Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-06 / 157. szám, péntek
Böviil c gyermekintézmények hálózató Bölcsődék, óvodák - nagyító alatt íoposztoicütok o limuszomboti (Rimavská Soboto) járásból Gyermekintézmények. A nemzetközi gyermekévben sokat beszelünk róluk, de. minden bizonnyal a jövőben is gyakran szoba kerülnek majd főleg azok közolt a kismarnak között, akik újra munkába szeretnének állni, de nem tudják gyermeküket bölcsödében, illetve óvodában elhelyezni. Foglal közt alja ez a kérdés a nemzett bizottság funkcionáriusait is, akik nek az elhelyezési kérvények gondot oko..nak, s azon töp rengenek, hogyan is orvosolhatnák a problémákat. A gyermekintézmények háló zata az utóbbi időben a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban is sokat fejlődött. Kél évtizeddel ezelőtt csak 56 óvoda volt, ma pedig 95. Csupán ebben a megbízatási időszak ban 11 óvodával leltek gazda gabbak. így érték el, hogy a 3—6 éves gyermekek 77 százaléka óvodába jár. A cigány- gyerekeknél ez az arány 53,68 százalékot tesz ki. Ennek ellenére a nemzeti bizottságok 325 elintézetlen kérvényt tartanak nyilván. Több óvodára lenne szükség, mivel az iskola- köteles gyerekeknek csak a 95,5 százalékát tudják beiskolázni, s nem utolsósorban azért, mert a meglevő óvodákba jóval több gyerek jár, mint ahogy azt az előírások meghatározzák. A járásban eddig csak két üzemi óvoda van, mégpedig a Szabadkai (Sobotka) Állami Gazdaságnak és a HnúSfal Vegyigyárnak. Jelenleg 515 gyermekről gondoskodnak a bölcsődékben. s háromszáz gyermek vár elhelyezésre. A gyermekintézményekben való elhelyezés főleg a járási székhelyen, Tornaiján {Šafárikovo), Hnúšťán és Tisovecen, de több más nagyközségben is gondot okoz. Az üzemek, sző- vetkezetek későn tudatosították ennek a kérdésnek a fontosságát. Ma az a helyzet, hogy a legtöbbjük kész a gyermekintézmények építéséhez anyagiakkal hozzájárulni, de nincs beruházási keretük, vagy építő csoportjuk, hogy minden huzavona nélkül hozzáfoghassanak az építkezéshez, úgy. ahogy azt a rimaszécsi (Rimavská Sec) szövetkezetben tették. Minden üzemben, szövetkezetben szükség van a munkaerőre. A tornaijai ruhagyárban a teljes létszámhoz öt ven, főleg női mun kaerő hiányzik és a 250 szü lesi szabadságon levő kismama közül harmincan azért nem léphetnek munkába, mert gyermeküket nem tudják bölcsődé ben, illetve óvodában elhelyezni. TERVEK, TÁVLATOK A járási székhelyen, amint azt Július OraoectŐl, a vnb al- elnökétől megtudtuk, 757 gyermek jár óvodába, és 130 kérvény vár elintézésre. Bölcsődében 225 gyermeket tudtak elhelyezni, azt is úgy, hogy 25 gyermek mikrobölcsődékben kapott helyet. Az elintézésre váró kérvények száma 150. Arra viszont büszkék lehelnek, hogy ez évben elérték az ösz- szes iskolaköteles gyermek beiskolázását. Nem lehet azt állítani, hogy a gyermekintézmények építéséről teljesen megfeledkeztek volna. Jelenleg is több gyermeklétesítményen dolgoznak. Példaként hozhatjuk fel, hogy a Jednota, a konzervgyár és a járási építőipari vállalat egy cukrászdát alakít át óvodáhak, a városhoz tartozó Baktin (Bak- ta) pedig a régi iskolát. Az utóbbi az idén, a másik jövőre nyitja meg kapuit. A Győzelem utcában egy négylakásos lakóházat alakítanak át bölcsődévé. A komplex lakásépítkezésen kívül állami beruházással az Akasztó-hegyi lakótelepen ez évben 80 személyes óvoda és 40 személyes bölcsőde építését kezdik meg. A Daxner utcában 2-akcióban megkezdik egy 120 férőhelyes gyermekintézmény építését is, sajnos kétévi késéssel. A telkek kisajátítása elhúzódott, de szubjektív tényezők is hozzájárultak a késéshez. A nemzeti bizottságot bántotta a dolog, de hallgatólagosan belenyugodott, hiszen a Z-akcióban olyan építkezésekkel vannak megterhelve, mint a fedett uszoda és a szabadtéri színpad, amelyek beruházási értéke egyenként megközelíti a húszmillió koronát. A városnak természetesen ezekre a létesítményekre is igen nagy szüksége van, de ugyanúgy a gyermekintézményekre is, s ezt nem szabad szem elöl tévesztenie egyetlen funkcionáriusnak sem. Ez vonatkozik a Tesla üzem vezetőire is, akik egy évvel ezelőtt megvásárol tak egy épületet, hogy gyermekintézménynek alakítsák át, de a tetőtatarozáson kívül eddig egyebei nem csináltak. Az egykori járási székhelyen, Tornaiján sem rózsás a helyzet. Mivel a városban folyó lakásépítkezés nem került bele a lakótelep kategóriába, üzletet, gyermekintézményt maguknak, társadalmi munkában kell építeniük. Pedig a városkának a közigazgatásilag ide tartozó községekkel együtt 7100 lakosa van. Igaz, rendbe tették a sajó- sztárnyai (Starná) óvodát, Bejében (Behynce) a hnb régi székházát alakítják át óvodának. Ma 291 gyermek jár óvodába — ebből 72 cigánygyerek —, s 37 gyermeket tudnak elhelyezni bölcsőbéden. A városi nemzeti bizottságon 47 óvodai és 44 bölcsődei elintézetlen kérvényt tartanak nyilván. Éppen ezert alig várják, hogy a ruhagyár udvarán közös beruházással épülő gyermekintézmény elkészüljön, ahol az eredeti tervek szerint nyolcvan gyermekről gondoskodnának. Peter Lainc, a vnb elnöke szerint jó lenne, ha az év végéig az említett létesítmény elkészülne, de sajnos az üzem erre a jelentős akcióra nem fordít kellő gondot. Az üzemnek, illetve képviselőjének, Matajsz Istvánnak azonban más a véleménye. Szerinte az átadás határideje csakis 1980 lehet. A közelmúltban elvégezték a tetőszigetelést, az épületben dolgoznak a villanyszerelők, de késik a központi fűtés szerelésének megkezdése. Annak ellenére, hogy az üzem az építkezési költségekhez 1 200 000 koronával járult hozzá, a beruházó a városi nemzeti bizottság. Az átadás késésének oka szerinte az, hogy a tervet menet közben átdolgoztak. Elismeri, hogy az első időben nem fordítottak kellő figyelmet az építkezésre, de most mór csak azt tehetik, hogy sürgetik a belső munkákat végző vállalatokat. .4 pártszervezet, a vnb és az üzem vezetőinek a nézeteltérések megoldása végett le kellene ülniük és közösen megvitatniuk, mit te hetnek az említett létesítmény mielőbbi befejezéséért. Nem ártana, ha járási ellenőrzési napot tartanának és az itt szer zett tapasztalatokat felhasznál hatnak majd másutt is, elsősor ban a másik gyermekintézmény építésénél, amelyet közös beruházással a Piesoki Gépgyár helyi üzeme és a Tornaijai Ál lami Gazdaság épít. KÖVETÉSRE MÉLTÓ PÉLDÁK Rimaszécsen, amint Hajdú Ferenctől, a hnb titkárától megtudtuk, a megengedett 45 gyermek helyett 6ö-ot helyeztek el az óvodában. Elintézetlen kérvényük is van jó néhány. Űj óvodára volt szükségük, ezért a múlt évben hozzáfogtak egy kéttantermes óvoda építéséhez a cigánygyerekek részére, mivel a lakosság egyharmada cigány. Amint mondja, a szövet kezeitől minden támogatást megkapnak, ezért bizakodnak, hogy jövőre szeptemberben már át is adhatják rendelteié sének. A helyi szövetkezet nemcsak a segítségből vállalt részt, hiszen több mint 140 hektáros kertészetükben sok asszony munkájára van szükség. Vezetősége úgy határozott, hogy szociális létesítmény keretében üzemi óvodát és bölcsődét épít. Erre a célra a kulturális és szociális alapjukat használják fel. Mivel időközben kiderült, hogy az érdeklődés az említett létesítmények iránt jóval nagyobb, mint ahogy arra számítottak, emeletes lesz az épület. Jövőre, amikor megnyitják a gyermekintézményt, óvónőjük is lesz. Még tavaly a szövetkezet egyik fiatal dolgozóját kétéves szakiskolába küldték. Uzapanyiton (Uzovská Panica) más volt a mozgatóerő. A község 1100 lakosának 35 százaléka cigány. A nyilvántartásba 45 óvodaköteles cigánygyermeket jegyeztek be. Éppen ezért határoztak úgy. hogy óvodát építenek. Az alapozását 1976-ban kezdték meg, s az épületet a múlt év decemberében adták át. A tereprendezéssel is hamarosan végeznek. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a lakosok nem sajnálták a fáradságot, a cigányszülők is több mint ötezer órát dolgoztak. Hasonló igyekezettel a szomszédos Nagybalogon (Veľký Blh) kéttantermes óvodával gyarapodtak. Várgedén (Hode- jov) is gyorsan befejezték a gyermekintézmény építését. MEGTALÁLNI A JÁRHATÓ UTAT A felsorolás nem teljes, és nem is erre törekedtünk. Hiszen Tisovecen a gépgyár is közös beruházással további 90 gyermek részére épít gyermek- intézményt a Zornica, az Állami Erdészet, a Zdroj és a takarmánykeverő üzem segítségé vei. A Z-akcióban épülő létesítmény átadásának határideje, 1980. A járás más községeiben is épülnek óvodák, bölcsődék. A felsorolás helyett inkább a problémákra, a hozzáállásra akartunk rámutatni. Kár, hogy az építkezéseket gyakran nem adják át határidőre, s nemcsak a nemzeti bizottság és a lakosság hibájából, hanem több objektív tényező miatt. Többek között nehéz az anyagbeszerzés. A nemzeti bizottságok elnökei vagy titkárai sokszor beutazzák a fél országot, amíg a szükséges építőanyagot, nyílászáró szerkezeteket konyhai felszerelést, a központi fűtéshez szükséges kazánt be tudják szerezni. Gyakran társadalmi munkában két-három év alatt felépítenek egy óvodát, de az ipari vállalatok pl. a konyhai felszerelés gyártását, szállítását ezen az időn belül nem tudják vállalni. Az óvodák, bölcsődék építésében nemcsak a rimaszombati járásban, hanem másutt is, csak akkor lehet eredményesebb munkát végezni, ha az erre vonatkozó kormányrendeletet, a CSKP XV. kongresszusának határozatát minden intézmény, üzem és nemzeti bizottság a magáévá teszi. A járásban egyre több üzem tudatosítja, hogy hozzá kell járulnia a gyermekintézmények építéséhez. Pénzük van, de nem kapnak beruházási keretet. A kérdés megoldásához és az objektív akadályok elhárításához a jövőben a felsőbb szerveknek is nagyobb segítséget kell nyújtaniuk. A rendeletek, határozatok megfogalmazásakor a teljesítés feltételeinek megteremtésére is gondolni kell. EMA POLCÁNIOVÁ, a Rimaszombati Jnb alelnöke NÉMETH JÁNOS, az Oj Szó szerkesztője Kommentáljuk Többet a csendvédelemért Az egészségügyileg engedélyezett munkahelyi zajszint felső határa mintegy ötven decibel. Sok üzemben azonban a dolgozók tízezrei ennél jóval nagyobb zajártalomnak, sőt halláskárosodásnak vannak kitéve. A ružomberoki V. I. Lenin Gyapotfeldolgozó Müvek szövödéjében például ennek a határértéknek a dupláját éri el a gépi zaj. Igaz, fülvédók állnak a munkásnak rendelkezésére, de mihaszna, ha alkalmazásuktól vonakodnak; a munkacsarnok meleg, párás levegőjében nemegyszer kellemetlen allergiás tüneteket okoznak. Itt és másutt is tehát károsan hat a zaj az egészségre. De nemcsak arra — a termelési eredményekre is. A nagy zenebona ugyanis nemcsak az elmélyült szellemi munka kerékkötője, hanem — tudományos tények bizonyítják ezt — meglepő mértékben apasztja a munka termelékenységét is, növeli a hibaszázalékot, amit csak a dolgozók gyakran idegtépővé váló, fokozott összpontosulása ellensúlyozhat — részben. Ennél jóval több embert érint a zajnövekedés, főleg a gyorsan fejlődő motorizmus és a tömegközlekedés következtében, a nagyobb városokban. Ján Lichner, az SZSZK Fejlesztésügyi és Műszaki Minisztériuma főosztályvezetője nek tájékoztatása szerint pl. Szlovákia fővárosában a zaj- szint évente egy decibellel növekszik és egyes negyedek ben, utcákban már ma tarthatatlanul magas — eléri a 100 decibelt is, ami a környező lakásokban megfelel mintegy 60 decibelnek. A közlekedés okozta zaj különben Bratislavában a lakosságnak csaknem a felét érinti zavaróan. A környezetvédelemnek, ez a területe mégis igen sokáig amolyan mostohagyereknek számított. Az illetékesek egyrészt lebecsülték a következmények súlyosságát, másrészt pedig a zajszint csökkentése rendkívül szerteágazó és költséges intézkedéseket követel, mégpedig folyamatosan, hosz- szú távon. A lakónegyedek viszonylatában pl. nemegyszer megkívánja a közlekedés ésszerű módosítását (sajnos, néha manapság is ennek ellenkezője a gyakorlat), a gondos területi tervezést, az építkezéseken korszerű szigetelőanyagok felhasználását, a gépkocsik műszaki álapotának ellenőrző állomások építését stb. Az üzemekben pedig kevésbé zajos, új, korszerű gépek, eltérő technológiák alkalmazását, amelyek elősegítik a fokozott csendvédelmet s addig is a zajártalom ellen tökéletesebb munkavédelmi eszközök fejlesztését, használatát. Mi tagadás, ebben a vonatkozásban — bár sok munka helyen mái^ e tekintetben előrelépésről adhatunk számot — általában csak a szerény kezdetnél tartunk. A fülünk által is érzékelhető komolyabb minőségi változások feltehetőleg csak a következő ötéves tervidőszak vége felé várhatók. Az viszont biztató, hogy a zajártalom ellen — veszetye tudatában — tervszerűbben vesszük fel a harcot. A nagyobb következetesség csak hasznára válik ennek az ügynek. GALY IVAN ORVOSI TANÁCSADÓ MIT KELL TUDNUNK A GYOMOR- ÉS BÉLHURUTRÓL Az óvodákban a gyermekek mozgáskészségének fejlesztésére is nagy gondot fordítanak. (ČSTK felvétele) Huruton a nyálkahártya megbetegedését értjük, amikor pl. romlott étellel vagy élelemmel baktériumok vagy ezek anyagcseréjének termékei kerülnek a gyomorba. Erős gyo- morrontás főleg nyáron gyakori, hosszabb ideig tárolt konzervek, pástétomok, majo- nézes saláták stb. fogyasztása okozza. A nyálkahártyát különleges, szokatlan összetételű ételek is ingerelhetik. Az erős ingerlés az emésztőcsatorna felső szakaszát, alsó szakaszát, de leggyakrabban az egészet egyszerre érinti. A beteg a gyomorszáj tájékán nyomasztó fájdalmat észlel, rosz- szullétre, hányingerre, esetleg hányásra panaszkodik. Az erős gyomorrontás a vékonybélt is érintheti, ekkor hasmenés jelentkezik. A hurut oka lehet a mértéktelen evés, a nehéz, izgató, különleges ételek fogyasztása. Az evés után pár órával kezdődik, később a nehézségek enyhülnek, de a panaszok még napokig tartanak. A fertőzés alapján létrejött hurutot salmonella, shigela vagy vírus okozhatja. A toxi- .kus hurutot stafylococcusok és streptoeoccusok toxinjai idézik eiő. Az utóbbiaknál legtöbbször láz is fellép. A hányás a szervezet óvintézkedése, segítségével a gyomor a romlott ételtől megszabadul. Ha a gyomorrontás hőemelkedés nélkül zajlik le, és a hányás megszűnt, a toxikus anyagokat széntablettával semlegesíthetjük. éspedig egyszerre több tabletta bevételével. Egészben lenyelve kevésbé hatásos, ezért széttörjük, szétrágjuk vagy vízben oldjuk. Ha hányás nem jelentkezik, akkor mindjárt az elején alkalmazhatunk széntablettát vagy egyéb bélfertőtlenítőt (pl. Endiaron). Ha a gyengeséget és hányást höeme l'kedés kíséri, orvoshoz fordulunk. Ha a hurut fertőző jellegű, akkor a beteget elkülönítjük a többi családtagtól. A gyógykezelés első és legfontosabb feltétele a szigorú diéta. Az első napon a betegnek langyos vagy hideg teát adunk kis mennyiségben, gyakori időközökben, főleg hányáskor. Második napon, amikor a hányás már megszűnt, rántás nélküli leveseket adhatunk, burgonyakását, rizst vagy száraz kiflit, mindent zsiradék nélkül, megsózva. Helytelen a tej, ill a darakása fogyasztása. A diéta első napjaiban nem adunk hús és ner héz zöldségleveseket, mert ezek a gyomor nyálkahártyáját nagyobb mennyiségű gyomor- nedv kiválasztására ingerük. A negyedik napon főtt vagy pá rolt húst adunk, természetesen csak baromfit, gyenge, fiatal zöldséget, pudingot, tésztaféléket kis mennyiségű vajjal. Nem szabad káposztát és kelt fogyasztani. Erre az időre a zsírt kiiktatjuk, ügyelünk az ételek hőfokára. A beteg gyakrabban érkezzen, és kisebb adagokat fogyasszon. A szigorú diéta ideje alatt ágyban kell maradni. Diétát, habár már nem any- nyira szigorút, a hurut elmúlása után még kb. 3 hétig tartsunk. Ha ez gyakorlatilag nem kivitelezhető, (üzemi konyhán való étkezés), akkor legalább a zsíros húsoktól, fűszerezett ételektől, feketekávétól és a dohányzástól óvjuk szervezetünket. A gyoniorrontásból a beteg általában pár nap alatt kigyógyul. Néha azonban a hányás és a hasmenés megismétlődik. Az ismétlődő vagy hosszan tartó hányás és hasmenés a szervezetet deliidratálja (elvonja a vizet és a sókat), amit a beteg időben nem képes pótolni. Ez a veszély főleg a gyermekeknél és a csecsemőknél áll fenn, de a felnőtteknél is előfordul. Komoly esetekben a vizet és az ásványi anyagokat infúzióval pótolják. Ha diéta szigorú megtartása esetén is, főleg idős embereknél, a hurut tovább tart, ill. a be>- teg hosszan tartó hasfájásra, étvágytalanságra, felfúvódásra panaszkodik, esetleg fogy, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Dr, Milada Karasova 1979. VII. 8
