Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1979-08-25 / 200. szám, szombat
1979. " Vili. 25. 5 A kommunista pórt az SZNF vezetője A döntő politikai erő irtó: V i I i o m Flevzci A pärtmuitta fontos szakasza Az új pártoktatási év előkészületei a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban Végéhez közeledünk a nyárnak, s az ősz beköszöntésével a párt alapszervezetekben megkezdődik a politikai nevelés ú) tanéve. Gondos előkészítését a járást pártbizottságok Politikai Nevelés Házai már a legutój&i f-ánoktatási év befejezésekor megkezdték, s ez a munka nem szüntHAt a nyári időszakban sem. Az új pártoktatási évvel kapcsolatos tervekről, elképzelésekről beszélgettem JÁN ADAM1 elvtárssal, a rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási pártbizottság Politikai Nevelési Hú zának igazgatójával. A történelmi tények egyértelműen megerősítik, hogy a müncheni árulást követően a munkásosztály többsége és a lakosság politikailag érett rétegeinek jelentős része tudatosította: azok a körök, amelyek a cseh és a szlovák nemzet, valamint a nemzetiségek egyedüli vezetőjeként tüntették fel magukat, nem tudták ezt a küldetésüket betölteni. Ezzel bizonyítást nyert a mar xista—leninista tanításnak az a tétele, amelyet Lenin fogai mazott meg, miszerint az imperializmus időszakában, az első proletár forradalom győzelme után, a burzsoázia reakciós, sőt döntő helyzetekben áruló szerepet játszik. Elmondhatjuk, hogy éppen a második világháború idején, az antifasiszta és a nemzeti felszabadító harc időszakában Csehországban és Szlovákiában a munkásosztály tudatára ébredt történelmi küldetésének, s a fasizmus által elnyomott, osztály- és nemzeti szempontból kizsákmányolt nem proletár rétegek jelentős részé is új vezető erőt kezdett keresni, és egyre jobban tudatosította, hogy ez a vezető erő csak a munkásosztály lehet. Ezzel összefüggésben még egy fontos mozzanatot kell kiemelnünk: már abban az időben, amikor az első Csehszlovák Köztársaság léte veszélybe került, s aztán a fasizmus ellen és a nemzeti szabadságért folytatott küzdelem időszakában kizárólag a munkásosztály képviseletében fellépő kommunista párt volt képes kidolgozni és végrehajtani a mély társadalmi és politikai válságból kivezető út reális programját. A szovjet hadsereg történelmi jelentőségű sztálingrádi és kurszki győzelme megteremtette a kedvező külső feltételeket ahhoz, hogy hazánkban is fellendüljön az antifasiszta és a nemzeti felszabadító mozgalom. Miután Karol Šmidke, Gustáv Husák és Ladislav Novomeský vezetésével létrejött az SZLKP 5. illegális vezetősége, a szubjektív feltételek is adottakká váltak ahhoz, hogy döntő fordulat következzen be az antifasiszta harcban, amely rövid Idő alatt nemzeti felkeléssé fejlődött. Szlovákia Kommunista Pártja biztosította a munkásosztály vezető szerepét a nemzeti szabadságért vívott harcban és a felkelésben, széles antifasiszta frontba tömörítette az összes dolgozókat és a demokratikus erőket. Azokat az erőket, amelyek hajlandók voltak tevékenyen hozzájárulni a fasiszta uralom lerázásához, amelyek egyetértettek az új Csehszlovákia létrehozásával, Csehszlovákián belül Szlovákia és a szlovákok egyenjogú helyzetével, valamint hazánk új külpolitikai orientációjával. Ezen erők összefogása abban nyilvánult meg, hogy Szlovákiában megalakult az antifasiszta ellenállási mozgalom központi politikai szerve, a Szlovák Nemzeti Tanács és 1943-ban megszületett a Karácsonyi Egyezmény. E program- nyilatkozat alapján a kommunista párt kezdeményezésének, szervezettségének és tömegbázisának köszönhetően megnyerhette a munkásság, az antifasiszta beállítottságú parasztság és értelmiség döntő többségét a dokumentumban kitűzött céloknak. Meg lehetett szervezni a kommunisták programjának talaján álló tömeges partizánmozgalmat, létre lehetett hozni a helyi és a járási forradalmi néphatalmi szerveket, a nemzeti bizottságokat, be lehetett vonni a felkelés előkészületeibe az antifasiszta katonákat, egyszóval létrejöttek a feltételek a klerikális fasiszta szlovák állam felbomlasztá- sához, a fegyveres felkelés, a nemzeti és demokratikus forradalom előkészítéséhez és megindításához. fgy aztán a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészületei és lezajlása idején a kommunista párt jól bevált a dolgozók széles frontjának vezető erejeként, s hősies, forradalmi és hazafias cselekedeteivel az egésŕ nemzet előtt nagy tekintélyt szerzett. Teljes egészében végrehajtotta programját, amelynek fő feladatai ezek voltak: fel kell számolni a fasiszta rendszert, politikai struktúráját és hatalmi gépezetét, Szlovákia felszabadított részén létre kell hozni a minőségileg új csehszlovák államot, amely az első köztársaságtól eltérően meg tudja oldani a legfontosabb szociális, politikai, gazdasági, kulturális feladatokat, új alapokon garantálja a csehek és a szlovákok egyenlőségét és egyenjogúsága:, > új külpolitikai irányvonalat képvisel: a Szovjetunióval • való szövetséget. E tények alapján Eduard beneš egyik támogatója, F. Uhlír, akit nem érhet az a vád, hogy rokonszenvezett az SZLKP vezetőségével, azt írhatta, pontosabban azt volt kénytelen írni, hogy az SZNF másik politikai erejét jelentő demokrata párttól eltérően a kommunista pártnak világos politikai programja van. Míg a kommunisták eszmeileg egységesek, a demokrata párt tarka, heterogén politikai csoport. Míg a kommunista párt élén többnyire lendülettel teli fiatalok állnak, akik bátran vesznek részt a politikai harcokban, a demokrata párt vezetői a legjobb esetben is csak középkorúak vagy idős emberek. Hogy ez mit jelent, az abban is meglátszik, hogy gyorsan gyarapodott a kommunista párt helyi és járási szervezeteinek tagáliománya, á kommunisták gyorsan egyesítették a szak- szervezeteket, miközben a demokrata pártnak egyetlen új szervezete sem alakult. Amíg a kommunista párt erősítette szervezettségét a néprétegek körében, agitátorai járták a falvakat, munkasokkal és parasztokkal beszélgettek, szervezték az értelmiség sorait, a demokrata párt tevékenységének nagy részét az SZNT klubjában fejtette ki íme, ezt írta F.. Uhlír. Az SZLKP képviselői a döntő politikai erőt képviselték a harcoló Szlovákia legfelsőbb szerveiben. A Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségeben és plénu- mában, valamint a Megbízottak Testületében fontos tisztségeket betöltve igyekeztek keresztülvinni a dolgozók javát szolgáló forradalmi intézkedéseket. Jól jellemzi a helyzetet az, amit /. Vrsíny, a demokrata párt egyik vezetője mondott Gustáv Húsúknak: Önök kommunisták nagyon előre rohannak, mi, demokraták kénytelenek vagyunk fékezni Önöket. A kocsi elé ló is kell, de fékre is szükség van, hogy ne történjen szerencsétlenség. Gustáv Husák nem juttathatta kifejezésre azt a benyomását, hogy a demokrata párt-minden eszközzel arra törekedett, hogy a fék erősebb legyen mint a ló. * A kommunisták vezető szerepe nagymértékben megnyilvánult u forradalmi nemzeti bizottságok munkájában, e szervekben ugyanis többségben voltak. Rájuk hárult az a felelősség, hogy az állami gépezet mind helyi, mind járási viszonylatban működjön, az ő feladatuk volt a közlekedés, a közellátás, az egészségügy megszervezése. A nemzeti bizottságok működésével mar a Szlovák Nemzeti Felkelés idején létrejött a népi demokrácia egyik tartóoszlopa, amely nélkül elképzelhetetlen a felszabadulás utáni fejlődésünk és jelenkorunk. Az SZLKP politikai súlyát döntő mértékben növelte a kommunista és a szociáldemokrata párt 1944. szeptember 17-én történt egyesülése a marxista—leninista tanítás elvei alapján. A szociáldemokraták jelentős része már a felkelés előkészületei idején is szorosan együttműködött a kommunistákkal. Ennek törvényszerű folytatásaként október közepén a szakszervezeti szervezetek Is egyesültek az üzemi bizottságok történelmi Jelentőségű poďbrezovái konferenciáján. Ez rakta le a csehszlovákiai szakszervezeti mozgalom 1946-ban történt végleges egyesítésének alapjait. Persze a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójával kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy a felkelést követően a szovjet hadsereg által felszabadított területen a kommunista párt biztosította a folyamatosságot. Élen járt az elpusztított gazdasági élet helyreállítására tett erőfeszítésekben, a dolgozó tömegeket a romok eltakarítására, az oi* szágépítésre mozgósította. Gustáv Husák már az SZLKP 1945. február 28-án és 'március elsején megtartott első kassai (Košice) munkaértekezletén kiemelte, hogy következetesen meg kell valósítani a Szlovák Nemzeti Felkelés politikai hagyatékát, mozgósítani kell az erőket a fasizmus végleges legyőzésére, az új, szociális és nemzetiségi szempontból igazságos Csehszlovák Köztársaság létrehozására. Már akkor figyelmeztetett arra, hogy az új élet alapelveinek megvalósításáért könyörtelen harcot kell vívni azokkal az erőkkel, amelyek a társadalom átalakulásának folyamatában ezzel szembe fognak szegülni. Csehszlovákia és Szlovákia Kommunista Pártja 1944 és 1948 között az egész közvélemény szemében olyan konstruktív politikai erővé vált, amely körültekintően képes megoldani az újjáépítés bonyolult politikai, szociális, gazdasági és kulturális problémáit, mégpedig a munkásosztály és az összes dolgozó rétegek javára. A kommunista párt politikai sikerei már 1945-ben, az államosításért és a földreformért vívott küzdelmekben, rokonszenvre tettek szert a lakosság körében, erősítették a párt politikai helyzetét, tekintélyét és erkölcsi hitelét. Ennek következtében — ami szintén törvényszerű volt — összefogtak a reakciós erők a forradalom vívmányai ellen, különösen a kibontakozó szocialista forradalom ellen. Már az 1946 májusában megtartott választások során megmutatkozott, hogy országos viszonylatban az erőviszonyok a kommunista párt javára alakulnak, s a társadalom politikai életében a kommunisták vezető szerepe a közelmúlt forradalmi harcain és azon az eltökélt szándékon alapul, hogy következetesen valóra váljon az antifasiszta és a nemzeti felszabadító harc forradalmi hagyatéka. Ebben a szellemben, a Szlovák Nemzeti Felkelés nagy eszméinek tisztaságáért vívott harc körülményei között folyt le a reakció ellen a küzdelem Szlovákiában is, különösen 1947 őszén. A Februári Győzelem véglegesen bebizonyította, hogy a kommunista párt társadalmunk vezető politikai ereje, támogatja őt nemzeteink és nemzetiségeink, dolgozóink döntő többsége, az a többség, amely lehetővé tette, hogy a kommunisták a reakcióval politikai eszközök segítségével szánjanak szembe, s végleges győzelemre vezessék a munkásosztályt és a többi dolgozót. — Miből indultak ki az előkészületek folyamán? — A CSKP Központi Bizottsága Titkárságának május 22-1 határozatából és természetesen az elmúlt oktatási év eredményeiből, melyet a járási pártbizottság elnöksége ülésén értékelt. Megállapította, hogy a pártoktatás tartalmi irányzata hozzájárult a kommunisták marxista—leninista tudásának elmélyítéséhez, a párt politikájának ismertetéséhez, elősegítette, hogy a tanultakat hasznosítsák a politikai munkában, a Nemzeti Front szervezeteinek tevékenységében. Kedvezően hatott a munka-, a társadalmi és a politikai aktivitás fokozására. A pártoktatás rendszerében érezhető a hatékonyságának elmélyítésére, színvonalának emelésére irányuló törekvés. Ugyanakkor lényeges eltérések tapasztalhatók az egyes tanulócsoportokban folyó oktatómunka színvonalában, a hallgatók tanulmányi előkészületeiben. Járásunkban lényegében kiépítették az előadók és propagandisták csoportjait. Az ideológiai aktíva fokozatosan elsajátítja a hallgatók aktivizálásához szükséges munkamódszereket. Az ideológiai aktívával kapcsolatban javult a Politikai Nevelés Házának irányító és ellenőrző munkája is, amely kedvező hatással van a pártoktatős tartalmi irányzatára és hatékonyságára. Elmélyült a tartalmi és módszertani segítségnyújtás is. — Az új pártoktatási évben hogyan törekszenek a színvonal további emelésére? — A Politikai Nevelés Háza az elért színvonalból kiindulva felmérte lehetőségeit, a pártoktatás hatékonysága elmélyítésének és színvonala további emelésének szükségleteit. Az elkövetkező időszakban a már bevált munkaformákon éa -módszereken kívül újakat is bevezetünk. Fokozott gondot fordítunk az ideológiai aktíva tagjai, az előadók és a propagandisták felkészítésére, főképpen tartalmi és módszertani szempontból. Arra számítunk, hogy a soron következő időszakban húsz elvtárs a kerületi és a központi politikai iskolában rövid tartamú tanfolyamot végez. Az előadók a szemináriumi formán kívül tanulni fognak az előadócsoportok kibővített ülésein. Ezeken rendszeres tájékoztatást kapnak a pártpolitikai munka eredményeiről és azokról a kérdésekről, amelyek a járási párt- bizottság ülésein szerepelnek. A huszonnyolc csoportban szervezett, mintegy kétszáz propagandista részére négy állandó szemináriumot szervezünk, amelyen a legképzettebb, legtapasztaltabb előadóink lépnek fel. Az előadók és propagandisták számára tanulmányi anyagok, tények és érvek kiadásával is számolunk, amelyek a járás feltételeire vonatkozóan segítenek a marxista—leninista tanok gyakorlati alkalmazásában. — Gondolnak az ideológiat munka más szakaszaira is? — Természetesen. A Politikai Nevelés Háza az agitációs központok és kollektívák vezetői, valamint a politikai agitáció szakaszán tevékenykedő más dolgozók részére negyedévenként tartalmi-módszertani szemináriumot rendez. A szemináriumon megtárgyalják a politikai munka eredményeit, kérdéseit és feladatait. Az említett aktíva munkájának elősegítésére negyedévenként Híradót adunk ki, ebben a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, Járásunkban a gazdasági tervfeladatok teljesítésének eredményeiről nyújtunk majd tájékoztatást. A tagkönyvcserével kapcsolatos beszélgetések alkalmával számos elvtárs feladatul kapja politikai ismereteinek gyarapítását. Mivel a bennlakásos politikai iskolák férőhelye nem elégíti ki a szükségletet, a Politikai Nevelés Háza két ideológiai szemináriumot indít. Ezeken az előadások időtartama mintegy hatvan óra lesz, s a szeminárium záróbeszélgetéssel fejeződik be. A járási politikai iskolában a tagjelöltek ötnapos és a fiatal párttagok háromnapos bennlakásos tanfolyamain kívüJ folytatni fogjuk a pártcsoportok vezetőinek júniusban megkezdett oktatását, s januártól kezdődően tanfolyamot indítunk a pártbizottságok tagjainak időszerű feladataival összefüggésben. A Politikai Nevelés Háza munkatervében számolunk azzal is, hogy Kiás társadalmi szervezeteknek is segítséget nyújtunk .a politikai nevelőmunkában. A Szocialista Ifjúsági Szövetség szervezetei részére az előadócsoportok szervezésén kívül az oktatás tartalmi-módszertani előkészítésére is gondot fordítunk. Hasonlóképpen tervet készítettünk a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szervezeteiben megvalósuló politikai nevelőmunka segítésével kapcsolatban. Munkatervünk’en fontos helyet foglal el a politikai irodalommal és a pártsajtóval kapcsolatos tevékenység. A járási könyvtár illetékes osztályával együttműködésben a különféle rendezvények alkalmával előadással egybekötött könyvkiállításokat rendezünk. Tervbe vettük az ideológiai aktíva munkájához szükséges anyagok kiadását. — Hogyan vesz részt a Politikai Nevelés Háza a pártoktatás színvonalának ellenőrzésében és a közvetlen módszertani segítség nyújtásában? — A járási pártbizottság előadóit hosszabb időszakra beosztottuk az üzemi és a holyi pártbizottságok előadócsoportjaihoz. Hasonlóképpen az üzemi és a helyi előadócsoporiok tagjait megbízták a propagandista-csoportok munkájának segítésével. Az előadók az ellenőrzést konkrét módszertani segítséggel kapcsolják össze. Az oktatási év folyamán legalább három ilyen akcióban vesznek részt, s az ellenőrzés eredményeiről jelentésben tájékoztatják a Politikai Nevelés Házát. Novemberben a pártoktatás megkezdését és tartalmi irányzatát vizsgálják meg, februárban és március első felében az oktatás színvonalát és hatékonyságát ellenőrzik, májusban és június első felében pedig részt vesznek a pártoktatás eredményeinek értékelésében. A múlt évben nem voltunk elégedettek a felnőttoktatás korszerű pedagógiai módszereinek kihasználásával. Most fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy az előadók alkalmazzanak szemléltető eszközöket, s ily módon Is fokozzák a hallgatók aktivitását. — Köszönöm a tájékoztatást. GAL lAszlú Banská Bystricán a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. és a KGST 30. évfordulójának tiszteletére képkiállítást nyitottak, amely a látogatókkal megismerteti a távolsági gázvezeték építését. Felvételünk a kiállításról készült. (Felvétel: T. Babjak — CSTK)