Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1979-05-31 / 126. szám, csütörtök

JÓ TAPASZTALATOK ÉRVÉNYESÜLNEK A SZOVJET MUNKAMÓDSZEREK Barátságunk a szovjet nép­pel nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a kölcsönösen elő­nyös árucsere országaink kö­zött rendszeres, folyamatos, hanem abban is, hogy kölcsö­nösen segítjük egymást a mun­kában. A szovjet építőipari vezetők­kel, szakszervezeti szervekkel megegyezve így került sor arra, hogy bizonyos munkamódsze­reket átvettünk. Ezek közül a legjelentősebb a Zlobin-féle munkamódszer. Először a cseh­országi építőipari üzemekben honosodott meg, majd fokoza­tosan nálunk is. Szlovákiában ma már 318 munkakollektíva 11 800 dolgozója, tehát az épí­tőmunkások 14 százaléka al­kalmazza ezt a munkamód­szert. Sok-sok példát sorolhatnánk fel, melyek ékesen bizonyítják ennek a munkamódszernek az előnyét. A sok közül kettőt ismertetünk. A Magasépítő Vállalat nitrai üzemében 14 munkakollektíva 847 dolgozója tavaly vette át azt a munkamódszert. Az ered­mény: túlteljesítették munka­tervüket, növelték a munka termelékenységét is. Felépítet­tek 1405 lakást, s azok közül 263-at határidő előtt adtak át, ugyanakkor 900 000 koronával csökkentették az önköltséget. A HYDROSTAV nemzeti vál­lalat bratislavai üzemében 11 munkakollektíva 600 dolgozója vette át ezt a munkamódszert. Az eredmény: határidő előtt adtak át rendeltetésének 673 millió korona értékű létesít­ményt, s az épületek 89 száza­lékát példás minőségben. Nyilvánvalóak a jó tapaszta­latok. Csak az a kérdés, hogy elégedettek lehetünk-e a mun­kamódszer elterjedtségének je­lenlegi helyzetével. Aligha. Igaz, hogy a munkamódszer alkalmazása körültekintő, gon­dos előkészítő munkát igényel, melybe be kell kapcsolódniuk mind a gazdasági vezetőknek, mind a szakszervezeti tisztség­viselőknek, az előrelátható si­ker azonban megéri a fárad­ságot. Mondjuk ki úgy, ahogy van: saját érdekünk, hogy a Zlobin- féle munkamódszer még a leg­kisebb üzemegységekben is meghonosodjék. A biztonságos munka szem­pontjából igen jelentős a Ba- szov-féle munkamódszer alkal­mazása. Jelenleg 7401 munka­kollektíva 79 159 dolgozója is­meri és alkalmazza ezt a mun­kamódszert. A nyugat-szlová­kiai kerület építőipari üzemei­ben 1982 munkakollektíva 23 342 dolgozója. Az eredmény: a múlt évben 212 munkakollek­tívában történt egy-egy bal­eset, ugyanakkor 1770 munka- csoportban egyetlen baleset sem történt. Tapasztalataink szerint a balesetek oka rend­szerint az volt, hogy bár is­merték a dolgozók a munka- módszer iényegét, de nem tar­tották meg az előírásokat. Népgazdasági szempontból nagyon jelentős a szaratovi munkamódszerek alkalmazása, mert növeli a munka hatékony­ságát és az elvégzett munka kiváló minőségét is biztosítja. Szakszervezeti szövetségünk az illetékes minisztériumi szer­vekkel úgy egyezett meg, hogy 1980-ban az építőipari dolgo­zók 60 százaléka alkalmazni fogja a szaratovi munkamód­szereket. A STAVOINDUSTRIA nemzeti vállalat Banská Bystrica-i üze­mében 93 munkacsoport 550 dolgozója már évek óta alkal­mazza. Érdemes megvizsgálni, hogy a kezdeti években, 1976 —77-ben miként hatott az al­kalmazás. 1976-ban átadáskor a létesítményeknek csak 6,9 százaléka volt hiba nélküli, 1977-ben már 22,3 százalékuk. A hibák javítására, eltávolítá­sára 1976-ban a költségvetés 10,4 százalékát fordították, 1977-ben már csak 7,1 százalé­kát. A jó tapasztalatok arra ösz­tönöznek bennünket, hogy töb­bet törődjünk a szovjet mun­kamódszerek alkalmazásával. Hassunk oda, hogy minél több építőipari dolgozó ismerje meg ezeket a munkamódszereket, győződjék meg előnyükről, és legyen alkalmazója. Saját érde­künk ez. Igényes feladatok becsületes teljesítéséhez sikerrel hozzájá­rulhatnak a szakszervezeti tisztségviselők, ha törődnek a jól bevált és előnyös szovjet munkamódszerek propagálásá­val, széles körű alkalmazásá­val. JAN lipka, a Szakszervezeti Tanács alelnöke, az Építőipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke Emlékszoba a poľikľmikán Féltve őrzött emléktárgyak £ A veterán kommunisták átadják tapasztalataikat 0 Embert, tudatot formáló műhely A párkányi (Štúrovo) poli­klinika egyik helyisége a for­radalmi hagyományok emlék­szobája. Dr. Matilda Michalí- ková, a gyermekosztály főor­vosa, aki negyed évszázada foglalkozik a városban a gyer­mekek gyógyításával, kezde­ményezte berendezését. Az osztályon működő 14 tagú kol­lektíva szívesen segített neki, s ma már gazdag, értékes gyűjtemény található ebben az emlékszobában. Az igyekezet nem kerülte el Marta Franíkovának, az intéz­mény pártalapszervezete elnö­kének figyelmét sem, ezért ja­vasolta az egy emberként ösz- szetartó kollektívának: nevez­zenek be a szocialista munka­brigád címért meghirdetett munkaversenybe. A kollektíva tagjai, dr. Helena Jandová, dr. Katarína Gerstnerová, Fe- fes Paula, Molnár Emília, He­lena Kottrová, Jolana Rusná- ková, Vízi Malvin, Dagmar Jár- ková, Bak Magdolna, Bogdányi Teréz, Helena Lesková, Áren­dás Júlia és Rigó Márta el is fogadták javaslatát, a főorvost megválasztották brigádvezető­nek, összeállították vállalásu­kat, s annak alapján benevez­tek a munkaversenybe. Azóta az emlékszoba már nemcsak az összegyűjtött em­lékanyag tárolására, bemutatá­sára szolgál, hanem a brigád- értekezletek színhelye is. A féltve őrzött emléktárgyak szá­ma jelentősen megnövekedett, s azok egyik értékes darabja a brigádnapló. Érdemes belelapozni. Az utolsó írott lapon található a munkakollektíva idei, a nem­zetközi gyermekév jegyében összeállított vállalása. Ennek főbb pontjai: társadalmi mun­kát szerveznek, az így nyert bevételt átutalják a gyermek- otthon vezetőségének. A gyer­mekotthon gondozottainak ké­zimunkáiból kiállítást rendez­nek. Az alkalmazottak gyerme­keinek részére „A Szlovák Nemzeti Felkelés nyomában“ címmel kirándulást szervez­nek. Fokozott figyelemmel a szokásosnál nagyobb körülte­kintéssel szervezik meg a ci­gánygyermekek megelőző jel­legű, egészségügyi vizsgálatát. Gondoskodnak a részleg pél­dás tisztán tartásáról, az in­tézmény körüli zöldterület kar­bantartásáról. Nem feledkeztek meg a poli­tikai nevelő munka hatékony­ságának fokozásáról sem. Jelzi ezt a bejegyzés, mely hírt ad arról, hogy a rendszeres, havi bri gá d értek ez let ek a 1 k alma va 1 milyen politikai és szakmai kérdéseket szoktak megvitatni. Figyelemre méltó például az a tény, hogy a kollektíva mind­egyik tagja elolvasta „A NOSZF története“ című köny­vet s utána vitát rendeztek. Nemrégiben vendéget is hív­tak a brigádértekezletre: Klippke Károly elvtársat, a vá­rosi pártszervezet veteránját. Hasznos volt a vele való be­szélgetés, mert részletes és hi­teles tájékoztatást kaptak a város és környékének felsza­badításáról, a pártszervezet­nek az újjáépítést szervező te­vékenységéről. Útmutatást kap­tak, milyen módon, kikhez fordulva, kiknek a segítségé­vel érhetik el, hogy az emlék­szoba gyűjteményét még gaz­dagabbá tehessék ebből a kor­ból származó anyaggal. így és ilyen módon lett az emlékszoba műhellyé. Embert, tudatot formáló műhellyé, ahol a múlt és a jelen kapcsolatá­ból alakul, formálódik a szo­cialista munkabrigád. NAGY ANDRÁS Kommentáljuk Előretekintés Az utóbbi évek tapasztalatai minden kétségét kizárva ba- bizunvítitlíák, hogy pártunk politikájának és vezető szere­pének érvényesítésével megteremtettük a hatékony és di­namikus fejlődés feltételeit. Ügy, hogy a kommunisták magatartásukkal, példaadásukkal, elor. tekintésükkel döntő hatást gyakoroltak a dolgozók szocialista tudatának ala­kulására és tetteire, s velük közösen valósították meg a kitűzőit célokat. Jelentős szerepe volt, és van ma is az ilyen tevékeny­séghez az okos, a megfontolt, a helyzet adta realitások­hoz hű, a távlati célokhoz igazodó előretekintésnek. Bodrogköz egyik központi községében, az alig ezer la­kosú Boly (Bolj községben ezzel kapcsolatosan Illés Já­nos pártelnök ezt mondta: „ .. . Politizálásban, az igények és a lehetőségek megítélésében nálunk nagykorúak az em­berek. Bizonyságát adták ennek többször is, főleg olyan­kor, amikor dönteni kellett, hogy milyen mértékben kell társadalmi munkával segíteni a községfejlesztést. Belátták, a költségvetés csupán akkora, amelyből legfeljebb az ala­pozási munka költségeire futna akár az egyik, akár a másik létesítmény esetében. Csupán a sorrend megítélése­kor kellett nekünk, kommunistáknak felállni és figyelmez­tetni: ne visszafelé tekintsünk, hanem előre, kedvezzünk a fiataloknak, a holnapnak.“ Az iskolaépítés után láttak hozzá a hnb irodaházának építéséhez, melyben helyet kapott a postahivatal is. Azután hozzáépítették a moziterinet, mely szélesvásznú filmek ve­títősére is alkalmas. Sportpályát, öltözőt, majd lelátót épí­tettek. Egyre inkább olyan a község, s olyanok létesítményei, melyek méltóvá teszik a falut, hogy központi község le gyen. Az előretekintés lehetőségét az adja meg, hogy Boly községben, de máshol is mindenütt, a CSKP KB irányelvei szerint megfogalmazott és ma már általánosan érvényes ötéves terv céljainak megvalósításáért küzdünk. A szocialista életmód elmélyítésével összhangban bizto­sítjuk a társadalom anyagi és szellemi szükségleteinek ki­elégítéséi, valamint a lakosok élet- és szociális biztonsá­gának további megszilárdítását. És nem csupán a helyi érdekek megvalósításáért küzdünk, hanem a magasabb rendíi. nagyobb közösséget, egész társadalmunkat érdeklő és érintő célok megvalósításáért is. Előretekintésünk annál magabiztosabb, minél inkább tu. datositjuk, hogy feladataink reálisak és teljesíteni tudjuk őket. Lenin tanított meg bennünket az előretekintés kialakí­táséra, az új feladatok miként való teljesítésére ezekkel a szavakkal: „ne elégedjünk meg azzal a hozzáértés­sel, amelyhez eddigi tapasztalataink alapján jutottunk el, hanem feltétlenül menjünk tovább, feltétlenül törekedjünk többre, feltétlenül térjünk át a könnyebb feladatokról a nehezebbekre.“ A kommunisták előretekintése a tömegek körében meg­értésre talál, tettekre mozgósít. HAJDÜ ANDRÁS HOGYAN LÁTJÁK? HOGYAN AKARJÁK? Új iskola épül Segítenek a szakszervezet tagjai # Tökéletesítik az oktató-nevelő munkát A varnsdorfi szerszámgépgyár a numerikus vezérlésű csehszlovák szerszámgépek egyik legnagyobb exportőre. A képen Jirí Hazda numerikus vezérlésű szerszámgépet szerel (Felvétel; O. Holan — CXKJ Ipolyságon (Šahy) a szlo­vák és a magyar tanítási nyel­vű gimnáziumok pedagógusai, valamint a pionírház dolgozói közös szakszervezeti csoportba tömörülve tevékenykednek Molnár Zoltán elnök vezetésé­vel. Régi, jó szokása a csoport­nak, hogy mind az aktivitási terv, mind a szociális gondos­kodás tervének feladatait időnként megvitatja. Ilyenkor az a döntő szempont: Hogyan látják? Hogyan akarják? A legutóbbi ilyen gyűlésen az elnöki beszámoló örömmel állapította meg, hogy a szak- szervezeti tagok aktivitása a legkülönfélébb tevékenységben öltött konkrét formát. Ennek köszönhető, többek között, hogy a politikai és ideológiai önművelésbe mindenki bekap­csolódott, a vállalt felajánlá­sokat kivétel nélkül teljesítet­ték, a villanyárammal és a fű­tőanyaggal való ésszerű taka­rékoskodást és a foganatosí­tott intézkedéseket valameny- nyien következetesen megtar­tották, ami jelentékeny megta­karítást eredményezett. Kitűnt az is, hogy az utóbbi Időben a szakszervezeti tagok sporttevékenysége örvendetes módon fellendült. Régebben csak nagy ritkán került sor sportrendezvényre, mostaná­ban azonban a pedagógusok, mint ügyes labdarúgók és ké­zilabdázók is bemutatkoztak. A beszámoló további része a dolgozókról való szociális gon­doskodással foglalkozott. En­nek keretében a vezetőség a munkahelyek mindegyikén a munkafeltételek rendszeres ja­vítására, a munkabiztonság fo­kozására, a tagság lakás- és közétkeztetési igényeinek tel­jes kielégítésére törekedett. Többen vettek részt családi üdültetésen, négy tag gyerme­ke szakszervezti pionírtábor­ban üdült, s a vezetőség meg­szervezte a hagyományos nő­napi és pedagógusnapi vendég­látást is. Kidolgozták a dolgo­zók igazságos jutalmazásának alapelveit, s az iskola igazga­tóságával karöltve a kisgyer­mekes anyák számára a lethefő legjobb munkafeltételekről is gondoskodik a vezetőség. František Zborovjan elvtárs, a szlovák gimnázium igazgató­ja örömmel közölte, hogy az új iskolaépület építését hama­r osan befejezik. Szeptember el­sején mindkét gimnázium ott­hont kap az új épületben. Ez­zel kapcsolatban a szakszerve­zeti tagokra is különféle fel­adatok várnak. Segíteniük kell Csömör Béla elvtársnak, a ma­gyar tanítási nyelvű gimnázi­um igazgatójának, akit az egész iskolaépület berendezé­sével kapcsolatos teendők irá­nyításával bíztak meg. A szakszervezeti tagok fel­ajánlották, hogy nyári szabad­ságukat két héttel megrövidí­tik és a tanév megkezdése előtt két héttel munkába áll­nak, hogy az előkészítő mun­kálatok elvégzése által lehető­vé tegyék az új tanév zökke­nőmentes megkezdését az űj iskolaépületben. A jelenlevők örömmel vették tudomásul azt a bejelentést is, hogy augusztusban átadják rendeltetésének a gimnáziu­mok új étkezdéjét. Előzetesen Martoníková elvtársnő, a szlo­vák gimnázium pedagógusa felszólalásában tárgyilagosul ismertette a jelenlegi helyze­tet: az ételt távolról szállít­ják a provizórikus étkezdébe, a diákok és a pedagógusok gyakran csak hideg ebédet kapnak, és a higiéniai körül­mények is kifogásolhatók. A határozati javaslatot csak azután fogadták el, miután vi­tázva, megbeszélve a teendő­ket a Hogyan látják? Hogyan akarják? kérdésre lényegében választ adtak BumaoiVn^k SÁGI TÖTH TIBOR 1979. V. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom