Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-30 / 152. szám, szombat

Egészséges gyökérből A nők közül elsőként kapta meg a gyárban a Az ember életében sok függ attól, milyen úton indul el, úgy is mondják: „Milyen vonatra szállt fel?“ De az is döntő fontosságú, ki és milyen „batyuval'4 indítja el a felnőttkor küszöbét átlépő fiatalt életűtjára. Ezek a gondolatok foglalkoztattak, amikor Svitben a TAT- RASVIT n. v. üzemében felkerestük Karolina CHLEBOVÁ elv­társnőt, a termelés műszaki előkészítő részlegének vezetőjét abból az alkalomból, hogy az idén — az üzem női dolgozói közül elsőként — Munkaérdemrenddel tüntették ki. Néhány nappal korábban csak a férjét, Vladimír Chlebo elv­társat — ugyanebben az üzem­ben a tervezési osztály dolgo­zóját — kaptuk ,,drótvégre“. — A feleségemmel — bármi­lyen furcsán is hangzik — és is keveset találkozom, annyira el foglalt ember. De reggel hat­kor biztosan a munkahelyén ta­lálják — tájékoztatott. Szerencsénk volt, az üzemőr a kapunál ezzel fogadott: — Chlebová elvtársnő az elsők között köszön „Jó reggelt", minden nap ... Már a munka­helyén van. — Foglaljanak helyet, a fér­jem jelezte érkezésüket, állok a rendelkezésükre — e szavak­kal fogadott bennünket Chlebo­vá elvtársnő, majd megindult a kötetlen beszélgetés. — Az életemben általában nincs semmi különös, de arra büszke vagyok, hogy egészsé­ges gyökérből sarjadtam. Apám egyszerű munkásember volt, kommunista becsületre nevelt bennünket s ezt az atyai örök­séget nagyra értékelem ... Ho­gyan indult az életein? Úgy, mint más munkásember gyér mekének az élete. \ több mint hatezer embert foglalkoztató TATRA-SVIT n. v. egyik fontos munkaszakaszának jelenlegi vezetője, 1943-ban lép­te át a volt Baťa gyár küszö­bé.. A négy, igen hosszúnak tűnő inasév is eltelt és a fia­tal Karolinából szakmunkás lett. Közben akívan dolgozott a CSISZ-ben Is, ezért még abban az évben — 1947-ben — felvet­ték pártunk soraiba. A tagsági könyvbe már a férje utáni ne­ve: — Chlebová — került. Ami­kor Vladko fia megszületett, már mesteri beosztásban dolgo­zott. Karolina Chlebová A fiatal, kommunista munkás­nő rendkívüli szorgalmára, ta­lálékonyságára, a népgazdasági feladatok iránti érdeklődésére felfigyeltek a vállalaton kívül is. Az SZSZK Ipari Minisztériu­mának legjobb dolgozója cím­mé J tüntették ki, majd meg­IVSunkaérdemrendet kapta a Kiváló munkáért állami kitüntetést. Nappal a munkahelyén azon fáradozott — s ezt teszi ma is —, hogy a piac számára minél megfelőbb gyerekholmit gyárt­sanak, éjbenyúlóan pedig a szakirodalmat tanulmányozza, hogy az embereknek, munka­társainak, a gyárnak többet ad­hasson. Áldozatkészségét továb­bi elismerések követték. El­nyerte Az építésben szerzett ér­demekért állami kitüntetést is, közben kinevezték a jelenlegi tisztségébe. Ilyen posztot csak olyan szakember tölthet be, aki tisz­tában van a népgazdasági, tár­sadalmi feladatokkal, aki jól ismeri a gyár termelési prog­ramját, munkaközösségét, aki­nek a fogyasztói szükségletek­kel összhangban álló fejlett szakmai ízlése van. — Azt mondják rólam, hogy örökösen elégedetlen vagyok — jegyezte meg mosolyogva Chle­bová elvtársnő. — Lehetséges, nem vitatom, de én ebben sem­mi rosszat nem látok. Szerin­tem az elégedettség lemaradás­hoz vezethet. Ezt pedig nem tudnám összeegyeztetni kom­munista meggyőződésemmel és atyai örökségemmel. Milyen alapon adhatnám én ezt tovább két fiamnak és leányomnak, ha másként cselekednék?! . .. Ilyen mai, kommunista asz- szony Karolina Chlebová elv- lürsnő, a CSKP KB póttagja, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerüle­ti Bizottságának elnökségi tag­ja, aki szilárdan kiáll amellett, amit vall, ami a haladást, a társadalmi fejlődést szolgálja. S ezért tisztelet és megbecsü­lés övezi, ami a Munkaérdem- rend adományozásában is meg­nyilvánult. KULIK GELLERT Még egyszer - reméljük utoljára A bratislavai Interhotel vezérigazgatójának válasza nyílt levelünkre Lapunk június 13. számában, Nem ilyen iwat akartunk cím­mel, nyílt levelet intéztünk Jo­zef Majka elvtárshoz, a bratis­lavai Interhotel vezérigazgató­jához. Egy már korábban meg­jelent bíráló jegyzetünkre hi­vatkozva, elmélyültebb magya­rázatot kértünk tőle arra a visszás jelenségre, hogy az In­terhotel egyes vendéglátó egy­ségeiben is (esetünk bein törté­netesen a bratislavai Savoy- ban). fiktív módon rezerválják az asztalokat, s ennek következ­tében számos vendég persona non gratává, nem kívánatos személlyé válik. írásunkra június 18-i kelte­zéssel válaszolt az Interhotel vezérigazgatója. Az alábbiak­ba n csaknem teljes egészében közöljük a cikkíróinak írt ma­gyarázatát: „Őszintén szólva, cikkéi nagy érdeklődéssel olvastam el. Va­lóban érzékeny problémát fesze­A csehszlovák szövetkezeti mozgalom együtt a világ több milliós szövetkezeti szervere tet­ve i az idén július elsején im­már 57-szer ünnepli a nemzet­közi szövetkezeti napot, amely már hagyományosan a béke, a nemzetek közti megértés és együttműködés, a földkerekség halódó erőivel való szolidaritás ünnepe is. A fogyasztási, ipari és lakás­építő szövetkezeteink közel 3,5 millió tagot számláló mozgal­ma a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmával, és a nyári hó­napokban járási és kerületi bé­ke-ünnepségeken egész társa­dalmunknak ad számot arról a munkáról, amit a fejlett szocia­lista társadalom célkitűzései­nek valóra váltása terén meg­tett. Az idei ünnepségeken át­tekinthetjük szövetkezeteinknek az elmúit tíz év alatt elért eredményeit. Elmondható, hogy ez az évtized a csehszlovák szövetkezeti mozgalom legsike­resebb Időszaka volt. Az elmúlt get, a,mety jelenleg mindinkább előtrébe kerül. Komoly érdek­nek tekintem az említett fo­gyatékosságok megszüntetését és ezzel szinte naponta foglal­kozom. A Carlton-szálló igazga­tójával együtt felkerestem a bírált éttermet, ahol a dolgot tüzetesen ellenőriztük, és főleg az asztalok fiktív rezerválásá- nak kérdését vettük szemügy­re. Ezzel összefüggésben sze­retném konkrétan és világosan megmagyarázni ennek az egészségtelen jelenségnek okát Megállapítottuk, hogy a kérdéses napon az Interhotel Carlton üzemében több csopor­tos akcióra került sor, s ezért az üzem vezetősége, a szükség­letnek megfelelően, néhány al­kalmazottat más központjaiba osztott be. Erre a megoldásra az késztet bennünket, hogy lé­tesítményeinkben tartós a fel­szolgáló személyzet hiánya. A központ vezetője ezért kény­telen volt a szabad asztalokat tíz évben például a fogyasztá­si szövetkezetek forgalma 67,3 százalékkal növekedett, s csu­pán tavaly 61 milliárd korona kiskereskedelmi forgalmat bo­nyolítottak le. Az ipari szövet­kezetek teljesítményei is meg­kétszereződtek az elmúlt tíz esztendőben. A lakásépítő szö­vetkezetek lakásállománya ez idő alatt 651 ezerre növekedett. Az elért eredmények egyben a CSKP XV. kongresszusán, va­lamint a KB-üléseken és a Szövetkezetek Központi Taná­csa kongresszusán kitűzött cé­lok valóra váltása terén elért sikereket is tükrözik. Szövetke­zeti mozgalmunk tagsága ugyanakkor tudatában van an­nak is, hogy aktivitásával, em­beri és anyagi erőforrásainak mozgósításával tevéken ysége minden területén a jobb minő­ségre, a hatékony munkára, a tervfeladatok maradéktalan tel­jesítésére kell törekednie. Tény, és erre az SZKT vezetői is rámutattak, hogy a sző vet ke­rezerválni és csak a többi asz­talnál ülő vendégeket kiszol­gálni. Jelenleg minden intézkedést megteszünk, hogy elegendő munkaerőt nyerjünk a szerző­déses munkavállalók, valamint a szakmunkás-utánpótlás sorai­ból, amelynek mind nagyobb figyelmet szentelünk. Ezzel igyekszünk létesítményeinkben szavatolni az olyan szolgálta­tásokat, hogy a vendégek elé­gedetten távozzanak tőlünk, és ne jöjjenek létre konfliktusos helyzetek. Hiszem, hogy követ­kező látogatása során ilyesmi­vel nálunk már nem találko­zik.“ Megköszönjük a választ, an­nak reményében, hogy ezt az enyhén szólva furcsaságot va­lóban sikerül — nemcsak az Interhotel vendéglátóipari léte­sítményeiben. és nemcsak Szlo­vákia fővárosában — kiszoríta­ni a gyakorlatból. lg. i.) zetek tevékenységében is van­nak még problémák, kiakná­zásra. váró tartalékok. Szövetkezeti mozgalmunk széleskörű nemzetközi tevé­kenységet is kifejt. Tagja a Nemzetközi Szövetkezeti Szö­vetségnek, s több mint 100 or­szág szövetkezeti szervezetei­vel tart fenn kapcsolatokat. A szocialista közösség szövetke­zetei szervezeteivel és a szö­vetkezeti világszervezet haladó erőivel együtt azon munkálko­dik, hogy még jobban szilárdul­jon e világszervezet demokrati­kus és haladó jellege. A csehszlovák szövetkezeti mozgalom teljes mértékben tá­mogatja a Szovjetunió és a szo­cialista országok békekezdemé­nyezéseit, a békéért, a hala­dásért, a nemzetek szabadságá­ért folyó antiimperialiista har­cot, elítéli a háborús uszítást, a hegemonista törekvéseket. Ezeknek a célkitűzéseknek a jegyében ünnepeljük ország­szerte július elsején a nemzet­közi szövetkezeti napot. SOMOGYI MÄTYÄS ÖSZTÖNZŐ EREDMÉNYEK Július 1 — nemzetközi szövetkezeti nap IDÉZŐJELBEN „így értük el, idézőjelben mondom: »jó« eredményein­ket' — hallottam egy termelési értekezleten. Ez a közis­mert beszédfordulat is azt jelzi, hogy milyen „népszerű“ írásjel az idézőjel. Mint neve mutatja, legfontosabb szere­pe az, hogy jelezze, ha valaki másnak a szavalt ismétel­jük, idézzük. Persze csak akkor helyénvaló, ha szó szerint Ismételünk el valamit. „Vétkesek közt cinkos, aki néma“ — írja Babits. De nincs szükség erre az írásjelre, ha csak tartalmilag idézzük fel valakinek a szavait. Például így: Babits írta, hogy vétkesek közt cinkos a néma. Napilapjainkat, folyóiratainkat olvasva úgy látjuk, sokan fölöslegesen is alkalmazzák ezt az írásjelet. Nem helytelen idézőjelbe tenni az irodalmi, művészeti alkotások címét, nevét, de nem is feltétlenül szükséges. Ebben a mondatban: Katona József „Bánk bán“ című darabját mutatta be a szín­ház, elhagyható az idézőjel. De célszerű kitenni ebben a mondatban: „Az anya“ nekem nagyon tetszett. Csak így értjük meg azonnal, hogy Gorkij Az anya című regényéről van szó. Idézőjelbe tesszük a szállóigévé vált kifejezése két. Használóik nem is mindig tudják pontosan, kitől származnak ezek a képszerű kifejezések. „A hárommillió koldus országa“, a „fényes szelek" nemzedéke. Helyes az idézőjel használata akkor is, ha valamely kor jellegzetes kifejezését idézzük fel. A forradalmi ifjúság egy része 1917- után „oroszpártivá“ vált —■ olvastuk egy tanulmányban. Az idézőjel azt jelzi, hogy a szerző a korabeli polgári sajtó szóhasználatát veszi át, ő természetesen másképp nevezné az új szovjethatalom politikájával rokonszenvező ifjúságot. Ugyanebben az írásban olvastuk: „A bolseviki“ eszmék nagy hatással voltak a munkásfiatalok bizonyos rétegeire. A „bolseviki“ ennek a kornak jellegzetes szava. Mivel oro­szul még nagyon kevesen tudtak, a sajtó is hibásan a bol sevik szó többes számú alakját terjesztette el. Az* idézőjel másik használati körére főleg publicisztiká­ban és riportokban találtunk példát. A mester „spaklival" elsimította a vakolatot. A szakács a főzelékfőzésnél inkább a „staubolást“ ajánlja. A riporter a simító, a lisztes haba­rás helyett az építőmester, a szakács jellegzetes szavait idézi, ezzel véli színesebbé tenni leírását. Az idézőjelnek ezekben a példákban az a szerepük, hogy jelezzék: ezt nem én mondom, sőt: én nem így mondanám. Ez a távol­ságtartás még jobban érezhető az ironikus, gúnyos idéző­jelek használatában. Mondhatom, ez „szép“ munka volt — értékeljük a gyatra teljesítményt. Kína „jogos önvédelem­nek“ tünteti fel Vietnam elleni támadását. Már az írásjel is jelzi véleményünket az agresszióról. A magukat a „Vörös Handsereg“ Frakció-jának nevező nyugatnémet anarchisták­ról szólva az idézőjellel is érzékeltetjük, hogy csak bi­torolják a Vörös Hadsereg nevét. Ha azonban előtte ott van az úgynevezett szó, akkor nem helyes, sőt hibás az idézőjel. Semmi sem indokolja az idézőjelet az efféle mondatok ban: A vállalat már az „első percben“ nekilátott a mun­kának. A hibafeltárás célja nem a „felelősök“ keresése volt. Nem támaszkodhatunk mindig „kipróbált“ emberek re. Ezekben a mondatokban sem az ironikus hangvétel, sem a szakzsargon idézése nem indokolja használatát. In kább a lapos fogalmazást próbálja menteni, érdekesebbé tenni ezzel az írásjellel. Pedig az idézőjel néha éppen­séggel visszájára fordítja a szándékolt mondanivalót. A ki­rakatokba tett usánkák, kubánkák alatti felirat idézőjele azt sugallja, hogy nem is igazi usánkákról, kubánkákról, csak gyenge utánzatokról van szó. „Az „olasz" táska, „spa nyol“ cipő felirat alapján pedig az áru gyártási helyében kezdünk kételkedni. Mikor pedig azt olvassuk egy divat tudósításban hogy a blézer „jó“ viselet a moletteknek, rá­jövünk, hogy ez csak az ellenkezőjét jelenti. Ez az „eredménye“ — de mondjuk inkább így: következ­ménye — a meggondolatlan idézőjel-használatnak. S ezt már nem idézőjelben mondjuk! HUSZÄR ÁGNES Gyermekkorunk ra emlékezve Többnyire szívesen emlékezünk gyermekkorunkra. Visz- szaidézzük az elmúlt időt, el-elmondjuk alkalomadtán régi szavainkat. Minden embernek van néhány olyan szava, amelyet csak ő használt annak idején. Természetesen nem csupán ennyi nyelvi emlék marad meg gyermekkorunk­ból, hanem sokkal több. Nap mint nap használunk szava­kat, kifejezéseket, szólásokat, amelyek elsősorban a gyer­mekkorra jellemzőek. Tegyük gyorsan hozzá, hogy legtöbb­ször nem a szó legszorosabb értelmében. Sőt... Ha a csecsemő szopik, akkor éhségét és szomjúságát csillapítja; amikor a felnőttre mondjuk ugyanezt, bizony nem hízelegtünk vele, hiszen a részegeskedésre utaltunk. Az sem szokatlan, ha a csemeténk az ujját szopja, a csa­lárd ember viszont az ujjából szopja hazugságait. Pipázni akkor szokott gyermekünk, amikor a nagyujját szopja (és öklöcskéjé valóban a pipára hasonlít). A csecsemő legfőbb tápláléka az anyatej. Ezzel kapcsolatban szoktuk mondani: egy tejen nőttek fel, azaz testvérek vagy ugyanaz az anya szoptatta őket. Átvitt jelentése is van: azonos elvet valló, hasonló gondolkodású emberek. A tudományt, nem az anyatejjel szívtuk magunkba, hanem később szereztük meg magunknak. Hagyjuk most a táplálkozást, és nézzünk szét más terü­leten is! Újabban kezd divatossá válni a tisztába tesz kife­jezés, amellyel az egyszerűbb tisztáz szót helyettesítik. Al­kalmakként és tréfásan használva meg is felel, de nagyon furán, sőt nevetségesen hangzik a következő mondat: a problémákat tisztába tettük. A nehézségeket meg lehet ol­dani, a felmerülő kérdéseket tisztázni, de tisztába tenni aligha. Számos kellemes, humoros, olykor gunyoros kifejezés ta­lálható, amely a gyermekkorra utal. Akire azt mondjuk, hogy köbölcsőben ringatták, nem kedveskedtünk, hiszen nehéz felfogására hívtuk fel a figyelmet. A csecsemőnek még nem nőtt be a feje lágya, de sokszor mondjuk fel­nőtteknek is, ha sérteni akarjuk. Vannak olyanok is, akik az életben nehezen találják fel magukat, és állandóan se­gítségre, gyámolításra szorulnak: ezeket pe tenká zni kell. A pólyát gyakran emlegetik — épp az ellenkező értelem­ben: kinőtt a pólyából (vagy más kifejezéssel: megáll a maga lábán), és: már a pólyában is huncutkodott. A gyer­mek: aranyos, amikor gőgicsél, a felnőtt nevetséges, ha ezt teszi. MIZSER LAJOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom