Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1979-05-10 / 108. szám, csütörtök

A fiatalok nem lazítanak Az üzemi hangosanbes ismert jelzése nemcsak lenti, a dolgozók kiég tagjaikat, nyújlózkodhatn a perceket. A fiatalok Ok nem lazítanak. Erről Október, nemzeti vállalat Oj, korszerű üzemben dolgoz­nak itt a fiatalok Kiváló mun­kaiéi tételek közepette. Ez mintegy kényszerítőleg hat, hogy ügyeljenek a tisztaságra, a rendre. A fiatalok mégsem a külsőségeket tartják elsődle­gesnek, hanem azt, ami az el­ső tekintetre nem mérhető fel: a munkaeredmény eköt. Persze, jól kihasználják a munkaidőt. Sőt, még a perceket is. Taka­rékoskodnak. Nemcsak a hek tolitereket és métermázsákat tartják számon, hanem az üzemanyag minden literjét, ki lóját. Még a lépéseket is meg számolják. Hogyne, hiszen sok lépést fölöslegesen kell meg­tenni, ha valaki elbámul, kés­ve nyomja meg a gombot, kés­ve indítja be a gépsort. Az ilyesmi zavart kelt, akadályoz­za a folyamatos termelést. Márpedig a SZISZ üzemi szer vezetének tagjai arra törek-, szenek, hogy hiánytalanul tel­jesítsék normaszabla feladatai­kat. ünmaguktól, másoktól is ezt kívánják. Jól gazdálkodnak És ha felhangzik a hango­sanbeszélő jelzése, nem nyúj­tózkodnak, nem lazítanak, ha­nem jól szétnéznek maguk kö­rül. Ahogyan mondani szokás: a gazda szemével. Ez annyit jelent, hogy bíráló tekintettel. Az ifjúsági fényszóró őrjárata rendszerint az étkezési szüne­tekben jelentkezik a hango­sanbeszélő műsorában. Adásuk­ban olyan könyörtelenül vilá­gítanak rá a nemkívánatos je­lenségekre, hogy Jbizony nem egy felelős beosztású egyén úgy érzi, szinte „vakít“ a fény. így hát nem csoda, hogy sokan és kíváncsian várnak a hang osan beszélő jelzésére. So­kan hegyezik a fülüket: mivel állnak elő a fiatalok? Bizonyára könnyen elképze­lik, hogy milyen hatást válta­nak ki a jogos bírálatok, a tárgyilagos megjegyzések. Képzeljék csak el, még ilyes­fajta kérdés is felhangzik a végén: „... és mit szólsz eh hez te, XY elvtárs?”. Radko Cernohous elvtárs, a SZISZ üzemi szervezete veze­tőségé nek tagja mondja is: — Merészségünkért sokszor kaptunk a fejünkre, de csak addig, amíg munkatársaink meg nem értették, hogy bírá­lataink tárgyilagosak és segí- tőszándékúak. Közösen a kommunistákkal Természetesen, ez a felisme­rés nem adódott csak úgy ma­gától. Döntő jelentőségű volt, hogy a kommunisták mind és zélő naponta felhangzó, jól. ai étkezési szünet kezdetét fe- yenesíthetik meggémberedett ak, lázit halnak. Várják ezeket azonbar nem nyújtózkodnak. bárki meggyőződhet a Vörös otrokovicei üzemében. a szakszervezel tisztségviselői közül többen is a fiatalok mö­gé álltak így megnőtt a bátor­ságuk. önbizalmuk. A SZISZ üzemi szervezetének tagjai te­kintélyt szereztek maguknak, hiszen bebizonyították; ők a pártszervezet bű segítőtársai. Karéi Jezik élvtárs, az Ifjú kommunista. » SZISZ üzemi szervezete ellenőrző és reví ziós bizottságának elnöke így értékeli a történteket: — Kezdetben, amikor a han- gosanbeszélő közölte észrevé­teleinket, bírálatainkat, az érintetteket csak az érdekelte, hogy vajon ki az, aki „elma­rasztalta“ őket. Ma a megbí­ráltak megszívlelik a hallot­takat és keresik a hiba kikü­szöbölésének módját. Persze, a fiatalok nem hunynak szemet az olyan „jelentéktelen" dol­gok fölött sem, mint egy csö­pögő vízcsap, egy fölöslegesen égő lámpa, de bátran nekivág­nak a komoly problémáknak is. Nem eredménytelenül. Milan Šrubáŕ elvtárs, a SZISZ üzemi szervezetének el­nöke erről így vélekedik: — A hibákat, hiányosságo­kat feltárni, azokra rámutatni nem nehéz. A rúegoldás kihar­colása nehezebb. Következptes- séget, kitartást igényel Nyílton, nyilvánosság előtt És a fiatalok tppen követ­kezetességükkel, szívósságuk­kal vitték diadalra a jó ügyet. Minden részlegen dolgoznak fiatalok. Nem marad tehát egyetlen „sötét zug" sem az ifjúsági fényszóró őrjárata előtt, és persze a figyelmet mindig oda irányítják, ahol szükség van rá. Előszeretettel alkalmazzák ezt a módszert, hogy a felvetett kérdésre a nyilvánosság előtt — például az üzemi lapban — kérnek vá­laszt. Azt akarják, szerezzen tudomást a dologról a többi dolgozó is. hogy véleményt al­kothassanak. Tizenhárom ifjúsági munka­brigád működik az üzemben. És ez jelentős erő. Amikor eredményt kívánunk elérni, ezeket a munkabrigádokat mozgósítjuk. Jozef Kaplan ve­zetésével első volt a 11-es részlegen dolgozó ifjúsági munkabrigád, amikor az év vé­gén szóba került a takarékos­ság. Kellően felkészültek, megvitatták, megbeszélték a lehetőségeket, s csak azután jelentették be, hogy miként, milyen módon fognak takaré­koskodni az energiával, a hő­vel, a tüzelőanyaggal, de még a sűrített levegővel is. Az ő példájukat követte a közleke­dési részlegen dolgozó, Ladis­lav Bouchal vezette, 16 tagú ifjúsági szocialista munkabri­gád. A Vörös Október nemzeti vállalat otrokovicei üzemében dolgozó tiatalok nem lazíta­nak, amikor munkáról, munka- fegyelemről van sző. VLASTIMIL SEDLÄK TÖBB MINT 30 ÁLLAMBA EXPORTÁLNAK Az év elején bekövetkezett kedvezőtlen energiaellátási helyzet ellenére a Munkaérdemrenddel kitüntetett Dolné Vestenice i Gu­migyár teljesítette kiviteli feladatait. Gyártmányait a vállalat a világ több mint 30 államába szállítja. Legnagyobb megrendelője Kanada és az USA. Felvételünkön: Helena Kačkuvičová és Mária S afar óvá. a szocialista munkabrigád tagjai munka közben. (Felvétel: T. Babjak — ČSTKj ŐSZINTE BARÁTSÁG Kölcsönösen támogatják egymást ^.Beszédtéma: az internacionalizmus t979, V. 10. Két évvel ezelőtt a Király- helmeci (Kráľ. Chlmec) Ma­gyar Tanítási Nyelvű Kilenc­éves Alapiskola pártszerveze­tének kezdeményezésére nagy­szabású baráti találkozót ren­deztek. A Szovjetunió, a Ma­gyar Népköztársaság, a Cseh és Szlovák Szocialista Köztár­saság egy-egy iskolájának képviseletében a pionírok és a pedagógusok küldöttségei talál­koztak egymással városunkban. Az iskola 74 vendége három napot töltött nálunk. A járási pártbizottság és a jnb képviselői is részt vettek a fogadáson. Ju­raj Sobek elvtárs, a járási pártbizottság titkára, Jozef Mendel mérnök, a jnb elnöke szívesen eljöttek, és beszédük­ben a találkozó internaciona­lista jellegét méltatták. Ez két évvel ezelőtt történt. Azóta jelentősen megnőtt a le­velező pionírok száma, isko­lánkból pedagógus- és pionír­csoport látogatott el a Szovjet­unióba, a beregovói 8. számú iskolába, Magyarországra, a Kisvárdai Általános iskolába; állandó kapcsolat alakult ki iskolánk és a tőketerebesi (Trebišov j Szlovák Nemzeti Felkelés Kilencéves Alapiskola pedagógusai, pionírjai között. Évenként két sport és képző- művészeti vetélkedőt szoktunk közösen megrendezni. Jelenleg a beregovói iskola 25 pionírja és 5 pedagógusa fogadására készülünk. Látoga­tásukat pedig a nyári szünidő­ben viszonozzuk majd. A talál­kozó egyik programja sportve­télkedő lesz. A beregszásziak hozzák iskolájuk leány kézi­labdacsapatát és a labdarúgó­csapatot. Mi is elvisszük majd a nyári találkozóra a kézilab­dacsapatot, s hogy minél vál­tozatosabb legyen a program, a fiúk és a lányok honvédelmi öttusacsapatát is. Tapasztalatból ismerjük a szovjet pedagógusok és pioní­rok vendégszeretetét. Tudjuk Jól, hogy az természetes, őszin­te, ugyanakkor szinte felül­múl minden képzeletei. Mi is bizonyítottuk már, nem is egy alkalommal, Igazi, baráti sze- retetünket. A legjobb e'őkésiiMet a feladatok következetes teljesítése A TAGKÖNYVCSERE ÉVE $ A BÍRÁLAT ÉS AZ ÖN- BÍRÁLAT ÉRVÉNYESÍTÉSE Q MI A LEGFONTOSABB TEENDŐ? A találkozóra való mostani készülődés is a vendégek irán­ti tiszteletből és őszinte ra­gaszkodásból fnkad. Részlete­sen megtárgyalta már a talál­kozó programját mind az isko­la pártszervezete, mind a tan­testülete, de még a pionírcsa­pat tanácsa is. Ennek nyomán, a gyermekek közvetítésével száz meg száz családban be­szédtéma a találkozó, az in­ternacionalizmus. Bátran mondhatjuk, hogy az internacionalizmus gondolata nemcsak az iskola falai között honos. Mindaz, amiről úgy szoktunk beszélni, hogy a szo­cializmust építők internaciona­lista szellemű barátsága, ná­lunk: élő valóság. A két évvel ezelőtti bátor és nemes kezdeményezés mosta­ni, lelkes folytatása arra en­ged következtetni, hogy a jö­vőben, még inkább erősödik, Izmosodik majd a gondolat, mely formálja, alakítja mind a szülők, mind a pionírok tuda­tát. CSURKÖ DEZSŐ A tagikönyvcserét a CSKP Központi Bizottsága 12. ülése határozatának értelmében pár­tunk jelenlegi legfontosabb te­vékenységének tartjuk. A tag­könyvcsere által még jobban szilárdítani és javítani kíván­juk sorainkat, meg akarjuk erő­síteni az alapszervezetek akció­képességét, hogy a dolgozó tö­megeket a XV. pártkongresszus és a CSKP Központi Bizottsága további határozatainak követ­kezetes teljesítésére mozgó­sítsuk. E jelentős feladat idejében való és jó minőségű teljesí­tésének alapja ennek politikai megszervezése, amelyet a járá­si pártbizottság még 1978. de­cember 18-i ülésén hagyott jó­vá. Kidolgozásakor és az alap­szervezetek elnökeivel, a váro­si, helyi és üzemi pártbizottsá­gok elnökeivel való megvita­táskor arra törekedtünk, hogy a tagkönyvcserét szorosan ösz- szekapcsolják mindazoknak a feladatoknak a teljesítésével, amelyeket a járási pártszerve­zet a mostani időszakban meg­valósít. Nagy figyelmet szenteltünk elsősorban a pártalapszerveze­tek taggyűlései előkészítésének és megtartásának az idei év elején, amelyeken következete­sen ellenőrizték az 1977—1978- as évzáró taggyűlések, az 1978. évi járási pártkonferenciák ha­tározatainak, valamint a CSKP KB 11. ülése határozatának tel­jesítését járásunkban. Ezeken a gyűléseken ismertettük a ta­gokkal a CSKP KB-nak azt a határozatát, amely a tagkönyv­cseréről szól. Az idei év elején tartott tag­gyűléseken szerzett tapasztala­tok igazolják, hogy a tagkönyv­cserével kapcsolatos kérdéseket mindenütt helyesen értelmez­ték és ez az akció nem alacso- nyodiik le csupán műszaki-ad­minisztratív üggyé. Az elvtár­sak politikai munkaként értel­mezik a tagkönyvcserét. A vitá­ban többen bírálták a fogyaté­kosságokat, amelyek a párt és a társadalom életében előfor­dulnak. Például a falusi és utcai párt- szervezetekben rámutattak ar­ra, hogy a pártoktatáshoz nin­csen elég szakirodalom, s a kézikönyveket megkésve adják ki. Bírálták, hogy az elmúlt években nem jelent meg sem­milyen ateista kiadvány. A kommunisták a termelőüzemeik pártszervezeteiben a téli ener­giaellátási nehézségekkel kap­csolatban rámutattak arra, hogy feltétlenül javítani kell a munka szervezését, jobban ki kell használni az állóalapot, ta­karékoskodni kell az energiá­val és a nyersanyaggal. Többek között azt is megemlítették, hogy a szolgálati kocsikat a gépkocsivezetők otthon, saját garázsukban tartják, és saját céljaikra használják fel. A vitá­ban még szóltak a versenymoz­galmak minőségének javításá­ról, a szocialista felajánlások­ról és rendszeres értékelésük­ről. Az év. eleji taggyűléseken in­tézkedéseket is hoztak a párt­munka javítása, az időszerű, kulcsszerepű feladatok és prob­lémák következetesebb megol­dása céljából; e feladatok a já­ráson belül meghatározzák a XV. pártkongresszus irányvona­lának és a CSKP határozatai­nak eredményes megvalósítá­sát. Az iparban februárban 103,1 százalékra teljesítettük a terv­feladatokat, és csökkentettük a januárban keletkezett kie­sést. Megbirkóztunk a személy- és teherszállítási feladatokkal, teljesítettük a kiskereskedelmi forgalom tervét, viszont na­gyobb lemaradások vannak az építőiparban és a helyi gaz­dálkodásban. A munka ezeken a területeken nem halad a kí­vánt ütemben, jelenleg minden munkahelyen elemzik azokat a lehetőségeiket, amelyekkel eltá­volítható a termelési terv telje­sítésében keletkezett hiány, és a lemaradást a lehető leggyor­sabban pótolhatják. A járási pártbizottságok egyik fő feladata a tagkönyv csere alkalmával az lesz, hogy kidolgozzák a pártszervezetek és bizottságaik tevékenységé­vel kapcsolatos állásfoglalásu kát; ezek az állásfoglalások legyenek igényesek, bírálőak, ugyanakkor tárgyilagosaik, hogy jó alapot nyújtsanak az alapszervezet tagjaival tartott megbeszélésekhez. Az állásfog­lalások kidolgozásába és a ki­indulási alap előkészítésébe be­kapcsoltuk a járási pártbizott­ság tagjait és póttagjait, akti­vistáit és dolgozóit, a városi, helyi és üzemi pártbizottságok dolgozóit. A januári és februá­ri taggyűlések értékelő jelen­tései a felelős elvtársaktól ka­pott adatokkal együtt elegendő alapot nyújtanak a járási párt­bizottságok állásfoglalásainak kidolgozásához, és főleg a konkrét intézkedések megtéte­léhez, melyek célja minden pártalapszervezet munka iának a javítása. A járási pártbizottság elnök­sége arra törekszik, hogy egy­re tökéletesebbé váljék a tö­megpolitikai munka, a párt taggyűléseinek és a nyilvános gyűléseknek a színvonala. Gaz­dasági vonatkozásban a figyel­met a termelési feladatok ha­táridőre és jó minőségben való teljesítésére, a termelés haté­konyságára és a dolgozók kez­deményezésének fejlesztésére összpontosítja. Például a ma­lacky! Nyugat-szlovákiai Bútor­gyár pártalapszervezete számá­ra a járási pártbizottság kitűz­te azt a feladatot, hogy intéz­kedéseiben keressen megoldást a termelés költségeivel, a gyártmányok minőségével kap­csolatos problémákra, hozza be a két hónap alatt mintegy 3,2 millió korona értékben kelet­kezett lemaradást. Hasonló feladatokat tűzött ki Malaokyban a Kábelgyár kom­munistái elé is, ahol 1978-ban csak 51,7%-os nyereséget ér­tek el, ami a 100 korona érté­kű gyártásra eső rendkívül ma­gas költségben — 96,9 koro­na — nyilvánul meg. Az ener­giakiesés által keletkezett 5,8 millió korona értékű lemara­dást az 1979. év első félévének végéig kell pótolniuk. A modrai Avana üzemben, ahol az alkalmazottak 98,5 szá­zaléka nőmunkás, az elnökség azt állapította meg, hogy ke­vesen tagjai a pártnak. Java­solták az alapszervezetnek, hogy főleg a taglétszám bőví­tésével foglalkozzon. A juri Egyesült Mezőgazda- sági és Állattenyésztési Válla­latban a pártalapszervezet tevé­kenységének értékelésekor a járási pártbizottság elnöksége megállapította, hogy az eddigi intézkedések a sertéshús állami felvásárlási tervének - teljesíté­sére vonatkozóan nem szavatol­ják eléggé a terv teljesítését. Meghagyta a kommunistáknak, hogy rendkívüli intézkedéseket tegyenek a sertésállomány fej­lesztésére, mivel ez az alapvető feltétele az 1979. évi állami tervfeladatok teljesítésének. A járási pártbizottság akti­vistái révén állandó kapcsolat­ban van a pártalapszervezetek bizottságaival, és következete­sen ügyel arra, hogy az alap szervezetek ugyanilyen felelős­séggel vitassák meg a járási pártbizottság állásfoglalásait, kidolgozzák saját intézkedései­ket, hogy igényesen és alkotó­én fogjanak hozzá a tagokkal való megbeszélésekhez, hogy járásunkban a tagkönyvcsere a CSKP KB 12. ülésének határo­zatával teljes összhangban való­suljon meg. JÁN MARUSIC mérnök, a Bratislava-vidéki járási pártbizottság vezető titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom