Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-27 / 175. szám, péntek

GAZDASÁGOSABB TERMELESRE, ÉSSZERŰBB BERUHAZASOKRA VAN SZÜKSÉG (Folytatás az 1. oldalrólJ 1979 első hat hónapjában 37 ezer 300 lakást építettünk fel, ami kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában volt. Az állami terv valamennyi mutatójának teljesítésében, a minőség nagyobb ütemű )avítá­sában és a gazdaságosabb ter­melésben, valamint a gazdasá­gosabb beruházásokban rejle­nek azok a nagy lehetőségek, amelyek ikíakmázásával leküzd­hetnénk a bonyolult bel- és az egyre rosszabbá váló külgazda­sági feltételeket, amelyek befo­lyásolják népgazdaságunk to­vábbi fejlődését. Az alapvető termelőágazatok IPAR Az 1979-es év első felében a (központilag irányított ipar ter­melésének terjedelme elérte a 299,3 milliárd korona értéket (az 1977-es összehasonlítható árakban számolva). Az elmúlt év ugyanezen időszakához vi­szonyítva az ipari termelés ter­jedelme 2,8 százalékkal nőtt, vagyis 1,8 ponttal volt kisebb, mint az éves tervben előirány­zott. Az átlagos napi termelés az 1978-as év első feléhez vi­szonyíva 3,2 százalékkal növe­kedett. A januári feszült energiaellá­tás csaknem háromnapi terme­léskiesést okozott. Az ipari vál. lalatokban dolgozók rendikívüli erőfeszítésével elértük, hogy a 6,5 milliárd korona értékű ter­meléskiesést az első félév vé­gére 2,0 milliárd koronára csökkentettük. A bruttó termelési tervet a vállalatok az első félévben 99,3 százalékra teljesítették. A leg­nagyobb lemaradás a feladatok teljesítésében az általános gép­iparban, a papír, és cellulóz­iparban, az üveg-, fafeldolgo­zó és az építőanyagiparban volt. A kiemelt szerkezeti és mi­nőségi mutatók viszonylatában, amelyek az idei évben döntő fontosságúak a tervteljesítés értékelése szempontjából, meg­mutatkozott, hogy az é'V első felében számos vállalat nem tett eleget ezeknek a felada­toknak. Erről győznek meg bennün­ket az ipari produkció felhasz­nálása szerinti tervteljesítések eredményei is. A belkereske­delem számára 1,1 százalékkal több terméket szállítottunk, a kivitelre 1,6 százalékkal növel­tük a termelést. Ebből a szo­cialista országok számára 2,3 százalékkal, a nem szocialista országokba 0,5 százalékkal. A beruházásokra szánt gépek és berendezések szállítási tervét 94,8 százalékra teljesítettük, ami nincs összhangban a terv­szándékkal. A szállítói-megrendelői kap­csolatok folyamatosságát meg­akadályozta a termelési felada­tok egyenlőtlen teljesítése, s ily módon nem sikerült kielé­gíteni a bel- és külkereskede­lem igényeit. A múlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva a termelés min­den ipari ágazatban növeke­dett, kivéve a hő- és villamos­energia-termelést. Az egyes ágazatokban az el­ső félévben a következő ered­ményeket érték el. A szénbányászatban 62 mil­lió 156 ezer tonna szenet és lignitet jövesztettek, ami 389 ezer tonnával több, mint 1978 első felében. A barnaszénből és a lignitből 47 millió 718 ezpr tonnát termeltek ki, kőszénből pedig 14 millió 438 ezer ton­nát. Az állami szénkitermelési tervet 99,7 százalékra teljesí­tettük, s míg a barnaszén és lignit kitermelése nem felelt meg a tervezett színvonalnak (99,4 százalék), a kőszén jö­vesztését a tervezetthez viszo­nyítva 0,8 százalékkal túltelje­sítettük. A barnaszén kiterme­lését kedvezőtlenül befolyásol­ta a januári rossz időjárás és az, hogy a földeitakarítási VII. 27. munkákban már hosszabb ideje lemaradtak. Ezen a területen 3 a tervet csupán 94,6 százalék­ra teljesítették. Az első félévben 33,5 milli­1979. árd kilowattóra villamos ener­giát termeltünk, ami 1,9 szá­zalékkal kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. Ebből a Szövetségi Fűtőanyag és Energiaipari Minisztériumhoz tartozó hőerőművekben 6,4 szá­zalékos volt a csökkenés, a-ví. zi erőmüvekben pedig 10,3 szá­zalékos növekedést értek el. A Jaslovské Bohunice-i V—l-es atomerőműben 975 millió kilo­wattóra villamos energiát ter­meltek, ami megközelítőleg 1 millió tonna barnaszén megta­karítását jelenti. A hőerőművek csökkenő energiatermelését az év első hónapjaiban az okozta, hogy nem volt elegendő tüzelőanyag, és a villanyerőmüvek alapvető berendezéseinek meghibásodá­sa nagyobb mértékű volt a szo­kottnál, s ugyanakkor a továb. bi hónapokban csökkent a vil­lamosenergia-szükséglet. Példá­ul a márciustól júniusig terje­dő időszakban, amikor már nem volt érvényben a villamosener­gia-fogyasztás szabályozása, az említett hőerőművekben az áramtermelés 95,6 százalékos volt. Az ilyen arányú tervteljesí­tés a hő. és vízi erőmüvekben, valamint a V—l-es atomerőmű­ben kedvezően hatott a villa­mosművek tüzelőanyag-készle. teinek növekedésére. A barna­szénkészletek ez év június vé­gére elérték a 2 millió 387 ezer tonnát (index 194,1), a kőszénkészletek pedig a 869 ezer tonnát (index 154,1). A kohóiparban a termelés 2,1 százalékkal növekedett, ennek kepetéten a fémkitermelés 2,4 százalék volt, a vaskohászat termelése 2,3 százalékra és a színesfémkohászat termelése 1,3 százalékkal növekedett. Az említett időszakban 7,6 millió tonna acélt termeltünk, ami 0,3 százalékkal kevesebb, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. A nemesacélból készült hengerelt áru termelése 5,2 százalékkal s a vékony acélle. mezek termelése 3,0 százalék­kal, az acélcsövek termelése pedig 2,5 százalékkal növeke­dett. Az év első felében a gépipa­ri termelés 4,7 százalékkal nö­vekedett, ennek keretében a nehézgépiparban 5,6 százalé­kos, az általános gépiparban pedig 4,2 százalékos volt a nö­vekedés. A bruttó termelés vállalati terveit a nehézgép­iparban jobban teljesítették (100,5 százalékra), az általá­nos gépiparban azonban csu­pán 98,5 százalékos volt a fél­éves terv teljesítése ezen a té­ren. Ez utóbbi ágazatban las­súbb volt a januári lemaradá­sok pótlásának üteme is. A fejlesztési programokba tartozó ágazatok termelésében nagyobb ütemű volt a fejlődés: például az atomerőmű-beren­dezések termelése 121,5 száza­lékkal, a külszíni barnaszén­jövesztésre szolgáló gépek ter­melése 61,3 százalékkal, a fél­vezető erős áramú technika gyártásában pedig 16,0 száza­lékkal növekedett a termelés. Az év első felében nagy fi­gyelmet szenteltünk a barna­szén-kitermelésre szolgáló gé­pek pótalkatrészeinek gyártá­sára. A kotrógépek és a rako­dógépek pótalkatrészeinek gyártása 34,6 százalékkal növe­kedett. Ugyanakkor növeke­dett a személyautók pótalkat­részeinek termelése is (10,8 százalékkal), s növekedést ér­tünk el az autóbusz-pótalkat­részek gyártásában (5,5 száza­lék). Ami viszont a pótalkatré­szek szerkezeti összetételét Illeti, még mindig nem kielégí­tő. A vegyipar termelése 1,5 szá­zalékkal növekedett, ebből a legnagyobb ütemű fejlődés a gumi- és a műanyag-feldolgo­zó Iparban volt, 3,5 százalékos. A műanyagok gyártása 4,9 szá­zalékkal növekedett, a poliész­ter vágott szál 9,7 százalékkal, a gépkocsi-üzemanyag terme­lése 10,3 százalékkal, a motor­és fűtőolaj termelése pedig 3,9 százalékkal növekedett. Az év első felében az építő­anyag-ipar termelése a múlt év hasonló Időszakához képest 0,5 százalékkal növekedett. A ke­rámia burkolólapok gyártásá­ban 8,5 százalékos növekedést érték el, az azbesztcementcsö­vek gvártása 4 5 százalékkal és az égetett mennyezetburkoló la­pok gyártása 3,4 százalékkal nö­vekedett. A közszükségleti ipar termelése 2,5 százalékkal nö­vekedett. A legnagyobb üte­mű növekedést — 3,4 százalé­kos — a ruhaiparban értek el, a textiliparban 2,8 százalékkal, a bútoriparban pedig 2,6 szá­zalékkal növekedett a terme­lés. A kötöttáru-termelés 4,8 százalékkal, az ágynemű elő­állítása 4,5 százalékkal, a poro­mer lábbeli gyártása pedig 8,Ü százalékkal növekedett. - Az élelmiszeriparban az év első felében 1,8 százalékos nö­vekedést értek el. A legna­gyobb mértékben az olaj és zsírfélék termelése (5,5 száza­lékkal) és a húsipari termé­kek előállítása (3,2 százalék­kal) növekedett. A központilag irányított ipar­ban az év első felében átlago­san 2 millió 600 ezren dolgoz­tak, ami 18 ezerrel több, mint a "múlt év hasonló időszaká­ban. Az év első felében a mun­katermelékenység 1,9 százalék­kal növekedett, ami 1,9 ponttal kisebb, mint a tervezett ütem. A munkatermelékenység növe­kedését mindenekelőtt az ipa­ri termelés növekedése hatá­rozta meg. A központilag irányított ipar­ban a dolgozók átlagbére az év első félében elérte a 2666 koronát, ami a múlt év hason­ló időszakához viszonyítva 2,9 százalékos növekedést jelent. MEZŐGAZDASÁG, ERDÖ­ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS Az idei időjárási viszonyok nagymértékben nehezítették a mezőgazdasági tervteljesítést. A száraz ősz és a hideg tél után — amelynek következté­ben lényegesen növekedett a leszántott őszi vetemények te­rülete — a helyzetet még to­vább rontotta a rendkívüli má­jusi szárazság és meleg. Az idei tavaszon az őszi ga­bonafélék összterületének 9,5 százalékát' le kellett szántani, s újra be kellett vetni (a búza vetésterületének 10,0 százalé­kát, a rozs vetésterületének pedig 4,2 százalékát). A repce 29.5 százalékát s az évelő ta­karmányféléknek a 12,2 száza­lékát kellett leszántani és utó­lag bevetni. A leszántott terü­letek összesen 224 ezer hek­tárt tettek ki, s az 1971—75-ös átlaghoz viszonyítva ez 122 000 hektárral többet jelentett. A gabonafélék összvetésterü­lete az idén 2677 ezer hektár volt (a tervezett 97,3 százalé­ka), hüvelyeseket 112 000 hektá­ron (97,3 százaléka a terve­zettnek) vetettünk, burgonyát 216 ezer hektáron (a tervezett 98.6 százaléka) ültettünk, a cu­korrépa vetésterülete pedig 219 ezer hektárt ért el (a ter­vezett terület 99,5 százaléka). Az elmúlt évhez viszonyítva az egyéves takarmányok és hüve­lyesek vetésterületei növeked­tek, míg a gabona, a burgo­nya és az olajosok vetésterüle­te csökkent. Az állattenyésztésben az el­múlt év hasonló időszakához viszonyítva növekedett a szarvasmarha-állomány, össze­sen 1,4 százalékkal, s elérte a 4 millió 992 ezer darabot. A sertés- és baromfiállomány na­gyon kis mértékben csökkent, 1979. június elsejével bezáró­lag a mezőgazdaságban össze­sen 7 millió 648 darab sertés és közel 60 millió darab ba­romfi volt. Hasonlóan, mint a megelőző években a szarvasmarha-állo­mány növekedését a szocialista mezőgazdasági szektor biztosí­totta, az egyéni állattenyész­tésben a gazdasági állatok ál­lománya tovább csökkent. Az év első felében a tehe­nenkénti napi fejési átlag 7,97 liter (tavaly 8,09 liter), az egy tojóra jutó évi tojáshozam 112,9 darab (tavaly 114,3 da­rab) volt. Az év első felében 2682 millió liter tejet termel­tünk, ami a múlt év hasonló időszakához képest 40 millió literrel kevesebb. A tojáster­melés elérte a 2399 millió da­rabot, ami 7 millió darabbal több, mint az elmúlt év első felében. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva rosz­szabbodott a helyzet az állo­mányok reprodukciójában. A szocialista szektorban ebben az évben növekedett az állatok elhullásából adódó veszteség, a borjak ese^Mw 5,0 százalék (tavaly 4,9 százalék), a malac­elhullás pedig 7,4 százalék ltavaly 5,9 százalék) volt. A hízó szarvasmarha napi súly­gyarapodása átlagosan 0,70 ki­logramm volt, ami az elmúlt év színvonalához viszonyítva rosszabbodást jelent. A sertés­hizlalásban és -előhizlalásban a súlygyarapodás megközelítő­leg az előző év színvonalán volt, ami 0,50 kilogrammot je­lent. A gyengébb eredmények el­lenére az év első felében az állati eredetű termékek időará­nyos felvásárlási tervét — a tej- és a vágósertések kivéte­lével — teljesítették, s a tejen kívül az elért színvonal ezen a téren magasabb volt, mint a múlt év első felében. Az év első felében az erdő­gazdaságokban összesen 9,5 mil­lió köbméter fát termeltek ki, ami az éves terv 51,8 százalé­kos teljesítését jelenti. Az er­dőgazdaságok 8,3 millió köb­méter haszonfát szállítottak, ami az éves tervnek a 49,2 százalékát képezi. A fakiterme­lés és a haszonfa szállítása kb. a múlt év hasonló idősza­kának szintjén van. Az év első hat hónapjában 34 ezer hek­tárnyi területet erdősítettek. Az első negyedév végi nagy hóviharok —- főleg Nyugat- és Dél-Csehországban — követ­keztében 7,7 millió köbméter hulladékfa keletkezett, amiből 2,5 millió köbmétert a fafel­dolgozás keretében használtak fel. A vízgazdálkodási szervek az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 55 millió köbmé­terrel növelték az ivóvízterme­lést, a víz össztermelése elérte a 725 millió köbmétert (tavaly 670 millió köbmétert). A nyil­vános vízvezetékhálózatból a lakosság 69,0 százalékát láttuk el vízzel (tavaly 67,2 százalé­kát). A nyilvános vízvezetéket igénybe vevő lakosok száma a múlt év első felében 55,1 szá­zalékról 56,1 százalékra növe­kedett. Az építőipari termelést az első félévben nagyon kedve­zőtlenül érintette az év eleji rossz időjárás. Az építőipari vállalatok saját dolgozóikkal 38,6 milliárd korona értékű munkát végeztek el, ami a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 2,9 százalékkal több. A munkák tervezett ter­jedelmét nem sikerült teljes mértékben elérniük. A február végi tervekhez viszonyítva a kiesés 1,2 milliárd korona volt, amit június végére csupán 0,8 milliárd korona értékre sike­rült csökkentenünk. Hasonlóan, mint az iparban, ez az ágazat sem teljesítette az 1979-es tervteljesítés szempont­jából a döntő feladatokat." Az elvégzett építőipari munkák szerkezete nincs összhangban az elképzelésekkel. A lemarat dások mindenekelőtt a beruhá­zásokon észlelhetők, s ezek: közül is főleg a komplex la­kásépítésben. Ugyanakkor a tervezettnél többet végeztek el a javítások és egyéb építőipari munkák terén. Az építőipari vállalatok dol­gozóinak munkatermelékenysé­ge a múlt év első hat hónapján hoz viszonyítva 2,4 százalékkal növekedett, az 1979-es állami tervben megszabott ütemhez vi­szonyítva viszont 2,2 ponttal ala­csonyabb volt. Az építőipari munkák terjedelmének növeke­déséből a munkatermelékenység 83 százalékkal vette ki a ré­szét. Az év első felében az épí­tőipari vállalatokban dolgozók száma 548,2 ezer volt, ami a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 2,8 százalékkal több. Az újonnan felvett dolgo­zókat túlnyomórészt az építő­ipar kiegészítő ágazataiba össz­pontosították (ipari tevékeny­ség, közlekedés és egyéb szol­1 gáltató tevékenységek). Az építőipari vállalatok dol­gozóinak átlagbére elérte a 2802 koronát, ami 56 koroná­val több, mint a múlt év első felében. KÖZLEKEDÉS ÉS TÁVKÖZLÉS A teherszállítás 1979 első félévében 297,7 millió tonna árut szállított, ebből a vasúti teherszállításra 137,5 millió tonna, a közútira pedig 156,8 millió tonna jut. A tavalyi első félévhez ké­pest a vasúti áruátrakás terje­delme 1979 első felében 1,8 szá­zalékkal csökkent, a legfonto­sabb nyersanyagok közül si­került teljesíteni a kőolaj és a kőolajtermékek átrakásának tervét, a többi nyersanyag át­rakásának tervét nem. A szén­átrakás tervét 97,9 százalékra teljesítették, a deficit 902 000 korona. A vasúti közlekedés komoly üzemi nehézségei, elsősorban a balesetek, a műszaki hibák és a félreállított szerelvények nagy száma kedvezőtlenül be­folyásolták a minőségi muta­tók teljesítését. A múlt év azo­nos időszakához képest az idei első félévben meghosszabbo­dott a vagonok körforgást Ide­je, és visszaesett az egy vil­lany- és dieselmotorra jutó át­lagos teljesítmény. A közútakon 156,8 millió ton­na árut szállítottak, 1,9 millió tonnával kevesebbet, mint a tavalyi első félévben, főként a nehézgépjárművek és az átra­kógépek gyakori meghibásodá­sa miatt. A nyilvános közúti forgalom­hoz képest gyorsabban fejlő­dött az üzemi szállítások terje­delme, amely szállítások azon­ban kevésbé gazdaságosak. Vízi űton 3,2 millió tonní "árut szállítotok. Az energiaipa­ri feldolgozásra szánt szén szál­lításának tervét az év eleja óta 77 százalékra sikerült tel­jesíteni. A közlekedési eszközök által szállított utasok száma január­tól júniusig 1229,5 millió volt, 18 5 millióval kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Ezen belül a vasútak által szállított személyek száma 7,:L millióval, a Csehszlovák Autó­közlekedési Vállalat által szállított személyek száma pe­dig 11,4 millióval csökkent. A prágai metró az első fél' évben 104,8 millió utast szállí­tott. s az A szakasz átadását: követően a múlt év azonos idő­szakához kénest 1,9-szeresére növelte szállításainak terjedel' mét. A telefonállomások száma' 60 000-rel növekedett, jelenleg 100 lakosra 20 távbeszélő állo' más jut. Az első félévlien üzembe he­lvezték a második tévé műsor Modrtf Kameii-i adóállomását, valamint az első. és második tévéműsor Nővé Mesto nad Vá­hom-i adóállomását. A népgazdaságban januártól hiniusig 55,7 milliárd koronrf értékű beruházást és szállí­tást végeztek (a Z-akoió nél­küli, 0,2 százalékkal többet, mint a múlt év azonos idősza' kában. Az építőinarl munkák értéke 31,4 milliárd korona volt, 0.9 százalékkal kevesebb, mint 1978 első felében, a eé­pek és berendezésiek szállítá­sainak terjedelme 24,3 milliárd koronát tett ki, vagyis 1,7 szá­zalékkal nőtt. Az Idei tervhez kénest á be­ruházások és a szállítások ter­jedelmének növekedési ütemé 2.4 ponttal "lassúbb volt. Ez a­lemaradás megmutatkozott az énítőioarl munkáknál, ezzel szemben á gépek és a beren­dezések szállítása terén a tei" vezett ütemet túlszárnyalták. A' tervtel iesítés beruházáson­ként eltérő volt az építkezé' •aek kategóriáit tekintve az ál­lami tervet nagyobb áránvbari tel iecf tették a kiemelt naev beruházásokon és a kétmillió koronánál kisebb befektetési építkezéseken. Kedvezőtlenebb' volt a tervtellesítés a többi be' ruházáson, főként a kétmillió koronánál nagvobb költségve' tési kerettel létesülő építke­zéseken. "Annak ellenére, hogy a ki' emelt nagy beruházásokon á korábbinál lobban teliesítették az összesített mutatókat, á munkák menete nem állt min­dig összhangban az ütemter­vekkel. néhány termelő üzemet nem sikerült batáridőn belül átadni. Ezev közé tartozik a Mtvlnovi Vegyiművek II. Pet­rolkémiai _ üzeme, « nrachovi­cei Cementgyár, a Martini Ne­bézeéoioarl Vállalat Zetor-trak­tormotorokat gvártn üz<»megv­séee és a Vágmentl Oéoevár enereia- és vízgazdálkodási üzemegysége. (Folytatás a 3. oldalon/

Next

/
Oldalképek
Tartalom