Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-20 / 169. szám, péntek
1979. VII. 29. Lengyel Ernő, az üzemi pártbizottság elnöke Baráth Tibor: Megnyerjük a gabonacsatát Nagy Sándor: Nincs okunk a borúlátásra Pártmegbízatást teljesítenek $ Csoportoson üzemeltetik o kombájnokat Az elmúlt év derekán Agrokomplex felirattal új cégjelzést függesztettek a Nagyhizlaldák Vállalatához tartozó Nagymegyeri (Calovo) Állami Gazdaság igazgatósági épületének homlokzatára. — Nem a névváltozás a döntő — jegyezte meg találóan Lengyel Ernő, az üzemi pártbizottság elnöke — hanem a tartalom, amit az új elnevezés takar. Az igazgatósághoz tartozó üzemrészlegek kommunistái, pártonkívüli dolgozói az új cégjelzés keretében is egytől egyig nemes, és mondhatjuk harci feladatokat teljesítenek. A zömmel törzsgárdából ösz- szetevődő gazdaság a XV. párt- kongresszus utáni években hatvan mázsa fölé növelte a gabonatermés hektárhozamát, tehenenként 4000 literen túl az évi tejhozamot, kismalacoktól a hízósertésekig 55 dekára a napi súlygyarapodást. S ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a munkatermelékenységet egy- egy dolgozóra számítva 143 745 koronára emelte, akkor rádöbbenünk, hogy ezt a dinamikus, erőteljes gazdasági fejlődést valóban harci erények nélkül el sem lehetett volna képzelni. Kobetics Ernő mérnök, a gazdaság termelési igazgatója a számok embere. Mégis a dolgozók tudásszintjének növekedését, munkahelyi elkötelezettségének szilárdulását rangosabb helyre helyezte iaz imént felsorolt adatoknál. A dolgozók döntő többsége az évek folyamán közép- vagy főiskolai képzettségeit szerzett, nem szólva azokról az emberekről, akik a gyakorlat mezején szereztek el is me rést, állítottál* ki maguknak a szakmunkás- bizonyítványt, S erre a politikailag és szakmailag egyaránt megalapozott felkészülésre most az idei gabonabetakarításkor van a legnagyobb szükség, amelynek elvégzése a 11 pártalapszervezet 334 főből álló tagsága jól felkészítette az aratókat. Az Agrokomplex nagymegyeri gazdaságának hatósugarába több üzemrészleg és számos majorság tartozik Ezek közül a ma déré tie két kerestem fel, akik bár tanyasi életmódot folytatnak, egyáltalán nem lehet észrevenni, hogy távol esnek az irányító központtól. Termelési feladataikat nagy hozzáértéssel, példásan teljesítik, s ez vonatkoztatható a nyári munkákra is, minthogy a körzetben ók kezdték meg elsőnek a gabona betakarítását. Rudický Vilmos részlegvezetőnek és Esztergályos László agronómusnak, a pártalapszer- veaet agilis elnökének csak az okoz minduntalan gondot, hogy a gabona egyenetlen érése és a gyakori esők rendszerint megzavarják az aratás menetét. — A jelenleginél már rosz- szabb időjárási feltételek között is dolgoztunk — jelentette ki az aszódi telep melletti búzatáblán Tornó«:i József kommunista kombájnvezető. — És mégsem hagytuk veszendőbe menni a gabonát. Így vélekednek a társai is, akiket ugyan lázban tart a termésféltő izgalom, ám jó munkaszervezésre *■ alapozott derűlátásuk ettől sokkal nagyobb. Persze azt is tudják, hogy a kedvezőtlen időjárás A szocialista demokrácia \ MARXISTA—LE NI Ni ISTA ÁLLÁSPONT # A SZOCIA* LISTA ÁLLAM $ AZ IGAZI NÉPKÉPVÍSELET Arról, hogy ki mit ért a demokrácia jogalmán, eltérőek a vélemények. Attól függően, hogy a nézőpont szocialista-e, vagy kapitalista. A burzsoá politikusok és reformisták a demokrácia fogalmát rendszerint elszakítják a konkrét gazda-, sági-társadalmi tartalmától és főleg formális jelek alapján ítélik meg. A marxista—leninista tanítás a demokráciát konkrét társadalmi-gazdasági tartalmában és feltételeiben vizsgálja. A témáról a Pártáiét legutóbbi számában Jindrich Pravda: A szocialista demokrácia haladó jellege címmel írt tartalmas tanulmányt. írásának lényegét alább ismertetjük. hatásait kiküszöbölni az idén lehetetlen. Szilárd elhatározásuk viszont, hogy ami megtermett, abból minél többnek és minél előbb a magtárba kell kerülnie. )ó a politikai légkör és bizakodó a hangulat az újmajori részlegen is. — Noha az állami giazdasá- gon belül a mi feladatunk a legnagyobb, 800 hektárról kell betakarítanunk a termést — mondotta Nagy Sándor részlegvezető — az igényes munkák elvégzéséhez nem igényelünk külső segítséget. Nyolc gabonakombájnnal és olyan gépesítő gárdával, gazdiig tapasztalatokkal felvértezett aratómunkásokkal renedelkezünk, akik a legnehezebb feladatokkal is megbirkóznak. Az aratás előkészítésében jelentős szerepet vállalt az üzemrészleg 51 tagot számláló pártalapszervezete, amely párt- megbizatásul adta a kommunistáknak, hogy mint az eddigiek folyamán, űz idei nehéz aratásban is járjanak elöl, mutassanak példát. Baráth Tibor alapszervezeti pártelnök, aki egyúttal a műhelyvezető tisztségét is nagy felelősséggel tölti be, határozottan mondta: „Az aratók érzik és tudják, hogy mi a teendő.“ A kombájnosok kimagasló teljesítményt érnek el. A kommunisták helytállása példamutató. SZOMBATH AMFRUS Gyöikeres Jenő és a szerző felv. A^andósítják a bevált módszert A párttagokkal folytatott beszélgetések tapasztaiata Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) a Len- és Kenderfeldolgozó Üzem pártszervezete gondosan készül a párttagsági igazolványok cseréjére. Czafik Ferenctől, az üzemi pártbizottság elnökétől megtudtuk, hogy a júniusi taggyűlésen alaposan megtárgyalták a járási pártbizottság elnökségének a tag- könyvcserére és beszélgetésekre vonatkozó állásfoglalását. Az irányelvet saját viszonyaikra alkalmazzák. A beszélgetések kezdetén máris érezhető a kommunisták aktivitásának fokozódása. Szervezetükben részletesen elemzik a párt vezető szerepe érvényesítéséért végzett munkát, a párt- szervezet hatáskörébe tartozó feladatok teljesítését, a párt- csoportok tevékenységét, az egyes tagok aktivitását és egyéb kérdéseket. Ezzel még az eddiginél is jobb feltételeket teremtettek a párttagokkal való eszmecseréhez. A beszélgetések eddigi tapasztalatai azt igazolják, hogy a tagok aktivitása és munkához való hozzáállása kitűnő. Ezt leginkább gazdasági téren igazolták. Sikerült behozni az energia, majd az ezt követő hathetes nyersanyag-hiány következtében beállott termelés- kiesést. Ennek ellenére az első féléves árutermelési tervüket 16 654 000 koronára teljesítették, s ez elképzelhetetlen lett volna a párttagok és a párton- kívüliek összefogása nélkül. A beszélgetések szeptember közepére fejeződnek be. Az igazolványcsere alkalmából arra is nagy súlyt helyeznek, hogy minden párttag munkáját a CSKP XV. kongresszusa határozatainak megvalósítása szellemében mérjék fel. Ugyanakkor pozitívan értékelik a gazdasági élet, a párt tömegpolitikai és nevelőmunkájának eredményeit. A pártelnök véleménye szerint a beszélgetések azért is hasznosnak bizonyulnak, mert a párttagok felismerik és elsajátítják annak formáit, valamint módszereit, miként lehelne még hatékonyabban érvényesíteni a politikai nevelőmunka szerepét a gazdasági szervezési tevékenységben. A Len- és Kenderfeldolgozó Üzem kommunistái a beszélgetések tapasztalatai alapján ezt a munkát a párttevékenység állandó módszerévé teszik. KRASCSENICS GÉZA A kétféle demokrácia Az osztályokra tagolt világban kétféle demokrácia létezik. Az egyik: a burzsoá demokrácia, a másik: a szocialista demokrácia. A szocialista demokrácia proletárdiktatúra-típusú demokrácia, amely fokozatosan össznépi demokráciává, később pedig kommunista önigazgatássá fejlődik. A burzsoá demokrácia ezzel szemben burzsoá- diktatúra-típusú demokrácia, amelyben olyan tendenciák érvényesülnek, hogy ez a forma végül is fasiszta burzsoá-dik- tatúrává züllhet. A demokráciának e kéit, történelmileg kialakult típusa kibékíthetetlen ellentétben áll egymással. A két típus lényegét, tartalmát és céljait tekintve egyaránt különbözik egymástól. A demokrácia marxista—leninista értelmezése kibékíthetetlen burzsoá- ellenes osztályharcban alakult és alakul ki. Harc ez a burzsoázia, a burzsoá reformista, revizionista és renegát kiszolgálói ellen. A burzsoá értelmezésű demokráciára a nézetek sokfélesége jellemző. E sokféleség a kapitalista társadalom gazdasági, politikai és ideológiai ellentéteiből ered. A burzsoá demokrácia-értelmezések közös vonása a nép elvont értelmezése, a formális demokratizmus, a politikai pluralizmus, az úgynevezett osztályokon felüli, tiszta demokrácia. Ezzel szemben a marxista—leninista értelmezésű demokrácia egységes, tudományosan megalapozott, komplex és kimondottan osztályjellegű demokrácia. A döntő tényező A marxizmus—leninizmus a demokráciát a politikai felépítmény szervezete egyik formájának, az egész politikai élet megszervezése formájának tekinti. Az ilyen demokrácia az adott társadalmi-gazdasági formáció történelmileg konkrét gazdasági struktúrájából ered. Kifejezetten osztálytartalmú és -jelentőségű társadalmi jelenségről van szó. A szocialista demokrácia tartalmát a szocialista termelési viszonyok határozzák meg, amelyeknek a termelőeszközök társadalmi tulajdona az alapja. A termelőeszközök társadalmi tulajdona biztosítja, hogy a termelést a nép nevében, tervszerűen és a demokratikus centralizmus alapeivei szerint az állam irányítja. Ennek köszönhetően lehetővé válik, hogy a dolgozók egyre nagyobb mértékben bekapcsolódjanak a népgazdaság irányításába és az államigazgatásba. Az állam egyik fő feladata a munka és a fogyasztás mértékének nyilvántartása és ellenőrzése. A szocializmusban kialakul az érdekek egysége (de nem azonossága). Esetünkben a munkásosztály és a többi dolgozó érdekeinek egységéről van szó. Ez határozza meg a szocialista demokráciának — a dolgozó nép többsége demokráciájának — a minőségét. A kapitalista társadalmigazdasági formáció gazdasági alapját a kapitalista termelési viszonyok alkotják, amelyek a termelőeszközök magántulajdonán alapulnak. A burzsoá demokrácia a tőkések, a burzsoázia érdekeit védi, szolgálja és tartja szem előtt. A burzsoázia által hirdetett szabadság tulajdonképpen leplezi a dolgozók szeles tömegeinek elnyomását. Elnyomás ez az élet minden területén. A burzsoá demokrácia szabadságot jelent a kizsák- mányolók számára, és rabság a kizsákmányoltak millióinak. A burzsoá ideológusok ezért igyekeznek elkendőzni a demokrácia osztályjellegét, ezért cikkeznek és beszélnek annyit az általában vett „tiszta“ és ,abszolút“, „mindenki számára érvényes“ demokráciáról. A burzsoá ideológusok gyakran hangoztatják, hogy államuk — osztályok felett álló intézmény. A revizionisták is hasonló nézeteket vallanak, és a burzsoá államot egyfajta harmadik erőként próbálják feltüntetni. Olyan erőnek tekintik a burzsoá államot, amelynek segítségével forradalom és proletárdiktatúra nélkül át lehet jutni a kapitalizmusból a szocializmusba. A garantált jogok Fontos kiemelni, újra és újra hangsúlyozni: a szocialista államiság és a szocialista demokrácia lényeges és időszerű kérdése az állampolgároknak a szocialista államban betöltött szerepe, az egyén jogainak és - kötelessegeinek terjedelme és tartalma. A szocializmusban a jogok és n szabadságjogok nemcsak deklaráltak, hanem politikai, jogi, gazdasági szempontból garantáltak is. A jogokat és a szabadságjogokat rendszeresen elmélyítjük és kiterjesztjük. Nálunk a szocialista demokrácia terjedelmét és tartalmát meggyőzően tükrözi a népképviseleti testületek tevékenysége, megválasztásuk módja, munkájuk tartalma. A legutóbbi, 1976-os választásokon 197 ezer 403 képviselőt választottak be a nemzeti bizottságokba. Ezek 42,2 százaléka munkás, 17,84 százaléka efsz-tag, 23,93 százaléka értelmiségi, 29,74 százaléka nő és 37,95 százaléka 35 évesnél fiatalabb. A képviselők között vannak kommunisták, van jelentős számú pártonkívüli, es — arányosan — a többi politikai párt tagjai ás képviselve vannak. A nemzetiségi összetételt is tükrözi a képviselők statisztikája. A képviselők 60,58 százaléka cseh, 27,77 százaléka szlovák, 4,61 százaléka magýar, 0,28 százaléka pedig lengyel nemzetiségű. A nemzeti bizottságok albizottságaiban és szakbizottságaiban (kb. 70 000 ilyen segédszervet tartunk nyilván) mintegy 550 000 bizottsági tag, képviselő és további állampolgár tevékenykedik. Ezek az adatok szintén és egyértelműen a szocialista demokrácia előnyeiről tanúskodnak. Azt bizonyítják, hogy nálunk a nép- hatalom — valóság. A vezető erő Társadalmunkban a szocialista demokrácia fő irányítója a kommunista párt. Feladata a társadalom tagjainak összefogása a munkásosztály történelmi küldetése teljesítésének érdekében. Lenin erről így írt: „Ez rendkívül nehéz feladat, de a szocializmust nem valósíthatja meg a kisebbség — a párt. A szocializmust tízmilliók valósítják meg, ha az emberek maguk is elsajátítják a teendőket. Mi abban látjuk uz érdemeinket, hogy a tömegeket segítjük a tennivalók elsajátításában ..Ahhoz, hogy a párt képes legyen a bonyolult és fontos feladat végrehajtására, a legszorosabb kapcsolatban kell állnia a néppel, tanulni kell a néptől, tanítania kell a népet. A párt minden fontos kérdésben tanácskozik a néppel, arra törekszik, hogy a nép részt vállaljon a politikai irányvonal kialakításából, az irányításból és a döntéshozatalból. A szocialista demokrácia fejlődésére a dolgozók aktivitásának fokozódása és a politikai szervezet láncszemei aktivitásának növekedése a jellemző. Napjainkban, az osztályokra tagolt világban, a szocialista demokrácia — jellegénél és internacionalista lényegénél fogva — a békés együttműködés eszköze, az új társadalom alapvető és meghatározó vonása. /zsa) Tornóci József az E-512-es nyergében Esztergályos László pártelnök: Szép a termés, de rakoncátlun- kodik az időjárás
