Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1979-08-30 / 204. szám, csütörtök
Ahol már a télre gondolnak AZ ÁRAMMAL VALÓ TAKARÉKOSKODÄST TÖRVÉNYNEK TEKINTIK Amikor az idén januárban a prágai Milasban jártam, éppen letelt a dolgozók áramhiány- nyal indokolt egyhetes kényszerszabadsága. A tehergépkocsik gumiabroncsainak gyártására szakosított vállalat a téli időjárás okozta gyakori energetikai problémák kiküszöbölésére törekedve tervbe vette ugyan saját áramforrása létesítését, egyelőre azonban nem nélkülözheti az áramszolgáltatást a közös hálózatból, így a tüzelőanyag- és az áramfogyasztás ésszerűsítése kétszeresen indokolt. Bedrich Pála vezérigazgató az év elején így vélekedett: — A nehézségek nem csak bennünket érintenek, s ezeket csak a saját erőnkkel küzdhet jiik le. Ehhez pedig rendíthetetlen akaratra, kitartásra és kötelességtudatra van szükségünk. Kiegyenlítették adósságukat Az Igazgató akkor még nem tudta, hogy a vállalat az állami tervnek mintegy 20 millió korona értékű áruval maradt adósa, és hogy a termeléskiesés pótlása ott, ahol rendszeresen három műszakban folyik a munka, igényes feladatnak bizonyul. Ám a féléves terv és a kollektív szerződések teljesítésének nyilvános ellenőrzése alkalmával kiderült, hogy a munkacsoportok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az eredmények a mindennapi feladataikat rendszeresen teljesítő dolgozóknak, valamint a szombati és vasárnapi 28 rendkívüli műszaknak köszönhetők. A tíznapos lemaradást az idén június végéig pótolták. Az árutermelési tervet 712 ezer koronával teljesítették túl. Az évi tervet tehát 6 hónap alatt 52,3 százalékra sikerűit teljesíteniük. Exportfeladataik 7,4 százalékkal való teljesítésével pedig megteremtették a lehetőséget annak, hogy külföldi megrendeléseiknek legkésőbb december 20-ig, és a szovjet megrendelésnek december 15-ig tegyenek eleget. De a dolgozók figyelme a költségmegtakarításra, az anyaggal, a fűtőanyaggal és az árammal való takarékoskodásra, a termelés ésszerűsíi ésére, valamint az újfajta termékek bevezetésére is kiterjed. — Tisztában vagyunk ugyanis azzal — utalt az izgazató a körültekintő munkaszervezésre —, hogy a közelgő tél további meglepetéseket tartogathat számunkra, amelyekre — ha nem akarjuk, hogy problémáink megismétlődjenek — jóelőre, gondosan fel kell készülnünk. Együttesen vállalt felelősség Ezen a téren a legnagyobb felelősség a vállalatnál 28 éve Vetésre készülnek Elegendő szerves trágyát juttotnak o földbe 1979. VJJÍ. 30. A zsigárdi (Ziharec) Efsz határában is őszies hangulat uralkodik. Pápai József főagronó- mus gondterhelten járja a határt. Nem csoda, hisz nem úgy sikerült az aratás, mint ahogy a múlt év őszén eltervezték. Ide s tova már harminc éve irányítja a növénytermesztést, de még nem fordult elő veié, hogy a szövetkezet határában a szellő ne ringatott volna búzászemeket érlelő kalászokat. Sóhajtozik is eleget. „Milyen aratás az — mondogatja — amikor nem lehet búzából fonni aratókoszorút.“ Elmondja, hogy miért maradt búza nélkül a szövetkezet határa. Tavaly egy kis túlbuzgóságtól hajtva korán nekifogtak a vetésnek, és már október 5-én az utolsó parcellába is elvetették a vetőmagot, örültek, hogy ilyen korán végeztek ezzel az igényes munkával. Azonban örömük nem sokáig tartott. A korán vetett mag ugyanis kicsírázott, de a későbbi szárazság miatt nagyon lassan fejlődött tovább. A vetőmag egy része kicsírázva ment tönkre a földben. A téli száraz fagyok és a tavaszi szárazság, valamint más elemi csapás ugyancsak megviselte a búzát, végül pedig a kárbecslő bizottság úgy döntött, hogy árpát kell vetni a búza helyére. Amikor az árpa kerül szóba, vidámabban folytatja. Jó lépésnek tartja, hogy a túl ritka búzát nem hagyták meg, mert az árpa hektárhozama átlagosan ötvenöt mázsa volt. Egyes parcellákon még jobban is fizetett. A Korái fajta árpából hektáronként ötvennyolc mázsát takarítottak be. Véleménye szerint az árpa jó termést ad a határban, de jó lenne olyan fajtákat kinemesíteni, amelyek nem dőlnek meg. Reméli, hamarosan vásárolhatnak ilyen vetőmagot. Ha ez sikerülne, akkor érdemes lenne nagyobb területen termeszteni árpát. Az agronómus kissé elégedetlenül szemlélgetl a szemes kukoricát is. Nem ad nagy termést, mert vetés után elöntötte a víz és a növények lassan fejlődtek. A sík területről nem tudták lecsapolni a vizet, ezért okozott olyan nagy kárt. Kilincseltek a felsőbb szerveknél is, szakküldöttség állapította meg a helyszínen az áldatlan helyzetet, és végre beleegyezést kaptak, hogy hatszáz hektáron meliorációs munkákat kell elvégezni a szövetkezet határában. Olyan csatornarendszert kellene megvalósítani, amely segítségével esőzések idején átemeléses módszerrel vezethetnék el a fölösleges vizet, szárazság esetén pedig öntözhetnének a csatornákból, illetve szabályozhatnák a talajvíz magasságát. Ugyanis nagyon nehéz lecsapolni a vizet, mert a főcsatorna medre magasabban van, mint az egyes parcellák szintje. Gondok között készülnek tehát a vetésre abban a szövetkezetben, amely az elmúlt években a gaiántai járásban a legjobb gabonatermesztők közé tartozott. Nem volt ritkaság a hatvan, sőt a hetven mázsás hektárhozam sem. A jó talajelőkészítés után megadták a növényeknek a megfelelő ösz- szetételű tápanyagot. Nem sajnálják az istállótrágyát sem, négyévente egy hektárra legalább négyszáz mázsát juttatnak. Nem véletlen tehát, hogy a szövetkezet földjeinek magas a humusztartalma. Azonban ez a kötött feketeföld könnyen ösz- szetömítődik, ezért rendkívüli gondossággal kell elvégezni a talajjavító munkákat. Stefan Mrázikkal, a szövetkezet elnökével együtt gondosan elkészítették az őszi munkák tervét. Számba vették mennyi gépük van, mennyi jut belőle a betakarításra, a szántásra és a vetésre. Rugalmasan szervezik a munkát, és ennek köszönhető, hogy a gépek átcsoportosításával már sikerült — rövid idő alatt — betakarítaniuk a silókukoricát. A három járvaszecskázóyal nagyon jó munkát végeztek. A szállítás is rendszeresen folyt. A silógödröket, miután azok megteltek, azonnal letakarták, hogy a siló- takarmány ne kapjon levegőt. Különös gondot fordítanak a talajelőkészítésre. A hosszabbított és két műszakban dolgozó traktorokkal már száztíz hektár földet készítettek elő bú za alá. Háromszor szántják meg a földet, hogy a mag jó ágyba kerüljön, gyorsan keljen és a növények még a téli fagyok előtt megerősödjenek. Sikerült leszántaniuk már a cukorrépa és a kukorica alá is a földet. Az agronómus szerint hektáronként — az egyes parcellák tápanyagtartalma szerint — 400— 500 mázsa istállótrágyát hordtak ki a földekre, és pár napon belül beszántották. A vetést a tervek szerint Lajta típusú vetőgéppel végzik. Ezeket idejében megjavították és bármikor indulhatnak velük. Most már csak az a kérdés, hogy mikor kezdjék, illetve fejezzék be a vetést. Nézetük szerint a legmegfelelőbb időszak október 10. és 20. között lenne. így tervezik, ha csak az időjárás közbe nem szól. BALLA JÓZSEF dolgozó Pavel Rosanint, az energiagazdálkodás vezetőjét terheli, aki tíz esztendeje tölti be ezt a munkakört. Elegendő tapasztalata van tehát a fennakadások és üzemzavarok megelőzésére irányuló intézkedések foganatosításához. Ez munkatársai véleménye, akik a megérdemelt szabadságát bizonyára kellemesen töltő Rosanin elvtársat helyettesítik. Elmondják, hogy a Mitasban ma már törvénynek tekintett villamosenergia-takarékoskodás az üzemi pártbizottság és a szakszervezet eredményes politikai-nevelő munkáját, a vezető gazdasági dolgozók és a munkacsoportok, tehát valamennyiük igyekezetét dicséri. Ezt bizonyítja az is, hogy bár az 1970— 1978 as években 14,3 százalékkal több alapanyagot dolgoztak fel, ugyanakkor azonban az áramfogyasztás mindössze 0,7 százalékkal növekedett. Ésszeriísítésí intézkedések Hogyan csinálták? A tüzelőanyag és áramfogyasztás rendszeres ésszerűsítése a szocialista munkabrigádok, a komplex racionalizációs brigádok és az újítók feladata. A gazdaságos fogyasztást a múlt év óta a párt, a szakszervezet és a SZISZ tisztségviselőiből, a mesterekből és a tapasztalt munkásokból megalakult bizottságok ellenőrzik. Észrevételeiket, javaslataikat rendszeresen megbeszélik és hat hetenként megvitatják az energiagazdálkodás dolgozóival. Ez azonban nem bizonyulna elegendőnek a termelési vezetőkkel fenntartott szoros kapcsolatok nélkül. Az elmúlt 24 óra eredményeit és .problémáit 1 naponta együttesen a reggeli tanácskozásokon, Pála igazgatóval pedig a hetenként háromszor megtartott értekezleteken beszélik meg, és természetesen arról is gondoskodnak, hogy a határozatokkal a vállalat valamennyi dolgozóját megismertessék. Éjszakai műszakok A legigényesebb áramfogyasztókat a dolgozók — mint minden évben, az idén is — kizárólag az éjszakai műszakokban üzemeltetik. Céljuk, hogy az összes fogyasztásnak legalább 33 százalékára ebben az időszakban kerüljön sor. Tisztában vannak azzal, hogy ez a társadalom érdeke, s ezért a szocialista munkabrigádok tagjai már most felkészülnek a várható nehézségekre, amelyek azonban erős akarattal és megértéssel leküzdhetők. Tekintettel arra, hogy az évente elfogyasztott tüzelőanyag 20 millió, az áram pedig 8 millió koronát emészt fel, a velük való takarékoskodás a hatékonyabb termelést is lehetővé teszi. Ez pedig nemcsak a vállalat, hanem a társadalom, tehát valamennyi dolgozó érdeke. KARDOS MÁRTA A zöldségkertészek munkáját segítik A család paradicsoma az erkélyen i$ Cserép heiyett műanyaglapok Kis helyen sok eper Az Agrokomplex ’79 119 kiállítójának egyike a všeni Cseh Paradicsom Egységes Földművesszövetkezet. A kelet-csehországi kerület üdülőhelyeiről közismert vidékének nevét viselő közösség tagjai 2500 hektáron, hegyvidéki körzetben gazdálkodnak. Amint Václav Malý, a kiállítási részleg vezetője sajtóértekezletükön elmondta, az arra alkalmas területeken gabonaféléket, burgonyát és természetesen takar- má n y n ö v én y e k et termes z temek. A növénytermesztés mellett jelentős az állattenyésztésük, s eredményeikkel a semilyi járás f ö 1 d m ű ves s z ö vet keze t e in e k sorában fontos helyet foglalnak el. A földművesszövetkezet neve azonban nemcsak a járás határain belül, hanem azon túl, lényegében az egész országban ismerős, elsősorban a zöldségtermesztéssel foglalkozók körében. A hírnevet melléktermelő ágazatukkal szerezték, amely évi 50 millió koronás bruttó termelésüknek mintegy harmadát adja. Az ágazat a zöldségtermesztési munkák könnyítését, hatékonyabbá és gazdaságosabbá tételét szolgáló eszközöket készít. Közülük a legjelentősebbeket mutatják be az országos mezőgazdasági kiállításon. Az egységes földművesszövetkezet tudományos előadója, dr. Karéi Polák ismertette az ágazat keretében folyó munkát, majd részletezte a Nyitrára (Nitra) hozott termékeik jelentőségét’ és előnyeit. — Három évvel ezelőtt mutattuk be a nagyközönségnek f ó 1 ia ketr e ceinket, a mel yekbem előnyösen termeszthető a paradicsom. Jelenleg országosan mintegy 300 ezer darabot használnak. Mindez nem véletlen, hiszen ötéves gyakorlati ismeretek bizonyítják, hogy egyetlen ilyen ketrecben termeszthető négy paradicsomtőről 36 kilogramm termést lehet leszedni, és a nagyüzemi viA kelet-szlovákiai Kő- és Kavicskitermelő Vállalat öanai üzemének dolgozói a milhošti gyártási részlegen a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójának tiszteletére vállalásukban arra kötelezték magukat, hogy a januári termeléskiesést a harmadik negyedév végéig pótolják. Ezenkívül az anyagi költségeken 40 ezer koronát megtakarítanak. Felvételünkön: Tibor Lu&kai technikus a szállítószalagot ellenőrzi. ^Felvétel: 5. Puškáš — CSTKJ szonylatban is elérhető a 25 kilogrammos átlaghozam. Egy hektáron négyezer fóliaketrec helyezhető el, és éhből már nem nehéz kiszámítani, hogy az így termesztett paradicsom még az intenzíven termő szőlőnél is nagyobb bevételt jelent a mezőgazdasági üzemnek. Az előadó még elmondta, hogy a kiállításra azért hozták el ismét a fólia ketreceket, mivel újabb kísérletekkel értékes ismereteket szereztek az uborka és dinnye termesztésére, sőt nemcsak a kistermelőknek, hanem azoknak is tudnak tanácsot adni, akiknek egy darabka kertjük sincs. A gyakorlat ugyanis igazolta többek között, hogy az egy négyzetméternél is kisebb területet elfoglaló fóliaketrec könnyen elhelyezhető a ház erkélyén, és a négy tő paradicsom — megfelelő tápanyag adagolás mellett — 30 centiméteres humuszrétegben is megadja a 30—35 kilogramm termést. Tehát a család egész nyári paradicsomszükségletét. És ráadásul a piros és zöld bogyókkal megrakott tövek szép látványt is nyújtanak. — A legújabb termékünk ez — mutatott két hajlékony műanyaglapot, amelyekből pillanatok alatt hengereket készített. — A pikírozott zöldség- palánták nevelésére szolgálnak. A hagyományos cserepeknél jobb a hőgazdálkodásuk, hosszabb az élettartamuk, használat után könnyebben tisztíthatok és kisebb helyen tárolhatók, de a leglényegesebb talán, hogy olcsóbbak. Továbbielőnyük, hogy a palánták ki- ültetésekor jelentős mennyiségű munkaerőt és időt lehet velük megtakarítani, mivel a földdel együtt könnyebben kiszabadítható belőlük a növény. A lapok mérete szerint hét, tíz, tizenkettő és tizenhét centiméter átmérőjű és különböző magasságú hengerek készíthetők, amelyek — szükség szerint — zöldség-, gyümölcs- és szőlőkertészetekben, sőt az erdészetben is alkalmazhatók. A hengerekhez műanyagtálcákat is gyártunk, s egy tálcán huszonnégy henger fér el. Az arra szolgáló forma segítségével ezeket egyszerre lehet földdel megtölteni. A kiállítási részlegen láthatókhoz Marie Poláková fűzött kiegészítést. — Munkánkkal a mezőgazdasági nagyüzemeket és a kistermelőket egyaránt szolgáljuk, s talán nem túlzás azt mondani, hogy sikerrel. Ezt a látogatók érdeklődése is bizonyítja. Sokan saját kertjükben akarják kipróbálni az általunk javasolt módszereket, elsősorban azok, akiknek csak kis terület áll rendelkezésre. Számukra ugyanis egyáltalán nem mellékes, hogy a talpalatnyi kertben, milyen területet foglal el egy-egy növény. Ezt figyelembe véve hoztuk el például ezt is — mutatott egy kiör alapú — kisebb-nagyobb hengerekből kialakított ■ emeletes „ágyásra“. — Viszonylag kis helyen, de aránylag nagy mennyiségű epret lehet benne megtermeszteni. EGRI FERENC a műanyaglapok jobbak, olcsóboak a hagyományos cserepeknél IA szerző felvétele)
