Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-27 / 175. szám, péntek

A S ZOCIALISTA MUNKA HŐSE Alois Konas őszibarackjai — Rossz idők járnak Csehor­szágban a gyümölcstermesztés­re. Dióban talán nem jogunk szűkölködni, de a baracknak és az őszibaracknak három éve nem kedvez az időjárás — mondja Alois Kofías, a Roudni­cei Állami Gazdaság Igazgató­ja. A 400 hektáros gyümölcsös megalapítójának a neve nem­csak a szakemberek, a nagy­üzemi termesztők körében is­mert. A keze alól kikerült gyü­mölcsöt a fogyasztók is nagyra becsülik. — Az irodánk falát díszítő számos emlékérem, el­ismerés és diploma azonban nemcsak engem illet meg — figyelmeztet szerényen 12 tagú szocialista munkabrigádja érde­meire, — mert bármilyen ügyes a munkavezető, semmit sem érhet el megbízható, lelkiisme­retes munkatársai nélkül. Egyikük a fia — Miloslav, a közeli kalesovi gyümölcster­mesztő központ vezetője. Mi­után befejezte Mélníkben a kertészeti iskolát, a főiskolán levelező hallgatóként folytatja tanulmányait. Alois Kofías nagy szerencsé­jének tartja, hogy szakmája a családban apáról fiúra száll. Az édesapja is kertész volt. Ő szerettette meg vele ezt a mes­terséget, s az ö kívánságára végezte el Ruzyneben a szak­iskolát. Onnan került Roudni­cébe, ahol az állami gazdaság megalakulása, 1951 óta gyü­mölcsfái nemesítésének szen­teli az életét. Nagy tervekkel látott mun­kához, és céljairól az évek so­rán sem mondott le. A gyü­mölcskertészet intenzifikálásá­hoz az első lépést az úgyne­vezett almafalak jelentették. — Tíz évig is eltart ugyanis — magyarázza — amíg a magas almafák gyümölcsöt teremnek. Ottörő munkánkkal bebizonyí­tottuk, hogy ez az idő lénye­gesen lerövidíthető. A tudo­mány és a kutatások legújabb eredményeit a gyakorlatban érvényesítve a körtefalakkal is megpróbálkozott. És nem bán­ta meg. A falak termése há­rom év elteltével hektáronként az 500 mázsát is eléri. A szak­ember véleménye szerint azon­ban ez nem tekinthető vélet­lennek. Roudnice ugyanis gyü­mölcstermő vidék, különösen a körte termesztésére alkalmas. — A legfontosabb, hogy ki­használjuk az éghajlat és a ta­l(tj adta lehetőségeket, hogy kiválasszuk a termesztésre leg­alkalmasabb gyümölcsfajtákat — mondja. Nem csodálkozom, hogy ez­zel a megállapításával kapcso­latban az őszibarackra tereli a szót. Köztudott ugyanis, hogy ez a nemes gyümölcs eredeti­leg csak Dél-Morvaországban Kísérletek a szívizom működésével kapcsolatban volt meghonosítható. A fákat ősszel ültették el, hogy télen gyökeret eresszenek. Többnyi­re azonban kifagytak. A roudnicei gyiimölcsészet­ben Alois Kofías — évekig tartó kísérletezés után — munkatár­saival együtt bebizonyította, hogy megfelelő talajban, bizo­nyos feltételek között Csehor­szágban is eredményesen ter­meszthető az őszibarack. Ta­pasztalatuk szerint a fák csak tavasszal ültethetők el, mégpe­dig közvetlenül a faiskolából kell a gyümölcsészet földjébe kerülniük. A fák metszése ta­vasszal a legalkalmasabb. E gondolat mosolyra készte­ti a szakembert. Emlékezeté­ben ugyanis felelevenednek azok az idők, amikor tavasszal a gazdaság látogatóit a virág­juktól roskadozó őszibarackfa ágaival ajándékozták meg. — Vendégeink között akadtak olyanok is, akik ezért elítéltek, és vandáloknak neveztek ben­nünket — mondja. — Tévedé­süket csak akkor látták be, amikor meggyőződtek róla, hogy a legallyazott fák hek­táronként legalább 300 mázsa gyümölcsöt adtak. Mi ennek a magyarázata? — A koronájuktól megfosztott fákról a nedvesség nem páro­log el oly gyorsan — hangzik a válasz. Éppen ezért az ősz­szel elültetett fák sem fagytak ki a téli hónapokban — amint azt sokan tévesen hitték — hanem kiszáradtak. Az őszibaracknak legalább 120 fajtája ismeretes. A leg­újabb egyikének, a simabőrű „nektarinkának" a termeszté­sével is javában folynak már a kísérletek Roudnicében, csakúgy, mint a köztársaság többi részében. A kísérleti mód­szerek különbözők ugyan, ,de Alois Konas főleg az újabba­kat részesíti előnyben, mert — amint mondja — ami tegnap elegendőnek bizonyult, azzal ma már nem érhetjük be. Ezért is tűrte a fia első be­avatkozását, aki az iskolában tanultak alapján kiásatta az ősszel beültetett őszibarackfá­kat. Igaz ugyan, hogy az apja nem tudta nézni ezt a rombo­ló munkát, és gyorsan hátat fordított a gyümölcsösnek, de azután megbékült, mert eszébe jutott, hogyan dobta ki őt az édesapja a kertből, amikor a fák metszésére készült. Elgondolkodva így folytatja: — Hiába minden, a fejlődés feltartóztathatatlan. Hiszen az évek során én magam is há­romszor megváltoztattam az intenzifikálással kapcsolatos nézeteimet. A szakembereknek nagy gon­dot jelent a gyümölcs betaka­rítása is, és ki tudja, hogyan lehetne megoldani ezt a prob­lémát a nyugdíjasok, valamint a roudnicei mezőgazdasági-mű­szaki kertészeti szakközépisko­la és a litoméricei kertészeti tanintézet tanulóinak a segít­sége nélkül. Arra törekszenek ugyanis, hogy a kitűnő minő­ségű, érett, zamatos, gondosan becsomagolt gyümölcs mielőbb az üzletekbe. Alois Kofías tavasszal és nyá­ron a gyümölcsfái között talál­ható. Télén lekötik az előké­születekkel kapcsolatos mun­kák és az állami gazdaság ve­zetésével járó gondok. De azért szakít Időt arra is, hogy a vá­rosi nemzeti bizottság képvi­selőjeként és az üzemi pártbi­zottság propagandistájaként te­vékenykedjen, és tagja az üze­mi szakszervezeti bizottságnak és a Cseh Tudományos Műsza­ki Társaságnak. Gazdag tapasz­talatait a gyümölcsészeti kuta­tóintézet munkatársaként is érvényesíti. Amikor 1964-ben' kimagasló eredményei elismeréseként át­vette a Munkaérdemrendet, ki­jelentette, hogy ez a magas állami kitüntetés még behatóbb kísérletekre kötelez. És hogy Alois Kofías megtartotta a sza­vát, arról az illatos, jóízű al­ma-, körte-, barack- és ősziba­racktermésen kívül szocialista társadalmunk legnagyobb elis­merése — a Szocialista Munka Hősének címe tanúskodik, amelyet az idén májusban vett át Gustáv Husák elvtárstól. KARDOS MARTA Kommentáljuk Együtt — egymásért Városaink az utóbbi két évtizedben sokat fejlődtek, la­kosaik száma kétszeresére növekedett. Kassának (Koiice) ma már 200 000, Nyitrának (Nitra) több mint 71000, Bans­ká Bystricának pedig 63 000 lakosa van. A feltételezések szerint a következő években tovább gyarapodik a városi lakosok száma. Ez nem is lenne baj, sokkal inkább az, hogy az új lakótelepek lakói elzárkóznak, nem ismerik a polgári bizottságok tagjait, lakóhelyük képviselőit, de még jófor­mán a szomszédjaikat sem. Ennek következtében a közös­ségi életből, a társadalmi munkából sem veszik ki részüket olyan mértékben, mint a kisebb települések lakói. Ennek a jelenségnek az okait elemezte az a felmérés, amelyet a közelmúltban az említett városokban valósítottak meg, és amelyet az SZSZK kormánya is megvitatott. A felmérés szerint a lakosok passzivitásának egyik oka az, hogy a nyilvános gyűlésekre a meghívás a lakóházak­ban kifüggesztett meghívóval történik. Ezeket nem minden­ki veszi észre, tehát a meghívásnak ez a módja nem a legmegfelelőbb. A nemzeti bizottságoknak sokkal több se­gítőtársa akadna, ha szervezőmunkájuk jobb lenne. Min­den nagyobb házban van lakóbizottság, körzetenként pol­gári bizottságok működnek, az agitációs központokban pe­dig agitátorok dolgoznak. Ha ezek a szervek a lakókkal személyes kapcsolatot tartanának fenn, akkor nemcsak a nyilvános gyűléseken, hanem a társadalmi munkában való részvétel is jobb lenne. A felmérés megállapította például, hogy Banská Bystri­cán a képviselők 98 alkalommal találkoztak választóikkal, de ezen az összejövetelen csak 4300 lakos vett részt. Kas­sán városkerületenként eltérő a helyzet. Az északi város­kerületben egy nyilvános beszélgetésen átlagosan 74-en, az óvárosiban pedig 126-an vettek részt. Figyelmeztető az a megállapítás is, hogy a nemzeti bizottságok — és nem­csak az említett három városban — a nyilvános gyűléseket nem készítik jól elő. A képviselők rendszerint az egész város eredményeiről számolnak be, jóllehet a lakosokat elsősorban az érdekli, mi történik lakótelepükön, városke­rületükben, s a nemzeti bizottság hogyan akarja az ott előforduló fogyatékosságokat kiküszöbölni. Egyszóval kö­zelebb kell kerülni a mindennapi élethez. Kassán az utób­bi időben felmérték ennek a jelentőségét, nemcsak pontos nyilvántartást vezetnek a lakosok észrevételeiről, hanem igyekeznek ezeket a lehetőségek szerint megoldani, orvo­solni. Az elkövetkező időszakban a városokban többet kell fog­lalkozni a képviselők tevékenységével is. Gyakran tévesen azt a képviselőt tartják aktívnak, aki rendszeresen részt vesz az üléseken. Ez nem lehet az egyedüli mérce a tevé­kenység értékeléséhez. Banská Bystrieán például a városi nemzeti bizottság képviselőinek 54 százaléka a megbízatási időszak első felében egyszer sem szólalt fel az üléseken. Ez arról tanúskodik, hogy ezeknek a képviselőknek nincs jó kapcsolatuk a választókkal, nem ismerik mélyrehatóan választókörzetük, városuk problémáit. Sajnos, a tisztség­viselők elmulasztották, hogy elbeszélgessenek a passzív képviselőkkel, és jobb munkára serkentsék őket. 16 tSmegpolitikai munkát a városokban is lehet és kell is végezni. Igaz, itt mások a feltételek, mint a községek­ben, ahol mindenki ismeri egymást, de ezzel nem magya­rázhatók a fogyatékosságok. A városi és a városkerületi nemzeti bizottságoknak a jövőben jobban kell a lakosságra s nem utolsósorban az utcai pártszervezetekre támaszkod­niuk. A nyilvános gyűléseken a képviselőknek a városkerü­let eredményeiről, nehézségeiről kell beszámolniuk és egyúttal felvázolniuk, hogy milyen segítséget várnak a la­kosoktól. Az „Együtt — egymásért" jelsiló szem előtt tartá­sával el kell érni, hogy a városok, lakótelepek lakosai jobban érdeklődjenek a jövőben a közügyek iránt. NÉMETH JÁNOS Gazdaságosabb termelésre, esszeriibb beruházókra van szükség Folytatás a 3. oldalról] Az első félévben a beruhá­zások révén 39,6 milliárd koro­na értékű állóeszközhöz jutot­tunk, 17,9 százalékkal többhöz, mint a múlt év azonos idő­szakában. Az első félévben a követke­ző fontos kapacitásokat adták át: a II. Jifí Bánya első üze­me, a podbrezovai Sverma Vasmű csőnyomóüzeme, a Kun­öicei Központi Oxigéntelep el­ső része, a tlmaöei Szlovák Energetikai Gépgyár 4. szepa­rátorgyArtó csarnoka, a kop­fivnicei Tatra Vállalat ipari vasútja, a Klement Gottwald Vasmű samotozójának rekonst­rukciója, a Horice—Humpo­lec autópálya szakasz. A Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai fiziológiai in­tézete kísérleti kardiológiai la­boratóriumának munkatársai értékes megfigyeléseket és kí­sérleteket végeznek a szívizom működésével és a szívinfarktus keletkezésével kapcsolatban. Több ízben jártak már a Kau­kázusban is, itt szovjet szakem­berekkel együttműködve a hegyvidéken élő állatok szív­működését is megfigyelhették. A képen: Jifí Vesely a hosz­szabb ideig oxigénhiánynak ki­tett kísérleti patkányok szíviz­mából fehérjemintát vesz (Felvétel: J. Vrabec — CTKJ Külgazdasági kapcsolataink­nak továbbra is stabilizáló té­nyezője Csehszlovákia részvé­tele a nemzetközi szocialista munkamegosztásban. A KGST­tagállamokkal leibonyolított árucsere-forgalom a múlt év első feléhez képest 6,7 száza­lékkal, ezen belül a Szovjet­unióval lebonyolított árucsere­forgalom 13,4 százalékkal nőtt. Az export és az import nö­vekedési üteme, a szocialista és a nem szocialista országok viszonylatéiban egyaránt, nem érte el az idei tervben kitűzött szintet. Az év hátralevő részé­ben is elsőrendű feladat ma­rad ezért a termékeik minősé­gének javítása, és műszaki színvonalának emelése, vala­mint a csehszlovák népgazda­ság exportképességéneik növe­lése. Életszínvonal 1979. első felében a foglal­koztatottság gyorsabb ütemben növekedett az állami terv elő­irányzatánál. A népgazdaság szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül} dolgozók szá­ma a múlt év azonos időszaká­hoz képest 65 000-rel, vagyis egy százalékkal nőtt (nein szá­mítva beile a szülési és gyer­mekgondozási szabadságon le­vő nőket.) A foglalkoztatott­ság a leggyorsabban a közok­tatásban, az egészségügyben a kiskereskedelemben, valamint a tudomány és a kutatás terü­letén növekedett. Csökkent a munkaerőállomány az állami erdőgazdaságban és a vasúti közlekedésben. A szülési és gyermekgondozási szabadsá­gon levő nők száma kb. a ta­valyi szinten maradt. A lakosság pénzbevételei az idei első félévben 4,4 milliárd koronával, vagyis 2,8 százalék­kal voltak nagyobbak, mint a múlt év azonos időszakában. Á pénzbevételek növekedésének üteme nem érte el a tervezett szintet, de legfontosabb ténye­zőjük, a bérekből származó bevétel — főként a foglal­koztatottság nagyobb arányú növekedése miatt — túllépte a tervezett szintet. Az összes pénzbevételek az első félévben 364,1 milliárd koronát tettek ki. A népgazdaság szocialista szektorában dolgozók (az efsz-tagok nélkül) havi átlag­bér© a múlt év azonos idősza­kához képest 2,7 százalékkal nőtt, és elérte a 2542 koronát. A munkatermelékenység és az ipari dolgozók átlagbére nö­vekedésének az éves állami tervből kiszámított arányát az idei első félévben nem sikerült elérni, a munkateirmelékeinység lassúbb növekedése miatt. A lemaradás a munkatermelé­kenység növekedésében 1,9, az ipari átlagbérek növekedése pedig a tervezettnél 0,4 pont­tal magasabb volt. Ugyanígy az építőiparban sem sikerült meg­tartani a munkatermelékeny­ség és az átlagbérek növekedé­sének tervezett arányát, a munkatermelékenység lassúbb növekedése következtében. A 1 akosság takarékbetétei­nek és készpénzének összege 9,5 milliárd korona volt. A ta­karékpénztárak 4,5 milliárd korona kölcsönt folyósítottak, ezen belül az ifjúházaskölcsö­nök összegé 1,3 milliárd koro­na volt. A kiskereskedelmi forgalom az elmúlt hat hónapban 113,8 milliárd korona volt, 0,1 szá­zalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Az élelmiszer-ellátás egészé­ben véve kiegyensúlyozott volt, kivéve a húst, a húsipari ter­mékeket és a tejtermékeket. Az első félévben a tejtermelés csökkenése miatt szabályozni kellett a tejtermék-ellátást. Hasonló problémák voltak <a húsipari termékekkel való el­látás terén is. Baromfihús volt elegendő, és ez hozzájárult a hús iránti kereslet fedezésé­hez. A zöldség- és a gyümöles­• ellátás megfelel a jelenlegi lehetőségeknek, s nagyjából a múlt évi szinten maradt. Bo­nyolultabb volt a helyzet az iparcikkellátás területén. A la­kossági keresletét nem sike­rült egyes termékekből telje­sen kielégíteni, főként gyer­mekruhákból, egyes textilipari árucikkekből, kerékpárokból, hordozható és színes tévéké­szülékekből. Januártól júniusig 37 300 la­kás építését fejezték be, 9000­rel kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. 8300 új lakás közüzemi formában, 11800 szövetkezeti formában, 4200 vállalati formában épült, magánépítkezésként pedig 13 000 lakás készült el. 48 200 lakás építését kezdték el, ezer­rel kevesebbét, mint a múlt év első feliben. Januártól májusig 2,3 millió személy utazott külföldre', ugyanebben az időszakban ha­zánkba 4,4 millió külföldi ér­kezett. A múlt év azonos időszaká­hoz képest az idei első félév­ben a népesedés üteme lelas­sult. 142 000 gyermek született élve, 2000-rel kevesebb, mint 1978-ban. A halálozások száma nagyjából a múlt év szintjén maradt. 88 000 ember hunyt el. A természetes népszaporu'at 54 000 fő volt.-. 1979. júniusának végén Csehszlovákiának 15 239 000 la­kosa volt. 1979. VII. 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom