Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-30 / 152. szám, szombat
NYILATKOZAT a Kölcsön »s Gazdasági Segítség Tanácsának 30. évfordulójáról 1979 yi. 30. 3 fFolytatás az 1. oldalról/ közötti elválaszthatatlan kapcsolatot, a KGST ülésszaka mély megelégedéssel állapítja meg, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységében a történelemben első ízben kerültek gyakorlati megvalósításra új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok, amelyek a szocialista internacionalizmus, az államok szuverenitása, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az ország belügyeibe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás elvein alapulnak. A vezető kommunista és munkáspártok tartós szövetsége az a megbízható politikai alap, amelyen a szocialista országok népei fejlesztik együttműködésüket, egyre szorosabban egyesítik erőfeszítéseiket a társadalmi élet valamennyi területén. Fáradhatatlan tevékenységük eredményeképpen heteljesedett a nagy Lenin jóslata a nemzetek barátságáról és testvéri kapcsolatairól, amelyek a kölcsönös megértésen és kölcsönös bizalmon, az alapvető érdekek egyezésén és az önkéntes egyetértésen alapulnak. Az emberi együttműködésnek a szocializmus által létrehozott új formái példát mutatnak az egész világ népeinek, szüntelenül nő hatásuk a nemzetközi helyzetre. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — amely tagországai gazdasági és társadalmi haladásának fontos tényezője — elősegíti a szuverén szocialista államok népei baráti kapcsolatainak és együttműködésének fejlődését és elmélyülését, a szocializmus és a kommunizmus építésében szerzett élenjáró tapasztalatok kölcsönös meghonosítását, a gazdasági fejlettségi színvonalak fokozatos kiegyenlítődését. Az európai KGST tagállamok ezen az úton jelentős sikereket értek el. A Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság népei a Szovjetunió és a többi testvéri ország közreműködésével rakják le a korszerű ipar alapjait. A kölcsönös együttműködés bővítése és elmélyítése — valamennyi testvérország állandó erőfeszítéseinek eredménye. Ehhez a közös ügyhöz igen jelentős mértékű a Szovjetunió hozzájárulása. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenysége — harminc éves történelmének valamennyi szakaszában — változatlanul arra irányult, hogy még jobban erősítse a szocialista országok testvéri együttműködését, új formákkal és módszerekkel gazdagítsa, amelyek mind teljesebben és hatékonyabban megfelelnek az országok társadalmigazdasági fejlesztési feladatainak, elősegítik a szocializmus és a kommunizmus építésének útján való előrehaladásuk gyorsítását. A kölcsönös áru- szállítások egyeztetésével kezdve a testvéri országok fokozatosan áltértek a termelés, a tudomány és a technika egész területét felölelő kölcsönös gazdasági együttműködés magasabb, komplex formáira. A Kölcsönös Gazdasági Se^ gítség Tanácsának életében valóban történelmi esemény volt a Tanács tíz évvel ezelőtt megtartott XXIII. (rendkívüli) ülésszaka. Ez az ülésszak meghatározta a KGST-tagállamok közötti együttműködés további tökéletesítésének és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének a Komplex Programban megtestesülő irányvonalát. Ez az irányvonal teljes mértékben igazolta önmagát. A Komplex Program sikeresen teljesült. A KGST-tagállainok együttműködése minőségileg előre lépett, még határozottabban irányul a technikai haladásra, a termelésszakosításra és kooperációra, a természeti erőforrások együttes kiaknázására, a szocialista országok népeinek közös javára. A szocialista nemzelközi munkamegosztás szakadatlan elmélyülését tanúsítja az a tény. hogy a KGST-tagállamok kölcsönös áruforgalmának volumene 1950-től 1978-ig huszonkétszeresére nőtt, növekedési üteme lényegesen meghaladta a nemzetei jövedelmet és az ipT- ri termelést. A szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeinek minden irányú kiaknázását szolgálja a KGST-tagállamok mélyülő tervezési együttműködése. Terv- alapokra helyezve a népgazdaság fejlesztését, a szocializmus ezen országok tapasztalatai alapján nemzetközileg is bebizonyította a gazdasági kapcsolatok tervszerű megszervezésének fölényét. A KGST-tagállamok államközi ka peso la ta inaik mindennapos gyakorlatává vált a népgazdasági tervek koordinálása, a gazdaságpolitikai konzultáció, az egyes iparágaknak és termelőágazatoknak az érdekelt országok által történő együttes tervezése, a népgazdaság tervezésével és irányításával kapcsolatos tapasztalatcserére. Az utóbbi években a tervezési együttműködés olyan új formákkal és eszközökkel gazdagodott, mint a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett terve, a hosszú távú együttműködési célprogramok. A tervezési együttműködés világos perspektívát biztosít az országok számára, mindegyiküknek lehetővé teszi a hazai erőforrások, a szocialista nemzetközi termelésszakosítás és kooperáció előnyeinek hatékonyabb kiaknázást, lényegesen gyengítve a tőkés világgazdaságban időszakonként jelentkező válság megrázkódtatások hatását. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának gyakorlatában a tudomány és technika területén való nemzetközi kooperáció fejlett rendszere alapján megvalósul a korszerű technológia, a műszaki tapasztalatok, az alapkutatások eredményeinek széles körű cseréje. A tudományos és műszaki együttműködés meggyorsította a testvért országok technikai fejlődésének ütemét. A szocialista országoknak a tudomány területén elért nagy eredményeit jelképezik a KGST-tagállamok jelentős győzelmei az Inter- kozmosz program végrehajtásában, a nemzetközi személyzetek 1978-ban megkezdett Föld körüli űrrepülései. A kapacitását és hosszát tekintve egyedülálló „Barátság“ kőolajvezeték és a „Szövetség“ földgázvezeték az európai KGST-tagállamok és a Szovjetunió nemzeti villamosenergetikai rendszereinek egyesítése a ,,Rjad“ egységes rendszerű korszerű elektronikus számítógépek kifejlesztése és gyarapítása a KGST-tagállamok közlekedésügyi együttműködése és az általuk létrehozott teiherko- csipark, a szocialista államok tudósainak erőfeszítéseit a tudományos-technikai haladás egyik legfontosabb irányában egyesítő Dubnái Atomkutató Intézet, hatalmas integrációs objektumok felépítése közös erővel — az Usztyalimszki Cellulóz Üzem és a Kijembajevi Azbeszt-Kombinát a Szovjetunióban, az „Erdenet“ RW7,-molib- dén Kombinát Mongóliában, nikkel-üzemek Kubában, az eiľ rópai KGST tagállamokban és Kubában a Szovjetunió műszaki közreműködésével 37 millió kilowatt összkapacitású atomerőműveik felépítésének tervezett orogramja — ezek a KGST- tapállamnk szoros, gyümölcsöző együttműködésének egyes legfontosabb eredményei a termelés, a turlománv ás a technika különböző területein. A sokoldalú egvtittműködés fejlesztése az emberi tevékenység fő területén — az anyagi termelésben — életre hívta a KGST-tapnllamok nemzetiközi gazdasági szervezeteinek hálózatát, amelyek bevonják a közvetlen együttműködésbe a különböző országok minisztériumait. vállalatait és egyesüléseit és tevékenységüket mind szorosabban összehangoljálk a KGST szervek munkájával. Létrejöttek és állandóan tö kötetesednek a kölcsönös ke reskedwlmi, va 1 u t ár i s- pén züg y i és hitelkapcsolatok, amelyek ösztönzik a KGST-tagállamok közötti gazdaságii és tudomá nyos-műszaki együttműködés tervszerű elmélyítését és fej lesztését, valamint hozzájárulnak azon erőfeszítéseikhez, hogy gyengítsék a tőkés világ gazdaság válságjelenségeinek gazdaságukra gyakorolt hatását. A testvéri országok együttműködése ezernyi termelő és tudományos-műszaki kollektíva, a dolgozók milliós tömegeinek ügyévé vált. A KGST 30. évfordulójával kapcsolatban számos országban kibontakozott a dolgozók kollektívái közötti nemzetközi szocialista munkaverseny. Elért eredményeikre támaszkodva a KGST tagállamok figyelmüket az előttük álló ügyekre, az új feladatokra összpontosítják. A szocialista gazdaság hatékonyságának további növelése megköveteli a nemzetközi gyártásszakositás és kooperáció elmélyítését. E cél elérésében fontos szerepe van a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának és megvalósításának, a KGST- tagállamok párt- és kormányhatározatainak megfelelően. A hosszú távú együttműködési célprogramok, a Komplex Programot komplettizálva és fejlesztve meghatározzák az alapvető tá rsadalmi -gazdaság i fejlesztési problémák megoldását szolgáló együttműködés egyeztetett stratégiáját 1990-ig. Arra hivatottak, hogy még szélesebb körűen használják ki a szocializ mus előnyeit, segítsék az egyes testvérországok és az egész szocialista közösség érdekeinek megfelelő gazdasági megoldások megtalálását. A tanács ülésszaka a XXXII. és XXXIII. ülésszakon jóváhagyott hosszú távú célprogramokat fontos új lépésnek tekintik a KGST-tagállamok kölcsönös gazdasági együttműködésének fejlesztésében és elmélyítésében. Az ezekben előirányzott gyakorlati tevékenységnek komplexuma megbízható irányt ad a testvéri országoknak számos fontos népgazdasági feladat közös megoldásához az elkövetkező évtizedben. A küldöttségvezetők megerősítik a KGST-tagállamok azon szilárd eltökéltségét, hogy biztosítják az említett programok következetes megvalósítását minden egyes ország gazdaságának és népjólétének további fellendülése, a szocializmus ügyének erősítése érdekében. A KGST-tagállamok szükségesnek tartják, hogy az elkövetkező évtizedben együttműködésüket elsősorban a tudományos-technikai haladás minden módon való meggyorsítására; a nyers- és fűtőanyagok, az energia a gépek és berendezések, valamint a korszerű technológia iránti szükségletek ésszerű kielégítésére; a lakosság élelmiszerekkel és ipari fogyasztási cikkekkel való ellátottságának javítására, a KGST- tagállamok hatékony és műszakilag fejlett közlekedési hálózatának létrehozására összpontosítsák, népgazdaságuk és kölcsönös együttműködésük növekvő követelményeinek megfelelően. A KGST-tagállamok e célból koordinálják népgazdasági terveiket, összeállítják a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervét, valamint kétoldalú, hosszú lejáratú (1981— 1990] gyártásszakosítási és kooperációs programokat dolgoznak ki. A KGST-tagállamok és a KGST szervei a jövőben is aktívan és alkotóan kutatják az együttműködés új hatékony formáit és módszereit, továbbfejlesztik a tanács tevékenységét oly módon, hogy azt a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés konkrét fejlesztési kérdéseinek megoldására irányítják. Ez hozzá fog járulni a KGST- tagállamok népgazdasága minF elitét elünkön a KGST IX ülésszakának tanácskozása látható (CSTK fehw) den irányú továbbfejlesztéséhez és u társadalmi termelés haté konyságának növeléséhez ezen országok kommunista pártjai által meghatározott céloknak és feladatoknak megfelelően, gaz dasági fejlettségi színvonalaik fokozatos közelítési és kiegyenlítődési folyamatának rneggyor sításához. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amely hat európai ország regionális szervezeteként jött létre, 30. évfordulóján nak évében Európa, Ázsia és Latin Amerika 10 szocialista or szágának együttműködési szer vezetévé vált. A KGST-tagállamok közötti együttműködés elveinek és gyakorlatának vonzereje, nagyszerű társadalmi és gazdasági sikerei, a tanács tevékenységé nek állandóan erősödő demokratizmusa és nagy nemzetközi tekintélye, a KGST tagállamok kölcsönös együttműködése által a világgazdasági kapcsolatokra gyakorolt pozitív hatása növekvő érdeklődést kelt a világ számos országában együttműköde sünk tapasztalatai iránt. Bővül Jugoszlávia szerepe a KGST-szervek munkájában. Együttműködés folyik a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal. Sokoldalú gazdasági kapcsolatok kialakítására kerül sor az Angolai Népi Köztársasággal és a szocialista Etiópiával. A KGST — megállapodások alapján — együttműködést folytat Irakkal, Mexikóval és Finnországgal. A KGST-tagállamok eltökélt szándéka, hogy erősítsék az összes szocialista állammal való barátságot és egyenjogú együttműködést. Következetesen fellépnek a fejlődő országokkal és más államokkal való egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztéséért, azok társadalmi rendszerétől függetlenül. Ez az elvi irányvonaluk a szocializmus lényegéből, a szocialista országoknak-i béke ügye melletti elkötelezettségéből ered, enyhülési politikájuk szerves része. A KGST>* tagállamok, következetesen végrehajtva az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányának rendelkezéseit, fellépnek a nemzetközi szervezetekben a konstruktív együttműködésért a béke, a haladás és a fejlődés érdekében, a KGST-nek az ENSZ és a harmadik országok gazdasági szervezeteivel való egyenjogú és tevékeny együttműködéséért. Határozottan fellépnek azért, hogy a világgazdasági kapcsolatokban megszűnjön az imperialista, gyarmatosító és újragyarmatosító politika okozta diszkrimináció és egyenlőtlenség, tevékenyen közreműködnek az új, igazságos gazdasági rend megteremtéséért folyó harcban. Az ülésszak kijelenti, hogy a KGST a jövőben is fejleszteni fogja együttműködési kapcsolatait a harmadik országokkal az igazságos, egyenjogú ás kölcsönösen előnyös nemzetközi munkamegosztás elmélyítése érdekében, hozzájárulva ezzel a világgazdasági kapcsolatok progresszív átalakulásához. összegezve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa három évtizedes tevékenységének eredményeit, a KGST XXXIH. ülésszakán részt vevő küldöttségvezetők kifejezik a KGST-tagállamok azon szilárd elhatározását, hogy a jövőben is tovább szélesítik és mélyítik a sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést, tevékenyen életbe léptetik az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának elmélyítésére irányuló komplex program rendelkezéseit minden egyes állam és a KGST-tagállamok egészének érdekében, a szocializmus és a kommunizmus felépítése, valamint a tartós világbéke biztosítása érdekében. NYIKOLAJ FAGGYEJEV SAJTÓÉRTEKEZLETE (CSTK) — A KGST 33. ülésszaka egyértelműen megmutatta a tagországok eltökélt szándékát, hogy tovább bővítik és mélyítik sokoldalú együttműködésüket a szocializmus és a kommunizmus építésében, szilárdítják a szocialista közösség erejét és egységét, és a tartós világbékére törekednek, hangsúlyozta tegnap Moszkvában adott sajtóértekezletén Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Megállapította, hogy a jóváhagyott határozatok világos távlatokat biztosítanak a szilárd gazdasági kapcsolatok további fejlesztéséhez és az együttműködés megvalósításához a Komplex Program és a vWl reiiiM I.EONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke jókívánságait fejezte ki a Bajkál—Amur vasútvonal keleti része építőinek szocialista kötelezettségvállalásaik sikeres teljesítése alkalmából. Az építők határidő előtt fejezték be a főútvonalat, s így a vasúti közlekedés egy évvel a tervezett határidő előtt megkezdődik. A SZOVJETUNIÓBAN Koz- mosz-1110 jelzésű műbolygót küldtek föld körüli pályára a világűr további kutatása céljából. A berendezések normálisan működnek. hosszú távú célprogramok alapján. A KGST 33, ülésszakán a tagországok 14 sokoldalú megállapodást írtak alá az együttműködés különböző területein, mondotta Nyikolaj Faggyejev, Hangsúlyozta elsősorban az atomerőmű-berendezések gyártási kooperációjára vonatkozó multilaterális megállapodás jelentőségét. Ez a megállapodás elősegíti a KGST-tagországok energiaipari problémáinak 1990-< ig történő megoldását, azzal, hogy előirányozza mintegy 32 millió kilowatt teljesítményű atomerőmű-berendezések gyártását a KGST európai tagország gaiban. Faggyejev hangsúlyoz-: ta, hogy ' a KGST-tagországok-’ ban szovjet segítséggel épülő atomerőművek lehetővé teszik 1990-ig évente csaknem 70 mii* lói tonna fűtőanyag megtakarít tását. A szállílóipari együttműködési célprogram feladata, hogy biztosítsa a KGST-tagországok közötti növekvő teher- és személyszállítást, amely 1990-ig a jelenlegihez képest megháromszorozódik. A program a legnagyobb súlyt a vasúti közlej kedés fejlesztésére helyezi, előirányozva 18 vasúti fővonal rekonstrukcióját összesen 20 ezer kilométer hosszúságban. A KGST-tagországok igyekeznek tökéletesíteni együttműkö-' désüket és új szervezési formákat találni, amelyek megfe* lelnek az egyre bonyolultabb feladatoknak. A KGST 33. ülésszaka ezért pontosította az alapszabályzat egyes rendelke-' zéseit, mondotta végezetül Ny!-* kolaj Faggyejev.
