Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-27 / 175. szám, péntek

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1979. július 27. PÉNTEK BRATISLAVA • XXXII. ÉVFOLYAM 175. szám Ara 50 fillér 1970 y ANYAGI ÉRDEKELTSÉG ÉS MINŐSÉG Ha az üzletben rossz minőségű árut adnak el nekünk, ak- ' kor jogosan felháborodunk. A vevő azonnal követeli a hibás termek kicserélését, punzének visszaadását, vagy legalább áreng-edmenyt kér. Ehhez joga van, s ezt a jogot a reklamáció előírásai és más jogi normák rögzítik. Bárcsak valamenynyien ilyen igényesek lennénk akkor is, amikor nem fogyasztok, hanem termelek vagyunk. Ebben az esetben az elvnüség mar nem mindenkinek erős oldala. Mintha termelőként nem vonatkozna rájuk a minőség követelménye, a minöségrontásért megszabott bírságot büntetésnek, a jogszabályok megszegesének tartják. Különös logika! A minőség ionlosságának hangoztatása és a jobb minőségű munka igénylése nem uivatirányzat, vagy rövid időszakra ervéuyes jelszó. Hiszen — különösen az utóbbi időben — már nemegyszer magyaráztuk, hangsúlyoztuk, hogy a hatékonyság és miuúseg közvetlenül meghatározza az életszínvonal mértékét. Már a ÜSKP XIV'. kongresszusa is leszögezte, hogy a minőség és mindaz, ami vele összefügg, alapvető követelmény, t a kongresszus a minőséget a part stratégiai irányvonalának szilárd láncszemeve tette. Ezt követően a szövetségi kormány dokumentumot hagyott jóvá, amely szerint a minőségszabályozás a termelésirányítás szerves része, továbbá, hogy a minőségszabályozásnak attogónak kell lennie, ki kell terjednie a teriacles minden szakaszára. Hangsúlyozta továbbá, hngy a minőség fő mutatója a termékek műszaki színvonala, kivitelezcse és gazdasági hatékonysága. Ezek az elvek ma is ervényesek. A jobb minőségre irányuló erőfeszítések politikai szempontjait a Központi Bizottság egyes ülései csaknem minden munkaterületre lebontották. Senki sem panaszkodhat tehát az ösztönző és irányt mutató szavak hiányára, vagy arra, hogy nem volt elegendő gondolkodási ideje arra vonatkozóan, mit tesz a minőség javításáért saját munkakörében. A fogyasztók — növekvő jövedelmüknek megfelelően — mindenekelőtt jó minőségű árut kérnek pénzükért. S küll'öldöu ini a helyzet? Ott már csak a legkiválóbb termék állja a versenyt. Ha ilyen terméket kínáltunk a külföldnek eladásra, akkor könnyen és előnyösen értékesítettük. Viszont nagyon sok lehetőséget el is szalasztottunk. Csökkentenünk keneti az expurtárakat, azt is ki kellett vinnünk, amit saját szükségletünkre termeltünk, hogy a nagyobb mennyiséggel ellensúlyozzuk a gyengébb minőseget. Mintha az ablakon szórnánk ki a pénzt! Az ilyen esetekben általában a bonyolult külgazdasági feltételekre, a növekvő világpiaci árakra hivatkozunk. Ez viszont nem igazolhatja a rossz minőséget. Éppen ezeknek a feltételeknek kell ösztönözniük a termelőket arra, hogy jobban, olcsóbban termeljenek. A rossz minőségű termékekbe fektetett anyagi eszközök csak részben vagy egyáltalán nem térülnek meg a társadalomnak. El kell gondolkodnunk afölött, hogy a jelenlegi helyzet miért nem felel meg a szükségletek és a lehetőségek színvonalának, hogyan kellene állást foglalnia a pártszerveknek és -szervezeteknek az egyes vállalatok és üzemek tevékenységének elemzésekor, s hogy a hatékonyságot és a minőséget mindenekelőtt a vezető gazdasági dolgozok anyagi érdekeltségével szoros összefüggésben kell vizsgálni. Mint már említettük, a minőség javítását szorgalmazó felhívásból nagyon sok volt. A minőség — amint azt az állami minőségellenőrző intézetek is bizonyítják — bizonyos mértékben javult, de nem olyannyira, hogy elégedettek lehetnénk. Mintha a jóakarat valahol a félúton megrekedt volna. Az ellenőrző szervek megvizsgálták, hogy ennek mi az oka, és megállapították; az egyes ágazatok es az alacsonyabb szintű irányítási szervek ugyan lebontották a minőség javítására vonatkozó intézkedéseket, de megvalósításukra már nem került sor. A vállalatok megmaradtak az extenzív fejlődés időszakában bevált módszereknél. Ezért a kormány további határozatot hozott a minőség javítására vonatkozóan, amelynek értelmében már a minőségszabályozás állami rendszerének létrehozását szabja meg. A határozat számos cikkelyében — az előző határozatokkal szemben — már szó van arról is, hogy a rossz minőségű termékért a gyártó megbírságolható. Az anyagi bírságok eddig csupán 'úgyszólván jelképesek voltak, és éppen ezert fokozottabban kellett hatni a dolgozók politikai öntudatára, s ezzel ezután is érvelni fogunk. Az érvelés viszont hatékonyabbá válik, mert az erkölcsi ösztönzőkön kívül az anyagi ösztönzők is sokat nyomnak majd a tatban. A rossz minőségű termék utáni bírság megszabása helyes és indokolt intézkedés. Érvényesítésekor viszont nagyon sok helyen ellentétek merülhetnek fel, mert a vállalati bérek és összetevőik elsősorban a teljesítményhez kötődnek, és kevésbé a minőséghez. S most pedig fordulatnak kell bekövetkeznie! Mindenütt hangsúlyozni kell, hogy aki jól dolgozik, az nyer, aki nem, az veszít — A rossz minőségű termék utáni bírságolást nagyon sokan büntetésnek tartják. Szerintük, aki rossz minőségű terméket gyárt, azt kétszeresen büntetik. Először azzal, hogy a jelenleg érvényben levő statisztikai és egyéb előírások szerint kisebb teljesítményeket matathatnak fel, másodszor pedig a bírságot is meg kell fizetniük. Mondjuk meg nyíltan: ha továbbra is a régi módszer maradna érvényben, akkor semmi sem változna, az intézkedés csupán üres szavakat jelentene. Ugyanakkor az irányításnak is megvan a maga „matematikája." Ha többet akarunk jnttatni a jobb minőségű munkát végzőknek, akkor a rossz munkát végzőktől el kell venni. A pártszerveknek el kell mélyedniük az új problémakörben, hogy felkészülten válaszolhassanak a felmerülő kérdésekre és az új módszerek szerint értékelhessék a vezető gazdasági dolgozók tevékenységét is. A kibeszéléseket és a „pardonokat" nem engedhetjük meg magunknak. (PRAVDAJ (ÖSTK és tudósítónktól) — Egyéves szünet után tegnap ismét beindították azt az EC 10 30 típusú számítógépet, amely a Rrno-vidéki járás 24 mezőgazdasági vállalatában az aratási munkákat irányítja. A komputer a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatójának és a járási aratási bizottság tagjainak naponta nyújt tájékoztatást a láncszerű aratás előrehaladásáról és a kombájnok kihasználásáról. A diszpécserek jelentése alapján lehetővé válik a kombájnok munkájának irányítása, egyszersmind az agrotechnikai feltételek meg nem tartása következtében keletkező veszteségek megelőzése. Az idén először a számítógépbe három új adatot tápláltak be, mégpedig az előző három napi gabonaérés adatait. Ennek segítségével a komputer további hat délnmorvaországi járásban is átveszi az aratás irányításét. A progresszív módszert Jifí Hartmann mérnök, a Brnói Ál/Folytatás a 2. oldalon) Államosítások NICARAGUÁBAN (íSTK) — A nicaraguai ideiglenes kormány szerdán államosította mind a 7 magánbankot és bevezette az állami ellenőrzést az országban működő külföldi bankok felett. A kormány rendelete továbbá rámutat, hogy Somoza volt diktátor külföldi bankokba átutalt pénz^ betéteit anuláljáik. Somoza bukását megelőzően igen hamar kirabolta a nicaraguai államkasszát és csak három és fél millió dollárt hagyott benne, pedig két évvel ezelőtt 150 'millió dollárt tartalmazott. Alfonso Robelo, az ideiglenes kormány tagja szerdai sajtó-, konferenciáján hangsúlyozta, hogy az államosított bankóik munkáját a közeli napokban felújítják, és hogy az állam kezeskedik a nicaraguai polgárok minden betétjéért. Dániel Ortega, a kormány másiik tagja kijelentette, hogy Nicaragua teljesíti pénzügyi kötelezettségeit más országok iránt. Azonban figyelmeztetett arra, hogy nem fizeti vissza az ötmillió dolláros kölcsönt Argentínának és Izraelnek, amelyek ezért az összegért Somozának fegyvert szállítottak a lakosság .lemészárlására. A kormányhatározat továbbá hírül adja, hogy a közeljövőben államosítják a bányáikat, a fa- és a halfeldolgozó ipart, a fővárosi közlekedést. A nicaraguai bányákban az aranyat elsősorban külföldi társaságok bányásszák, a halfeldolgozó iparban pedig a vállalatok és a liajók többsége Somoza tulaja donában volt. GAZDASÁGOSABB TERMELÉSRE, ÉSSZERŰBB BERUHÁZÁSOKRA VAN SZÜKSÉG A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése népgazdaságunk fejlődéséről és az 1979-es első félévi terv teljesítéséről Népgazdaságunk fejlődését az első félévben jelentősen meghatározta az év eleji korlátozott tüzelőanyag- és energiaellátás, amelyet részben a kedvezőtlen időjárási viszonyok, részben .pedig az okozott, hogy energiaellátás szempontjából nem készültünk fel kellően a télre. Fejlődésünk üteme éppen ezért kisebb volt a tervezettnél. A CSKP KB márciusban hozott határozata, amely népgazdaságfejlesztésünk állami végrehajtási terve teljesítésére ösztönzött, C9akúgy mint a párt-, az állami és gazdasági szervek által elfogadott számos intézkedés, társulva a dolgozók fokozott szorgalmával lehetővé tette a januári termeléskiesések fokozatos csökkentését az egyes- termelő ágazatokban. Néhány szakaszon, főleg a beruházások terén és a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gazdasági alkalmazásában továbbra is fennállnak a már tartósnak mondható fogyatékosságok. Nem értük el a kívánt mértékű fejlődést a hatékonyság növelésében és a .minőség javulásában. A munkatermelékenység és az átlagos bérek közötti arány ugyancsak kedvezőtlenül alakult. A múlt év első feléhez viszonyítva az ipari termelés 2,6 százalékkal növekedett, az építőipari munkák terjedelme 2,9 százalékkal, a vágóállatok felvásárlása 2,3 százalékkal volt nagyobb az áruszállítás terjedelme pedig 1,2 százalékkal csökkent. Az ipari ágazatok közül — összhangban a tervvel — a leggyorsabban a gépipar fejlődött, továbbá gyors ütemű volt a fejlődés a gumi és műanyagfeldolgozó iparban, a ruha- és textiliparban, s azokban a szakágazatokban, amelyek a fejlesztési program részét képezik. Az ipari termelés növekedése a tervezetthez viszonyítva 1,6 ponttal alacsonyabb volt. A múlt év első feléhez viszonyítva a munkatermelékenység 1,9 százalékkal, az átlagbér .pedig 2,9 százalékkal növekedett. Az építőipari munkák terjedelmének növekedése 2,6 ponttal lemaradt a tervszándékoktól. A tervezett növekedési ütemet főleg a beruházások terén, elsősorban a komplex lakásépítés terén nem érték el. A munkatermelékenység összehasonlítva az 1978-as év első felével 2,4 százalékkal, az átlagbér pedig 2,0 százalékkal növekedett ebben az ágazatban. Az idei kedvezőtlen időjárási viszonyok károsan befolyásolták az őszi vetésű gabona fejlődését, a repce és az évelő takarmány fejlődését. Éppen ezért a múlt évhez viszonyítva sokkal nagyobb területen kellett ezeket leszáotani. A májusi szárazság számos további mezőgazdasági termény kellő fejlődését akadályozta meg. A vágóállatok és a tojás időarányos felvásárlási tervét teljesítették, a tej felvásárlása viszont mem érte el a tervezett színvonalat. A népgazdasági beruházások és szállítások az 1978-as év eb ső feléhez képest 0,2 százalék' ikal nagyobbak voltak, s ebből a gépek és berendezések szál' lítása 1,7 százalékkal növekedett. Habár a kiemelt építkezéseken az állami terv teljesftév sének üteme gyorsabb volt, mint a többi építkezésen, számos fontos kapacitást nem he

j lyeztek üzembe a tervezett határidőben. A múlt év első feléhez vw szonyítva a külkereskedelmi forgalom 10,3 százalékkal növekedett, ebből a szocialista országokba 6,9 százalékkal. Ez a növekedés részben a világpiaci árak növekedésének tudható be. Továbbra is állandó feladat számunkra, hogy emeljük exportképes termékeink, elsősorban gépipari termékeink színvonalát, amit az a tény is meghatároz, hogy továbbra is magasabbak lesznek a behozatali árak, mint a kiviteliek. A tavalyi év első felével szemben a lakosság pénzbevételei 2,8 százalékkal növekedtek, az átlagos nominálbér pedig' 2,7 százalékkal volt nagyobb. A kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme az elmúlt év első feléhez viszonyítva lelassult, 100,1 százalékot ért el. (Folytatás a 3. oklalon) A tardoskeddi (i vrdosuvce, érsekuioari — Nővé Zámky — járás] Jövő Ejsz-ben az idén 2638 hektáron aratnak. A gabonát eddig a vetésterület több mint jeléről betakarították. A learatott területekről késedelem nélkül begyűjtik a szalmát. Ezt a munkát eddig több mint ezer hektáron végezték el. A képen: a szövetkezet tagjai a szalmát kazlakba rakják [Felvétel: B. Palkovic — CSTK) Számítógép ai aratásban A Brno-vidéki járás 24 üzemében komputer irányítja a betakarítást ® Kelet-Szlovákiában az időjárás hátráltatja a munkát