Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-06 / 131. szám, szerda

Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait ,***★★★** **★ EREDMÉNYEK *★*★★★★* TAPASZTALATOK VÉLEMÉNYEK *********** ÚJ UTAKON MEGALAKULT A PALÓC KÖZMŰVELŐDÉSI KLUB Számítógép a mezőgazdaságban A szakemberképzésről két egyetemistával Kiterített ruhák takarják el szemem elől a szabad idejében kertészkedő pedagógust, aki osztályfőnököm volt a gimná­ziumban, és történelmet, föld­rajzot tanított. A dolgozószobá­jában antik íróasztal, kétszár- nyas szekrény, új intarziabetét tel, egy kép falusi motívumok­kal. Saját alkotás, akárcsak a szekrény tetején porosodó olaj­festmények, köztük egy a legu­tolsó vályi (Vyšné Valiee) szál matelös házról. — Amikor kint voltam vázla­tokul készíteni, érdeklődtem, lehetne-e benne falumúzeumot létesíteni. Biztosan megijedtek, mert gyorsan lebontották — meséli Zsámbok Tamás, a Palóc Közművelődési Klub vezetője. Erről a klubról kérdezem. — Már évek óta foglalkozta­tott a gondolat, hogyan lehetne fellendíteni városunkban, Tor­naiján a szellemi életet. Az il­letékesek valahogy mindig el- siklottak a probléma fölött: Az Ukrán Dolgozók Kulturá­lis Szövetségének legfontosabb célja az, hogy még hatéko­nyabb és céltudatosabb mun­kával járuljon hozzá elsősorban az ukrán nemzetiségű dolgo­zók életszemléletének és élet­stílusának formálásához. Min­den erőnkkel arra törekszünk, hogy hozzájáruljunk a CSKP XV. kongresszusa határozatai­nak megvalósításához. Tudva­levő, hogy a kongresszuson hangsúlyozták az amatőr mű­vészeti mozgalom növekvő tár­sadalmi szerepét. Jelenleg mi is a határozatok és célok sikeres realizálása ér­dekében dolgozunk Elsősorban arra törekszünk, hogy munkánk során gyümölcsözően egyesít­sük az ideológiai és a művé­szeti szempontokat. Amatőr mű­vészeti csoportjainkat úgy irá­nyítjuk, hogy olyan művészeti alkotásokat tűzzenek műsorra, amelyek a nrtii nézőhöz szól­nak, megszilárdítják szocialista tudatát, gazdagítják érzelmeit. Megfelelő figyelmet szentelünk amatőr művészeti csoportjaink minden egyes tagja nevelésé­nek is. Azt akarjuk elérni, hogy tagjaink aktív társadalmi éle­tet éljenek, cselekvő állampol­gárai legyenek hazánknak. Ma már nem elégszünk meg azzal, hogy valaki jól táncol vagy szaval, el akarjuk érni azt is, hogy politikai szempontból is tájékozott egyén legyen, aki munkahelyén és családi körben egyaránt a szocialista erkölcs normái szerint él és dolgozik. Örömmel tölt el bennünket, A művészet, az első találko­zások a művészettel pótolhatat­lan szerepet játszanak a gyer­mek fejlődésében. Szocialista társadalmunk miután megoldot­ta az alapvető szociális kérdé­seket, hozzáláthatott azoknak a fontos feltételeknek a meg­teremtéséhez, amelyek között a tudományos világnézet, a huma­nizmus, valamint a munka, az ember és a emberiség iránti tisztelet szellemében nevelhet­jük az új nemzedékeket. A kul­turális és népművelési intéz­mények, létesítmények széles hálózata lehetővé teszi, hogy a különböző művészeti ágakban már gyermekkorban kibonta­kozzék, fejlődjön a tehetség, méghozzá szakemberek irányí­tásával. Ezt igazolják a legkü­lönfélébb versenyek, kiállítá­sok, fesztiválok. Számos gyer­mekcsoportunk külföldön is si­kereket ér el, nemcsak elisme­rést szereznek, hanem magas kitüntetésekben is részesülnek. A nemzetközi gyermekév egy­úttal alkalom arra, hogy ez a művészet bebizonyítsa: hogyan viszonyul legifjabb nemzedé­künkhöz. Nincs mit szégyell­mintha féltek volna a felbuk­kanó nehézségektől. A rima- szombati Tompa Mihály Klub példája jó hatással volt a CSEMADOK helyi szervezeté­nek vezetőségére, az említett klub vezetősége, főként Nagy- ferencz Katalin elnök jelezte: szívesen segítenek. Megtört a jég. A klub élére öttagú vezető­ség került. A két alelnők, Bárczi István és Máté Béla pe­dagógusok, a titkár Nagyferenc Mária, és ugyancsak vezetősé­gi tag Varga Mária. — Vajon az ötezer főt szám­láló Tornaiján hányán igény­lik a művelődést, szórakozást ebben a formában? — Márciusban alakultunk, de még tart a toborzás. Pillanat­nyilag 32-en vagyunk. De min­denkit szívesen látunk. A mező- gazdasági iskola és a gimná­zium diákjai is el-eljönnek kö­zénk. Persze, akadnak tag­jaink, akik még egyszer sem voltak jelen. hogy az múlt evekben gyarapo­dott az ukrán amatőr művészeti csoportok száma. Jelenleg 183 ukrán amatőr művészeti csoport tevékenyke­dik. Hatékony eszmei és mű­vészeti tevékenységük egyik bi­zonyítéka az, hogy az utóbbi években jelentősen javult a Duchnovic-napok — az ukrán amatőr színjátszók és szavaiók országos fesztiváljának — szín­vonala. Ugyanilyen elismerés­sel szólhatunk az urkán nép­művészet és az énekkarok or­szágos seregszemléjéről, ame­lyet Kamienkán rendeznek meg. Örömünk azért teljes, mert nemcsak a csoportok sza­porodtak meg, hanem a né­zők is. Ügyelünk arra is, hogy sike­reink ne vezessenek önelégült­séghez. Nagy gondot fordítunk rendezőink, koreográfusaink szakmai továbbképzésére. Töb­ben látogatják a Népművelési Intézet hároméves tanfolyamát, mások pedig különböző tovább­képző szemináriumokon vesz­nek részt. A jövő héten rendezik meg Svidníken a csehszlovákiai uk­rán dolgozók XXV. kulturális ünnepségét. Csoportjaink már serényen készülődnek, hogy fellépésükkel újra igazolják: egyre színvonalasabb munkát végeznek s hozzájárulnak a dol­gozók szocialista tudatának formálásához, érzelmi életük gazdagodásához. ANDREJ KARŠKO. Az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének osztályvezetője jünk a film- és színházművé­szet területén sem. A világon kevés ország dicsekedhet pél­dául olyan hagyományos gyer- mekfilm-fesztivállal, mint ami­lyet Cottwaldovban rendeznek évenként. Gazdag és sokrétű szemle. És ha eljön az idő, hogy a fesztivál nemzetközi jel­leget ölt, ez csak természetes következménye lesz annak az átgondolt, határozott munká­nak, amellyel az alkotók hoz­zájárulnak a mozilátogatók leg­fiatalabb nemzedékének a mű­veléséhez. A hivatásos színházak Szlo­vákiában nem keveset végeztek a gyermekekért. A Trnavai Gyermek- és Ifjúsági Színház, mint az első ilyen jellegű hi­vatásos színház Szlovákiában, hozott már eredményt, noha a fő feladat még előtte áll: el­sősorban ami a módszertani ku­tatásokat illeti a színház és a mai néző kapcsolatának szem­szögéből, továbbá a dramatur­giai lehetőségek kutatását, to­vábbá az olyan szerzők számá­nak a gyarapítását, akik képe­sek modern, de nem csupán fantáziatágító, hanem a szocia­— Úgy mondják, fontos a kezdet, befolyásolhatja a továb­bi tevékenységet. — Jól sikerült a nyitány, dr. Ccnthe Zoltán budapesti építész előadásával kezdtünk. Ö sza­bad idejében a néprajzzal is foglalkozik, gömöri emlékeket, régi magyar falvak házait, kop­jafákat stb. örökített meg több mint háromezer színes felvéte­len. Mintegy százhuszan jöt­tünk össze, s elmondhatom, hogy az előadás felkeltette az emberek érdeklődését a népi értékek iránt. — Kit látnak vendégül a kö­zeljövőben? — E hónapban Gaál Mátyás tart élménybeszámolót a bar­langkutatók afrikai útjáról. Nyáron az őrsújfalusi közmű­velődési táborba irányítjuk az ifjúságot. Szeptemberben dr. Gömöry György, a rozsnyói csillagvizsgáló igazgatója tart majd előadást az űrkutatás legújabb eredményeiről. A Ban­ská Bystrica-i operatársulattól Debrecenbe szegődött Izsóf Lilla nyilvános operahangver­senyét is szeretnénk megren­dezni. Legutóbb Dévai Nagy Ka­milla és Sellei Zoltán magyar- országi előadóművészeket kö­szönthettünk körünkben. A to­vábbi tervek: Nagyferencz Ka­talin Munkácsi Mihály, Halten- berger Kinga pedig Szabó Gyu­la művészetéről fog előadni. Decemberben Baraccai Kovács István, a Gömöri Múzeum törté­nésze, Gömör-megye történetét ismerteti meg részletesebben közönségünkkel. Szeretnénk meghívni dr. Bredár Gyula prá­gai egyetemi tanárt is. — Van-e állandó klubter­mük? — A CSEMADOK helyi szer­vezetének felajánlották a régi művelődési otthon volt iroda­helyiségét, amely azonban nem felel meg célunknak. Panaszra viszont nincs okunk, mivel klu­bunk tagja, Grébecz Erzsébet a művelődési otthon alkalmazott­ja és így a körülbelül kilenc­ven személyt befogadó kisterem mindig rendelkezésünkre áll. A tornaijai (Šafárikovo} Pa­lóc Közművelődési Klubot már megalakulásának pillanatában nemes eszme vezérelte: fellen­díteni a kisváros kulturális éle­tét, kimozdítani a visszahúzódó, begubózott embereket kényel­mes otthonukból. A jó emberi kapcsolatok kialakításával a tagság művelődési szintjét emelni, egymás művelését, szó­rakoztatását színvonalasabbá tenni. Mindez megtalálható a CSKP XV. kongresszusának és a CSEMADOK Kfí határozatai­ban is. Oj utakon járnak Tornaiján, de jót ígérő utakon. BORZI LÁSZLÓ lista tudat alapjait megszilár­dító, a szocialista eszmények születését elősegítő alkotások­kal bővíteni a többi színház — gyermekeknek szánt — reper­toárját. A mi legifjabb nézőnk más, mint amilyen a hozzá ha­sonló korú gyermek volt húsz­harminc évvel ezelőtt, úgy­mond, már a bölcsőtől együtt vaiva tévével, ami hatással van a többi művészetekkel kialaku­ló kapcsolatára; gyorsabban fejlődik, ennek következtében a korhatárok eltolódnak, a gyer­mek hamarabb találkozik a ci­vilizáció negatív tüneteivel is, nem kerülik el őt a tudomá1 nyos-műszaki forradalom kísé­rőjelenségei sem. A színház és a film olykor elveszíthet felnőtt nézőt. Vi­szont pótolhatatlan hiányt je­lentene, ha csak egy gyermek­nézőt is elveszítenének, gyer­meket, aki vágyik arra, hogy az ő világa a film és a színház segítségével még boldogabb és gazdagabb legyen, színekben pompázzon, mint az álmai; Hogy tiszta gyermeki legyen, és gyermekien tiszta. Dr. ERNEST ŠTRIC A mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlődése újabb és fejlettebb módszerek bevezető sét követeli meg az irányítási rendszerben is. Döntő szerepük van a számítógépeknek, ame­lyek alkalmazása jól képzett szakemberek nélkül szinte le­hetetlen. A mezőgazdaságban működő számítógépekhez ha­zánkban 1973-tól képeznek szakembereket. Szlovákiában a Nitrai Mezőgazdasági Főisko­lán nyílt meg az új szak 4974- ben, automatizált irányítási rendszerek néven. Az első vég­zős évfolyam hallgatói közül kettővel beszélgettem el az is­koláról és jövőbeli munkájuk­ról. Vitárius Lajos a rimaszomba­ti fRim. Sobota) gimnázium pI Vitárius Lajos végzése után jelentkezett Nyit- rára (Nitra). Főiskolai tanul­mányainak kezdeteire így em­lékszik vissza: — Az írásbeli felvételi vizs­gám matematikából és biológiá­ból jól sikerült. Ennek alapján a szóbelin megkérdezték tőlem, volna-e kedvem az új szakon tanulni. Igent mondtam. Érde­keltek az új irányzat számomra ismeretlen rejtelmei. Egyébként nem bántam meg, hogy így döntöttem. Tantervűnk a köz- gazdasági szak hallgatóiéhoz hasonló, csak ki van bővítve a számítástechnika tantárgyai­val. Kezdetben gondot okozott számunkra a szakirodalom be­szerzése, oktatóinknak pedig — mint minden új szak oktatása­kor — a megfelelő tananyag összeállítása. De most már el­mondhatom, olajozottan műkö­dik az egész „gépezet“. Eljár­tak hozzánk közgazdászok és programozó szakemberek, akik beszéltek a ránk váró felada (okról és szakkönyveket is ajánlottak. Beszélgető partnerem szorgal­máról és szakmája iránti sze- retetéről tanúskodik, hogy az elmúlt öt évben valamennyi vizsgáját egy kivételével egyes­re tette le, s az is, hogy tevé­kenyen bekapcsolódott a főis­kolai hallgatók szakmai verse­nyébe. — Mi a jó tanulás alapja? — Az, hogy érdekelje az em­bert, amit tanul. Ha valakit csak addig érdekel egy-egy tantárgy, amíg be nem írták in­dexébe az érdemjegyet, feles­leges az időt pazarolnia.-— W76-tól párttag vagy. Két esztendőn át a közgazdasági kar ifjúsági szervezetében az elnö­ki funkciót töltötted be. Ez idő alatt a kar SZÍSZ-alapszerveze- te sokrétű tevékenységet fej­tett ki, ezt tanúsítják a külön­böző versenyeken elért előke­lő helyezések. Mi ennek a tit­ka? — Az elért eredmények — a szlovákiai karok között első hely a Sport napilap által meg­hirdetett rátermettségi verse­nyen, a társadalmi munkákban szintén az elsők között vol­tunk és még sorolhatnám to­vább — tulajdonképpen egy jó közösségnek és a tagok tenni- akarásának köszönhetők. Titok­ról nem beszélhetek. Szerintem egy jó vezetőnek bíznia kell az emberekben, szabad kezet kell adnia a többi tagnak is, hogy felelősséget érezženek munká­jukért; és a legfontosabb a nyu­godt légkör a kollektívában. — Mivel töltőd a szabad idő­det?, — Szeretem a természetet. Sokat járok ki a szabadba a turisztikai kör tagjaival. Részt vettem már többnapos sítúrá­kon, mint például a duklai sí­túra, téli átkelés a Kárpátokon és évente hagyományosan in­dulok az SZNF nyomában ren­dezvényen. Ha olvasásra jut időm, akkor a tudományos is­meretterjesztő könyveket bön­gészem. — Nemsokára véget ér a szemeszter. Számodra ez az is­kola befejezését jelenti. Hol fogsz dolgozni? — Jelenleg az államvizsgára készülök. Dolgozni a rovinkai Mezőgazdasági Gépészeti Kuta­tóintézetben fogok. Testvére, László szintén Nyit- rfiv folytatta fanulmánvait te­liaez Pétéi itjnieg másodéves a mezőgaz­dasági gépesítési karon, s ő sem akar a bátyjától lemarad-, ni. Hozzá hasonlóan jó jegyei vannak és az ifjúsági szerve­zetben szintén funkcionárius. Remélhető, hogy belőlük is olyan jó szakemberek lesznek, mint az édesapjukból, aki a ri­maszombati (Rimavská Sobota) járási mezőgazdasági hivatal igazgatója. Szintén az idén végez az au­tomatizált irányítási rendsze­rek szakán Rácz Péter, aki a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) gimnáziumban végzett. Őt is a jó középiskolai előmenetele és az eredményes felvételi vizsga alapján vették fel erre a szak­ra — Miért éppen Nyitrára jöt­tél tanulni? — Szüleim a mezőgazdaság­ban dolgoznak, engem is ér­dekel a mezőgazdaság s talán már ebből is kitűnik, hogy nem véletlenül vagyok itt. Az elmúlt öt év tanulmányi átlaga: 1,2. Kezdetben neki is, mint a többi huszonkilenc tár­sának ezen az új szakon, ne­héz volt megszokni, hiszen nem kérhettek tanácsot a felsőbb évfolyambeliektől, nem tudták, mit is kérdeznek majd tőlük a vizsgán, ezért becsületesen kellett járniuk az előadásokra és gyakorlatokra. Mi a követelmény ezen a szakon, pontosabban, milyen érdeklődésű diákoknak ajánlod ezt a pályát? — Elsősorban a gimnáziumot végzetteknek, mert ott maga­sabb szinten oktatják a mate- matikát. Ebből a tantárgyból ugyanis az öt év alatt több mint tíz vizsgám volt. — Szabad idődet mivel töl­tőd? — Hétköznap sportolással, otthon pedig halászni és va­dászni járok. — Tudod már hol fogsz dol­gozni az iskola elvégzése után? — A hödosi jVidrany) Duk­la termelőszövetkezet közgaz­dasági részlegében. — Milyen gondokra figyel­tétek fel gyakorlatúitok során? — Jelenleg nem célszerű, hogy egy-egy szövetkezet szá­mítóközpontot létesítsen, hi­szen ez óriási beruházást je­lentene. Ezért több szövetkezet kooperációs körzetet alakít vagy pedig járási szinten hoz létre számítóközpontot így a számítógép is jobban ki van használva. A szakemberképzés az egyes mezőgazdasági főis­kolákon folyik, s a tanulmányi idő már csak négy év. LIPTÄK LAJOS Céltudatosabb munkával A dolgozók szocialista tudatának megszilárdításáért A gyermekek világa és a művészet

Next

/
Oldalképek
Tartalom