Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-30 / 152. szám, szombat

A ügHtafvcsere eliiizfiiséiek ^ " '* I": ^ ^ H ■ , |[ • * ALLAWDÖAM AKTIVIZÁLÓ FOLYAMAT 1979. VI. 30. A tagKu'iiy vcserévol kapcsola­tos előkészület ok a jelenlegi szakaszban abba a fázisba ke­rülnek, amelyben eldől, hogy az egyes pártalapszervezetek konkrét viszonyai között ho­gyan érik el a tankönyvesére politikai-eszmei céljait. Noha a tagkönyvcsere kimon­dottan a párt bel ügye, a cé­lok, amelyeket követ, amint azt a CSKP Központi Bizottsága 12. ülésének határozatában megál­lapítja, megkövetelik „a tag- könyvcsere olyan előkészítését és megvalósításút, hogy az ha­tékonyan elősegítse a párt forradalmi jellegének további szilárdítását, a párttagság je­lentőségének növekedését, a kommunisták aktivitásának, fe­lelősségének és fegyelmének növekedését, a pártalapszerve­zetek akcióképességének erősö­dését“. Az így értelmezett tag- könyvcsere meghaladja a párt belső ügyeinek kereteit, és megteremti a feltételeket a minden egyes párttag munká­jával szemben támasztott nagy­fokú igényesség érvényesítésé­hez. Állásfoglalások — objektív, kritikai elemzések A kerületi és járási pártbi­zottságok a CSKP KB 12. ülé­se határozatának megfelelően a múlt év decemberében megtár­gyalták a határozatokat, és sa­ját politikai-szervezési intéz­kedéseket hoztak, amelyek tel­jes mértékben a tagkönyvcsere és az időszerű feladatok politi­kai-eszmei céljaiból indultak ki. Az év elején megtartott taggyű­léseken valamennyi szervezet­ben tájékoztatták a tagokat és a tagjelölteket a tagkönyvcsere politikai-eszmei céljairól és ad­minisztratív-technikai lebonyo­lításának biztosításáról. Ugyanakkor az ütemtervek­nek megfelelően minden egyes járási és városkerületi pártbi­zottság elnöksége január és április között kidolgozta és jó­váhagyta állásfoglalását a pártalapszervezetek és alap­szervezeti bizottságok munká­jával kapcsolatban. Hogy ezzel az igényes feladattal megbir­kózzanak, a járási és városke­rületi pártbizottságok mindegyi­ke nagyszámú aktívát hozott létre. Megállapítható, hogy a tag­könyvcsere előkészítésének el­ső szakaszát — amelyhez a tagkönyvcsere politikai-eszmei céljairól való tájékoztatás és lebonyolításának adminisztra­tív-technikai biztosítása tarto­zott — aránylag jól si'került végrehajtani. Ámde a tagkönyv­csere második szakasza — az állásfoglalások kidolgozása és jóváhagyása — különösen kez­detben komoly problémákat okozott. Az ún. mintaállásfog­lalás megfogalmazására irányu­ló kísérletek azt mutatták, hogy azok a munkacsoportok, ame­lyeknek jeladata volt, hogy a járási pártbizottság elnökségé­nek tanácskozása számára elő­készítsék a pártalapszervezetek és alapszervezeti bizottságok munkájának értékelését, nem értékelték kellőképpen ennek a feladatnak az igényességét és terjedelmét. Csak az első kidol­gozott tapasztalatok mutatták meg, mi kellett volna, hogy tartalmuk legyen, s hozzájárul­tak az állásfoglalások tartal­mának egységesítéséhez és meg vi 1 á g í t á s á h m. A kerületi és a járási párt- bizottságok szerveinek ülésein való közvetlen részvételből, vagy az ezekről beküldött írás­beli jelentésekből és értékelé­sekből származó ismereteik alap­ján megállapítható, hogy a megvitatott állásfoglalások tar­talmi színvonala fokozatosan emelkedett, hogy objektív, kri­tikai ós igényes elemzésévé lettek a pártbizottságok és pár- alapszervezeteik munkájának a iárási és a városkerületi párt- bizottságok tevékenységi szín­vonalát igazolóan. ^ kollektív hozzáállás Egyes esetekben az állásfog­lalások nem felelnek meg a kö­vetelményeiknek, alacsony a színvonaluk. Ez is aláhúzza a következtetést, hogy az olyan jelentős határozatoknak a megvalósításakor, amilyeneket a CSKP KB és az SZLKP KB szervei hoznak, elkerülhetetle­nül szükséges a kollektív hoz­záállás. A munkába be kell kap­csolni a kommunisták lehető legszélesebb aktíváját. Munka- kollektívákat kell alakítani, amelyek képeáek alkotó módon lebontani a határozatokat konkrét intézkedésekre, ame­lyek teljes mértékben tükrözik az elfogadott határozatok szel­lemét. A tagkönyvcsere előkészítésé­nek eddigi szakaszában egy sor pozitív tapasztalatot szerez­tünk. Fogyatékosságok és gyen­ge pontok mutatkoztak a járá­si pártbizottságok szervező és irányító munkájában. El kell mélyíteni a járási pártbizottsá­gok megismerési tevékenységét, továbbá differenciáltan kell vé­gezni ai alapszervezetek irá­nyítását, mélyebben el kell sa­játítani a pártszervek által jó­váhagyott alapvető dokumentu­mokat, a párt alapszabályzattal kezdődően. Ezeket és más to­vábbi tapasztalatokat fel kell használni a pártmunka minősé­gi színvonalának további eme­lésére valamennyi szinten. Vannak ismereteink, amelyek arról tanúskodnak, hogy a ke­rületi pártbizottságok sem tel­jesítették következetesen fel­adatukat az általuk közvetlenül irányított part a lapszervezetek­kel szemben. A pártszervek és -szervezetek jelenleg a tagkönyvcsere elő­készítésének további szakaszába lépnek. Most kell átadni az ál­lásfoglalásokat a pártalapszer- vezetőknek, amelyek azután megtárgyalják ezeket a taggyű­lésen. A cél az, hogy minden állásfoglalást úgy fogjanak fel, mint ösztönzést ezek konkrét feladatokra való lebontásához, amelyeket a szervezetek fel­vesznek u CSKP XVI. kong­resszusáig terjedő munkater­vükbe. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem minden alapszerve­zeti pártbizottság értette meg, mi a szerepe az állásfoglalás­nak a szervezet további munká­jára nézve. Egyes alapszerveze­tek Bratislavában és a kelet- szlovákiai kerületben elutasítot­ták és visszaküldték az állás- foglalást az irányító szervnek. A szervezetek túlnyomó többségében azonban az állás- foglalás eszközévé lett a bi­zottság és az egész szervezet munkaformái és módszerei kri­tikai elemzésének, valamennyi párttag tevékenysége igényes értékelésének. Gondoson nneg kell vizsgálni a passzivitás okait A tagkönyvcsere előkészítésé­nek magában kell foglalnia a leibonyolítás technikai-admi­nisztratív biztosítását is. Április végén befejeződött a kérdő­ívek kitöltése. Most folyik a párttagok nyilvántartásában az eltérések kiküszöbölése, ame­lyek a karto'téklapoknak az alapszervezetek és a járási pártbizottságok között történő összehasonlítása során merül­nek fel. E tekintetben követke­zetese?? igazodni kel' a CSKP Központi bizottságának a párt­szervek és -szervezetek fegyel­mi kérdéseivel kapcsolatban kiadott utasításához. Azoknak a párttagoknak és tagjelölteknek az ügyét, akik nem szerepelnek a nyilvántartásban, akik ellen pártbüntetési eljárás van folya­matban, a pártalapszabályzat értelmében még a beszélgetések előtt meg kell oldani. Ugyan­csak értékelni kell azoknak a párttagoknak a tevékenységét is, akik a közelmúltban párt- büntetésben részesültek. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy a pártbüntetés teljesítette-e neve­lő feladatát, amiért a párttag­gal együtt az alapszervezeti bi­zottság és a pártcsoport is fe­lelős. A párta lapszer vezet ek tői, ugyanígy a járási és városke­rületi pártbizottságoktól is meg­kívánják, hogy fokozott figye­lemmel és tapintattal beszél­gessenek el a passzív pártta­gokkal, hogy tisztázzák pasz- szivitásuk 'okait, és megtalál­ják az útját, hogyan lehet őket bekapcsolni a pártmunkába. Természetesen, ha tartós ér­dektelenséget mutatnak a párt­tagság és a pártmunka iránt, meg kell szüntetni tagságukat. Ezeket a komoly és rendkívül kényes kérdéseket még a be­szélgetések előtt meg kell ol­dani. Ügy látszik, hogy a tag­könyvcsere lebonyolításának a dmin isz tra t ív -1 echn i ka i bizto­sításával kapcsolatban sem az alapszervezetek, sem a járási és városkerüieti pártbizottsá­gok nem járnak el elég követ­kezetesen. Például, ha valame­lyik párttag munkahelyet vál­toztat, megelőző munkahelyé­ről nem küldik el vele új mun­kahelyére a kitöltött kérdőívet és az értékelést, amelyek ala­pul szolgálnak a beszélgetés lebonyolításához. A CSKP Köz­ponti Bizottságának határoza­ta ezt kötelezővé teszi az alapszervezeti bizottságok szá­mára. Beszélgetések — formalitások nélkül A tagkönyvcsere nemcsak egyike az akciók sorozatának, hanem olyan tartós folyamat, melynek célja a tagság aktivi­zálása a CSKP XV. kongresz- szusa határozatainak teljesíté­sére. Ezért hozzuk szerves ösz- szefüggésbe a párt időszerű gazdasági és ideológiai felada­taival, valamint a tagállomány minőségi színvonalának állan­dó emelésével. Ennek ellenére úgy látszik, hogy a tagkönyv csere helyenként elvonta a já­rási pártbizottságok és az alap­szervezetek figyelmét ennek a feladatnak teljesítéséről. Ezért a jelen időszakban is tartós fi­gyelmet keill szentelni a tagál- Iomáiny minőségi színvonala emelésének. A tagkönyvcsere egyik célja ugyanis, s erre a CSKP KB 12. ülésének határo­zata is felhívja a figyelmet, a tagállomány állandó bővítése új tagokkal és tagjelöltekkel, a párt munkásmagvának, erősíté­se, a tagok sorainak szilárdí­tása, a párt egységének és ak­cióképességének erősítése. Nagyobb mértékben be kell kapcsolni a tagkönyvcsere elő­készítésébe a pártcsoportokat, elsősorban a konkrét feladatok teljesítésének értékelésénél. Jelenleg már időszerű fela­dat maguknak a beszélgetések­nek az előkészítése is. Ezek a több mint 70 taggal rendelke­ző szervezetekben már július­ban megkezdődnek. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a meg­beszélések a formalizmus bár miféle megnyilvánulása nélkül folyjanak le. Az állásfoglalások kidolgozá sának előkészítése s ezeknek a megtárgyalása a járási pártbi­zottságok elnökségében azt mu­tatja, hogy egyes elvtársak nem ismerik elég jól a pártalapsza­bályzat ot ás más dokumentu­mokat, nem világos előttük az ellenőrzés joga alkalmazásá­nak számos kérdése (ezt pl. a bizottság alkalmazza, jóllehet az ellenőrzés joga csak az alap­szervezetet illeti meg). Ezeket a gyenge pontokat sürgősen ki kell küszöbölni. Az így felfogott tagkönyv­csere nem lesz formális eljá­rás, sem pedig tisztogatás a pártban, hanem kibontakoztat­ja a jövő igényes feladatainak megoldásával foglalkozó párt további belső erősítésére irá­nyuló tartós erőfeszítéseket. ALBERT MÜDRV, az SZLKP KB munkatársa nos mrnmn Szocialista embereket nevelnek % Pártpropaganda a CKD prágai Elektrotechnika üzemben A politikai-szervező, az ideológiai és a tömegpolitikai 8 VUnka, a kultúra és a művelődés színvonalának emelése f a szocialista társadalom továbbfejlesztésének, a lakossag egyre növekvő anyagi és kulturális igényei kielégítésének egyik fő feltétele. Érthető tehát, hogy a pártszervezetek rendkívüli fontosságút tulajdonítanak a dolgozók ideoló yiai, politikai és gazdasági nevelésének. Ugyanis a párt politikájának hathatós terjesztésére, a tervfeladatok lelki ismeretes teljesítésére és mindarra, ami ezekkel összefügg, csak az képes, akinek cselekedeteit a szocialista gondol­kodásmód jellemzi. Hogyan valósítják meg célju­kat a ČKD prágai Elektrotech­nika üzem kommunistái? Feladataikról és problémáik­ról Zdenék Hrsinával, az üze­mi pártbizottság elnökével, Václav Martinékkel, az ideoló­giai bizottság elnökével és Ja­roslav Krykvička sajtóeilőadóval beszélgettünk. & A szocialista ember ne­velése körültekintő gondosko­dást igényel. Hogyan tesznek eleget e követelménynek? Zdenék Hrsina: — Minde­nekelőtt arra törekszünk, hogy a CSKP XV. kongresszusának és a Központi Bizottság ülései­nek a határozatai alapján dol­gozóink megismerkedjenek a párt politikájával. A pártok la­tás is az ismert irányelvek fi- g yelem be vétel ével folyik. Az előadók és a propagandisták — valamennyien az üzem gazda­sági dolgozói — saját szakmá- • jukból, tehát n gyakorlatból vett konkrét példákkal teszik előadásaikat élénkebbé. Ennek köszönhető az egyes pártokta­tási körök kielégítő látogatott­sága, amit azonban formális­nak is tekinthetnénk, ha a hallgatók nem vennének részt nagy számban és érdeklődéssel az előadásokat követő vitában. Václav Martinék: — Vélemé­nyem szerint még élénkebb lenne a tanulmányi csoportok­ban a vita, ha az alap- és kö­zépfokú tananyagban bizonyos módosításokra kerülne sor. További tanulmányi csoportok és tanfolyamok bevezetése, amelyek például bel- és kül­politikai, kulturális és egyéb közérdekű problémákkal foglal­koznának, minden bizonnyal éléňk érdeklődést váltanának ki a hallgatóság körében. Az ezzel az újítással kapcsolatos nehézségek — például a szak­mailag képzett előadók és jxro- pugandisrák hiánya — a város- kerületi pártbizottság segítségé­vel, a főiskolai tanárok, a mar­xizmus—leninizmus esti egye­teme végzett hallgatói és más sza k em be r ek be k a p cső lásá val lennének megoldhatók. Zdenék Hrsina: — A maga sabb fokú pártoktatásiban keve­sebben részesülüiek. A marxiz­mus—leninizmus esti egyete­mét 24 dolgozónk fejezte be. Bár ezért az eredményért — viszonyainkhoz képest — nem kell szégyenkeznünk, a hall­gatók számát a jövő évben a kádertartalékokként nyilván­tartott technikusokkal szá.ndé kozunk növelni. & Hogyan gondoskodik a pártbizottság a többi dolgozó ideológiai színvonalának eme­léséről? Václav Martinék: — Az elő­adók és propagandisták tájé­koztatása és tevékenységének rendszeres ellenőrzése, az egyes tanulmányi csoportokban elért eredményeik értékelése ugyancsak az ideológiai bizott­ság feladata. A városkerületi pártbizottsággal együtt gondos­kodunk 40 előadónk és propa­gandistánk ismereteinek szemi­náriumokon és pártaktívákon való rendszeres kiegészítéséről. Célunk hogy ne csupán a kom­munisták gondolkodását és cselekedeteit befolyásoljuk. Va­lamennyi dolgozó, tehát a pár- tonkívüliek tudatvilágára — a szakszervezettel és az ifjúsági szervezettel együttműködve — tervszerű tömegpolitikai mun­kával igyekszünk hatni. Hasz­nos segítőtársaink az agitátor- csoportok, amelyeknek tagjai a tekintélynek örvendő, politikai­lag és ideológiailag képzett •tisztségviselők és a gazdasági vezetők. Feladatuk értelmében — a politikai és gazda­sági helyzetnek valamint az egyes munkahelyeken ural­kodó viszonyoknak megfelelően — komplex kommunista neve­lésben részesítik a dolgozókat. # A pártsajtó rendszeres fi­gyelemmel kísérése ugyancsak hozzájárul a dolgozók ideoló­giai színvonalának emeléséhez. Hogyan teljesíti az üzemi párt- bizottság ezt a feladatát? Jaroslav Krykvička: A párt politikájának propagálásában az alapszervezetek mellett mű­ködő sajtóbizalmik is részt vesznek. A dolgozók bel- és külpolitikai, valamint ideoló­giai téren való tájékozottsága műveltségüket is tükrözi. Ez pedig csak a pártsajtó rend­szeres olvasásával érhető el. Tapasztalatból tudjuk ugyanis, hogy csak az védheti meg és hirdetheti meggyőzően a párt politikáját, aki ismeri az ösz- szefüggéseket és tisztában van a problémákkal. Ezért tulajdo­nítunk oly nagy fontosságot annak, hogy ne csupán a kom­munisták, hanem a párton kí­vüli dolgozók érdeklődését is felkeltsük a pártsajtó iránt. O- A part politikájának ered­ményes propagálásában uz üze­mi rádió és a faliújság is bi­zonyára nagy segítségükre van. Hogyun jellemeznék a mű­sorokat és milyen az irántuk tanúsított érdeklődés? Jaroslav Krykvička: — A munka szünetekben — tehát naponta többször is — sugár­zott műsorok összeállítása a párt- és a tömegszervezetek feladata. A műsorok iránti ál­talános érdeklődésit tanúsítja, hogy amikor nemrégen elrom­lott a készülék, és két napig nem közvetítettünk, se vége, se hossza nem volt a kérdezős- ködésnek. Sokan a segitségü- itet is felajánlották a javító­munkához, annyira hiányoztak a megszokott tájékoztatások. Ez természetesem a műsorok közérdekű tartalmának köszön­hető, melyekben, jelentőségü­ket hangsúlyozva, megemléke­zünk a történelmi évfordulók­ról, beszámolunk az időszerű politikai eseményekről, nép­szerűsítjük a szocialista mun­kabrigádok és a legjobb dol- giozók kimagasló eredményeit. Ugyanakkor a fogyatékossá­gokra és hibákra is rámuta­tunk. A dolgozók kikapcsolódá­sát tartva szem előtt pedig ar­ra is találunk időt, hogy ze­nével szórakoztassuk őket. Václav Martinék: — Ez azon­ban nem az egyedüli lehető­ségünk. Hasznos szolgálatokat tesz a több helyen kifüggesz­tett faliújság is. Tervszerűen kidolgozott, kéthetenként vál­tozó tartalmuk és tetszetős külsejük az alapszervezelek mellett működő szerkesztő- bizottságok lelkiismeretes te­vékenységét dicséri. Ezzel ma­gyarázható, hogy a gazdasági követelményekkel, tehát a U/rv- feladatok teljesítésére, a minő­ség javítására, a munkaterme­lékenység növelésére stb. irá­nyuló problémákkal, nem utol­sósorban pedig az ideológiai kérdésekkel foglalkozó anya­gok is elénk érdeklődést váll­fán a k ki. A figyelemreméltó eredmé­nyek nem teszik önelégültté az üzemi pártbizottságot. Tárgyi­lagosan ítéli meg a fogyaté­kosságokat, és a még feltárás­ra váró tartalékokkal is szá­mol. Különösen a tömegpoliti- kai munkával kapcsolatos problémák megoldása jár sok gonddal-bajjal. Mivel azonban tudják az elvtársak, hol szorít a cipő, nehézségeikkeil minden bizonnyal csakhamar megbir­kóznak. KARDOS MÁRTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom