Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-29 / 151. szám, péntek
Bonyolult és igényes feladatok megoldása vár ránk IUB0MÍR STROUGAL FELSZÓLALÁSA A KGST 33. ÜLÉSSZAKÁN U 1979. VI. 29. A KGST 33. ülésszakán Moszkvában szerdáin felszólalt Ľubomír Strougal, d CSKF KB Elnökségének tagja, a CSSZSZK kormányának elnöke, a cseh szlovák küldöttség vezetője. Bestédében a következőket mondotta: A további gazdasági és tudó. mán yo s in űszaik i eg y ü t tm űkö ekésről, illetve a szocialista gaz diasági integrációról folytatott tárgyalásainkat pozitívan befő lyásolja az ünnepi gyűlés légköre, amelyen a felszólalók nagyra értékelték a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa harmincéves tevékenységét. Előnyősnek tartom — mondotta Strougal elvtárs —, hogy ez értékelés legfontosabb megállapításait tartalmazza a közös nyilatkozat is. Eddigi munkáink értékelésé nek igényes kritériumai már ■eleve adottad a KGST-nek a szocialista közösség további fejlesztésében, a baráti szocialista államok egységéneik és a reális szocializmus pozíciójának megszilárdításában betöltött szerepével. Kommunista pártunk Központi Bizottsága és hazánk kormánya e szempon tokból ítéli meg a CSKP XV. kong resszusa határozatainak, illetve a hatoduk ötéves tervidőszak feladatainaik teljesítését és a nemzetközi szocialista integrá. ció eredményeit egyaránt. Nyíltan megállapítottuk, hogy a tervidőszak eltelt három évében nem teljesítettük valamennyi területen terv feladata intet, s hogy nem érjük el népgazd a ság un k ha téikonyságá- maik (kívánt növekedését. Eddig még nem küzdöttük J« teljes mértékben azokat a következményeket, amelyeket a világgazdaságban fellépett ko- ntoly és nyilvánvalóan tartós változások okoznak népgazdaságunk számára. Hasonlóan nem sikerül teljes mértékben igazodni új belső feltételeinkhez, azokhoz, amelyek most jellemzőek a csehszlovák népgazdaságra. Elsősorban népgazdaságunk tüzelőanyag- és energiaellátásáról van szó, továbbá arról, hogy megbirkózzunk a beruházási problémákkal, több ágazatban gyorsabb műszaki haladást kell elérnünk, és meg kell teremtenünk a fizetési mérleg egyensúlyát. Az idén ezt a helyzetet még tovább rontja a tavaszi szárazság és egyéb kedvezőtlen Időjárási feltételek káros hatása. A tervezetthez viszonyítva ugyan lassúbb a gazdasági fejlődésünk üteme, ennek ellenére megteremtjük annak feltételeit, hogy az integráció keretében megkötött egyezményekből szánmaző szállítási kötelezettségeinknek a meghatározott időpontokra eleget tegyünk. Idejében elvégeztük a Szövetség gázvezeték építésén ránik háruló munkákat, teljesítettük a 750 kilovoltos távvezeték építésében vállalt feladatainkat, a lehető legnagyobb erőfeszítéssel dolgozunk az a tomene rgetikai be re n dezéseik gyártásán, a tranzit gázvezeték építésén és gondoskodunk a csőgyártó-kapacitások építésé, rő! is. Összhangban kommunista pártunk és államunk internacionalista politikájával, lehetőségeinknek megfelelően, segítséget nyújtunk Kubának, a Mongol Népköztársaságnak, a Vietnami Szocialista Köztársaságnak, Laosznak, Kambodzsának, Angolának, a szocialista Etiópiának, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságnak és más fejlődő országoknak. Az előbb említett problémák még élesebben kirajzolódnak előttünk a következő ötéves terv koncepcióinak megformálása során. Éppen ezért e munkáik végzésekor mindenekelőtt a lehető legnagyobb megtakarítások elérésére törekszünk a rendelkezésünkre álló hazai, illetve behozott tüzelőanyagok és n y e rsa n y a go k hasz nosí tá sá ba n, továbbá az anyag- és a beruházási igényesség csökken lésére, a munkatermelékenység optimális növelésére, a feldolgozóipari termékek, s főleg a gépipari • termékek versenyképe*?é gének je. leutős növelésé ne törekszünk, s ezeket a tudomanyos- műszaki fejlesz tes hatékonyabb érvénye sí lésé vei akarjuk elérni. Teljes mértékben egyetértünk Koszigin eivtársuak az zal a nézetével, miszerint több gépipari termékünk esetében műszaki szempontból jelentős haladást kell elérnünk, mert a minőségi változás, amelyet ezen a téren érünk el, jelentős mértéklten és hosszú távon kihat gazdaságaink hatékony. ságának fejlődésére is. Ezek a kérdések Csehszlovákia Kommunista Pártja és a gazdasági irányítás figyelmének állandó homlok te rétien állanak. Ennek ellenére tudatosítjuk, hogy növelnünk kell e célok gyakorlati megvalósításának ütemét. Elvtársak, pozitívam értékeljük a tag- országok és a KGST szervei* nek munkáját, amelyet a közszükségleti Ipari cikkek gyártására és a közlekedés térén történő együttműködésre vonatkozó hosszú távú célprogramok tervezetének kidolgozásán végeztek. E javaslatok elfogadásával kitűzzük a kölcsönös együttműködés stratégiáját az anyagi termelés legfontosabb ágazatai fejlesztésével kapcsolatos feladatok teljesítésére vonatkozóan az elkövetkező évtizedekre. Elvtársak, az együttműködés hosszú távú célprogramjainak teljesítéséhez és az 1981—1985-ös évekre szóló ötéves tervek teljesítéséhez úgy fogunk hozzá, hogy tekintetbe vesszük népgazdaságunk hatékony és dinamikus fejlődésének szükségességét 1980 után. Mint már szóltam róla, az elért eredményeket — mindenekelőtt az új gazdasági feltételekhez történő alkalmazkodást illetően — nem tartjuk elegendőnek. A XV. pártkongresszus határozataival összhangban a termelés hatékonyságának növelésére, a műszaki színvonal emelésére és ezzel kapcsolatban az alapvető arányos és mindenekelőtt az iparban a szerkezeti változások megvalósítására törekszünk. Tekintettel e problémákra és azokra a feladatokra, amelyeket közösségünk keretében kell meg va 1 ósí tan unk, m e gá 1 la p í t . ható, hogy sokat tettünk a sokoldalú és a kétoldalú együttműködés terén egyaránt. A hosszú távú célprogramokkal és az 1981—1985-ös évekre szóló ötéves tervek összehangolásával kapcsolatos munkák folytatódnak. Az ötéves terveket mindenekelőtt a tüzelőanyagok és az energia, illetve a nyersanyagok szempontjából hangolják össze. Tisztázták az együttműködés lehetőségeit az energetikában, aláírták az egyezményt a chmslnicei atomerőmű építéséről, és megtárgyalják az együttműködési javaslatot a fémes és a vegyi nyersanyagok kitermelése terén. Egyúttal megmutatkozott, hogy a javasolt együttműködés az esetek többségében csupán 1985 után hoz hasznot. A tüzelőanyagok, az energia és a nyersanyagok terén való együttműködésről szóló sokoldalú egyezmény javaslatának előkészítése eg^rtelműen bizonyítja, hogy bonyolult és igényes problémákról van szó, amelyek esetében a kölcsönösen elfogadható egyezmények elérése megköveteli a legelőnyösebb megoldás keresését. Ezért azon a nézeten vagyunk, hogy együttműködésünknek az egyezménytervezetek befejezésére kellene iráA KGST 33. ülésszakán Moszkvában június 27-én felszólalt Ľubomír Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZSZK kormányának elnöke, a csehszlovák küldöttség vezetője. (Telefoto — CSTK) nyúlnia valamennyi előkészítési folyamatban levő akció esetében — amelyek a hosszú távú célprogramokból adódnak —, továbbá meg kell gyorsítani az eddig még nyitott kérdések megtárgyalását az 1981-— 1985-ös évekre szóló ötéves tervek összehangolásával kapcsolatban — a tüzelőanyagok, az energia és az alapvető nyersanyagok terén. Ezzel összefüggésben szeretném hangsúlyozni, hogy rendkívüli figyelmet fordítunk tüzelőanyag- és energetikai mérlegünk távlati problémáira. A nemzetközi együttműködésben, pl. villanyerőművek, tranzit gázvezetékek építésében való nagyméretű nemzetközi együttműködésünkön kívül, megteremtjük a feltételeket saját forrásaink további fejlesztéséhez és a maximális megtakarítás eléréséhez valamennyi tüzelőanyag- és energiafajtában. Emellett a szénfejtés terén szüntelenül meg kell birkóz nunk a rosszabbodó természeti feltételekkel, sőt a barna ^szénnél a beruházások jelentős növelésével is, amit a vasútvonalak, folyómedrek, városok és falvak áthelyezése okoz. Az óriási erőfeszítés és a jelentős beruházási eszközök ellenére a tüzelőanyag és energiatermelés minimális növekedése nép gazdaságunk fejlődésének egyik legsúlyosabb meghatározó té nyezője marad az 1981—1985 közötti időszakban is, mégpedig annak ellenére, hogy fejlesztését lassúbb ütemben tervezzük a mostani ötéves tervidőszakhoz viszonyítva. Csehszlovákia ezért rendkívül nngy jelentőséget tulajdonít a termelés nemzetközi szakosításáról és a kooperációról szóló sokoldalú megállapodások megkötésének, valamint az atomerő mű-berendezések 1990 ig történő szállításáról szóló sokoldalú megállapodásoknak. E kérdések megtárgyalásának kezdetétől fogva arra törekszünk, hogy elsajátítsuk az atomerőművek alapvető berendezéseinek gyártását. A Szovjetunióval 1974-ben és 1976-ban e berendezések kooperációs gyártásáról kötött kétoldalú megállapodásokkal összhangban megkezdtük a gépipari és kohászati kapacitások nagyméretű felépítését, mégpedig egyrészt saját szükségleteinkre, másrészt kiviteli célokra is. Ez az irányzat jelenti gépiparunk alapvető strukturális megváltozását. Ennek az orientációnak a megvalósítása any- nyira igényes, hogy lényegesen meghatározza a többi gépipari ágazat fejlesztésének lehetőségeit. jelenleg már folyik a VVER 440 típusú reaktorral működő atomerőművek berendezései valamennyi fajtájának gyártása, amelyre Csehszlovákia szakosodik, és e berendezések nagy részét már szállítja is. Ezért természetes, hogy e termelés hatékonysága elvi kérdés számunkra. Tekintettel a fémek jelentőségére gazdaságunk fejlődése szempontjából kívánatos, hogy valamennyi érdekelt állam kö zös erőfeszítésével ez óv folyamán elkészítsék a Szovjetunió területén építendő vasércfeldolgozó vállalatok építésében való együttműködésre vonatkozó megállapodás javaslatát. A feldolgozó ipart illetően, meg kell mondani, hogy az eddigi eredmények összességükben még nem érik el a tüzelőanyag, az energia és a nyersanyag területén elért színvonalat. Amint már rámutattunk, a munkálatok a legnagyobb előrehaladást az atomerőmű-berendezések gyártása szakosításának és kooperációjának fejlesztése során érték el. Szeretnénk, ha hasonló előrehaladást érnénk el a termelési sokoldalú szakosodásról és kooperációról szóló egyéb egyezmények előkészítésében is, főként a gépiparban. Ez kívánatos a harmadik országok piacaira irányuló exportunk szükséges növelése szempontjául is. A hosszú távú együttműködési célprogramok a KGST-orszá* gok stratégiáját jelentik az anyagi termelés szférájában. Ennek következetes megvalósítása azonban a szervezési formák további tökéletesítését és sokoldalú együttműködésünk egész mechanizmusa hatékonyságának növelését igényli. Különösen fontosnak tartjuk tevékenységünk megjavítását a kiilkapcsolatok területén, amelyek jelentősége kétségtelenül továbbra is növekedni fog,. —< fejezte be Ľubomír Strougal, A célprogramok kidolgozása fontos politikai és gazdasági eredmény ALEKSZEJ KOSZIGIN FELSZÓLALÁSA A KGST 33. ülésszakának vitájában felszólalt Alekszej Koszigin. Többek között rámutatott, hogy az előterjesztett vitaindítók a tagállamok gazdasági hailadásának és együttműködésének sokoldalúságát jellemzik, s a további fejlődés sok lényeges kérdését tartalmazzák. — A szovjet küldöttség osztozik az előadásokban kifejtett értékelésekben és következtetésekben, és alapvetően egyetért a határozattervezettel — hangsúlyozta a szovjet kormányfő. Koszigin rámutatott, hogy a KGST-országok harminc év alatt nagy tapasztalatokra tettek szert azon a téren, hogyan oldják meg tervezési együttműködéssel a gazdasági és tudományos-műszaki problémákat. — Ezen az alapon hatalmas olaj- és gázvezetékeket és egye>- sített energiarendszert hoztunk létre, ipari komplexumokat építünk, megszerveztük az elektronikus számítógéjxvk egységes rendszerének gyártását, végrehajtjuk a nemzetközi űrkutatási programot. Az SZKP és a szovjet kormány értékelése szerint a hosz- szú távú célprogramok kidolgozásának befejezése a kollektív munka fontos gazdasági és politikai eredménye. Ezek a programok jelentősen megszilárdítják a nemzetközi szocialista munkamegosztás tervezett alapjait. Ezek a 10—15 éves együttműködési programok segítséget nyújtanak a testvér- pártok kongresszusai előtt a gazdaságfejlesztés további előirányzatainak kidolgozásához, megkönnyítik az ötéves tervek kidolgozását és egyeztetését. A program kidolgozása és jóváhagyása azonban csak <a kezdet. Megállapodások egész rendszerével kell meghatározni az együttműködés feltételeit és határidejét, a részvevők kötelezettségeit. Koszigin a gazdaságpolitika kulcskérdésének nevezte a termelés intenzitásának növelését, hatékonyságának emelését, a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítását, kiemelve: különösen nagy fontosságú, hogy gyorsan alkalmazzák a tudó' mány és a technika vívmányait, elsősorban a gépgyártásban, hasznosítsák a nemzetközi gyártinányszakosítás és a termelési kooperáció előnyeit. Nagymértékben a gépgyártás gyors haladásától függ a többi iparág fejlődése, ez Iparág termékeinek műszaki színvonala meghatározó a munka terme léke n y ségé nek a l ak u lásá ba n, vagyis a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben — hangsúlyozta a szovjet kormányfő. A KGST országai sok jó gépvet gyártanak, de még korántsem oldották meg teljesen számos gépipari termék minőségének, műszaki színvonalának a problémáit. Hatékony intézkedéseket kell tehát hozni mind az egyes országokban, mind a KGST tagjainak együttműködésében azért, hogy kellően összpontosítsák, a fő irányba tereljék a tudományos- műszaki és a gépgyártási kapacitások kihasználását. Koszigin kiemelte: a következő két ötéves tnrv időszakában intenzíven kell végrehajtani a termelés szakosítását, a termelési kooperáció megvalósítását. A KGST illetékes szerveinek felül kell vizsgálniuk a gyártmányok listáját, javasolniuk kell az elavult típusok gyártásának megszüntetését, új indítványokat kell kidolgozniuk a gépek, berendezések műszaki mutatóinak korszerűsítésére. A szovjet kormányfő a továbbiakban a fűtőanyag-, energia- és nyersanyagtermelés kérdéseivel, ezen belül a KGST országok atomenergia-felhasználási programjával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az atomerőművek építésének közösen kidolgozott programja olyan új kapacitást teremt, amely egyenlő a KGST európai tagállamai és Kuba jelenlegi villamosenergiia-termelésének bari ma dával. Koszigin részletesen foglalko* zott a KGST-országok egymás közti kereskedelmiével, és hangsúlyozta: a kereskedelem gyors bővülése a közlekedési, szállítási kapacitás növelését igényli. , Az elfogadásra javasolt hosszú távú közlekedési együttműködési célprogram elősegíti a szállítási kapacitás bővítését, a többi között előirányozza például 18 nemzetközi vasútvonal rekonstrukcióját, új műszaki berendezésekkel való felszere' lését. A szovjet küldöttség nevében a kormányfő támogatta az ipari közfogyasztási cikkek termelésére vonatkozó hosszú távú együttműködési célprogram elfogadását is, kiemelve: a minőség javítása, a választék állandó megújítása és bővítése helyes és fontos célkitűzés. Alekszej Koszigin a továbbiakban Mongólia, Kuba és Vietnam gazdasági fejlődése meggyorsításának kérdésével foglalkozott, hangsúlyozva, hogy ez a szocialista közösség fontos internacionalista feladata. Külön kiemelte Vietnam megsegítésének jelentőségét. Az SZtfP és a szovjet kormány a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz a testvérországok gazdasági együttműködésének következetes elmélyítéséért és fejlesztéséért — mondotta Koszigin, és Leonyid Brezsnyev- nek az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott szavait idézte, miszerint e célkitűzések megvalósításában nemcsak nagy kölcsönös gazdasági előnyök rejlenek, hanem hatalmas politikai jelentőségű feladat is ez. Befejezésül! Koszigin kijelentette: meggyőződése, hogy a jelenlegi ülésszak döntései hozzájárulnak a sikeres szociális* ta és kommunista építő munkához, a szocialista országok összeforrottságához, a szocialista közösség nemzetközi pozícióinak megszilárdításáhoO. mOW
