Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-17 / 166. szám, kedd
Tévéműsorok — nyáridőben A csehszlovák TELEVÍZIÓ ajánlatából Korábban közöltük, hogy * harmadik negyedévben, vagyis a nyári időszakban módosul a csehszlovák televízió műsorszerkezete, elmarad néhány közművelődési ós publicisztikai adás, rövidebb a délutáni műsoridő, a második programion ál tatóban 19.30 órákor kezdődik a közvetítés. Nem változik az esti adások rendje, és a műszakban dolgozók 8*4- mára, a délelőtti órákban, továbbra is megismétlik az elfixé inapi főműsorokat, tévéjátékokat, filmeket, olykor egy-egy zenés műsorral kiegészítve. A tévé tehát igazodik a nyár ritmusához, hangulatához, ez azonban nem jelenti azt, hogy háttérije szorul ideológiai politikai szerepe. Nemcsak a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójának szentelnek számos műsort, hanem más történelmi, illetve jelenkori eseményeknek, társadalmi gazdasági kérdéseknek ls, és hát az aratásnak, mely a tévében, mint minden esztendőben, az idén is az országos aratóünnepély közvetítésével fejeződik be. A következőkben konkrétan is szeretnénk fölhívni a figyelni néhány hasznosnak, érdek**- nek ígérkező műsorra — a harmadik negyedév „tartalomjegyzékéből“. A nyár nemcsak örömet, hanem sokszor gondot is szerez a kirándulóknak, főként a szírt- gáltatások és a kereskedelem területén jelentkező fogyatékosságok miatt. Ezzel foglalkozik Az árnyékok a napernyő alatt című riportmfísor, amely turistaközpontokba és az országon áthaladó nemzetközi útvonalakra vezeti ©1 a nézőt. Szeptemberben folytatják a Ki a bűnös? címfl népszerű sorozatot, melynek legújabb epizódja a gazdasági bűnözéssé] foglalkozik. Trenűiw gazdag történelmi múltját a vársziklán található római kori írás születésének időpontjától eleveníti föl a lMugarievo 179—Trenčín 1979 című dokumentumfilm. Zvolenban és környékén forgatták a [ól dolgoztok, cigá- nyok című dokumentumfilmet, mely jó példát mutat föl a cigányok munkájáról, emberi magatartásáról. A gyermek- és ifjúsági műsorokkal kapcsolatban említsük meg, hogy több, korábban sikerrel vetített és újfent kép- «myőre kívánt műsort megismételnek, és körülbelül tíz érát szentelnek a gyermek és ifjúsági műsorok Duna díjért rendezett V. nemzetközi fesztiváljának. Jozef Kfóner, Éva Kristínová, Eva Krížiková és Dušan Blaškovič főszereplésével hétrészes vidám sorozatot láthatnak a kicsinyek egy harmadikos kisfiúról és nagyapjáról, a nyugdíjas kovácsról, aki jószívű, és igencsak furfangos ember. A sorozat címe: Éljen a nagypapa. Az ifjúság számára készült Ján Jurka és Jozef Pálka Alkalom című, erősen kritikai szemléletű tévéjátéka, mely arról szól, hogy egy főiskolát végzett fiatalember milyen nehézségek, csalódások közepette találkozik a gyakorlati élettel. A Vörös és fekete szovjet tévéváltozatán kívül egy másik híres és szép regény is megelevenedik a képernyőn, Gustave Flaubert Érzelmek iskolája című műve, francia filmsorozatban, Marcel Cravenne rendezésében, Jean Pierre Leaud, Francoise Fábián és Catherine Rouvel főszereplésével. A szovjet filmtermésből az ifjabb nézők számára közvetítik A szép Varvara, A nagy szelídítő, a Moszkva—Kassíopea, az Üt a világűrbe, a Tavaszi átváltozások és a Kulcs a 10. b-töl című alkotásokat. Alekszandr Kru- pin novellájából készült a Vasölelés című lengyel film. Ugyancsak lengyel alkotás a Figyelmeztetés, mely a majda- neki koncentrációs tábor egyik felügyelőjének peréről szól. Újabb epizódokat láthatunk a Gyilkossági osztály című ausztrál krimisorozatból, láthatjuk továbbá a Krakatoa eímű amerikai, a Federico García Lorca meggyilkolása. című olasz, a Tizenegy több mint három című magyar, a Tűzfészek című NDK-beli filmet és a világhírű Tamangót, amely még az ötvenes években készült Prosper Mérimée regényéből, Curd Jtir- gens. Jean Servais és Roger Hanin főszereplésével. A tévédrámák közül emeljük ki a világ drámairodalmát bemutató sorozat újabb darabját, Lope de Vega A kertész kutyája című komédiájának televíziós változatát, melyet Pavol Haspra rendezett. A főbb szerepekben Soňa Valentovát, Juraj Kukurát, Magda Vášáryo vát és Zuzana Krónerovát láthatjuk. Ugyancsak jeles színészek szerepelnek az Aranyváros című Jozef Horák-regény alapján készült négyrészes tévéjátékban. Egy gazdag Selmecbányái (Banská Štiavnica) család életét, és ezzel együtt a szlovákiai bányászat „aranykorát“ eleveníti meg a sorozat, történelmi tények fölhasználásával, Igor Ciel rendezésében. Offenbach operett, Chopin- emlékműsor, továbbá különböző hangversenyek, itthoni és külföldi zeneművészek, énekesek jubileumára készített zenés műsorok ís szerepelnek természetesen a képernyőn, és a tévé rögzíti néhány nyári zenei fesztivál eseményeit Mindez persze csupán töredék abból a műsorrengetegből, amely a nyári hónapokban kitölti az adásidőt. Nem tartozik ugyan szorosan a témához, de jegyezzük le, hogy a közeljövőben már a tv-híradó valamennyi kiadását színesben sugározzák, eleget téve többek között az Intervízió és az Eu- rovízió kívánságának, mely szerint csak színes anyagokat vesznek át a csehszlovák tévétől is a két szervezetbe tömörülő társaságok. — bor Egy életmű értékei R i 9 e I e Alajos tárlata Bratislavát n szobrászok vő fosának is nevezhetjük. Itt alkotott Viktor Tilgnor, Fadrusz János, ás itt született 100 évvel ezelőtt Rigele Alajos. ErríM az évfordulóról emlékezik meg a Mirbach-palotában rendezett tárlat. Rajzolton, különböző alkotásokban és fényképeken elevenedik meg agy életmű, amelynek kezdetét Fadrusz János híres Mária Terézia kompé- zíciójának másolata jelenti. Korán megnyilvánult Rigele formaképző képessége, ami annyira meglepte Fadrusz [»*- tert, hogy a fiúnak mintázó* viaszt, zsebkést és antómiai laszt ajándékozott. Rigele lag első kiállításán, a Stampl könyvesbolt kirakatában mutatták be az imént említett első munkát és néhány más művét. A buzgón kísérletezd gyerek elhanyagolta a tanulást, meg is bukott a gimnázium negyedik osztályában és kitiltották az iskolából. Egy stukatör- anunkával foglalkozó svájci származású pozsonyi szobrász., Messner műhelyében készül fel későbbi tanulmányaira. Rövidesen sorra rendelik nála arcmásukat a jómódú polgárok- Elkészíti a helybeli festő, Pitt- hordt Lajos mellszobrát is. Ilyen eredmények után felveszik a bécsi Képzőművészeti Akadémiára. Itt bontakozik ki a kitűnően rajzoló fiatalember tehetsége. A jelen tárlaton láthatjuk többek között az Öregasszony című finoman kidolgozott dom- feorművet és a kor újbarokk ízlésével formált Copjos lánykák bronzszobrát. Az anyai szeretet igényes kompozíció, akárcsak az 1903-ban elhalálozott Fadrusz Jánost megörökí- tő szép plakett. Tanulmányai befejezése előtt formázza meg a bor Istenének, Bacchusnak a szobrát, melyben már érvényesül egyéni felfogása. A nagy férfi test kevésbé tagolt, s a felületet összefogottabb síkok képezik. Oklevéllel a kezében tér vissza szülővárosába, és megnősül. Az arcmások, emléktáblák és az egyházi megrendelésekre készített munkák szűkös megélhetést nyújtanak a már családos művésznek. Vágyálma: egy római tanulmányút, az európai plasztika remekeivel való közvetlen találkozás elérhetetlennek tűnik számára. Szerencséjére a pozsonyi Dómtemplomban elhelyezendő PázRigele Alajos: A kis táncosnő l1926) mánu Péter-síremlékre Fraknói Vilmos, a történész és püspök pályázatot ír ki. Az első díj nyertesét kétéves római tartózkodást biztosító ösztöndíjjal is jutalmazza. Rigele tervét siker koronázza. Rómában 1908- ban nyitja meg műtermét. Több kísérlet után elkészül a klasz- szikus keretbe illeszkedő magas dombormű, a határozott körvonalú, álló figura. Pázmány, az ellenreformáció harcosa saját könyvét tartja kezében: az Igazságra vezető kalauzt. Ugyancsak Rómában mintázza meg, gyöngédséggel, Erzsébet királynő impresszionista hatást keltő szobrát ís. 1911-ben hazatér, és csalódik. A városi tanács nem váltja be a távozása előtt tett ígéreteket. Nem támogatja műterme felépítésében. Az- egykori Stefánia úton, Mahr kőfaragó fából készült kicsi műtermében lát munkához és élete végéig kénytelen itt dolgozni. 1914-ben bevonul. Rövidesen a hadsereg szobrászműtermében dolgozik. Katona-szobrokat alkot. Egy háborús emlékműhöz készült vázlata alapján születik meg jóval később expresszív szobra: a Sebesült harcos. Az első Csehszlovák Kúttársaságban, a megváltozott »H*o- nyok következtében, elvesztette régi pártfogóit. Azonban Bratislava lázasan épül. Az új bér- és magánházak, a villák díszítésében részt vesz ő is. Már társadalmi, illetve munkás tematikájú művei is van nak (Kovács, Bányász.) És az elesettek tiszteletére emelt emlékművek. Életművét a Madách Imre sírján álló Ádám-szohor koronázza meg. Rigele Alajos, aki kénytelen volt fölaprózni a tehetségét, 1940-ben halt meg. BÁRKÄNY JENÖNÉ- Oj filmek ~ NYOLCVAN HUSZÄR (magyar) Tiszta és szép mondanivaló- jú ez a film nyolcvan magyar huszár küzdelmes kálváriájáról, hogy Lengyelországból hazatérjen, harcolni az 1848-as szabadságharban. Sára Sándor alkotása fa forgatókönyvet Csfoóri Sándorral együtt írta a. rendező, aki egyébként filmjének operatőri feladatait is maPontos rajzot ad a film a huszárok belső konfliktusáról, hogyan őrlődnek a kötelesség, a parancs,, a felelősség között. A hazatérés előzményeinek és előkészítésének ábrázolása után a film a menekülést tárja a néző elé. A hazafelé vezető út a Kárpátok félelmetes szikláin, a természettel való viasA magyar film egyik megrendítő jelenete gára vállalta) realista hangvételű történelmi kalandfilm; értéke abban rejlik, hogy a műfajt egy szép gondolat kifejtésére használja fel, arra, hogy bemutassa: az emberség, a tisztesség miként tágul haza- szeretetté és a haza iránti kötődés a más népekkel való szolidaritássá. A történet egyetlen síkon fut. A Monarchia közös hadseregének egy császári ezrede Lengyelország egyik kisvárosában állomásozik. Idegein megszállók tehát, akiket ‘a lakosság gyűlöl. Magyarország már lángol. Levelekből, üzenetekből értesülnek a magyar huszárok arról, hogy a sebtében verbuválódott seregek Kossuth szavára harcba szálltak a Habsburgok ellen. A szívük haza- küdetné őket, hogy ők is csatlakozzanak a harcoló katonákhoz, de a kötelességük ott tartja őket, az ő feladatuk, hogy letörjék a lengyelek szabadságvágyát. Érlelődik a szökés gondolata, de a megtorlástól való félelem erősebb a hazavágyódásnál. A szervezett szökést szinte pillanatok alatt határozza el a század. A lehetetlenre vállalkozik e«z a nyolcvan huszár. kodás képei lenyügözőek, a látvány azonban elrejti a gondolatot, a film eleve a hősi vállalkozás kudarcát sejteti. S egy utolsó lovasroham: szomorú, reménytelen; a huszárokat lelövöldözik, a megmaradókat megtizedelik. Az alkotás álromantika nélkül mutatja be a rettentő küzdelmet, a kétségbeejtő, az alternatíva nélküli helyzet s az elszánt akaraterő szorítását- Kár, hogy a néző nem tudja meg a huszárokról, hogy kik, milyen emberek, ki várja őket odahaza, hogy az alkotók nem motiválták jobban alakjukat. Egyébként kidolgozott, lélektanilag is átgondolt színészi alakításokat láthatunk a filmben. Közülük is kiemelkedik Dózsa László, Tordy Géza, Madaras József, Juhász Jácint, Cserhalmi György, Oszter Sándor. Emlékezetes alakot formál Szabó Sándor a császári generális szerepében. Fogyatékosságai ellenére is az alkotás a nemzeti önismeretet formáló, a történelmet a maga dialektikus összetettségében ábrázoló magyar filmek legnemesebb hagyományait, folytatja tovább. LENGYEL FILMNAPOK A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából (július 22) Bratislavában ezen a héten lengyel filmnapokat rendeznek. A Filmklubban — lengyel filmművész-küldöttség részvételével — tegnap este díszelőadáson mutatták be az Arzenál akció című alkotást; soron szerepel Janusz Zaorski műve, a Tengerre néző szoba, melynek nem mindennapi szituáció a magva, a témát azonban az élet adta. Stanislav Ró- zewicz munkája A szenvedély, a Piotr Garlicki és Zbigniew Zapasiewicz ■ főszereplésével készült film a múlt század 48 as A lengyel filmnapok műsorán szereplő TENGERRE NEZÖ SZOBA egyik kockája Jan Lomnickí munkáját. A film cselekménye a megszállt Varsóban játszódik, 1943. március 26-án, amikor az ellenállók egy fiatalokból álló csoportja megrohamozta a Gestapo székházát, hogy kiszabadítsa, a megkínzott és fogva tartott partizánokat. A nézők július 17-e és 21-e között a Slovan moziban a lengyel filmművészet egy-egy jelentős alkotását láthatják. Műéveiibe kalauzolja a nézőket. Agnieszka Holland alkotása, az Életpályázat a fiatalságról, a szerelemről és az első sorsdöntő lépésekről szól. Az érdeklődők megtekinthetik Krzysztof Zanussi Spirálját is Jan Nowicki, Maja Komorow- ska és Piotr Garlicki főszereplésével —, mely Lengyelor- szág-szerte nagy visszhangot keltett* —i/m — ÚJ szó 1979. VII. 17.
