Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-06 / 157. szám, péntek

LEONYID BREZSNYEV FOGADTA ROBERT BYRD SZENÁTORT ft SZOVJET—AMERIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS MINDKÉT NÉP ÉRDEKE (ČSTKj — A hadászati táma­dó fegyverzeteik korlátozásáról szóló szovjet—ameriikai szerző­désről tárgyalt Leonyid Bre/.s uyev Robert Byrd ameriikai sze­nátorral. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke a Krímben fogadta a demokrata párt szenátusi többségének ve­zetőjét, -aki a Legfelsőbb Ta­nács meghívására énkezelt a Szovjetunióba, A szovjet—ameriikai 'kapcso­latuk elvi kérdéseiről szólva Brezsnyev megállapította: Car­ter elnökkel folytatott bécsi meg be szé lé se i ere dmé n ye ké n t a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak távla- tai nem rosszaik. Most mindkét országnak az a feladata, hogy megtegye a szükséges erőfeszí­téseket az adott lehetőségek megvalósítása érdekében. A békés célokat szolgáló szovjet —amerikai együttműködés fej­lesztése kétségkívül mindkét nép érdeke, s egyúttal az egész emberiség érdeke is — ban goztatta Leonyid Brezsnyev. A hadászati támadó fegyver­zetek kel részletesen és hosz­saan foglalkoztak a megbeszé­lés sórán. Brezsnyev megái la­pította: a SALT-II. szerződés és a vele összefüggő dokumen­tumok mind ez ideig a legna­gyobb hozzájárulást jelentik a rakéta-, a nukleáris fegyverke- aés megfékezéséhez. Az SZKP KB főtitkára aláhúzta, hogy a szerződés az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvein ala­pul, a Szovjetunió és az Egye­sült Államok kötelezettségei és érdekei teljes mértékben ki­egyensúlyozottak a szerződés­bein, amelyet megbízhatóan le­het el lenőr izmi. Leonyid Brezsnyev kifejezte reményét, hogy a SALT-II. szerződés mielőbbi hatályba lépése megnyitja az utat új, a hadászati fegyvereiket mész szemeimen korlátozó és csők ikentő intézkedések előtt a SALT-III.-ról folytatandó tár­gyalásokon, s ezze! együtt elő­segíti azt is, hogy sikereket érjeinek el a fegyverkorlátozás és a leszerelés más terüle­tein is. Byrd szenátor a maga részé ről állást foglalt amellett, hogy pozitívan fejlesszék az Egyesült Államok és a Szov jetunió kapcsolatait, tegyenek további közös erőfeszítéseket a felvetődött kérdések ikölcsö nősen elfogadható megoldá­sára. Leonyid Brezsnyev és Robert Byrd szenátor (ČSTK-felvétel | TAKARÉKOSSÁGI INTÉZKEDÉSEK BULGÁRIÁBAN (ČSTK) — A bolgár sajtó tegnap nyilvánosságra hozta a Bolgár Népköztársaság Minisz­tertanácsának határozatát a tö­meg- és az állami közlekedés­ben való üzemanyag-takarékos- ságról. A határozat műszaki és szervezési intézkedéseket ren­del el a közlekedési eszközök hatékonyabb kihasználása érde­kében. A határozat értelmében au­gusztus 31-ig kivonják a forga­lomból azokat a teherautókat, amelyek rossz műszaki állapo­tuk miatt több üzemanyagot fogyasztanak. A minisztertanács határozata több intézkedést ír elő az üzemanyagok ésszerű és taka­rékos kihasználását illetően. Az állami közlekedési eszközök utalványra kapják a bizonyos időre szóló meghatározott üze ma n y a g -me n n y i sége t. Azo k a r az autókat, amelyek ezt a mennyiséget idő előtt elhasznál jáik, kivonják a forgalomból, A határozat elrendeli, hogy az utcai világításra szolgáló elektromos áram mennyiségét 70 százalékkal csökkentsék. JOSEF HAMAN, a CSKP KB titkára 1979. július 2-től 4-ig baráti munkalátogatáson tartóz­kodott Lengyelországban a LEMP KB meghívására. Varsó­ban Stefan Olszowskival, a LEMP KB Politikai Bizottságá­nak tagjával, a KB titkárával tárgyalt. A SZOVJETUNIÓBAN A föld békéjéért címmel megjelent a bécsi szovjet—amerikai csúcs- találkozóval kapcsolatos doku­mentumokat, beszédeket és más anyagoikat tartalmazó gyűjte­mény. OAMASZKUSZBAN megnyílt a 26. nemzetközi vásár. 27 hek­tárnyi területen a Barad folyó partján 39 ország, köztük Cseh­szlovákia, a Szovjetunió, az NDK, Magyarország, Lengyelor­szág, Bulgária és Kuba mutatja be termékeit. LISSZABONBAN hivatalosan közölték, hogy ez év első ne­gyedében 27,7 milliárd escudo (több mint félmilliárd dollár) volt a portugál kereskedelmi mérleg deficitje. A TANZÁNIAI ARUSHA vá­ró sá ban befejezte kétnapos kon­ferenciáját az öt ,,frontország“ képviselője Afrika déli része fejlődésének koordinációjáról. NICARAGUA* Somoza még mindig nem szándékozik lemondani Vietnami — kínai tárgyalások: Peking ismét hu maradt önmagához (ČSTK) — A Sandinista Nem­zeti Felszabadítási Front (FSLN) egységei minden front- saaikaszom előretörtek, és Ma nagua elten újabb támadást készítenek elő. A sandinisták szerdán elfog­lalták a hondurasi határhoz közel fekvő San to Tomas vá­rosát. Ádáz harcokról érkezett hír a fővárostól délre fekvő Jiiiotepe városából. Az FSLN tüzérsége itt lelőtt egy ellen­séges repülőgépet, egy tankot megsemmisített és néhány pán­célkocsit felrobbantott. A nem­zeti gárda ebben a térségben igen sok katonáját vesztette el. A felszabadított városokban új népi igazgatási szerveket hoznak létre. Az FSLN általuk szervezi a lakosság ellátását és a gyógyszerszállításokat. Néhány városban hatalmas felvonulásokat rendeztek a hazafias erők és a nicaraguai ideiglenes kormány támogatá­sára. Szerdán este visszatért Ma- naguába Washingtonból Law­rence Pezzullo amerikai nagy­követ. Néhány napig tárgyalt az USA külügyminisztériumá­ban a további lépésekről, ho­gyan lehetne a nicaraguai helyzetre vonatkozó amerikai intervenciós tervet végrehajta­ni. Tegnap ismét találkozott Somozával. Rafael Cano, a dik­tátor sa<jtó titkára újra biztosí­totta a külföldi újságírókat, hogy ,,az elnök a ránehezedő nyomás és az Amerikai Álla­mok Szervezetének határozata ellenére ivem szándékszik le­mondani“. Somozának ez ideig nem sikerüli összehívnia a ni­caraguai kongresszus tagjait, akiknek néhány jelentős belpo­litikai kérdésről kellene dön­teniük. E bábképviselőszerv maradványai ezért csak „kö­tetlenül“ tárgyalnak. (ČSTK) — A vietnami—kínai kapcsolatok normalizálásáról folyó tárgyalások második, pe kingi fordulójának tegnapi ülé sén Han Nien-lung, a kínai kül­döttség vezetője ismét élesen támadta Vietnamot. Ezúttal az indokínai menekültek problé­májával hozakodott elő, amely Peking Vietnamul lenes propa­gandájának új eszköze. E „probléma“ valódi hátterével ellentétben a kínai küldött Viet­namot „barbarizmussal“ vádol­ta. A kínai fél újra azt a felté­telt támasztotta, hogy Vietnami vonja ki csapatait Kambodzsá­ból. Dinh-Nho-Liem, a vietna­mi küldöttség vezetője azonban rámutatott, hogy ez a kérdés kizárólag Vietnam, Kambodzsa és Laosz belső ügye. Egyálta­lán nem függ össze a két or­szág között jelenleg folyó tár­gyalások lényegével, mert a vietnami csapatok jelenlétét Kambodzsában és Laoszban két­oldalú egyezmények teszik le­hetővé. A vietnami nép közösen har­colt Kambodzsával és Laosszal a japán, francia és amerikai agresszor ellen, és közösen vívta ki a győzelmet, hangsú­lyozta Dinh-Nho-Liem. Ha el­múlik a kínai vezetők expan- zionista és hegemonista politi­kájából eredő agresszió és in­tervenció veszélye, ha biztosít­va lesz Vietnam, Kambodzsa és Laosz függetlensége és önálló­sága, a vietnami csapatok ha­zatérnek a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanáccsal és a Lao­szi Népi Demokratikus Köztár­saság kormányával kötött egyezmények értelmében, jelen­tette ki a vietnami küldöttség vezetője, majd aláhúzta, hogy Vietnam jelenléte Kambodzsá­ban és Laoszban megfelel az ENSZ Alapokmányának és az el nem kötelezett országok alap­elveinek. 1979 VII. 6. az aránytalanul nagy kőolaj- fogyasztás meggyorsították az előre jelzett folyamatot. Objek­tív tény, hogy a világon már egyetlenegy ország sem növel­heti lényegesen a kőolajterme­lést. Szaúd-Arábiáról például azt tartották, hogy szükség esetén naponta 12 millió bar­rel kőolajat fejthet (egy barrel 158.8 liter), de a mai helyzet­ben megmutatkozott, hogy a legmagasabb határ 9,5 millió barrel. Amennyiben valamelyik ország kivételesen növelhetné a termelést, ezt csak nagy be­ruházások árán érhetné el. Ez vonatkozik a tengerfenéken fejtő országokra (Nagy-Britan­nia), valamint azokra az orszá­gokra is, amelyeknek kőolaj­gazdagsága nehezen megköze­líthető területeken található (Szovjetunió). Egyes szakemberek attól fél­nek, hogy a világ kőolajtartalé­ka még a mai nemzedék élete alatt kimerülhet. Ez a tény is tükröződik a kőolaj árában és a vele való gazdálkodásban. Az utóbbi időben hírt adtunk arról, hogy a világon több or­szágban, köztük egyes szocia­lista országokban is különböző intézkedéseket foganatosítottak a kőolaj és kőolajtermékek fo­gyasztásával kapcsolatban, be­leszámítva a benzin, a fűtőolaj, a villanyenergia stb. árának emelését is. Ennek az az oka, hogy a kőolaj ára emelkedik és a fűtő- vagy motorolajat, valamint a benzint nem árul­hatják olcsóbban a termelési ár­nál. Az áremelés másik oka az, hogy gazdasági nyomást akar­nak gyakorolni a jobb gazdál­kodás, az értékes nyersanyag takarékos felhasználása érde­kében. Ezek objektív és álta­lános érvényű okok. Milyen a pozíciója Csehszlo­vákiának a kőolajhelyzetben? Szükségletünk mintegy 80 szá­zalékát a Szovjetunió fedezi. A hiányzó 20 százalékot másutt vásároljuk azon az áron, ame­lyet az OPEC-országok határoz­nak meg. Ezt a kőolajat sza­badon beváltható valutáért vá­sároljuk. A kőolaj ára a KGST keretében is a világárakon alapszik, pontosabban az előző év árfejlődése szerint módosul, nem érintik a konjunkturális kilengések, vagyis lényegesen alacsonyabbak, mint a tőkés kő­olajpiacon. A KGST keretében is azonban a világárak alaku­lásával összhangban alakul a kőolaj ára — ma 1973-hoz vi­szonyítva jelentősen magasabb. A Szovjetunió, amely a szo­cialista és a tőkés országoknak is elad kőolajat, nem növelheti önkényesen a szállítmányokat. Egyrészt saját energiaszükség­lete növekszik, másrészt a kő­olajtermelés és a kőolaj szállí­tása évről évre bonyolultabb és beruházásigényesebb. Alekszej Koszigin elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke ennek ellenére a KGST Moszkvában megtartott 33. ülésszakán bejelentette, hogy a Szovjetunió a követke­ző ötéves tervidőszakban maxi­málisan 20 százalékkal növel­heti a kőolajszállítmányokat a KGST-tagországokba. Nyugaton erre szinte irigykedve figyeltek fel — ki beszélhetne ma ott a kőolajszállítmányok 20 szá­zalékos növeléséről a hagyo­mányos kőolajszállítók közül? A szocialista országok számára Koszigin elvtársnak ezek a de­rűlátó szavai egyúttal azonban egészen természetes és logikus felhívást jelentenek a KGST- országok felelősségteljes ener­getikai politikájára, felhívás a gazdaságos felhasználásra és a pótforrások keresésére. Ezzel a nézettel teljes mértékben egyet kell értenünk. Milyenek a számításba jövő további energetikai források? A világ ma sokkal aktívabban foglalkozik ezzel az égető kér­déssel, mint mondjuk öt évvel ezelőtt a tőkés világ kőolajvál­ságának kitörése előtt. Nagyon jelentős energetikai forrás a villanyáram. Termelésével azon­ban további kérdések függnek össze. A napenergia felhaszná­lása ideális megoldás lenne, de az emberiség és a tudomány egyelőre csak az érdekes kísér­letek szakaszába jutott el. A gazdaságilag előnyös megoldás valószínűleg még messze van és előreláthatólag csak arány­lag szűk területi jelentősége lesz. Ugyanazt mondhatjuk el a tenger hullámzásának és a dagálynak a kihasználásáról. A folyókat már csaknem minde­nütt, ahol erre lehetőség nyílt, kihasználták. A szél energiájá­nak felhasználása talán helyi jellegű kiegészílő kapacitáso­kat jelenthet, de többet nem. A termális energia kihasználá­sa a helyi feltételektől függ, és inkább kivételes lehetőséget jelent. Komoly jelentőséget jelent a szén. A szakemberek azt állít­ják, hogy a szénből minden előállítható, ami a kőolajból, és a szénből gyártott szintetikus benzin semmivel sem rosszabb, mint a kőolajból előállított benzin. Egyesek arra is emlé­keztetnek, hogy a náci Német­ország a szénből nyert szinteti­kus benzin segítségével folytat­ta a háborút. Ebben bizonyára van valami, de mint ismeretes, ez nem lehet megoldás. A kő­olaj szénnel való helyettesíté­se megvalósítható, de ennek is határa van. A benzin szénből való előállítása egyelőre ko­moly műszaki problémákba üt­közik és sokkal költségesebb, mint a kőolaj feldolgozása, még a jelentősen megdrágult kőola­jé is. Ugyancsak figyelembe kell venni, hogy a kőolajtarta­lék sem kimeríthetetlen. Világ- viszonylatban a tartalék egy év­századra, talán többre is ele­gendő, de egyes országokban, ahol már régebben intenzív ki­termelés folyik, a tartalékokat valószínűleg előbb kimerítik. Említsük meg, hogy Csehszlo­vákia is ezek közé az orszá­gok közé tartozik. Jelenleg vitathatatlanul a legnagyobb remény a nukleáris energetikához fűződik, amely­nek műszaki lehetőségei már adottak. A világ összes fejlett országa ebben bízik. Egyes tő­kés országokban azonban nem­csak hívei, de ellenzői Is van­nak. Egyesek azt állítják, hogy a nukleáris atomerőművek ve­szélyeztetik az életkörnyezetet és a klasszikus villanyerőmű­vekkel rendelkező társaságo­kat, amelyek félnek a konkur­enciától. Az amerikai harris- burgi atomerőmű üzemzavará­val kapcsolatos vita megmutat­ta, hogy biztonsági intézkedé­sekkel szavatolható az atomerő­művek teljesen biztonságos üzemeltetése. A tüzelőanyag és energia mai helyzetéből — vi­lágviszonylatban — egyértel­műen levonhatjuk azt a tanul­ságot, hogy az atomenergia bé­kés felhasználását a legna­gyobb mértékben az emberiség szolgálatába kell állítani. Je­lenleg nem Ismerjük az ener­getikai probléma más kielégí­tő megoldását. És ez ránk is vonatkozik, elsősorban azért, mert más forrásaink nincsenek. Tavaly a KGST bukaresti ülésszakán elfogadták a KGST- országoknak a tüzelőanyag és energetika terén megvalósított együttműködésének távlati cél­programját, amely az összes hozzáférhető forrás intenzív mozgósítását, a tüzelőanyag és az energia szigorúan taka­rékos felhasználását és az atomerőművek mielőbbi kihasz­nálását feltételezi. A KGST idei moszkvai 33. ülésszakán sokoldalú megálla­podást írtak alá a KGST-orszá- goknak a nukleáris energetika területén megvalósuló együtt­működéséről, amelyben a Szov­jetunióval együtt mi vagyunk a fő partnerek. Számunkra je­lentős tény, hogy hosszú táv­latokat ad iparunknak. Az ösz- szes KGST-ország számára je­lentős, mivel atomenergetikájuk alapját képezi. Az atomerőmű­vek építése azonban csak fo­kozatosan valósítható meg. Azoknak, akik azt hiszik, hogy a kőolajról és más ener­giaforrásokról világszerte foly­tatott vita minket nem érint, ezt válaszoljuk: a tüzelőanya­gok, elsősorban a kőolaj és a kőolajtermékek gazdaságos fel- használása olyan követelmény, amely számunkra is létérdek! Ez a követelmény nálunk is rendkívül időszerű. LADISLAV ALSTER Az ENSZ gazdasági ä szociális tanácsának 67. ülésszaka (CSTK) — Genfben folytatja munkáját az ENSZ gazdaságii és szociális tanácsának 67. ülésszaka, melyet Kurt Wald­heim ENSZ-főti tikár nyitott meg. Waldheim beszédében felszólította az ENSZ tagálla­mait, hogy a tanács keretében újítsák fel a tárgyalásokat a fejlett ipari és a fejlődő orszá­gok között. Mindkét felet fel­szólította, hogy főleg az élel­mezés, a mezőgazdaság, az energia, a pénzügy és a pro­tekcionizmus problémáit tár­gyalják meg, és igyekezzenek ezekben a kérdésekben reális kom p rom i sszumo t e lé r n i. Beszéde további részében az ENSZ-főtitkár az energiakérdé­sekkel foglalkozott és kérte, hogy újra vitassák meg javas­latát egy energiaügyi világiin- tézet létrehozásáról. Beszéde befejező részében Waldheim amellett szállt síkra, hogy az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa minden évben rendez zen miniszteri szintű találko- zót, melyen megvitatnák a vi­lággazdasági helyzetet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom