Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1979-08-25 / 200. szám, szombat
KIS n Rendszeresen értékelik a feladatok teljesítését Amikor az év első felében 8 preéovi FRUCONA n. v. tőkete rebesi (TrebiSov) üzemében szerzett tapasztalatainkról, a kedvező változásukról beszá moltunk, ezt ezekkel a szavuk kai zártuk: „Azért írunk mind erről, mert az a jó, ami elkez dődött a terebesi üzemben, italában folytatódik, s egyre ér tékesebb eredményekhez ve zet...“ Kíváncsian léptük át újból az üzem küszöbét, vajon tartó san felfelé ível-e a fejlődés görbéje? A tervfeladatok teljesítéséről, az üzemben elért gazdasági eredményekről, a légii letékesebbek: Pavel FerienČik mérnök, főüzemgazdász és vezető munkatársa, fán Bőgős tá jékoztattak. Lehetetlen mérleget vonni, az elért eredményekről számadatok összehasonlítása nélkül Ezért néhány alapvető tervmutató felsorolását nem nélkülözhetjük. Csakis így nyerhetünk világos képet az üzemben ki alakult helyzetről. Valéria Mallková és Mária Rovfiáková az uborka osztályozását végzi folana Ondrejová a palackzáró automatagép működését ellenőrzi (E. Žitňanský felvételei) Azzal kezdenénk, hogy ebben az évben a közel háromszázötven embert foglalkoztató üzem bruttó termelési terve, az előző évhez viszonyítva 30,1 százalékkal növekedett, s ennek értéke meghaladja a 102 millió koronát. Az áruértékesítési terv 24,4 százalékkal magasabb. Húskonzervekből, készételekből, különböző tartósított zöldségféléből, paradicsompépből több mint 103 millió korona értékű mennyiséget kell piacra juttatni. Az exportfeladatok értéke meghaladja a 3,3 millió koronát. Ma is érvényes a korábbi megállapítás: ebben az üzemben az elmúlt esztendő második felében következett be kedvező fordulat, illetve kezdődött el egy olyan folyamat, amely — az üzem politikai, gazdasági vezetői céltudatos szervező munkájának eredményeképpen — tovább fejlődik. Ez konkrét tényekkel bizonyítható. Az üzem létezése óta első ízben az idén sike- >011 módosítások nélkül teljesíteni az állami terv feladatait. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva 50,5 százalékkal, az 1977-es évhez képest pedig 108,8 százalékkal magasabb bruttó termelési tervet az idén hat hónap alatt 105,3 százalékra teljesítették. Az árutermelési tervet 101,5, az exportfeladatokat 104,5 százalékra teljesítették az első félévben. Az év eleji termelés-ki- esést az első negyedév végéig pótolták. A dolgozók létszámának növelése nélkül fokozták a munkatermelékenységet. Egy-egy dolgozóra számítva, az előző évhez viszonyítva több mint 46 ezer, az 1977-es évhez viszonyítva pedig közel 109 ezer koronával. A fegyelem, a rend iránti Igény „szele" - már a bejárati kapunál megérinti az üzem küszöbét átlépő érkezőt. Van itt még egy igein fontos, talán a legfontosabb említésre méltó dolog. Mégpedig az, hogy véget vetettek az ún. „zsákbamacska“, ha úgy tetszik „globális“, vagy „toreláló“ munkaértékelési módszerek korszakának. Megszívlelték a párt figyelmeztető szavait. A CSKP KB 13. ülése záródokumentumainak szellemében, minden egyes vezető dolgozó, munkacsoport, műhely, az itt dolgozó kollektívák minden tagja részére, személy szerint meghatározták az állami tervből eredő konkrét feladatokat. Ezek teljesítését rendszeresen értékelik Ez alól nem képez kivételt az üzemi kollektíva egyetlen, bármilyen beosztású tagja sem. Erről mindannyian meg vannak győződve. Ezt a módszert nagyon helyesnek, igazságosnak tartjuk. Talán nem tévedek, ha azt mondom, éppen ebben rejlik az eddig elért eredmények titka... Kétségtelen, — amint ezt a vállalati vezetőség értékelése is alátámasztja — a FRUCONA n. v. tőketerebesi üzeme ma már az élenjárók közé küzdötte fel magát. Nem szeretném „elkiabálni“, de nem lepne meg, ha az elért eredmények alapján ez az üzem elnyerné a vállalati vörös zászlót. KULIK GELLERT Magyarországi kiállítók sikere A KGST-togorszógok együttműködésének szellemében A Magyar Népköztársaság intézményei, kombinátjai, vállalatai és ipari szövetkezetei az Agrokomplex ’79 országos mezőgazdasági kiállításon olyan gépeket, gépsorokat, termelési rendszereket, valamint granulátumokat mutatnak be, amelyek alkalmazása lényegesen hozzájárul a KGST-tagállamai közös mezőgazdasági, fejlesztési programjainak megoldásához. Erről tájékoztatta az újságírókat a C pavilonban Dénes István, a Hungexpo megbízottja, a magyar kiállítás ve zetője. Hangsúlyozta, hogy a szocialista országok közötti együttműködésre kedvezőek o lehetőségek. A tárgyaló helyiségek előtt grafikon és fényképfelvétel ábrázolja azon vállalatok felfelé ívelő tevékenységét, amelyek már gyümölcsöző kapcsolatokat teremtettek a csehszlovák vállalatokkal. Érzékeltetik többek között a Bolyi Mezőgazdasági Kombinát tevékenységét, amely már több millió naposcsibét szállított baromfitenyésztő üzemeinknek. Az együttműködés szép példáját bizonyítják a Délsomogyi Állami Gazdaság bemutató táblájá ról olvasható adatok is. A gazdaság Magyarországon a legnagyobb területen — kilenc- száz hektáron — termel burgonyát. Vojkovics Gyula, a gazdaság képviselője elmondotta, hogy kétszázmázsás átlagos Diákok az építőtáborokban A Žilinai járási Építőipari Vállalat gazdasági vezetősége és a szakszervezeti üzemi bizottság egyezményt ikötött helybeli Építőipari Szakközépiskolával. Ennek alapján az isikola tanulói a vakáció idején meghatározott napokon kisegítő munkáikat végeznek az építkezéseiken, segítenek a kőműveseiknek, ácsoknak, a betonoz óknak és közülük néhányan a mesterek és az építésvezetők felügyelete alatt szakmai gyakorlatra tesznek szert, megtanulják az építőipari szakmát. Az idén a Šibenice szálloda és a Žilinai Vegyiművek szaktanintézetének építkezésén az említett istkoiáikból 15 fiú és 14 leány üzemi szakmai gyakorlaton vett részt. Munkaidejük 5 órás volt, tehát nyolc órától 13 óráig, és a tanulókat vállalati autóbusszal szállították a munkába és a munkából otthona iikba. A nyári építőtáborok keretében a Járási Építőipari Vállalat vezetősége és a szakszervezeti bizottság a Žilinai Gimnáziummal is kötött hasonló egyezményt. Júliusban és augusztusban az iskola 60 tanulója segít majd a vállalat dolgozóinak a kiválasztott építkezéseken és munkahelyeken. Ezek a munkáik csak használnak azoknak, akik a gimnázium elvégzése után építőipari szakmát fognak tanulni az építőipari szakközép- iskolákban vagy a főiskolákon. Mert a tapasztalt kőművesektől, iparosoktól sok fogást megtanulhatnak, ezenkívül nagy segítséget nyújtanak a Žilinai Járási Építőipari Vállalatnak az Idei igényes feladatok teljesítésében. —mťš— hektárhozamot várnak, de százhektáros területen négyszáz mázsás hektárhozamot akarnak elérni. Kísérleteznek a Holland Desiré fajta burgonyával, amelynek átlagos hektárhozama 350—400 mázsa. Baráti segítségnyújtásként ebből a fajtából ültető anyagot adtak a Vefké Leváre-i Efsz-nek, és a Šaštínske Stráže-i Állami Gazdaságnak. A tapasztalatok alapján a jövőben közösen határozzák meg a termelési programot. A szabadtéri részen a Tatabányai Delta Ipari Szövetkezet mutatja be a jérce nevelésére, húscsibe hizlalására, pulyka szülőpárok nevelésére alkalmas három szintes ketreceket, Hatókat és melegítőket. Dr. Félegyházi Ervinnének, a kiállítás helyettes vezetőjének nyilatkozata szerint máris nagy az érdeklődés a kiállított berendezések iránt. A J pavilonban szintén a KGST-tagországok együttműködésének szellemében rendezték meg a kiállílást. Roszik Pál, a Mezőtúri Gépészeti Főiskola tanszékvezetője elmondotta, hogy a búza, kukorica és a cukorrépa termeléséhez összeállítottak egy-egy gépsort olyan gépekből, amelyek a munkákat leghatékonyabban és legolcsóbban végzik el, a talajelőkészítéstől kezdve a betakarításig. A munkák végzésére szükséges gépeket mind a szocialista országokban gyártják. Ügyszintén nagy érdeklődést váltotlak ki a gépek működését ellenőrző, illetve hibakereső tesztelőgépek és mozgóműhelyek, valamint az alkatrész-felújító esztergapad. (balla ) A gyermek beszédhibáiról Az újabb kutatások nyomán egyre világosabbá válik a beszéd jelentősége az eredményes tanulásban, a jó társadalmi beilleszkedésben. Elöljáróban megjegyezném, Iiogy kevés olyan zavar van a gyermek fejlődésében, melynek megítélésében a nemtörődömség, a „majd kinövi“ szemlélet annyit árt és annyira elterjedt, mint ezen a területen. De lássuk, mit kell tenni azért, hogy az iskolába lépő gyermekek az emberi érintkezés, az ismeretszerzés eszközének biztos használatával kezdjék meg tanulmányaikat. Az egészséges fejlődés érdekében meg kell adni a cse esőmének azt az érzelmileg fűtött légkört, mely biztonsággal tölti el. E korszak bensőséges pillanatai szükség kéj)pen velejárói az anya és gyermeke közötti kapcsolatnak. és alkalmasak arra, hogy a szülő hangjára — mint a, környezet kapcsolatteremtő, próbálkozására — a gyermek figyeljem. Az érzelmileg fűtött légkörben hallott szavak eredményeként a gyermek is igen élénken igyekszik valamiféle hangjelenséggel viszonozni környezetének megnyilatkozásait Sőt, a Ififektetett kisded tovább játszik a hangokkal. Már«itt fel kell figyelni arra, ha mindez nem így történik, vagy a már megindult gagyogás abbamarad, ilyenkor a gyermeket mindjárt szakorvoshoz kell vinni, hogy meggyőződjünk, vajon jól hall-e a gyermek. Az érzelemmel töltött, a gyermekhez bőven beszélő környezetben az első év után rendszerint megjelenik az első „szó“. A „papa“, „mama“ vagy más, a környezet számára felismerhető „szó“ vagy „szavak“. Ezekkel a gyermek sok mindent kifejez, számuk hónapról hónapra gyarapszik. Természetesen e gyarapodás során azt tapasztalhatjuk, hogy a gyermek némely hangot kihagy, másokat felcserél, esetleg a szavaknak csak egy részét ejti ki. Ez természetes, s ha a környezet nem utánozza a gyermeket, hanem helyes beszédpéldát nvújt, ezek a hibák maguktól kiküszöbölődnek. Itt ismét álljunk meg, hiszen a beszéd megindulásának kritikus idejéről szóltunk. Mit tegyünk, ha nem indul meg a beszédfejlődés, meddig várhatunk türelemmel? Az első „szavak“ megjelenésének ideje nagyon sok fényezőtől függ. Ha kétéves korig a gagyogó, jól fejlődő gyermeknél nem jelennek meg az első szavak, akkor szakemberhez kell fordulni. Lehet, hogy az alapos vizsgálatra támaszkodva nyugodt lelkiismerettel mondja majd az orvos, hogy várjanak türelemmel. De megeshet, hogy a gyermek idegrendszerének, érzékszerveinek vagy a környezetnek — nemritkán több tényezőnek — károsító hatása magyarázza a beszédfejlődés megkésését. Ilyenkor az okok figyelembevételével a gyermek számára a szakorvos és gyógypedagógus közösen programot dolgoz ki, melynek végrehajtása nemegyszer a probléma megoldását eredményezi. A pöszeségröl talán csak annyit mondhatnánk, hogy ez az egyszerűnek látszó beszédhiba is igen sok különféle okra vezethető vissza. Ha egy-két hangra korlátozódik, elég ha az iskolába lépés előtti esztendőben gondoskodunk Javításáról. Ha azonban a hangok egész sorát érinti, és így a gyermek beszédét nehezen érthetővé taszi, akkor célszerű már az óvodába lépés első évében szakember tanácsát kikérni. Szólnunk kell az egyén számára legnagyobb terhet jelentő, s az eseteknek körülbelül 70 százalékában a 3 éves kor táján kezdődő beszédhibáról, a dadogásról. Sok gyermeknél előfordul, hogy beszédfejlődésének kezdetén közlési vágya és beszédkészsége nincs arányban. Rövidebb időn keresztül megeshet, hogy egy-egy hangot megismétel. Ogy is mondjuk, hogy ez fiziológiás dadogás. Ilyen eseteikben csak arra kell ügyelni, hogy a gyermeket ne figyelmeztessük hibájára. Más esetekben viszont már a kezdetben nem hang ismétlésekkel, hanem a hangok elnyújtásával találkozunk: ezt mindenféleképpen kórosnak tekintjük. A dadogás igen komolyan veendő, nehezen befolyásolható beszédhiba. Hozzátehetjük, hogy gyógyítása az idő előrehaladtával mindig nehezebb. Ezért már a dadogás lehetőségének felmerülésekor is haladéktalanul szakemberhez kell fordulni. Addig is, míg a szülők ezt meg tudják tenni, óvakodjanak attól, hogy gyermekük figyelmét felhívják beszédhibájára. Beszéljenek hozzá lassan, próbáljanak olyan játékokat (például bábjátékokat) játszani, melyben a gyermek nem saját hangján beszél. Minden ritmusos mozgással összekötött mondóka, ének hasznos. Nem térhetek ki a gyermekkorban előforduló valamennyi beszédhibára. Csak a leggyakrabban előfordulókat említettem. De a többire is áll az az igazság, hogy inkább feleslegesen kérje ki a szülő a szakember tanácsát, mintsem értékes hónapokat, nemegyszer jóvátehetetlen éveket veszítsen. A nemzeti bizottságok oktatási osztálya tud felvilágosítást adni arról, hogy hol működik beszédjavító szakember. PALOTÁS GÁBOR Egy vagy egyik? Gondolataink nyelvi megformálása közben mindnyájan szembe kerülünk ezzel a nyelvhelyességi kérdéssel: jó-e mondatunkban az egyik határozatlan névmás, vagy az egy határozatlan névelőre van szükség helyette? Sokféle szerepben élő egyik névmásunkat általában akkor használjuk helyesen, ha két vagy akár több ismert, a szövegösszefüggéssel vagy bármely más módon meghatározott személy, ül. dolog valamelyikére utalunk vele. Tehát természetesen helyes a használata olyankor, ha összesen kettő közül jelöl meg egyet — pl. Petőfinél: „Egyik kezében eke szarva, Másik kezében kard“ —, de egy eléggé elterjedt téves hiedelemmel ellentétben kifogástalan akkor is, ha kettőnél több, akár több száz ismert egyed valamelyikére vonatkozik. Pl.: „Megváltottam a jegyemet Miskolcra, s a Tokaj-expressz egyik másodosztályú fülkéjében telepedtem le.“ És mikor hibás mondatunkban az egyik? Nos, nem tanácsos ezzel a névmásunkkal élni, ha még nem említett, a szövegösszefüggéssel vagy a beszédhelyzettel nem megvilágított, s a hallgató va'&y olvasó részéről ismertnek, meghatározottnak nem tekinthető forgalmi körnek valamelyik egyedére utalnánk vele. Tehát pl. a vadász, ha megkérdezik, hogy mit lőtt, nem válaszolhat így: „Lelőttem az egyik nyulat“, csak ezt mondhatja: „Lőttem egy nyulat“. De ha úgy alakítja mondanivalóját, hogy az előzmények kellően meghatározzák a fogalmat, akkor már semmi akadálya az egyik névmás használatának, pl. ilyenféleképpen: „Négy nyúl futott keresztül előttem a mezőn. Az egyiket sikerült 1979. VIII. 25 lelőnöm.' GRÉTSY LÁSZÍLÖ
