Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-02 / 153. szám, hétfő
VÁLASZ bíráló cikkünkre _ Ki , miért pironkodjon Azt hiszem, óz emberiség jövőjének rendkívül fontos alopja a könyv. De hogy a könyv teljesíthesse ezt a mindjobban ráháiuló feladatot, az kell, hogy az emberek bízzanak benne. MÓRICZ ZSIGMOND MEGMÉRJÜK A VILÁGOT Lukács Ernöné és Tarján Rezsöné népszerű könyvéről Egységesítés alatt áll mértékegység-rendszerünk. 1980. január 1-én Csehszlovákia is, a világ számos országával együtt, áttér a Nemzetközi Mértékegység rendszer, az SÍ (Systéme Internationale) alkalmazására. Az ember, hí) két tárgyat szemléi: hasonlít, viszonyít. Ilyenkor általában mér, összehasonlít az általa önkényesen választott mértékegységgel Mennyiség meghatározása mérés és mértékegység nélkül nem lehetséges. A világ fejlődése folyamán nagyon sok mértékegységet használtak az embereik. Prota- gorasz ókori görög filozófus mondása szerint: minden dolog mértéke az ember. Hosszú időn át valóban a felhasznált mértékek legnagyobb része az emberi test méreteivel függött össze: a lépés — egy lépés hossza, a hüvelyk — hüvelykujj szélessége, az arasz — a széttárt tenyér szélső pontjainak egymástól való távolsága, a láb — az angol király lábfejének hossza stb. A régi mér- téikegységek nyomát még ma is megtaláljuk, hiszen sokszor beszélünk pl. arasznyi hosszról. A tudomány és a technika közben nagyot fejlődött. Mind K imegyek, és vissza fogok jönni. Azelőtt a mester- legények mentek vándorúira, most a volt kadettiskolások. Engem a bolsev izmus katonai része nem érdekel, a hadseregbe való beállásra nem is gondolok. És ők ... fel sem vennének. De meg akarom nézni n saját szememmel ezt a kíi sérletet, hogy ha egyszer majd harcolni akarok ellene, legalább tudjam, ki és mi ellen harcolok ...“ Ezekkel a szavakkal indul útnak Bernhard Reisig, a volt ka de tt iskolás, akinek tiszti reményeit szert«- foszlatta a versailles-i béke, hát most gépészmérnökként a fiatal Szovjetunióba szerződött egyévi munkára, mert Németország már nem foglalkoztathatta a válság miatt. Ekkor még nem is képzeli, hogy életének sorsdöntő éve kezdődik ezzel az utazással. Ez a regény — eredetileg Föld és Külföld címmel — Lengyel József hagyatékából került elő. Sajnos, nem jelölte meg a megírás időpontját és körülményeit. A kézirat tanúsága szerint a barmán- cas években, Moszkvában vethette papírra. Lengyel József életművének jelentősége közismert. A regényben rejlő dokumentumértékek pedig azt sugall jáik, ez a műve is értékes alkotás, izgalmas regény. 7. . ™ .... — NE VE: BERNHARD REISIG Fold és Külföld LENGYEL JÓZSEF: NEVE: BERN- HARD REISIG (Föld és Külföld), Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1979, pontosabb mérésekre töreked- tek a tudósok. Szükségessé vált az egységes mértékegység- rendszer megalkotása. 1791-ben a Francia Tudományos Akadémia javaslatod tett egységes hosszúságegység mega 1 k o t á s á ra. Az időpont nem véletlen. Erro a korra esik az első ipari forradalom. Az egységesítes nem volt egyszerű feladat, nem is járt teljes sikerrel. 1832. december 15-én K. F. Gauss német matematikus a götlingenl tudós társaságnak nyújtotta be azon munkáját, amelyben három alapegységre vezette vissza az akkori fizi'ka összes mérték- egységét. E három alapegység a centiméter, a gramm és a secundum, s kezdőbetűik adták a mér t é keg y sé g re n d s z e r ein ev ezését. — CGS. Nevezték ezt abszolút, másik három egységből is levezethetjük a fizikai mennyiségeik jelentős részét. A mai felnőtt generáció az MKSA mértékrendszert (méter, kg. sec, ampere) tanulta meg. Ennek előnye, hogy először választotta szét az erő és a tömeg egységét (kilopond — kilogramm ). Voltak még más, hasonló DÉNES GYÖRGY: FENYÉREN BOROKA, Madách Könyvkiadó, Bratislava. 1979. Ara: 12.— korona D énes György nevéhez fűződik a csehszlovákiai magyar líra felszabadulás utáni első kötete, a Magra vár a föld. Azóta több jeles verses-, kötetet publikált, amelyek közül kiemelkedik az 1970-ben megjelent Az idő börtönében, a Mélység fölött f 1972), és a Szemben a mindenséggel (1976). 1974-ben megjelent gyermekverskötetének címe Tücsök hegedű. Dénes György legújabb kötete, a Fenyéren boróka, több szempontból is a költői világkép tágulását és gazdagodását bizonyítja. Az elmúlással viaskodó, az emberi élet értelmét kereső elégikus- fllozofikus költemények mellett egyre nagyobb szelephez jutnak Dénes lírájában a természetfilozófiai ihletésű tárgyversek, melyeket a Kövek igézete című ciklus fog össze. A kötet súlypontját a Szülőtáj ciklus alkotja; a költői élmény forrása ez esetben a szülőföld természeti és emberi világa, amely lehetőséget ad arra is, hogy Dénes flyörg” elkötelezett versek egész sorában fejezze ki a nemzetiségi közösség életér- íését, álmait és vágyait, hitet téve a nemzetek együttélésének nemes eszméje mellett, mértékrendszerek is, amelyeket egyes országok elfogadtak, mások viszont nem. Szükségessé vált egy teljesen általános, korszerű mértékrendszer bevezetése. Kidolgozása fél évszázadnál is tovább tartott, míg 1960-ban a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság elfogadta a Nemzetközi Egység- rendszert. Az új mértékrendszer megértéséhez, fogalmainak tisztázásához, az esetleges félreértések eloszlatásához ad nagy segítséget a Gondolat Könyvkiadó Gondolat Zsebkönyvek sorozatában megjelent kis kötet, mely Lukács Ernőné és Tarján Rezsöné népszerű és ismert szerzőpár műve. Címe: Megmérjük a világot. Ha mód van rá, ne hiányozzon e könyvecske az iskolák fizika szertárából és diák- könyvtárából, ajánlom továbbá az általános- és középiskolásoknak, valamint az érdeklődő felnőtteknek. A könyv tartalmát Horváth Mária szép, lényegre törő, szinte beszédes ábrái, illusztrációi teszik mindenki számára érthetővé. KALÁCSKA JÓZSEF A Grant kapitány gyermekei Jules Verne egyik legnépszerűbb regénye; annyi más művéhez hasonlóan, a lélek nemességét, a bátorságot és az önfeláldozást dicséri, és e kiváló jellemvonások számára az egész földkerekséget szánja terepül. Mégpedig a szó pont os értelmél>en: az eltűnt Grant kapitány nyomában a 37. délkör mentén az egész földet tűvé teszik Glenervan lord, Paganel, a Grant gyermekek és segítőtársaik; elemi csapásokkal, emberi gonoszsággal és vad embere vők veszedelmeivel dacolva három világrészt járnak be, míg végül, már reményük vesztével hősies útjukat siker koronázza. A vérfagyasztó kalandokban, tanulságos földrajzi leírásokban, romantikában és humorban oly gazdag regény Bartócz Ilona fordításában, Gyulai Líviusz illusztrációival és Lengyel Lajosnak a Verne-sorozat számára készített borítójával jelenik meg. Nyilván sok felnőttnek kedves, izgalmas élménye ez a Verne-könyv, épp ezért feltételezzük, hogy bizonyítványosztás után is sok fiatal ajándékként vehette kézbe e művet. Ha mégsem, az sem baj, hiszen még megvásárolható. A jó vakáció elképzelhetetlen jó könyv nélkül. H Grant kapitány gyermekei MADÁCH JULES VERNE: GRANT KAPITÁNY GYERMEKEI, Madách Könyvkiadó, Bratislava, 1979. Ára: 42.— korona Alapjában véve örülni kellene annak, hogy ha már hazai magyar sajtónk — tisztelet a kevés kivételnek — nem is vett tudomást könyvkiadásunk harminc esztendejéről s a Madách fennállása 10. évfordulójáról, külföldön felfedezi a kiadót. A felfedezésben ugyan nincs sok köszönet, ami ellen nem is szólhatnánk, ha valós a szigorúnak hitt kritika, s ha nem torzít a tükör. Nagyon is tudjuk, hogy lehetőségeink nem korlátlanok. Ezt természetszerűleg behatárolja még irodalmunk színvonala, esetleg a közvetített művek választéka, minősége, s nem utolsósorban könyvkiadásunk színvonala is. Dehogy ezért akár nekünk, akár helyettünk netán másnak pironkodnia kellene — ahogy az Oj Szó június 18-1 számában Az ötvenedik — és mi című cikkben olvastuk —, azt erősen megkérdőjelezzük. Az a tény ugyanis, hogy a cikk írója a megnyitón nem látta az általa hiányolt 3 művet fa Koncsoi- kötet egyébként ott volt, a Grendel-kötet 3-napos késéssel szintén árusításra került két másik könyvvel) még nem adhat okot a sommás ítéletre. Mellesleg az ünnepi könyvhéten a Madáchot 70 mű képviselte. Ebből 38 eredeti, 12 szlovák és 20 cseh mű. Az 1978-as kiadói tervből 21 mű szerepelt, az idei év első negyedéből (a megjelent 9-ből) 7 ott volt a könyvhéten. Ott voltak még azok a művek, melyek a tavalyi könyvhetet nem érték el, vagy az olvasói érdeklődésre számot tarthattak. Egy két mű késve érkezett a magyar könyvterjesztőkhöz, vagy meg sem érkezett. Ebben a megkésett nyomdai szállítás a ludas. S mivei a szállítás vonaton történik — tehát nem ötletek vagy indulatok Irányítják — a magyar kiadói szervek rugalmasságálnak köszönhető, hogy a megkésett könyvek a könyvhét második felében árusításra kerülhettek. Az általunk is szorgalmazott Jelenlét című költői antológia a késői szállítás miatt nem érkezett meg a könyvhétre. Eleve téves az az állítás, melyet a cikkíró a kiadó „felelős dolgozójára" hivatkozva tesz, ho#y a könyv- szállítmány május 29-én már Budapesten volt. Eltekintve attól, hogy a magyar kiadóknak április 30-ig kellett a könyvheti műveket a könyvterjesztőnek leszállítaniuk, a Jelenlét májüs 29-én csak a határt lépte át, így eleve nem lehetett ott június 1-én (sem később) a könyvhéten. Nem beszélve arról, hogy az 1979-es kiadói terv feletti sajnálkozás is felesleges, hiszen ebben az évi programot adjuk s nem a már megjelent müvek jegyzékét. Nem mentségeket keresünk, csupán a jó szándékú, de pontatlan tájékoztatásra s az oktalan elmarasztalásra kívánunk vá 1 aszó l n1. Fele 1 ősség t el j es e n állíthatjuk, hogy a kiadó idei szereplése nem volt „pironkod- tatóbb“ a korábbi éveknél s a könyvsátor forgalma — mely tavaly is s az idén is a legjobbak közé tartozott — cáfolja azt az „elégtelen“ osztályzatot, melyet a cikkíró nagyvonalúan kiosztott. A kiadót olyan művek képviselték, mint Rácz Olivér, Duba Gyula, Egri Viktor, Ordódy Katalin, Fábry Zoltán (válogatott levelezései), Csontos Vilmos, Gál Sándor, Tóth László, Zs. Nagy Lajos, Zalahai Zsigmond, Koncsol László, Turczel Lajos, Csanda Sándor, Bereok József, Cselé- nyi László és mások közelmúltban megjelent művei, hogy hamarjában néhány nevet említsek. A cseh irodalomból Co- menius, Čapek, Fábera, Petiška, Pujmanová, Závada, Kratochvil, Benešová, Ctvrtek. Rezán nevét, a szlovákból pndig Jesenský, Bednár, Andruška, Beniak, Kot stb. nevét említhetném. Két- három mű hiánya tehát nem adhat okot arra, hogy a kiadó tevékenységét elmarasztalják. Nem titkoljuk, egy-két kötetet — közte a Tapsirátapsórum, a Szól a rigó kis korában, Trnka: Kerti bolondságok címfíeket szívesen láttuk volna mi is, de örömünkre, vagy bosszúságunkra ezek néhány hónap alatt (feltételezhetően) elfogytak s a könyvterjesztő így nem küldhetett belőlük a sátorba. Mint minden évben, most is megtettük a szükséges intézkedéseket, hogy egy év múlva a részvétel az ideinél sikeresebb legyen. Kár, hogy á eikk írója a színhelyen nem tájékozódott vezető szerkesztőnknél, a budapesti könyvsátor informátoránál (aki sokéve látja el ezt a megbízatását), tőle megtudhatta volna, kinek, mikor és miért kell szégyenkeznie pironkodnia... Mi erre ez alkalomból sem szolgáltunk rá. Dr. FONOD ZOLTÁN, főszerkesztő # * 9 Jóleső érzéssel nyugtázzuk, hogy a Madách Kiadó képviselője rugalmasan reagált bíráló írásunkra. Ürömünkbe azonban üröm is vegyül, mert véleményünk szerint a válasz nem minden kitételében tárgyilagos, olykor pedig az említett cikk mondatait félremagyarázza. Ékes bizonyítéka ennek a válasz első bekezdése. Hazai magyar sajtónk — s ezen belül szerkesztőségünknek — nincs szüksége arra, hogy fölfedezze a kiadót: mi pártunk kulturális politikájának szellemében rendszeresen értékeljük a Madách Kiadó munkáját, elsősorban könyveit. Többek között elemző cikket közöltünk könyvkiadásunk harminc esztendejének mérlegéről is. A válasz ugyan sok nevet és könyveimet sorol fel, ám a tények ezután is tények maradnak, s ezeken semmilyen információk sem változtattak volna. Az idei magyarországi könyvhéten kevés Madách-újdonság szerepelt, pedig ennek a rendezvénynek az az elsődleges célja, hogy elsősorban az új könyvekre hívja föl az érdeklődők figyelmét, hiszen a régebbi kiadványok — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti könyvkiadási egyezmény keretében — bármelyik magyarorszá gi könyvesből than megvásárolhatók. Cikkünkben azt bíráltuk s továbbra is kifogásoljuk, hogy a Madách könyvsátra nem elégítette ki az igényeket mert: több régebbi kiadványt tartalmazott (Gál Sándor: Kőlapok, megjelenés: 1973 Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz —■ 1977, Tóth Elemér: Sárga, mint a nap — 1976, Varga Er- zséibe: Zöld vizek, piros kavicsok — 1976 stb.); számos új könyv viszont a megnyitó napján hiányzott (Koncsol László: Kísérletek és elemzések, Zalahai Zsigmond: Mérlegpróba, G rendel Lajos: Hűtlenek, Kecskés László: Komáromi mesterségek, továbbá a válaszban már említett művek. 1 Megértjük a kiadó nyomdai és a könyvforgalmazók szállítási nehézségeit, de véleményünk szerint jobb szervezéssel a hibák jelentős része elkerülhető lett volna. Örülünk annak, a kiadó már most megtette a szükséges intézkedéseket, hogy részvétele a jövő évi könyvhéten az ideinél sikeresebb legyen. írásunkat is csupán ez a cél vezérelte: az újságírás eszközeivel hozzájárulni ahhoz, hogy a Madách Kiadó a magyarországi könyvhéten Is méltóan képviselje hazánk könyvkultúráját. Az Oj Szó kulturális-politikai rovata A MADÁCH KÖNYVKIADÓ Ili KÖNYVEI Petőfi Sándor összes versei 1—II. Arany János: Toldi (Trilógia) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Móra Ferenc: Aranykoporsó (Történelmi regény) Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (Regény) Móricz Zsigmond: öt regény (Magyar Remekírók) Giiy de Maupassant: Mont Oriol | Regény) MÁR MEGVÁSÁROLHATÓ 1979. VII. 2. 4
