Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-02 / 153. szám, hétfő

Három hét múlva Moszkván a világ szeme A naptár szerint is beköszöntött a nyár, nagyüzem, van a sportpályákon, uszodákban. Egymást követik a nagyszabású versenyek, s valamennyit az olimpiára történő Jelkészülés jel­lemzi. Nem képez ebben kivételt a csehszlovák spartakiád sportrendezvénye sem. Az egyes sportágakban történtekről rendszeresen beszámoltunk, a most következő héten sem lesz ez másként. A csehszlovák sportolóknak a spartakiád, versenyei kitűnő erőfelmérést jelentenek és az elért eredmé­nyek alapján juthanak majd el a legjobbak az olimpia főpró­bájára, a szovjet nemzetek spartakiád jár a. A moszkvai Lenin-stadionban alig néhány hét múlva, július 21-én 25 000 sportoló felvonu­lásával nyitják meg a jelentős eseményt, majd tizenhat napon át 10 000 szovjet és 87 ország 2350 külföldi versenyzője küzd majd az egyes sportágakban az elsőségért, helyezésekért, A legnagyobb küldöttséggel az NDK, az Egyesült Államok, Lengyelország, Japán és Cseh­szlovákia érkezik. Százhét csehszlovák versenyző 19 sport­ágban indul. A szovjet sparta* kiádok történetében az idei- rendezvény lesz a legrango­sabb. A kezdet kezdetén a sparta­kiád nem volt a tömegek ün­A világ legjobb nehézsúlyú ökölvívója, T. Stevenson (háttal) is ott lesz a Szovjetunió nemzeteinek spartakiádján. (Archív-felv.) nepe és az eredményeik is sze­rények voltak. A Szpartak Le­ningrad sportegyesület vezető­sége a tömegességet szem előtt tartva a húszas évek elején a Néva-parti város ifjúságát meg* mo'Zgatva sportversenyeket bo­nyolított le, s azokat az egye­sület nevével élve szpartak iád nak nevezte el. Moszkvában a Szovjetunió sportvezetősége az ötletet kitűnőnek találta . és 1928-ban megrendezte az első össz - spartakiádot, mégpedig nemzetközi részvétellel. A sta­tisztikusok szerint összesen 612 — finn, német, francia, norvég, osztrák, lengyel, svéd, magyar és csehszlovák — mun­kás sportoló indult a 18 sportágat magába foglaló eseményen Már az első ren­dezvény hatalmas sikert hozott, s ahogy múltak az éveik, a versenyek iránt mind na­gyobb érdeklődés nyilvánult meg. E nagy tömegeket megmozgató ese­ményt azonban csak 1956-tól bo­nyolítják le rend­szeresen. Akkor készült el a moszk­vai Lenin-stadion, s azóta ez a sport- komplexum a szovjet népek szpartakiádja dön­tőjének színhelye; Minden egyes al­kalommal világ- színvonal jellemez­te a szpartakiád versenyeit és az egyes sportokban sorozatban láttak napvilágot a jobb­nál jobb erettmé* EB-ÉRMEK FÉNYÉBEN hl GUMPttRŰL 1979 VII. 2. Bulgáriában a sűlyemeles vi­szonylag rövid idő alatt felju­tott a csúcsra. Bizonyíja ezt a Várnában rendezett EB is — négy arany- | Kodzsabasev, Fiu- szev, Milkov, Blagoew), három ezüst- (Todorov, Kolev, Dran- dasov) és egy bronzérem (Asz- paruhov). Ezzel a teljesít­ménnyel váloga­tottunk Európa legerősebb csapa­tának bizonyult — írja a bolgár Ro- botnicseszko Delo. A Manilában 1974-be.n rendezett VB pontversenyé­nek megnyerése titán némi vissza­esés mutatkozott, de Ivan Abadzsiev edzőnek vasalta ra- tú együttest sike­rült összekovácsol­nia, s ez örvende­tes a mos zik vad olimpia előtt. A várnai viadalt komoly és átgon­dolt felkészülés előzte meg: töké­letesítették a mód­szereket, a szak­emberek és a tu­dományos munka­társak között szoros együttmű­ködés alakult ki, az edzők és a sportolók közös erőfeszítés­sel dolgoztak. Régi igazság, hogy a hazai pálya és környezet nagy előnyt jelent. A sportolók sa­ját közönségük előtt igyekez­nek a legjobb oldalról bemu­tatkozni, a szurkolóik határta­lan lelkesedése, biztatása túl­segíti a versenyzőket a nehéz­ségeken. Ez igaz, de a küzde­lemre fel is kell készülni. A várnai siker egyben arra is figyelmeztet, hogy a szak­embereknek és a sportolóknak helyes következtetéseket kell levonniuk, nem szabad a fél­úton megállniuk. Lehet, hogy a sikerhez hozzájárulhat az ellenfél pillanatnyi gyengébb formája. Bízunk abban, hogy az Georgi Todorov a legjobb bolgár súlyemelők közé tartozik (Archív-felv.) eredmény megkétszerezi a sportolók lelkesedését. A csa­pat viszonylag fiatal. Az olim­piai sikert a súlyemelők vas­fegyelme elősegítheti, ha öntu­datosak és lelkiismeretesek lesznek, s ha továbbra is jó kollektívát alkotnak. Örvende­tes volt, hogy a szakításban milyen magabiztosan verse­nyeztek, s ez pszichikai előnyt biztosított nekik. Az egészsé­ges önbizalom segítette őket a lökésben is, s így nem véletlen a várnai siker. nyék. Ezért számított megtisz- telésnek a részvétel, s az idei rendezvény értékét még növe­li, hogy az olimpia főpróbájá­nak számít. De nemcsak az új létesítmények vizsgáznak majd, hanem számtalan sportoló itt szándékozik letenni a voksot és biztosítani helyét országá­nak olimpiai válogatottjában. A szovjet szpartakiádra azonban nem az imént említett finálé a jellemző, hanem In­kább az, hogy rendkívül hatal­mas tömegeket mozgat meg, hiszem az induláskor 220 000 sportegyesület legjobbjai küz­denek a területi és városi for­dulókban a továbbjutásért. Egy évvel az olimpia előtt hosszabb kihagyás után a szov­jet sportvezetés úgy határo­zott: a szpartakiádon ismét in­dulhatnak külföldiek is. Per­sze nem mindenkit ér az a sze­rencse, hogy ott lehessen Moszkvában. A rendezők nagy körültekintéssel állították ösz- sze a meghívókat, így biztosra vehetjük, hogy július végén és augusztus elején Moszkvára te­kint majd a világ sportkedve­lőinek többsége. Nem csodál­koznánk, ha a tizenhat nap alatt megrendezésre kerülő 30 sportágban — ebből 21 nem­zetközi részvétellel — sorozat­ban születnének a világ- és Európa-csúcsok. A titkolózások időszaka le­járt, moist már annak, aki jö­vőre is bele akar szólni a leg­jobbak küzdelmébe, csúcsfor­mában kell szerepelni. Ezt a szakemberek és versenyzők egyaránt jól tudják, ennek megfelelően dolgozták ki ed­zéstervüket, irányítják az olim­piára történő felkészülésüket. Hol tartanak most, arra rövi­desen választ kapunk, valamint arra is, hogy a szovjet sporto­lókat a számok többségében nem indokolatlanul tartják első számú esélyeseknek, I kollár) MESTERLÖVÉSZEK Európában véget ért a lab­darúgócsapatok bajnoki pont- vadászata. A legeredményesebb gól lövők rövidesen Párizsban átvehetik a France Football és az Adidas arany-, ezüst- és bronzcipőjét. A kontinens leg­eredményesebb játékosának Kist (AZ 67) bizonyult, a holland labdarúgó 34 gól szerzett — 34 találkozón. Öt a görög Mav- rosz (AEK) és a magyar Fe­kete (Újpest) követi 31—31 — ugyancsak 34 mérkő- szerezték. A mesterlövé- é [csoportjába tartozik Krankl (Barcelona) 29 (34), Albert: (Beveren) 28 (34), Bianchi (St. Germain) 27 (38), Fazekas (Újpest) 27 134), Go­mes (Porto) 27 (30), Clarké (Ajax) 26 (34), Geels (Ander- leeht) 25 (34), Nene (Benfica) 25 (30), Szavics (Crvena Zvez­da) 24 (34), Kottisz (Rhodosz) 24 (34), Worthington (Bolton) 24 (42). Bajevics (AEK) 24 (34), Schachner (Ausztria) 24 (36). góllal zésen szék még: Tslos a doppingszer 1967. július 13-án reggel, még a Tour de France kerékpár- verseny befejezése előtt, a Ventoux-hegységben meghalt a vi­lághírű Tom Simpson angol versenyző. Igaz, ha pontosabban kívánunk fogalmazni, meg kell mondanunk, hogy a biológiai halál egy kicsit később, a helikopteren következett be. A Ventoux-hegységen átvivő út mentén emlékművet emeltek a hajdani kerékpárosnak. „A Tour de France versenye­ken doppingszereket használt, és azokat olyan mennyiségben fogyasztotta, hogy elvesztette minden veszélyérzetét. Elvesz­tette uralmát érzékei felett, és már a fájdalomküszöb sem ha­tott rá. Gyakorlatilag a kerék­pár nyergében halt meg. Habár a szíve, amelyet metilamftonin doppingszereikkel stimmulált, ütemesen vert a verseny köz­ben, gyakorlatilag halott volt már az első start előtt — ír­ták a lapok. Ma már mindenki szamára is­meretes az a halálos veszély, amely a doppingszerekben rej­lik. Ezek hatása olyan, mint a korbácsé, amellyel tovább haj­szolják a már halálosan fáradt lovat. Mindezek ellenére a dop­pingszerek kezdtek ,,át szivá­rogni“ a profi sportból az ama­tőr versenyzők közé is. A gyógyszerek intenzív „átszivár- gása" több okra vezethető visz- sza: a gyógyszerészet gyors fej­lődésére, a stimuláló szerek széles választékára, a sokat ígérő — gyakran minden alap nélküli — reklámra stb. A doppingszerek fogyasztása nemcsak a becsületes sportver­seny elveinek megsértése — te­kintettel arra, hogy a ver­senytársak nem egyforma esé­lyekkel indulnak —, hanem ma­ga után von különböző veszé­lyes következményeket is. Ezek a szerek az emberben a szerve­zet felfokozott képességeinek téves érzetét keltik. Ez késztette a NOB ot és a különböző sportágak nemzeti szövetségeit, hogy kibékíthetet­len harcba kezdjenek a dop­MOSZKVA ‘80 MÉG 381 NAP Mint Ismeretes, 7400 újság­író, televíziós és rádióriporter működhet majd hivatalosan az olimpia idején. A sajtóközpont mellett 21 alközpont könnyíti meg a tudósítók munkáját. A különböző versenyszínhelyeken összesen 7200 ülőhelyet biztosí­tanak a sajtó munkatársai szá­mára. Az ülőhelyeken 2200 te­levíziós készülékét és közvet­len telefont is felszerelnek. Az olimpia szervező bizottsá­ga eddig négyezer szabadalmat fogadott el, s így összesen mintegy tízezer cikket díszít majd az olimpia emblémája. A legnépszerűbb továbbra is a Misa mackó, de a legjobban si­került ajándéktárgyakat időről időre mini kiállítás keretében mutatják be a szervező bizott­ság székhazának földszintjén. A legjobb szovjet kerékpáro­sok a napokban hivatalosan is kipróbálták az olimpiai ország­úti pályát. A Krilatszkojéban épített körpálya helyenként eléggé kanyargós, emelkedők is tarkítják, de megnyerte a ver­senyzőik tetszését. „Nagyszerű ez a pálya, szeretnék az olim­pián is rajta versenyezni“ — mondotta Jurij Zaharov, a prő- baverseny győztese. A szervezők kijelölték az olimpiai és maratoni futóver­seny és a gyaloglószámok út­vonalát. A versenyzők a Luzs­nyiki stadionból indulnak és itt érnek majd célba, minden bi­zonnyal telt ház előtt. Az útvo­nal nagyrészt a Moszkva folyó partján vezet és a szakemberek véleménye szerint a víz közel­sége jótékony hatást gyakorol a versenyzőkre. Az olimpiai játékkal kapcso­latban eddig huszonöt emlék­bélyeget, illetve blokkot adtak !ki. Az olimpiai sportágak kö­zül tizenöt kap helyet a bélye­geiken. A következő napokban bocsátják ki a labdajátékok egyes jeleneteit megörökítő, öt . bélyegből álló sorozatot. A jö­vő év elején pedig az atlétiká­val foglalkozó, tíz bélyegből ál­ló sorozatot és blokkot hoznak forgalomba. pingszerek elterjedése ellen, 1967-ben a NOB speciális orvo­si bizottságot hozott létre, amelynek 12 tagja van. A spor­tolók első, nemhivatalos orvosi vizsgálatát 1968-ban végezték el a grenoble-i Téli Olimpiai Játé­kokon. A következő években hatal­mas szervezeti és kutatási prog­ramot valósítottak meg. Gya­korlatilag kizárták minden gyógyszer fogyasztásának lehe­tőségét, különös tekintettel a stimuláló- szerekre. A NOB orvosbizottságának ülésein, 1977-ben elfogadták a sportolók moszkvai, olimpiai or­vosi ellenőrzésének programját, amelyet a szovjet javaslattevőik nyújtottak be. A program sze­rint doppingszervizsgálatot vé­geznek az összes győztesnél és helyezettnél. Természetes, hogy ennek a munkának az elvégzé­séhez feltétlenül jó technikai bázisra és )ől képzett kádereik­re van szükség. A Szovjetunióban a sportolók orvosi ellenőrzését 1972-ben ve­zették be és az össz-szövetségi Testedzési Kutatóintézet dop­pingellenes laboratóriumában valósították meg. Természetes, hogy egy ilyen hatalmas mun­ka, mint az olimpiai játékok győzteseinek az ellenőrzése, sokkal nagyobb feladat, mint a hazai versenyek ellenőrzéseneik lebonyolítása. A moszkvai olimpia sportolói­nak orvosi ellenőrzése céljából az Olimpia ’80 szervező bizott­sága létrehozott egy dopping­szerellenes bizottságot. Tagjai orvosok, sportszakemberek, kü­lönböző minisztériumok és igaz­gatóságok képviselői. Meghatá­rozták a szervezet rendjét, a doppingszer vizsgálatát végző állomások helyét és műszaki felszereltségét. Kijelölték az olimpiai falu rendelőintézetét Tallinnban, Moszkvában, Ki- jevben, Leningrádban és Minszkben. Különösen nagy je­lentősége van két ellenőrző la­boratórium meg sze r v ezé sé nek. Az első az olimpiai falu poli- klinikájában kap helyet, a má­sik az új, speciálisan e célra épített moszkvai épületben. Napjainkra kidolgozták a sportolók doppingszeres vizsgá­latának tudományos módszereit. A vizsgálati eljárás leírását el­juttatták a nemzetközi sportszö­vetségnek — véleményezés cél­jából. Többen már kedvező vá­laszt küldtek — így a kerékpá­rosok, a kézilabdások, a vívók, a labdarúgók, a gyephokizók és a nehézatléták. A bizottság jóváhagyta a Szovjetunió állategészségügyi szolgálatának követelményeit az Olimpia ’80-ra beszállított kül­földi sportlovakkal kapcsolat­ban is. Ezeket a követelménye* két a szervező bizottság elküld­te a nemzeti olimpiai bizottsá­goknak és sportszövetségeknek. Sok izgalmas mérkőzést láthattak a nézők a spartakiád sportver­senyeinek női kézilabdatornáján. Felvételünk a szovjet Oveóskinát és a csehszlovák Pošvárovát. örökítette me. ( Vojtíšek felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom