Új Szó, 1979. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-04 / 129. szám, hétfő

I 1979 VI. 4. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta eltelt 30 év alatt már hozzászoktunk a nagy kiterjedésű búza-, kuko­rica-, cukorrépaföldek, a nagy- üzemi termelés méreteinek megfelelő gazdasági épületek, gépek látványához. E látvány felemelő és jő érzéssel tölt el bennünket. E fontos népgazda­sági ágazat tovább korszerűsö­dik, s egy újabb kedvező je­lenségnek vagyunk tanúi. A mezőgazdasági üzemekben egy­re szaporodnak az automata és félautomata berendezések. A Sókszelőcei (Selice) Efsz több ilyen berendezéssel dicse­kedhet. A szövetkezet iroda­házának a folyosóján faliúj­ságra ki is függesztették a lu- cernamalom, a takarmánypo- gácsázó, a légkondicionált gyü- niölcsraktár, az épülőfélben le­vő szarvasmarhafurm épületé­ről készült fényképeket. Ezek közül mi a lucernamalmot és a takarmánypogácsázót láto­gattuk meg. Mindkettő a íalu szélén van elhelyezve. A lucer­namalom „veterán“ a többi említett berendezéshez képest, tíz évvel ezelőtt vásárolták, el­sők között az országban. Nagy Ferenc, a vezetője az Udvaron fogadott bennünket, és sajnálattal közölte, hogy a lu­cernamalomban műszaki hiba miatt félbe kellett szakítani a munkát. A férfi alkalmazottak a ja­vítóknak segítettek, a nők az udvaron a virágágyakat kapál­ták, hogy az állásidő se vesz- szen kárba. A környezet ápo­lására nagy gondot fordítanak, hogy az udvar Is a korszerű berendezésekhez méltó legyen. — Mi lenne, ha műszaki hi­ba miatt a lucernamalmot hosszabb időre ki kellene von­ni a termelésből? — kérdez­tük a részlegvezetőt. — Nem komoly a baj — vá­laszolta — valószínűleg már délután folytathatjuk a mun­kát. Azt is elmondotta, hogy a lucernabetakarításban ma már nélkülözhetetlen ez a berende­zés, éppen ezért télen alapo­san átvizsgálták, a hibákat ki­javították, s mire elérkezett a lucernakaszálás ideje, ők is készenlétben álltak. Az efsz-nek még a fiatal tagjai is jól emlékeznek rá, mit jelentett a lucernabetakarítás a hatvanas évek végéig; a rendre vágott, s a földön meg­száradt lucernát vasvillákkal rakták kocsikra, s hordták ka­zalba. Sok-sok munkaidőt igé­nyelt, s ugyanakkor a termés egy része mégis kárba veszett. Vagy eső rothasztotta meg a földön, vagy túlszáradt, s az értékes fehérjét tartalmazó le­velek tetemes része lehullott. A szövetkezetben az idén 440 hektáron termesztenek évelő takarmánynövényeket. Ezek­nek zöme ide kerül, a malom­ba. Az itt dolgozók feladata, hogy a fokozatosan lekaszált lucernából az év végéig 250 va­gon lucernalisztet készítsenek. A növény kaszálása teljes ütemben folyik, a malom pe­dig három műszakban üzemel. Traktor vontatta pótkocsikon hordják a zöld lucernát az ud­varába. A pótkocsi tartalmát a berendezés végében levő csi­gákra szórják amelyek a lur cérnát a forgó dobba szállítják. Itt percek alatt megszárad A megszáradt lucerna ventillátor Az év végéig 250 vagon lucer­nalisztet készítünk. Felvételün­kön Nagy Ferenc, a lucernama­lom és takarmánypogácsázó ve­zetője (Egri Ferenc felvételei) karmányt kap cserébe. Egy métermázsa lucernalisztért egy métermázsa abraktakarmány jár, amelyre a szövetkezetnek szintén nagy szüksége van. — A lucernamalomnak nél­külözhetetlen szerepe van az állatok részére szükséges ta­karmány biztosításában — mondotta Kubicsko István, a szövetkezet főagronómusa. — örülünk, hogy szövetkezetünk­ben ilyen korszerű körülmé­nyeik között kerül biztos hely­re a lucerna. A takarmányter­mesztés többi területén is nagy súlyt helyezünk a tudomá­nyos-műszaki ismeretek alkal­mazására. Az idén összesen 650 hektá­ron termesztünk takarmánynö­vényeket. Egy 54 hektáros te­rületről két termést akarunk betakarítani. Erről a napokban kaszáltuk le a takarmánykeve­réket, s utána azonnal beve­tettük silókukoricával. A ta­karmánytartósításba is veze­tünk be új módszert. Silókuko­ricából, répakarajból stb., új­fajta konzerváló szerrel készí­tünk silót. A Kubicsko elvtárs által em­lített módszerek lehetővé te­szik, hogy ugyanakkora terü­letről az idén több takarmányt takarítanak be, mint tavaly. Bi­zonyára a silóból sem veszik semmi kárba, ha tejsavas er­jedést garantáló vegyszert használnak. Az állatok évi takarmány szükségletének biztosítása nagy feladat, s csakis korsze­rű műszaki és technológiai el­járások alkalmazásával lehet elérni. Ezek a feltételek a Sókszelőcei Efsz-ben adva van­nak. KOVÁCS ELVIRA Az energetikai építőipar sikerei és gondjai Könnyen meglehet, a cím ben szereplő energetikai építő­ipar szókapcsolatot nagyon sok olvasó legalábbis furcsá­nak tartja, de hogy kételyüket eloszlassam és a cím helyén­valóságát bizonyítsam, elég megemlíteni azt a tényt, hogy az ipari építkezésre szánt épí­tőipari kapacitások negyven százaléka az energetikai beru­házásokon dolgozik. E ,,negy­ven százalék“ feladata, hogy fedezze az elkövetkező évek, évtizedek megnövekvő energe­tikai igényeit. így már egé­szen más szemszögből kell te­kintenünk az építőiparnak ar­ra a részére, amely a tüzelő anyag-energetikai bázis kiépí­tésén munkálkodik, annál is inkább, mert olyan beruházá­sok tartoznak ide, amelyek nem mindegy, mikor kezdik a ter­melést s az sem, hogy mennyi idő alatt térül meg a befekte­tett összeg. Az idő — pénz, tartja a mondás, s ez kétsze­resen is érvényes az energeti­kai építkezésekkel kapcsolat­ban, ahol nincs — nem lehet — arra idő, hogy bármilyen késedelmet megengedjenek maguknak az építők. Az ország energetikai beru­házását keretében Szlovákia területén számos ilyen célú nagyberuházás épül jelenleg és a jövőben is. Például a Jas­lovské Hohunice i V—l es és V—2-es Atomerőművek, a Fe­kete Vágón épülő víztározós villanyerőmü, a Konzorcium gázvezeték szlovákiai szaka­sza, vagy az „évszázad építke­zése, a Gabčíkovo-N úgy ma- ros-i vízlépcsőrendszer. A fel­soroltakból közvetlenül szár­mazó elektromos energia mennyisége több, mint három­ezer megawatt lesz. Ezeken az építkezéseken, amelyek kivétel nélkül előnyö­ket élveznek a kisebb beruhá- sokkal szemben, a jelentős si­kerek ellenére akadnak prob­lémák is. Sajnos olyan téren, amely évtizedek óta a legtöbb gondot okozza — a szállítói— megrendelői kapcsolatok terén, így aztán nem csoda, ha e ki­emelt nagyberuházásokat is utoléri a jellegzetes építőipari betegség: az évi építőipari bruttótermelés tekintetében a tervet teljesítik ugyan, de rész­leteiben szinte sohasem sike­rül ugyanez. Ha mindezért a szállítói—megrendelői kapcso­latok okolhatók, akkor joggal védekezik az építőipar azzal, hogy a hibákról nem az építő­ipar tehet. Azonban ilyenkép pen csak a legritkább esetben védekezhet bármely építőipari vállalat. Kétségtelenül a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű építése iránt nyilvánult meg az elmúlt években a legnagyobb érdeklő dés. Nagyjából féléves késés­sel kezdte meg a próbaüzeme­lést decemberben a V—l es el ső blokkja, amely ma már 44U megawatt teljesítménnyel ter­meli az elektromos áramot. Ugyanekkora teljesítményű második blokkjának ezidén, az év végén kell a próbaüzeme lést megkezdenie. A V—l es tő- szomszédságában ' épül a V—2 es Atomerőmű. Ugyancsak két blokkja egyenként 440 mega wattos. Az elmúlt évben az építőipari termelés bruttó tér vét túlszárnyalták. De csak azt. A Fekete Vágón épülő víztá­rozós vízi erőmű építőit az el múlt évben az hátráltatta, bogy a földalatti vájatok bővi tési munkálatai közben a leen dő földalatti vízi út egy sza kasza beomlott, s így megvál toztatott technológiával kelleti dolgozniuk az építőknek. To vább fékezi a munkaütemet, hogy e vájatokba szánt pán célcső-vezeték minősége erő­sen kifogásolható, így a hely­színi javítás — sokkal kisebb hatékonysága folytán — nem kedvez a sürgető átadási ha­táridőnek. Ennek ellenére az építők megfogadták, hogy ha táridő-módosítás nem lesz! A „évszázad építkezése“, a Gabčíkovo—Nagymarosi Víz­lépcsőrendszer kezdeti éve nem a sikerek éve volt. Az építőipari munkák tervét mind­össze 57 százalékra teljesítet­ték. így bőven akad pótolniva­ló, hiszen az építőipari mun­kák befejezésének határideje 1981. Késett már a kezdési ha­táridő is, aztán a szükséges földmunkagépek, közlekedési és szállító eszközök. Erősen megkérdőjelezhető az az el­képzelés, hogy miként lehet éppen a legjelentősebb építke­zésen kihagyni a mintegy két évre tehető felvonulási idősza­kot, illetve azt menet közben pótolni, párhuzamosan a fő építési feladatokkal. Csak az emlékezet felfrissítése céljából hadd említsem meg, hogy 1986-ban kell megindulnia a vízlépcsőrendszer első aggre­gátorának, és a két erőmű összteljesítménye 878 mega­watt lesz. Szovjet licenceladások A tenger alatti csővezetékeik kontakthegesztésének új eljárá­sára vonatkozó lioenoet vásá. rótt a neves amerikai J. Rey Macdermot cég a Szovjetunió­tól. A moszkvai Paton Intézet által kidolgozott technológia alkalmazásával nagy átmérőjű csővezetékeik is jó minőséggel hegeszthetők. A szovjet Licen­cintorg külkereskedelmi válla­lat egy francia cégnek, a DBA- nak elektro-impulzusos jégmen­tesítő-rendszer linoencét adta el: ez a rendszer repülőgépek, hajók és más vékonyfalú szer­kezetek felületének könnyű, gyors, hatékony és olcsó jég­mentesítését szolgálja. Mongólia és a hosszú távú mezőgazdasági és élelmiszeripari célprogram A KGST-tagállamok hosszú távú célprogramjában olyan in­tézkedések is szerepelnek, ame­lyek Mongólia állattenyésztésé­inek fejlesztését és takarmány­bázisának megszilárdítását irá­nyozzák elő, oly módon, hogy az érdekelt tagországok együt­tes erőivel a Gobi-övezet észa­ki részén takarmánytermesztő gazdaságokat, a halhin-goli körzetben pedig új állami gaz­daságokat hoznak létre két- és sokoldalú megállapodások alap­ján. A Gobi-övezet északi részén négy állami gazdaság dolgozói számára lakóépületeket és kul­turális intézményeket, ezenkí­vül állattenyésztő helyiségeket, öntöző rendszereket és egyéb létesítményeket kívánnak építe­ni. A gazdaságok több mint 23 ezer hektárt fognak öntözni, és a tervek szerint 43 ez»er tonna takarmányt termesztenek. A halhin-goli körzetben több mint egymillió hektárt alakí­tanak át legelővé, rétté és me­zővé, négy állami gazdaságot szerveznek, lakóépületeket és kommunális létesítményeket, 3 ezer hektáron öntöző rendsze­reket, valamint húskombinátot, olajgyárat, 280 km hosszú egy­vágányú vasútvonalat és 319 km-nyi 110 kv-os villamos táv­vezetéket építenek. Az intézkedések megvalósítá­sa révén az állami gazdaságok mintegy 44 ezer vágómarhát és fejőstehenet, 240 ezer juhot, 4 ezer lovat és 2 ezer tevét tart­hatnak. A gazdaságok több mint 70 ezer tonna gabonát, 14 ezer tonna húst, kb. 5 ezer liter tejet, több mint 4 ezer tonna zöldséget és burgonyát, vala­mint egyéb mezőgazdasági ter­méket fognak termelni. Csak három kiemelkedően 'fontos energetikai beruházás­ról esett szó, de akár a sort folytatva is találnák közös vo­násokat pro és kontra egy­aránt. A legszimpatikusabb mindenesetre az építőknek ama bizakodása, hogy a nehéz­ségek ellenére az átadási ha­táridőket mindenképpen meg­tartják. Ha így lesz, előre is köszönet érte, hiszen bármeny­nyire is energiaigényesek ezek az építkezésnek, elkészülésük után jóval égetőbb energia- igényt elégítenek ki. Ez a kér­dés egyik — döntő oldala. Szólni kell azonban egy má­sikról — sokak szerint talán lényegtelenről is. Az iménti bizakodó hangulat, ha kimon­datlanul is, de magába foglal egy másfajta — szellemi — pluszenergia-befektetést is, ami olyankor jelentkezik, ami­kor a dolgok előre megállapí­tott menetébe hiba csúszik, a gépezet csikorogni kezd, és je­lentkezik a szervezetlenség, a magyarázat pedig mindig az „objektív okokra“ hivatkozik. Lehetetlen lenne valamiféle számítási művelettel kimutat­ni, hogy például a szállítói- megrendelői kapcsolatok ren­dezetlensége folytán mennyi szellemi pluszenergia, többlet ügyintézés „épül be“ ezeken az energetikai beruházásokon a megawattokba, s mivel nem mérhető érvelni is nehéz veie^ Pedig kár érte ... mészáros jAnos Jobban kell élni a lehetőségekkel (Tudósítónktól) — Kelet* Szlovákiában is már hetek óta tart a száraz, nyárias időjárás. Csapadék az utóbbi napokban nagyon kevés hullott, s ma már a szárazság gondot okoz a mezőgazdasági üzemekben. Jóllehet, ebben a kerületben 25 000 hektár földterület öntö­zésére van lehetőség, de amint azt Emil Revaj mérnöktől, az Állami Meliorációs Intézet kas­sai (Košice) kirendeltségének igazgatóhelyettesétől megtud­tuk. a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban ez idő tájt mindössze 2700 hektárt öntöznek. Ha ehhez azt is hozzá tesz- szük, hogy a víztárolók fel vannak töltve vízzel, a továb­bi utántöltés is biztosított és az energetikai üzemek vezetői is' bejelentették, hogy ebben az időszakban sem nappal, sem éjszaka nem korlátozzák az elektromos energia fogyasztá­sát, akkor méltán jogos a kér­dés: a mezőgazdasági üzemek­ben miért nem élnek az adott lehetőségekkel? A kerületi mezőgazdasági igazgatóság is bírálta a mező- gazdasági üzemeket ezért a mulasztásért. Amint mondot­ták, több szövetkezetben és ál­lami gazdaságban a vezetők még mindig várakozó állás­pontra helyezkednek, ahelyett, hogy ésszerűbb, rugalmasabb szervező munkát végeznének. A vízrendezési és talajjavítási munkák során főleg a kelet- szlovákiai síkságon építették ki az öntözőberendezéseket. Ezen a téren a michaloVcei járásban a legjobb a helyzet, noha itt is főleg csak a zöldségféléket ön­tözik, egyedüli kivételt képez a palini Csehszlovák—Vietna­mi Barátság nevet viselő efsz, ahol a többi kultúrákat is lo­csolják. Itt külön munkacso­portok végzik ezt a fontos tennivalót. A tőketerebesi járás n (Trebišov) főleg Nagykai )S (Vefké Kapušany) környékén, valamint Parchovany és Trho- vište határában öntözik a zöld­ségféléket. a cukorrépát és ki­sebb mennyiségben a gazdasá­gi udvarok kötelében levő ré­teket, legelőket. Az adott le­hetőségeket ennek ellenére itt sem használják ki, hiszen a terebesi járásban még 6100-, a michalovcei járásban pedig 8300 hektár öntözésére van le­hetőség. szák A lucernamalom és takarmánypogácsázó környékét a női alkal­mazottak ápolják KORSZERŰEN, ÉSSZERŰEN Egyre több új berendezés Kaszálják az évelő takar­mányokat ^ A lucernamalom nélkülözhetetlen Al­kalmazzák a tudományos-műszaki ismereteket segítségével a darálóba kerül, mely lisztté őrli. A minimális tápanyagveszteséggel zsákokba került takarmányt raktárban tárolják. A tárolás is szakér­telmet kíván, nehogy a padló­tól a mennyezetig egymás fö­lött sorakozó zsákok tartalma befülledjen, vagy kigyullad­jon. A lucernaliszt persze nem sokáig marad a raktárban. Egy részét azonnal átviszik a po- gácsázóba, ahol szecskázott szalmához és más komponen­sekhez adagolják. A többit el­szállítja a Mezőgazdasági El­látó és Felvásárló Vállalat. A lisztért a szövetkezet abrakta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom