Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-29 / 151. szám, péntek
AZ ÍZLÉS iskolája BÚTOR KIÁLLÍTÁS A KOTVÄBAN Elet színvonalunk emelkedését, a szocialista életmódot fejlődő lakáskultúránk is tükrözi. Különösen a fiatalok, de mások is élénk érdeklődési mutatnak u korszerű, jó minőségű, tetszetős bútorok iránt. Milyen a helyzet a bútorpiacon? Noha a kínálat még nem mindenben tart lépést a kereslettel, tagadhatatlan, hogy a CSKP KB 7. ülése óta, amely tüzetesen foglalkozott ezzel a problémával, a kereskedelem és a termelővállalatok közös intézkedései eredményeképpen javult, a helyzet. A bútorgyárakat a múlt évben kb. 500 millió korona értékű újfajta áru hagyta el, ami nem kevés. De a szakemberek szerint rövidesen ennél is több újdonság közt válogathatunk, mert ha akadnak is még fegyelmezetlen, a tervteljesítéssel hadilábon álló üzemek, nagy részük, mint pl. m soOéslavi Jitona, a topolčanyi Mier, a praveneci Tatra és mások — a terv rendszeres túlteljesítését és a minőség javítását becsületbeli kötelességüknek tekintik. Hasznos kezdeményezés A bútorkínálatról nemrég a prágai Kotva áruházban megrendezett kiállításon is meggyőződhettünk. Az áruház ifjú toiraikatrendezői és elárusítói az ötödik emeleten a lakótelepek panelházainak és a családi házak méreteihez igazodva — 16 szobát rendeztek be a saját elképzelésük és ízlésük szerint. A négy kollektíva tehetséges fiataljainak célja az volt, hogy az áruházban árusított, tehát a piacon levő bútorok célszerű, praktikus elrendezésével ötletet adjanak, tanáccsal szolgáljanak azoknak, akik meghitt, kellemes otthonra vágynak, amelyben —a helyhiány ellenére — az alváson és pihenésein kívül szórakozás, vagy munka közben is jól érzik magukat. Mondanunk sem kell, hogy a Kotva kezdeményezése élénk visszhangra talált a vevők körében, akik a lehetőségeket megvitatva, többször is megtekintették a kiállítást. Helymegtakarítós ötletes elrendezéssel A fjatalok az egyes szobákat a ma divatos szekrénysorokkal választották el egymásól, arra is rámutatva, hogy ezek több részre is felbonthatók. Az íróasztalt, a játék- vagy munkaasztalt többnyire deszkalappal hel y értesítették. Ha n gsúl yoztá;k, hogy az elemes bútorok eredeti küldetésükön kívül — pl. a gyermekszobában — a játéksarok elkülönítésére is alkalmasak. Hátlapjukon a tapéta mintája azonos a falat borító tapétáéval. A versenyben első díjat nyert megoldás szerint a hagyományos hálószoba lakószobával pótolható. A 24 négyzetméteres szoba egyik részében a háziasszony pihenését és kényelmét szolgáló -fehér bútoron — a hév erőn, a pipereasztalkán és az egymás felett ötletesen elhelyezett szekrényeiken — kívül az íróasztal és a kötőgép számára is jut hely. A szoba A Bardejovi Városi Nemzeti Bizottság a győztesek között Ä városfejlesztés közügy A megközelítőleg húszezer lakost számláló, ősi városi jellegét hűen ápoló, egyben rohamosan korszerűsödő Bardejov az utóbbi évtizedben több ízben is magára hívta a figyelmet. Hála lakossága lelkes ösz- szeíogásának, a város ügyeit intéző politikai és állami szer vek nagyszerű szervező munkájának, Bardejov igen szép eredményeket ér el a városfejlesztésben, s így a nemzeti bizottságok versenyében is. Április végén Bardejov város képviselői is ott voltak a bratislavai várban, ahol a szlovák párt- és kormányszervek értékelték és megjutalmazták a nemzeti bizottságok versenyében legjobb eredményeket elérő járási, körzeti, városi és helyi nemzeti bizottságokat. Bardejov immár nem első ízben megkapta az SZSZK kormányának első fokú elismerő oklevelét és az ezzel járó pénzjutalmat. Rudolf Matej, a Bardejovi Vnb alelnöke, kérdéseinkre adott válaszában, eredményeikről szólva örömmel hangsúlyozta, hogy a városfejlesztés terem végzett társadalmi munka náluk hagyománnyá, szinte mindenkit foglalkoztató, állandó feladattá vált. Az értékelt időszakban a város lakossága az NF választási programjában célul tűzött feladatok megvalósításán 204 ezer érát dolgozott társadalmi munkában, több mint 13,6 millió korona értékben. Természetesen, a társadalmi munka a leg jelentősebb városfejlesztési akcióra irányult. Z-akcióban ifjúsági klubot építettek, folytatták a sportcsarnok építését, bölcsődék, óvodák építését kezdték meg. Az önsegélyes építkezéseik értéke megközelítette az 5,8 millió koronát. A lakosság több mint kétmillió korona értékű társadalmi munkát végzett, A lakosság sokat tett a város és általában a környezet szépítéséért. Zöldövezeteket, parkokat, játszótereket lét esi' ♦ettek, járdát építettek. Az értékelt időszakban több mint hatezer díszfát, illetve bokrot, körülbelül tizenötezer gyümölcsfát ültettek ki. A városhoz tartozó Dlhá Lúika térségében tízezer négyzetméter területen rendbehozták az ásványvízforrások körüli parkot és járdát. A világhírű fürdőben kétezer méter járdát építettek. A városi park karbantartó munkálatait több mint száz hektáros területen elvégezték és 110 új padot helyeztek el. A szocialista munka verseny, a felajánlási mozgalom, a városban működő vállalatok, üzemek és egyéb intézmények, valamint a városi szervek megállapodásai s nem utolsósorban az adott szó becsületes teljesítése nagymértékben elősegíti a városban a fejlesztési feladatok sikeres megvalósítását. Bardeijovban az SZNF 35. évfordulója tiszteletére több mint tizenegyezer egyéni és ötszázharmincnyolc kollektív felajánlás született, melyek értéke megközelíti a 13 millió koronát. A város lakossága, az üzennek dolgozói, a társadalmi szervezeteik, főleg a SZISZ tagjai összesein több mint 123 ezer óra társadalmi munkát vállaltaik. Közös elhatározással, lelkes alkotó munkával tesznek tanúbizonyságot Bardejov város lakosai arról, hogy az NF választási programjában szereplő városfejlesztési feladatok teljesítését valóban közügynek tekintik. (kulik) másik részét, bútorokkal ügyesen eJ különítve, férfiszobának rendezték be. Alvásra a csinos bútorhuzattal Bevont téglalap alakú matracok szolgálnak, amelyek asztalként és ülőalkalmatosságként is használhatók. Kétségtelenül az ízlés iskolája volt ez a kiállítás, amelyen az esztétikai igények a célszerűséggel párosultak. Szinte hihetetlen, hogy némi fantáziával hogyan varázsolható át a divatjamúlt, unalmas hálószoba barátságos lakószobává. A gyermekszoba ötletesen kombinált bútoraival a második díjat nyerte a versenyen. A Kotva áruház célja a lakáskultúra fejlesztése. A 24, 20 és ' 16 négyzetméteres szobák újszerű, berendezése nagy segítséget jelent a vevőknek gondjaik megoldásában és arra is rámutat, hogy a kisebb alap- terület nem lehet akadálya a nagyobb bútordarabok elhelyezésének. Épüli ci Bútorpalota Noha a bútorgyárak ma már ehhez az elgondoláshoz igazodnak, még mindig akadnak elégedetlenkedők. A vevők ugyanis megtakarított pénzükért — a bútor ára lényegesen megterheli a családi költségvetést — jó minőségű, szép és divatos árut akarnak vásárolni. A válogatás azonban a bútorkeres- kedésekben egymásra halmozott áru közt, az alig áttekinthető környezetben szinte lehetetlen. Ezért várja türelmetlenül a főváros lakossága a Prágába látogató vidékeikkel együtt a Bútorpalota felépültét Pankrá- con, amelynek tágas termeiben a célszerűen és áttekinthetően elhelyezett bútorok és lakberendezési tárgyak szemügyre vétele után a kiszemelt áru a bútorkereskedésekben lesz megrendelhető. A terv . szerint a Kotva és a Bila Labuť a szo- baberendezést, a Máj áruház pedig kizárólag a konyha- és előszoba'bútort árusítja majd. # * » A Kotva hasznos kezdeményezéséért hálás a közönség. Nemcsak a családalapításra készülő fiatalok, hanem a többi látogaió is, akik miná:n találnak egyet s mást az újdonságok közt, amivel meglevő bútoraikat kiegészíthetik. De a termelő vállalatok számára is tanulságos volt a Kotva ötleteket adó, útmutatásnak is tekinthető rendezvénye. KARDOS MARTA Kommentáljuk Társadalmunk a gyermekek egészséges, harmonikus fejlődéséhez már megszületésük előtt megteremti az egészségügyi és szociális feltételeket. Ennek eredsnényeképpen a gyermekek döntő többsége egészségesen jön a világra A körültekintő gondoskodás sem akadályozhatja meg azonban, hogy kis hányaduk ne szülessen különféle rendellenességgel. A tartós következményekkel járó betegségek teljes felszámolása is elképzelhetetlen egyelőre, nem is beszélve a különböző balesetekről, elsősorban a közlekedési balesetekről, amelyek a legkisebbeket sem kímélik meg, gok esetben tartós károsodást okozva. A testi vagy szellemi fogyatékos gyermekek nevelése küliíuü Jün sok gonddal fái*. Szüleik társadalmunktól anyagi támogatást, az egészségügyi dolgozóktól pedig nagy segítséget kapsiak. Lie valóban megteszünk mindent értük? Szlovákiában 1978-ban csaknem 22 0(10 különböző mértékben károsodott 18 évnél fiatalabb gyereket tartottak nyílván. Közülük természetesen nem szarul mindenki intézeti nevelésre, de a számukra létesített harmincöt intézet így is kevésnek bizonyul. Különösen a többféle fogyatékossággal sújtott gyermekek elhelyezése okoz gondot. Speciális bölcsődékre és óvodákra is szükség lenne. Ezeknek a gyerekeknek a beilleszkedése a társadalomba, érvényesülésük általaban attól függ, hogy idejében kerüljenek szakemberek gondozásába. Ha betegségük olyan mérvű, liogy nem látogathatják a rendes iskolákat, a szülők önfeláldozó gondoskodása sem pótolhatja az intézetet. Ezért az egyik legfontosabb teendő az új létesítmények építése. Meg kell azonban említeni, hogy sajnos több szülő rosszul értelmezett szeretetből, indokolatlan féltésből néni helyezi el rászoruló gyermekét szociális intézetben, s ezzel elsősorban gyermekének, de önmagának is árt. Évekig az anyagi támogatást előtérbe helyező irányzat érvényesült, amely elegendőnek tekintette a gyermekek intézeti, illetve családi ellátásának tökéletesítését. Igaz, az anyagi támogatás nélkülözhetelen, de önmagában nem elegendő. Arra kell törekednünk, hogy a gyermekek fogyatékosságuk mértékének megfelelően kitörjenek az elszigeteltségből, megtalálják helyüket az életben. Az ezzel kapcsolatos feladatok nem hárulhatnak csupán a nemzeti bizottságokra és az egészségügyi intézményekre. Az eddigieknél többet keli tenni a társadalmi szervezeteknek, a munkahelyeknek. Csakis társadalmi összefogással oldható meg a szabad idő kihasználásának, a nyári üdültetésnek a kérdése. Diószeg (Sládkovičovo) mellett speciális üdülőt építenek a fogyatékos gyermekek számára, de amíg az felépül, az üzemek időnként kölcsön adhatnák az ilyen célra megfelelő üdülőiket, hiszen a gyermekek többsége nem nyaralhat közösen egészséges társaikkal. Az ifjúsági klubok, sportvetélkedők szervezésében sokat segíthet a SZISZ és a Pionírszervezet. Külön kell szólni a Rokkantszövetség ilyen irányú tevékenységéről. jelenleg azon fáradozik, hogy pontosan feltérképezze a rászorulókat és rendszeres kapcsolatot építsen ki a szülőkkel. El akarják érni, hogy a fogyatékos gyermekek szülei közül egy sem maradjon magára súlyos gondjaiban. Évről évre több gyermek számára válik lehetővé, hngy szakmát szerezzen. Bratislavában gimnáziumi, Kassán (Košice) szakközépiskolai érettségit szerezhetnek, több intézetben pedig képességeiknek megfelelő pályára készítik fel őket. A speciális szaktanintézetek száma azonban kevés, és sajnos a munkahelyek megértésének, segííőkészségének hiánya miatt azok elhelyezkedése is sok gonddal jár, akik már megszerezték a szakképzettséget. Minden ember arra törekszik, hogy egyénileg boldog és társadalmilag hasznos legyen. Ebben a törekvésben valamennyien társadalmunk támogatására támaszkodhatunk. A betegek, a lesti fogyatékosok azonban az átlagosnál nagyobb segítségre szorulnak, hogy elérjék ezt a célt. CSIZMÄR ESZTEK HOGYAN VÉDEKEZZÜNK fi MELEG ELLEN? Ha meg akarjuk tudni, hogy az ember a megszokottnál magasabb hőmérsékletnél miért érzi magát rosszul, tudni kell, hogy olyankor milyen elváltozások jönnek létre testünkben. Nos, az ember vérének van egy normális hőmérséklete, amely lehetővé teszi szerveink hibátlan működését. Testünk igyekszik tehát ezt a hőmérsékletet állandósítani. Ez azonban nem könnyű feladat, mert mindenkor adódnak külső befolyások, A város régi része (R, Berenhaut felvétele) amelyek veszélyeztetik a hőegyensúlyt. Ha beállnak a forró, meleg napok, nem a külső meleg veszedelmes, hanem testünk bője okozhat bajókat. Ez akkor áll be, ha a szervezet nem képes felesleges bőjétől megszabadulni. Szerencsére testünk hőkisugárzása szabályozható. Ezt a szabályozást egyrészt mi magumk, másrészt a szervezet végzi, amikor működésbe hozza a védekező berendezést. A mi feladatunk az, hogy meleg esetén kitárjuk az ajtót, ablakot, könnyítünk magunkon azzal, hogy megszabadulunk melegebb ruhadarabjainktól. Ha a külső meleg már oly nagy, hogy a ruhadarabokkal való hőszabályozás nem segít, akkor a szervezet lépteti működésbe saját védekező berendezését. Technikailag ez a folyamat összehasonlítható az autó hűtőberendezésével, amelynek lemezei közé beáramló levegő a forró vizet lehűti. A meleg vér a test belsejéből a kitágult ereken nagy mennyiségben jut el a bőr felületéhez. A hajszálereik szövedékeiben lehűl a vér és így kerül vissza a belső szervekbe. A vérnek ez a lehűtése a test felületén jelentékeny hőmennyiségtől szabadítja meg a szervezetet. Ha azonban még ez seim elég, akkor működésbe lépnek a verejtékmirigyeik. Az izzadás azáltal hűt, hogy a nedvesség elpárolgása hőt von el a test felületéről. Az izzadás fokozza a szervezet védekező képességét, viszont csökkenti a vizeletelválasztást. Ha meleg időben hideget iszunk, először kellemes lehűlést érzünk, utána azonban elkezdünk izzadni. Testünk tehát egy bizonyos hőfelesleggel reagál lehűlésl kísérletünkre. A kínaiak például forró napokon meleg italokat fogyasztanak. Ők a tartós eredményt előnyben részesítik a hideg folyadék által előidézett pillanatnyi kellemes érzésnél. Keserűen isszák a teát is. A fagylalt is csak átmeneti lehűlést hoz. Amennyire kellemes nyáron egy hideg fürdő, annyira kellemetlen, hogy a szervezet erre a liőleadásra ismét fokozott hőtermeléssel válaszol. Ezen a téren előbbre vannak az ázsiaiak, akik nemcsak meleget isznak, hanem meleg vízben fiirdenek is. Legfontosabb, hogy nyári öltözékünk szövete lyukacsos legyen és elegendő levegőt engedjen keresztül. Az is fontos, hogy ne akadályozzuk meg az izzadság eltávolítását. Igyekezzünk tehát a nap hőjét károsodás nélkül elviselni. Néhány egyszerű szabályt kell ehhez megtartani: öltözködjünk célszerűen, kerüljük a fűszeres ételeket, valamint az alkohol fogyasztását. Egyébként annyi vizet ihatunk, amennyit csak kedvünk tartja. Dr. MARÉK ANTAL 1979. VI. 29