Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-17 / 166. szám, kedd

mu 1979. VI!. 17, 5 Lindán szemért harcolni kall Július 10-én is szemerkélt az eső, mint az előző napokban, té; lens égre kényszerítve a tő- ■keterebesi (Trebišov) járásban is az aratásra felkészült kom- hájnosokat. így a tervbe vett aratási riport helyett beszélge­tés kerekedett Ivan Bogdanyi mérnökkel, a járás egyik ve­zető tisztségviselőjével, mert egyikünk sem indulhatott ha­tárjárásra. Az idei aratás fel­adatai, a járás mezőgazdaságá­nak fejlesztésével összefüggő egyéb kérdések kerültek szóba, — Májusban különösen nagy volt a szárazság, most pedig 6zinte megállás nélkül esik — panaszkodott Iván Rogdányi, a TrebiSovi Járási Pártbizottság titkára. — Alacsony a kalászo­sok szára, kevés lesz a szalma, de ami megtermett és kasza alá érett, azt sem tudjuk fo­lyamatosan betakarítani. Meg­kezdtük ugyan az aratást, de az eső miatt abba is hagytuk. A közel 31,5 ezer hektár sűrűn vetett gabonából több mint 123 ezer tonnás hozamot várunk. Az állami alapokba e tervek szerint 50,5 ezer tonnát adunk el. Aránylag jól felkészültünk ■az idei aratásra. Saját kom­bájnjainkon kívül a bardejovi, a humennél, a prešovi, a Spiš­ská Nová Ves-1, a poprádi, a svídni'ki és a Stará ľubovňa-i ■járásból 134 vendégkombájn •érkezik. Csak az indulást vár­juk ... — Milyen terméshozamokkal számolnak? — Sajnos, a vártnál átlago­san alacsonyabb terméshoza­mokkal kell számolnunk. Ép­pen ezárt minden szemért har­colnunk kell. Tudatában va­gyunk, hogy a mi járásunktól társadalmunk — teljesen jogo­san — többet vár el. A Kelet- Szlovákiában 1980 ig tervezett 1 millió tonna gabonából járá­sunknak 215 200 tonnát kell adnia. Az időjárás miatt tavaly csak 88 százalékra teljesítet­tük a ránk háruló feladatokat. Dicséret illeti az abarai, a csi- cseri és a vojčicei szövetkeze­tei, mivel mindháromban túl is szárnyalták tervüket. Az idén megsokasodtak a gondjaink. Ezekre utalva azzal kezde­ném, hogy az ősziek áttel elése nem volt sikeres. Például a bú­zával bevetett 24 712 hektár te­rületből több mint 6200 hektá­ron kellett kiszántani, pótolni a vetést. A korábbi évekhez vi­szonyítva 14—21 nappal meg­késett a tavaszi munka, s azt sem hallgathatom el, hogy a tavaszi kalászosok vetését sem végeztük el agrotechnikai ha­táridőben.. A továbbiakban Ivan Bogdá- nyi elvtárs felhívta a figyel­met egyéb olyan, a járási párt- bizottság júniusi ülésén is megem 1 í te 11 k ör ü l m é n yekr e, medyek kedvezőtlenül hatnak a mezőgazdaság, főleg a növény- termesztés fejlődésére. — A járási pártbizottság elé­gedetlenségét fejezte ki azért, hogy az Állami Meliorációs Vállalat illetékes kerületi szer­vei nem teljesítik megfelelően! a kelet szlovákiai síkság ter­mőföldjének védelmével és fel- használásával kapcsolatos fel­adatokat. Elsősorban a talaj- vízlevezetés és az öntözőháló­zat bővítése, illetve a meglevő öntözőhálózat kihasználása te­rén. A 6. ötéves tervidőszakban járásunk területén 10 220 hek­táron kell elvégezni a lecsapo- lást, azt a három év alatt csu­pán 34,8 százalékra teljesítet­ték. Joggal elvárjuk, hogy az illetékes szervek az eddiginél sokkal rugalmasabban valósít­sák meg a kelet-szlovákiai sík­ság talajjavítási munkálataival összefüggő állami terv felada­tait. — Ha már szóba került ez a termelés növelése szempontjá­ból valóban rendkívül fontos kérdés, szeretnénk arról is hallani, milyen eredménnyel működtek a szárazság idején a járásban kiépített öntözőrend­szerek? — Az idei szárazság idején újból bebizonyosodott, milyen nagy jelentősége van az öntözé­ses gazdálkodásnak — vála­szolta Bogdányi elvtárs, — de természetesen csak akkor, ha működnek is a meglévő rend szerek, berendezések. Az e té­ren szerzett tapasztalataink nem a legjobbak. Járásunkban közel 580 hektár területet ön­töztek. Több helyen, a nagyka­posi efsz, a Kiráiyhe'lmeci Ál­lami Gazdaság, az abarai efsz földjein, teljes mértékben üze­meltek ezek a berendezések. De például a csicseri szövetke­zet határában — a sobrancei AGROPROGRES szakemberei­nek mulasztásai miatt — hosz- szú ideig nem működött a 478 hektáron kiépített öntözőrend­szer. Nem azt akarom monda­ni, hogy a mezőgazdasági üze­mek részéről nem követnek el hibát, viszont adott esetben az öntözőberendezések karbantar­tásáért felelős intézményeket terheli a felelősség. — Várható valami javulás ezen a téren? — Bízunk abban, hogy a jú­lius elején Bodrogszerdahelyen ( Streda nad Bodrogom), a köz­ponti szervek képviselőinek je­lenlétében megtartott, tárcakö­zi ellenőrzőnapon hozott intéz­kedések folyamatosan véget vetnek ezeknek az áldatlan ál­lapotoknak a kelet-szlovákiai síkságon. Ettől nagy mérték­ben, függ, hogy a termőtalajról a mi járásunkban is a kívánal­maknak megfelelő mennyiségű és minőségű termékeket taka­ríthatunk be. Bogdányi elvtárs azt is el­mondta, bíznak a járás kom­munistáinak, többi dolgozójá­nak lelkes tenniakarásában, s abban, hogy a szokásosnál ne­hezebb aratásban a hagyomá­nyokhoz hűen — az idén is segítséget nyújtanak a mező- gazdasági üzemeknek. Annak tudatában, hogy mindannyiunk kenyeréről van szó. (kulik) A CSEHSZLOVÁK LÉGIFORGALMI TÄRSASÄG ÚJDONSÁGAI Ä turistaforgalom zavartalan lebonyolításáért Javában tart a repülőévad. A Csehszlovák Légiforgalmi Tár­saságnak és a többi szocialista ország légiforgalmi társaságá­nak van mit tennie, hogy — egymást kölcsönösen támogat­va — kielégítsék a bolgár, a román, a lengyel, az NDK és a Jugoszláv turisták igényeit. A nyári hónapokra soron kívül tervezett kb. 1800 repülőúton — a számítások szerint mintegy 180 ezren vesznek részt. A ilegtöbb gépet Prágából és Bra- tislavából indítják Burgaszba és Várnába. Érthető, hogy a légi forga lom ilyen nagy méretekben történő, amúgy is sok gonddal járó lebonyolítása a géppark fokozatos kiegészítését, illetve korszerűsítését teszi szüksé­gessé. Erre a Szovjetunió jó­voltából minden lehetőségünk megvan. A kiváló tulajdonsá­gokkal rendelkező, rendszere­sen továbbfejlesztett szovjet re­pülőgépekkel az évek folya­mán a legjobb tapasztalatokra tettünk szert. Ennek a ténynek köszönhe­tő, hogy a napokban géppar­kunk újabb típussal bővült. A jól ismert IL-62 továbbfej­lesztett mása — az IL-62 M — mindenekelőtt a távoli orszá­gokkal lesz hivatott fenntarta­ni a kacsolatot. De az idén nyáron minden bizonnyal nagy segítséget jelent majd a Feke­te-tenger partjára és onnan ha­za igyekvő turisták zökkenő- mentes szállításában is. A népszerű „tucskókat" fo­kozatosan helyettesítő IL-62 tí­pusú személyszállító gépeink 1968 óta teljesítenek nemzet­közi légi vonalainkon szolgá­latot. Tervezőik, szerkesztőik és építőik kiváló munkája megbízhatóságukban és a kor­szerű gépekkel szemben tá­masztott követelmények telje­sítésében nyilvánul meg. Mint­hogy azonban a fejlődés fel­tartóztathatatlan, az Iljusin ter­vezőiroda dolgozóinak leg­újabb termékei — az IL 62 M típusú repülőgépek — számos szerkezeti újítással tűnnek ki, amelyeknek egy részét S. V. Novozsilov főtervező szavai szerint — a csehszlovák piló­ták javaslatára valósítottak meg. A négymotoros IL 62 M — szakembereink legnagyobb megelégedésére — elődjénél lé­nyegesen kevesell hajtóanya­got fogyaszt. Ennek, és beépí­tett póttartályának köszönhe­tő, hogy a gép 100 km-rel hosszabb utat, tehát összesen 10 000 km-t tehet meg leszál­lás nélkül. A tetemes hajtó­anyag megtakarításán kívül a leszállási illetéket is megtaka­rítja azokon a repülőtereken, amelyeken a leszállásra csak a hajtóanyag pótlása, vagyis mű­szaki okok miatt volt szükség. A szárnyakon megvalósított újítások jóvoltából a gép 15- ezerszer érhet földet és emel­kedhet a levegőbe anélkül, hogy ez túlzottan igénybe ven­né a motorokat. Gyakori le­szállási lehetőségének nagy előnye, hogy rövid útvonala­kon is üzemeltethető, és hoev összesen legalább 30 ezer órát tölthet a levegőben. Életta^ta- ma tehát a kétszeresére növe­kedik. Az új repülőgép célszerűen és ízlésesen berendezett fedél­zete — és ez vo'lt a konstruk­tőrök egyik legfőbb .feladata — tágasabb a megszokottnál, s ezért 168 utasának a legna­gyobb kényelmet nyújtja. Az eddigi gyakorlat szerint a mindenki által hozzáférhető poggyásztartót lezárható kis szekrények pótolják. A fedél­zet kellemes megvilágítása és a csehszlovák gyártmányú ülő­helyek, valamint a motorok tompított, alig hallható zaja is minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy a többórás repülő- utakon jól érezzék magukat az utasok De az elmondottakon kívül is számos előnye van az új gép­nek. Ilyen pl. a repülés bizton­ságát fokozó berendezés, amely a már elindított gépet — gya­nús körülmény, vagy hiba ese­tén — megakadályozza a fel­szállásban. Motorhiba esetén pedig két motorral is bizton­ságos a repülés. A gép mentő felszerelése ugyancsak tökéle­tesebb az eddiginél. Az IL-62 M típusú új repülő­gép első példánya már közle­kedik a CSLT légi vonalain. A névadás alkalmával a Plzeň ne­vet vette fel, s ezt Plzeň vá­rosának a gép törzsén feltün­tetett címere hirdeti. Tekintettel arra, hogy rövi­desen a további repülőgépek is m eg j el enne k r ep ü 1 ő terei n ke n, semmi akadálya megnöveke­dett turistaforgalmunk zavar­talan lebonyolításának. —km— Már három évtizede gyárt hazánk penicillint, az iparilag legré­gebben előállított antibiotikumot. Az antibiotikumok és élettani transzformációk kutatásával foglalkozó intézet munkatársai nagy­ban hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt években jelentősen csök­kent u penicillingyártás önköltsége. A képen: Petr Pilát kandi­dátus (Felvétel: J. Vrabec — CTKJ Áz önellátás a cél Minden szól takarmányra szükség van A szálas takarmányok begyűjtését a rimaszombati (Rimavská. Sobota) járás mezőgazdasági üzemei az elmúlt évben az aratás­sal egyenrangú folyamatként kezelték. Az idén a „zöldaratás"1 fontosságát még inkább kihangsúlyozzák a járás irányító szer­vei. Nem véletlenül, hiszen a gabonatermés kedvezőtlen időjá­rás következtében előreláthatóan elmarad a várttól. Ezen, saj­nos, már aligha tudnak segíteni, ám mindenképpen adottak a feltételek a sok esetben koncentrált takarmányt is pótló tö­megtakarmány szükségletek teljes fedezésére. Ma még nyitott a kérdés: Mennyire élnek e téren lehetőségeikkel a járás me­zőgazdasági üzemei? Amint azt a napokban Fe- rencz Gyulától, a járási mező- gazdasági igazgatóság „takar­mányfelelősétől“ megtudtuk, az első kaszálás mérlege az éve­lő takarmányok és az állandó fűfélék szempontjából egyaránt derűlátásra ad okot. A hosszan­tartó májusi szárazság nem tett jót a növényzetnek, de végülis sikerült 35 hektáron felüli át­lagtermést betakarítani. Ennél többre az adott körülmények között nem is lehetett számíta­ni. Az állandó fűfélékkel borí­tott több mint 10 ezer hektáros kaszáló első betakarítását a hegyvidéki gazdaságok kivéte­lével szintén befejezték már a közös gazdaságok, s miután az időjárás kedvezőnek mutatko­zik, a gyors második kaszálás után még a harmadik kaszálás­ban is reménykednek néhány mezőgazdasági üzemben. A korábbi években több me­zőgazdasági üzem — főleg a gabonatermesztéssel foglalko­zók — csupán 80—90 százalé­kát fedezte takarmányszükség­letét, a hiányzó mennyiséget a téli és a koratavaszi időszak­ban szénavásárlással pótolták. Az idén merőben megválto­zott a helyzet, a járási mező- gazdasági igazgatóság minden gazdaság számára célul tűzte az önellátás elérését takarmányok­ból. Néhány úgynevezett gabo­na- vagy répatermesztő körzet­be tartozó nagyüzem példája mutatja, hogy ez nem irreális elképzelés, illetve követelmény. A Hrnčiarske Zalužany-i Efsz- ben, a Tornaijai (Šafárikovo) és a Bátkai Állami Gazdaságban a legbiztatóbb jelenleg a helyzet, de Várgedén (Hodejovo) és to­vábbi mezőgazdasági üzemekben is jó úton haladnak. A takarmányszükséglet fede­zése terén a ma még gondok­kal küzdő földművesszövetkeze­tek számára elsősorban az ara­tás utáni gyors másodvetés kí­nál megoldási lehetőséget, de járási viszonylatban számolnak mintegy 300 hektár ún. nem mezőgazdasági terület (árkok, folyópartok) termésének be­gyűjtésével, valamint egyes ka­pásnövények melléktermékei­nek (kukoricaszár stb.) értéke­sítésével. A napjainkban folyó munkák tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy az aratást követően minden mezőgazdasá­gi üzemben késedelem nélkül kezdték meg a tarlóhántást és a nyári keverékek vetését. Au­gusztus elejéig előreláthatólag 4500 hektáron vetnek silótakar­mányt. A jelenleg folyó második ka­szálás tapasztalatai kedvezőek, s remény van a 20 mázsán fe­lüli hektáronkénti átlagos ho­zam betakarítására. A munkák folyamatosságát különösen a hegyvidéki gazdaságokban féke­zi a Reform típusú kaszálógé­pek alkatrész-hiánya. HACSI ATTILA FOLYAMATOS SZÁRÍTÁS ÉS RAKTÁROZÁS A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat dunaszerda­helyi (Dun. Streda) üzemének dolgozói jóval az aratás kezde­te előtt alaposan felkészültek a gabona szárítására és raktá­rozására. Idejében hozták azo­kat a szervezési intézkedése­ket, amelyek a gabona zökke­nésmentes átvételét segítik elő. A felvásárló üzem igazgatósá­ga, párt- és szakszervezeti ve­zetősége felkészítette a dolgo­zókat, tecnikusokat, sofőröket, laboránsokat és szárítómestere­ket a csúcsmunkákra. Megis­merkedtek a legújabb munka védelmi és szakmai előírások­kal. A járási mezőgazdasági igazgatóság szakembereivel karöltve elvégezték a gabona- termés felbecsülését valameny nyi mezőgazdasági üzemben. Megbeszélték, szerződéses ala­pon meghatározták a szállítás módját és helyét. Minden szö­vetkezet és állami gazdaság dolgozói tudják, hogy hová, mennyi gabonát szállíthatnak naponta. Ezzel a módszerrel fo­kozatosan csökkenteni tudják a gabonát szállító járművek vára­kozási Ideijét. Az idén 44 695 tonna búzát és 13 074 tonna ár­pát vásárolnak fel az állami alaookba. Tóth József, az üzem igaz­gatóba elmondta, hogv az idén különös gondot fordítanak a kenyérgabona elraktározására, valamint a sörárpa kezelésére. Sütőipari értéke miatt elkülö­nített helyen táróiják a Jubi­lejná ja és a Solaris búzafajtá­kat, de a különböző árpafaj­ták kezelésére is nagy gondot fordítanak. Ezenkívül nagy mennyiségű takarmányborsót vásárolnak fel. Az üzem igazgatója hangsú­lyozta, hogy évről évre javul­nak a raktározási lehetőségek. Míg tavaly 8700, addig az idén már 9600 vagonra van kapaci­tásuk. Ez annak köszönhető, hogy Nagymegyeren (Calovo) a tervezett határidőre sikerült átadni a gabonasilókat és hangárokat. Ezzel szemben Du- naszerdahelyen és Alistálon (Hroboňovoj a silók átadása késik. Javulás tapasztalható a szárítás terén is. Nagymagya­ron (Zlaté Klasy) például egy újabb Rábolna típusú szárítót helyeztek üzembe, melynek se­gítségével a járás napi szárítá­si kapacitása meghaladja a 9520 tonnát, ami nagyjából összhangban van a kombájnok naDi teljesítményével. Az aratás folyamatossága vé­gett az üzem dolgozói bevezet­ték az éjszakai műszakot, sőt ünnepnapokon is átveszik * gabonát. KRASCSENICS GÉZA Ivan Bogdányi (Felvétel: arch.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom