Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-14 / 138. szám, csütörtök
ÉRTÉKES MŰVÉSZETI GYŰJTEMÉNYEK MŰKINCSEK A PRÁGAI ÓVÁROSHÁZA KIÁLLÍTÓ TERMÉBEN A szakszervezetek megalakulásuk óta támogatják a haladó művészetet, gondoskodnak a dolgozók kulturális és esztétikai neveléséről. 1945-ben Antonín Zápotocký, a Szakszervezetek Központi Tanácsának akkori elnöke — a cseh és szlovák munkásmozgalommal és a szocialista építéssel összeforrt jelentős képzőművészeti alkotások megvásárlásával — megalapozta a szakszervezetek képzőművészeti gyűjteményét. A ma már néhány száz műalkotást tartalmazó gyűjtemény legnagyobb részét a szakszervezetek kulturális és üdülőközpontjaiban helyezték el, hogy művészi élményt nyújtsanak a dolgozók százezreinek. A Szakszervezetek Központi Tanácsának festészeti és szob rászati gyűjteményéből a napokban kiállítás nyílt a prága1 Ó vár őshaza kiállító termében. A kiállításon a modern képzőművészet kiemelkedő cseh és szlovák alkotóinak műveivel találkozunk. Láthatjuk például Josef Brožnak a Februári Győzelem ihlette ismert művét, Vilém Nowak Marx Károlyt és Klement Goltwaldot megörökítő posztimpresszionista portréit, František Jiroudek, vagy a napokban elhunyt Vincenc Berieš néhány kiváló alkotását. A szlovákiai művészek közül például Janko Alexy, Vincent Hložník és Mária Medvecká műveivel találkozunk. A kiállítás szép példája annak a gondoskodásnak, amelyet a több milliós szakszervezeti tagság kulturális életének gazdagítására, növekvő kulturális igényeik kielégítésére fordítanak. A CSEH TERÜLETI GALÉRIÁK BEMUTATKOZÁSA Szocialista művelődéspolitikánk eredményeként huszonöt évvel ezelőtt alakultak a csehországi területi galériák. Ma a GSSZK-ban 25 területi galéria működik, ezekben összesen 22 000 festményt. 800 szobrászati és mintegy 130 000 rajzművészeti alkotást őriznek. A területi galériák állandó tárlataikon kívül évente mintegy 350 időszaki és 1600 vándorkiállítással is igyekeznek a tulajdonukban levő képzőművészeti alkotásokat eljuttatni a legszélesebb néprétegekhez. A területi galériák közös vonása, hogy gyűjteményeik középpontjában a 20. századi cseh képzőművészet áll. Negyedszázados fennállásuk folyamán egy olyan gyűjtemény kialakítására és állandó bővíJubilálok Két csehszlovákiai ukrán folklórcsoportról A csehszlovákiai uikrán dolgozók folklórfesztiváljának történelmét huszonöt évvel ezelőtt kezdték írni. Az első fesztivált Medzilaborcén rendezték meg, a másodikat, és azóta valamennyit, Svidníkben, a Dukla alatti városban. Az elmúlt negyedszázadban, Kelet-Szlovákia számos községéből és városából, sok-sok amatőr népművészeti csoport mutatkozott be ezen a seregszemlén. Az állandó résztvevőik egyike a kamienkai Barvinok, a Stará Ľuboviía-i járásból. Ez a csoport most együtt jubilál a fesztivállal, sőt, nem csupán megalakulásának 25. évfordulóját ünnepli, hanem azt is, hogy huszonötödször lesz jelen az ukrán dolgozók eme nagyszabású kulturális ünnepségén. Talán egyetlen uikrán amatőr művészeti csoport sem dicsekedhet olyan sikereikkel, egyiik sem olyan népszerű, mint a Barvinok, amelynek a megalapítója és első vezetője Štefan Bitner tanító volt. Az ő irányításával nemcsak a saját (közösségük előtt szerepelték sitker- rel, hanem másutt is az országban, és ikülföldön is. Több száz föllépésük volt eddig, ismerik a csoportot Prágában, Bratislavában, Kolínban, Frý- dek-Místekben, Kassán (Košice), továbbá Jugoszláviában, Kárpát-Ukrajnában és Lengyel- országban. A Barvinoknak ötven állandó tagja van, ifjak és felnőttek a községből, diákok Preáovról, Kassáról, Stará Ľubovňáról, innen még munkások is a csavargyárból. Vannak aztán a csoportban építőik, szövetkezeti és (közlekedési dolgozók, értelmiségiek. Vezetőjük most Ivan Sroka, aki az alakulás idején a legfiatalabbak közé tartozott. A főként felnőttekből álló BarviAnna Vančíková a Barvinoknak is tagja (A szerző felvételei) noikon ikívül van még egy csoport Kamienikán, az iskolásoké, Radosť névvel. Vezetője Anna VanCíková tanítónő. A Radosť az egyik legjobb gyermekegyüttes a járásban és a kerületben, számos versenyt megnyertek, és ugyancsak rendszeresen föllépnek a fesztiválon. Nemrégiben is győztek a gyermek-folklórcsoportok járási versenyében, a kerületi szemlén a legjobb öt között végeztek, ami egyúttal azt jelentette a számukra, hogy részt vehetnek az országos szemlén, melyet az Idén nyáron, Prešovon rendeznek meg. Elsősorban a szimpatikus Anna Vančiková érdeme, hogy sikeresen és magas színvonalon dolgozik a csoport, melynek tizenhárom éve vezetője a tanítónő. Ő is régi tagja a Barvinoknak, mi több, a táncosok vezetője ebben az együttesben. Ö is huszonötödször lesz jelen a jubiláló rendezvényen, természetesen együtt táncosaival, énekeseivel. JOZEF MULtK lésére törekednek, amely teljes képet nyújt századunk cseh k ép zöm ű vészeiéi’ő 1, fej 1 édesének szakaszairól, legjelentősebb képviselőiről. A területi galériáknak a 20. századi cseh képzőművészeti gyűjteményen kívül van még egy sajátos — például a régi cseh vagy külföldi mesterek műveiből, vagy iparművészeti alkotásokból összeállított — tárlata is. Több területi galéria büszkélkedhet egy bizonyos tájegységre vonatkozó képzőművészeti gyűjteménnyel, vagy a tájegységükben ina élő és alkotó művészek életművét bemutató tárlattal'. A prágai Nemzeti Galéria és a csehországi területi galériák gyűjteményeiből a prágai Vár Lovardájában nemrég megnyílt 20. századi cseh festészeti kiállítás' keresztmetszetét nyújtja a területi galériák kulturális és oszmei értékeinek. A kiállításon megtekinthetjük a modern cseh festészetnek — a cseh- és morvaországi területi galériák tulajdonában levő — legkiválóbb alkotásait. A század- forduló festészetét Antonín Sláviček, fan Preisler, Miloš Jiránek, Jindrich Prucha alkotásai képviselik. Emil Pilla, Antonín Procházka, Bohumil Kubista és Vincenc Beneš egyes festményei érzékeltetik a kiállításon az „Osma“ (Nyolcak) és a „Skupina výtvarných umélcű“ (Képzőművész-csoport) néven ismert művészkörök törekvéseit. Olyan neves művészek, mint Václav Rabas, Vojtéch Sedláček, Václav Spala, Jan Zrzavý, Miloslav Holy, liudolf Kremlička képviselik a század első felének képzőművészeti irányait — az „Umelecká beseda“ (Művészkör) „Tvrdošijní“ (Makacsok) — és más csoportokat. A kiállításon láthatók Josef Sima, Jindrich Štyrsky, František Jiroudek és más kiváló művészek alkotásai Is. A kiállítás, azonkívül hogy Iwtekintést nyújt századunk cseh festészetének fejlődésébe és irányzataiba, bizonyítja a területi galériák gazdagságát ós kulturális jelentőségét is. MOLNÁR ANGÉLA ÉVADZÁRÓ BEMUTATÓ A MATESZ Hiúm Színpadán Borisz Vasziljeo Csendesek a hajnalok című műve nem csupán az idei csehszlovákiai magyar színházi évad záródarabja, de egyben a társulat tisztelgése az SZNI*’ 35. évfordulója előtt. A színjáték a Nagy Honvédő Háború egy epizódját tárja elénk művészi megfogalmazásban Borisz Vasziljev Vaszkov törzsőrmester életének bemutatásával a látszólag értelmetlenül meghalt öt leányt búcsúztatja, akik a második világháború hőseivé váltak, s bennük a Szovjetunió jövendő anyáinak elvesztését fájlalja: „Mit felelek, ha majd megkérdezik: hogy lehet az, hogy ti férfiak nem tudtátok megvédeni anyáinkat? Hogy lehet az, hogy a halállal házasítanátok össze őket, és közben ti épen maradtatok?“ — szakadt ki a súlyos mondanivaló Vasz- kovból. Borisz Vasziljev őrmestere s a légvédelmi üteg lányai nem mondanak nagy szavakat a szocializmusról, a haza védelméről, a szocialista erkölcsről. Egyszerűen „csupán“ ennek szellemél»en élnek, dolgoznak, védik a hazát, s ha úgy adódik, jajsző nélkül meghalnak. Ez az egyszerűség Borisz Vaszil* jev írói sikerének titka. Mennyiben és miben különbözik ez a darab az eddigiektől? Elsősorban abban, hogy besorolása a klasszikus színművek közé szinte lehetetlen. Minősítésére legtalálóbb a Saád Katalin által használt „rek- quiom“ szó. A szerző, aki tizennyolc évesen végigjárta a háború minden poklát, bizonyára tudott volna ettől az „opizód“-tól borzalmasabb, áttételesebb történetet is szerkeszteni, de nem élt ezzel a lehetőséggel. Nem élt, mert nem a valóságot, hanem az igazat írta. Másodsorban abban kell látni az előadás különbözőségét, hogy fel kell vennie a versenyt a mozikban és a tévében már bemutatott nagysikerű filmkompozícióval, s nem utolsósorban abban, hogy a társulat olyan színpadi elemek alkalmazásával él, amelyek eddig idegenek voltak a Thália Színpadtól. A bemutató előadást ma tartják Kassán (Košice), a Thália Színházban, este hét órakor. —gyl— Sokoldalúan egy témáról ' Spanner Edit kiállítása Spanner Edit érdemes művész festői termésének az utolsó négy évben alkotott olajké. pei ékesítik a bratislavai Laco Novomeský kiállítási helyiség falait. Tűnt időik mesterei, a gótika s az olasz korai reneszánsz bensőséges lírizmusa a sugal- mazója halk színvilágú lírai piktúrájának. Egyéni világlátással, érzelmi oldaláról közelíti meg a témát: a nőt. A gyermeket, a fiatal lányt, az asszonyt, az anyát érzelmű állapotúik felvillantásával, a tehetség átlényegítő erejével va. rázsoljia vászonra. Művei leg bensőbb énjébő l Szeptember elejétől: Új tanterv a magyar tanítási nyelvű óvodákban is Számos versenyt megnyertek A Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatási Minisztériuma rendeletének értelmében a csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű óvodákban 1979. szeptember 1-én bevezetik A nevelőmunka programja a bölcsődékben és az óvodákban című új tan tervet, melyet magyar nyelven 1020 példányszámban, 1978-ban jelentetett meg a Szlovák Pedagógiai Kiadóvállalat. Felhívjuk az óvónők figyelmét, hogy haladéktalanul szerezzék be ezt az alapvető és rendkívül fontos dokumentumot (abban az esetben, ha nincs még meg), hogy az átképzéskor, melyre valószínűleg 1979 augusztusában és szeptemberében kerül sor szeminárium formájában, időveszteség nélkül és az ügynek megfelelően magas színvonalon tárgyalhassanak a lektorok az óvónőkkel. Tudatjuk továbbá az óvónőkkel, hogy megalakult a csehszlovákiai magyar óvónők központi lektorátusa, mely a következő négy fő specifikus „tantárggyal“ foglalkozik majd: anyanyelvi nevelés, irodalmi nevelés, szlovák nyelvű artikulációs bázis kialakítása és zenei nevelés. A központi lektorátus tagjai részt vesznek az előkészítő munkálatokban, a központilag megszervezett árképzésen felkészítik a kerületek és a járások lektorait, akik továbbítják az utasításokat, eljárásokat az óvónőkhöz. A bratislavai magyar tanítási nyelvű óvodák nevelőit a központi lektorképzéskor fogjuk felkészíteni az új program bevezetésére. A nyugat-szlovákiai, valamint a kelet-szlovákiai kerületből már visszajelezték a járása lektorok létszámát, de a közép - szlovákiai kerületet, sajnos, senki sem képviselte az 1979. június 8-án megtartott értekezleten, melyet a tanítók Központi Továbbképző Intézete (ÜŰVU) hívott össze. Ezért kérjük az illetékeseket (tanfelügyelőiket. óvónőket stb.), hogy a legrövidebb időn belül juttassák el adataikat a központi továbbképzőbe. Kérjük az óvónőket, hogy az átképzésre tanulmányozzák át a program 163—186. old., a 249—270. otld., a 290—306. oldalán található anyagot, valamint az 1977-ben kiadott „Metodický sprievodca“ című kiadványt, amely a szlovák nyelv artikulációs módszertani kézikönyve. Az ügy fontosságára és az idő rendkívüli rövidségére való tekintettel folyamodtunk ehhez a megoldáshoz. Amíg nem oldódik meg a csehszlovákiai magyar óvónők és óvodák központi irányítása (megbízott személy kinevezése), addig e sorok írója részben vállalta az óvónők módszertani felkészítésének ügyét is. Kérjük a kartársnőket, hogy aktívan, alkotó módotn készüljenek az átképzésre, munkatervükbe vegyék be augusztus második felétől az átképzésre való felkészülést és az átképzést is a már említett négy „tantárgyból“. A többi tantárgy- gyal most nem foglalkozunk, mert azokra párhuzamosan a szlovák óvónőkkel már felkészítették a magyar óvónőkéit is. SCHNIERERNÉ WÜRSTER ILONA, a Pedagógiai Kutatóintézet munkatársa fakadó közlendők, a belső valóság megnyilatkozásai. Törékeny alkatú, gyöngéd kezű, sötét szemű nő alakjai nem arcmások, nem egyének, hanem m eg á lmod o 11, m agakí a la k í to t ta típust képviselnek. A puszta látványnál mélyebb emberi vonatkozások kifejezői. S mivel művész és mű nem választható* külön az élettől s a társadalomtól, Spanner Edit áttetsző könnyetlségű figurái is többszólamúan, de egyértel-í műén tükrözik a mai életérzést. Nem csupán álmodozók, sem légies csipkefátyolba búr* kolt jelenségek, hanem szim- bó kim h o r do zó k. Gyermekük boldogságát, biztonságát óvó, védő gyöngéd jó anyák. S a gyemnek képezi a legszívósabb köteléket szülői között. Ebből a gyermekből ugyan boldog ember lesz, aki szívvel, lepkével, virággal, lóherével ékes, tarka lebegő léggömbjében gyönyörködik. Majd fele 1 őssé g t u d at ta 1 ren de lkező, töprengő leánnyá növekszik Spanner Edit vásznain, A kifinomult színkultúrájú, költői fogalmazású asszonyoknak vannak súlyos — nemcsak érzelmi — problémáik is. Ezek. ről is vallanak az alkotások. A prešovi származású Spanner Edit a budapesti Iparművészeti Iskolán szerzett oklevelet. Alkotásainak magas színvonalát bel- és külföldi kitüntetések és díjak fémjelzik. Művei a hazai képzőművészet becses, egyéni hangú, sajátos értékel. BÄRKÄNY JENÖNÉ Az oktatoberendezásek szerepe Lengyel neveléstudósok elemezték az oktatóberendezések, eszközök, helyiségek és a szakmai képzés hatékonysága közötti összefüggést. Először a jelenlegi iskolaépületeiket vizsgálták, és megállapították, hogy célszerű lenne a jövőben többfunkciós, különböző célok, ra felhasználható épületeket tervezni. Az adott infrastruktúra egyúttal bizonyos oktatási formát is meghatároz. A szerzők a hagyományos oktatástól az oktatás több mint felét gépeikkel végző tanításig öt didaktikai fokozatot különböztettek meg, s arra a következtetésre jutottak, hogy általában a tanítási idő tíz-tizenkét százalékában hatékony igazán az oktatóberendezések használata. Kérdőíves felmérések alapján megállapították, hogy a tanulók harminchat százalékának könv- nyíti meg a tanulást az oktató- berendezések gyakori használata, a többiek ugyanúgy segítséget igényelnek, mint korábban. yj Bkt4lJ 1979. VI. 14.
