nyugat-szlovákiai ke­rületben elsőként Érsekújvár­ban vezették be, hogy a hétvé­geken is tartanak gyermekor­vosi szolgálatot. — Ne vegye dicsekvésnek, ha azt mondom, valóban jó a kollektívánk — folytatja Za­char Júlia. — Ha nem értenénk meg egymást, ha nem segíte­nénk egymásnak mindenben, ma nem lenne miénk a szocia­lista munkabrigád cím. Arról sem tettünk még le, hogy az arany fokozatot megszerezzük. De arra nyugodt lelkiismeret­tel majd csak az új kórház ren­delőintézetében vállalkozunk. MIKOR? Nehéz lenne megjósolni, hogy erre mikor nyílik lehetőségük. Időpontot még dr. Hlavička Imre, a rendelőintézet igazga­tója sem mert mondani. Az építkezés nem halad a tervek­nek megfelelően. — A közel ezer ágyas kór­házban helyet kap majd a ren­delőintézetünk, és természete­sen a gyermekrészleg is. A gyermekrészleg munkakörülmé­nyeit, nehézségeiket jól ismert­jük, a közeljövőben igyekszünk javítani a helyzetükön. A reha­bilitációs részlegünk új helyre költözik, helyiségeit pedig a gyermekorvosok kapják meg. A gyermekrészleg dolgozói örömmel fogadták ezt az ígé­retet, s a szülőkkel együtt tü­relmetlenül várják megvalósu­lását FLÓRIAN MÄRTA Az Észak-morvaországi Gázmü­vek egyik legfontosabb beruhá­zása a príborl földalatti gáztá­roló építése. A munkát jövőre kezdik el, és a létesítményt 42 hónap múltán adják át. A ké­pen: az Ostravai Geológiai Ku­tatóintézet munkatársai szovjet berendezések segítségével a tá­rolók kijelölt helyén fúrásokat végeznek (Felvétel: V. Svorčík — CTK) ORVOSI TANÁCSADÓ VIGYÁZZUNK GYERMEKEINKRE Az utóbbi időben nagyon sok szó esett a fertőző májgyulla­dásról, amely főképp gyerme­keknél fordult elő. Minden szü­lő igyekszik a lehető legna­gyobb mértékben gondoskodni gyermekéről és vigyázni testi épségére. Sajnos, mégis gyak­ran előfordulnak különféle fertőző beteségek. A májgyulladásról a legújabb kutatások során megállapítot­ták, hogy a betegségnek két­féle típusú vírusa van: az A és a B vírus. Az első szájon keresztül fertőz, a másik a vér­áramba való bejutással. A fer­tőző májgyulladás kórokozói károsítják a májsejteket. Az epe a véráramba kerül, ezáltal emelkedik a vér bilirubintartal- ma, s ebből a fölösleg a bőr­sejtekben lerakódik, ezért a bőr sárga színt kap. A vérbe került epepigment a vese útján kiválasztódik, ezért a vizelet barna sörre emlékeztető sötét­barna színű lesz. A máj a gyul­ladás következtében gyakran megnagyobbodik. A májsejtek elhalása már a kezdeti stádium­ban mutatkozik és az 5—15. napon tetőzik. A betegség gyógykezelése, illetve megszün­tetése után a máj általában is­mét rendesen működik. Előfor­dul azonban olyan eset is, hogy a májsejtek egy része elpusz­tul, a máj megkeményedik, de működik. Előfordul azonban olyan eset is, hogy a májsej­tek egy része elpusztul, a máj megkeményedik és működése már nem tökéletes. Az inkubá­ciós idő — vagyis a fertőzés IdejéTül a tünetek megjelenésé­ig számított idő — 14—60 nap. Minden olyan személynek, aki közelebbi kapcsolatban állott vagy érintkezett a fertőző máj­gyulladásban megbetegedett személlyel — 32 napig orvosi ellenőrzés és megfigyelés alattt kell állnia. A sárgaság tüneteinek meg­jelenése előtt a betegnek álta­lában hőemelkedése, hányinge­re, hasmenése van, nincs étvá­gya s a jobb oldali bordák alatt fájdalmat érez. Az is elő­fordulhat, hogy a beteg csuk­lói és izmai fájnak. A megbe­tegedés sokszor az influenzá­hoz hasonló tünetekkel járhat. A sárgaság először a szemfe­hérjén, majd a bőrön jelentke­zik. Ha ezt észleljük, azonnal orvoshoz kell fordulni. Az or­vos a beteget a fertőző osztály­ra utalja. A sárgaság 1—8 hétig tart. Ha a beteg idejében kór­házba kerül és szakszerű keze­lést kap, a májgyulladás nem jár súlyos következményekkel. Az A- és B-vírus okozta máj- gyulladás inkubációs ideje 60— 160 nap. Meg kell jegyeznünk, hogy nem minden sárgaság fer­tőző. A szem és bőr sárga szí­nét más betegség is okozhatja, például, ha az epevezetéket kő zárja el, vagy valamilyen da­ganat gátolja az epeműködést. Továbbá sárgaságot okozhatnak a szervezetbe került mérgek is. A fertőző májgyulladás keze­lésében nagyon nagy szerepe van a diétának, s a beteg testi­lelki nyugalmának is. Áz első nap, amikor a beteg étvágyta­lan és hány, csupán édes teát, gyümölcslevet és kétszersül tét kaphat. Két-három nap múlva, amikor az étvágya már jobb, szénhidrátdús táplálékot adunk neki. A fehérjét főképp tejből kapja, majd fokozatosan térnek át a főtt húsra és egyéb dié­tás fehérjékre. A diétát a gyógykezelés után sem hagy­hatja abba azonnal a páciens. Erre a háziasszonynak, a csa­ládtagoknak ügyelniük kell. Az orvos a diétát általában 6 hó­napra írja elő. Legyen gondunk arra, hogy ezt meg is tarthas­sa. Nagyon fontos a megfele­lő C-vitamin és B-vitaminok adagolása is. Jó, ha tudjuk, hogy a fertőző májgyulladásban megbetegedett egyén környezetében élő veszé­lyeztetett személyek gamma­globulin injekciót kapnak meg­előzésképpen. Természetesen idejében kell az orvosnál je­lentkezniük. A higiéniai-köz­egészségügyi intézet a helyszí­nen vizsgálatot tart, és szük­ség esetén elrendelheti a vesz­tegzárat (karantén), s azokat a helyiségeket, amelyben a beteg tartózkodott, fertőtleníti. Mindennél fontosabb a beteg­ség megelőzése. Ebben nagy szerepe van a személyi higié­niának és a lakushigiéniának is. Főképp az élelmiszerekkel kell óvatosan bánnunk. Nagyon fon­tos, hogy a romlandó élelmi­szereket hűtőszekrényben tárol­juk, s a legyektől mindig meg­felelően óvjuk. Az étkezés előt­ti kézmosást egyszer sem sza­bad elmulasztanunk. Ezzel ele­jét vehetjük a fertőzésnek. A gyermekeket erre már kicsi ko­rukban meg kell tanítanunk. Az edényeket minden alkalommal forró vízben — valamely moso­gatószer hozzáadásával — kell elmosnunk, s mindig alaposan le kell öblítenünk, lehetőleg fo­lyó víz alatt. Ahol nincsen víz­vezeték, ott se mulasszuk el az edények leöblítését mosoga­tás után. Az élelmaradékot — különösen a fehérjetartalmút — csak akkor fogyasszuk el, ha az étkezési szempontból ki­fogástalan. Legjobb, ha fogyasz­tás előtt átforraljuk az ételt. Dr. SOBOTA OLGA Kommentáljuk A társadalmi munka diadala Lakosságunk derékhada, az idősebbek és a középkorúak nemzedéke élénken emlékezik még a háború utáni éveik lázas tevékenységére, amelynek fő célja a rombolás, a pusztítás nyomainak eltüntetése volt. Ennek szerves része volt több szerteágazó és jelentős tömegeket, főleg fiatalo­kat mozgósító akció. A térítésmentes társadalmi munka jellemezte például a Harminc millió órát a köztársaságnak mozgalmat, továbbá az Ifjúsági Vasútvonal, később a Szö­vetségi Vasútvonal, az Ifjúságfalva a Kunőicei Kohómü és sok más jelentős létesítmény építését. Kétségtelenül az emberi munka, a lelkesedés, az aktivi tás egyik hőskora volt ez az időszak, amelynek oly so­kat köszönhetett az ország és amelynek nyomaira még ma is rábukkanunk. S mégis, ha mélyebben elgondolkodunk, akkor tisztán látjuk, hogy a társadalmi munka azóta mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban hatalmas fejlő­désen ment át. Változtak a formái, elsődlegessé vált az or­szág egész területén, annak szinte minden zugában nap nap után és évről évre mind nagyobb hozammal járó Z akció, s különösen annak nem beruházási része. Az egyedi ak­cióik helyébe a rendszeres, széles körű. túlzás nélkül mil­liókat mozgató társadalmi munka lépett, ami önmagában is minőségi változás. Ezt még tetézi, hogy ennek a köz­hasznú tevékenységnek célja nemcsak ilyen vagy amolyan építkezés, hanem mind kézenfekvőbb eredménye környe­zetünk védelme, szépítése, fejlesztése is. Ennek a mun­kának társadalmi jelentőségét röviden és velősen >ögy fo­galmazhatnánk meg, hogy szerves része lett a szocialista életmódnak. Nem kis" dologról van szó. Elég megállapítanunk, hogy az 5. ötéves tervidőszakban például az egész ország terüle­tén a Z akció nem beruházási része keretében nem keve­sebb mint 31 milliárd korona értékű müvet hoztunk létre. A hatodik ötéves tervidőszak első három évében pedig to­vábbi 27 milliárd korona értékkel gyarapodtunk, miközben a beruházások ennek az összegnek csak mintegy egyötö­dét tették ki. Űj utak, bölcsődék és óvodák zöldövezetek csatorna és vfzvezetékhálózat, közvilágítás és sok minden más köszön, hető a község fejlesztési és a környezetvédelmi programok megvalósításénak. Ma már százával vannak kisebb nagyobb községek amelyekben a véletlen látogatóban is már az el­ső pillantásra kialakul a megalapozott benyomás: itt szor­gos kezek nagy munkát végeztek. A lakosság nagy kezde­ményezése és cselekvőkészsége mellett ebben nem csekély érdeme van a nemzeti bizottságok tervező és szervező te­vékenységének, a Nemzeti Front szervezeti ösztönző hatá­sának és sok vállalat, üzem anyagi, illetve más jelegű hoz­zájárulásának is. Ez is egyik diadala a munkának, egyik meggyőzd bizo­nyítéka életközegünk szocialista feltételekhez méltó fej­lesztésének — mindannyiunk érdekében. Életünk egyéb területeihez hasonlóan, a jól végzett munka tudatában itt sem tehetjük ölbe a kezünket, nem pihenhetünk babérjain­kon. Kettős feladat áll előttünk. Az egyik, hogy még job­ban szélesítsük a társadalmi munka bázisát. A másik pe­dig az, hogy az elért eredményeket hatásosan óvjuk azok előtt, akik a köztulajdont, mindannyiunk megbecsült érté­keit — mert erre is van sajnos példa — Csáki szalmája­ként prédálják. GÄLY IVÄN IISZAZMIK SZOlETESNflP HIM Az udvaron ült, a megszokott helyén, és krumplit válogatott. Meglepődött, amikor melléül­tem a kispadra. Nem ismert meg, régen nem látott már, de amikor elmondtam, hogy a nagyapámhoz sokat járt a bog­nárműhelybe, tudta, ki vagyok. Kérdezés nélkül idézte fel a múltat, pontosan emlékszik minden részletre. Pedig nemrég ünnepelte a századik születés­napját. Benkó Mihály bácsi száz év­vel ezelőtt I-Irusovon született szegény szülők gyermekeként. Egész életében sokat dolgozott. Több helyen cselédeskedett fe­leségével együtt. Mindig oda mentek, ahol szükség volt rá­juk, s ahol a megélhetés biz­tos volt. A felszabadulás után rövid ideig még a szövetkezet­ben dolgozott éjjeliőrként. Ké­sőbb, amikor már gondozásra szorullak, Szécsénykére (Se- čianky) költöztek, mert itt él három gyermekük családjukkal. A tétlenséget soha nem bír­ta elviselni. A ház körül min­dig akadt tennivaló, s most sem tud soká egyhelyen ülni, bár már nehezése esik a moz­gás. Mari néni, a felesége meg­jegyezte, hogy tavaly még Mis­ka bácsi aprította fel a fát és szépen rendbe rakta, hogy télen se ázzon át. Míg a feleség vette át a szót, Miska bácsi kis dobozzal tért vissza a konyhából. Abban tart­ja a dohányt és a pipáját. Egy­szerre ugyan nem szívja hosz- szú ideig, de naponta többször előveszi. Aztán azt is elmondta, nagy meglepetés és öröm volt szá­mára, hogy nemcsak a család­ban, hanem a nemzeti bizott­ságon, sőt, még a szülőfalujá­ban sem feledkeztek meg a születésnapjáról. Apró szeme könnybe lábadt, mikor az ün­nepségre emlékezett vissza. Mert ott volt ám mindenki: három gyermeke, hat unokája, tizenhárom dédunokája és négy ükunokája. Ritkán jön így ősz* sze a nagy család. Szülőfalu­jában emlékeztek rá, hogy Ben­kó bácsi fiatal korában nagyon szeretett harmonikázni, ezért a kedvelt hangszeren játszották neki a nótákat. Amíg él, nem felejti el ezt a napot. Benkó bácsinak szép, nyu­godt öregkora van. Elégedett, csak egy valami hiányzik neki: az emberek. Nincs már ereje ahhoz, hogy a faluban felke­resse az időseket és felidézze velük a múltat, mely nehéz volt, de mégis szívesen emlékeznek rá. A búcsúzáskor elhangzott szavai most is a fülemben csengnek: — Csak az a baj, hogy fiatal korunkban szegények voltunk, s most, mikor megvan minde­nünk, már megöregedtünk. . é DEÄK TERÉZ Benkó Mihály iTómus Tibor felvétele) űj szó 1979. VIII. 31. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom