Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1979-05-30 / 125. szám, szerda

4 í R ;Ä N ti szé 1979. V. 30. Népszavazás im az alkotmányról A kormányfő aggódik veszélyesen felaprózódik a hatalom (ČSTK) — Irán jövendő alap törvényét nem az alkotményú­zó nemzetgyűlés fogta jóvá hagyni, hanem népszavazáson döntenek róla — jelentette ki a Hamsad című iráni lapnak adott nyilatkozatában Ali Sza jed Dzsavadi belügyminiszter. Khomeini ajatollah az alkot­mány előkészítésének kapcsán utasította az idegiglenes kor­mányt, liogy gyorsítsa meg a szerkesztéssel, a sajtóban való közzététellel, az úgynevezett konzultatív tanács elé terjesz­téssel és a népszavazás lebo nyolításávaJ kapcsolatos teen dőket. Mehdi Bazargan, az ideigle­nes iráni kormány elnöke ag­godalmát fejezte ki az ország mostani hatalmi struktúrájával kapcsolatban, és figyelmezte­tett a belső szakadás, az ál­lam hatalom (elaprózódásának veszélyére. Rádió- és tévébe­szédében kijelentette, hogy az iszlám forradalmi híróságok, amelyek a sah rendszerének megdöntése óta több mint két. száz ember kivégzését rendel­ték el, olyan csoportokhoz tar­toznak, amelyeket az állam nem tud ellenőrizni. Bírálta az iszlám bizottságok és más füg get lem szervek beavatkozását a ko nrná n yszerve k mun ká já ba. LEONYID BREZSNYEV ma érkezik Budapestre (ČSTK 3 — Leonyid Brezs nyevnek, az SZKP Központi Bi­zottsága főtitkárának, a Szov­jetünk! Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége elnökének vezetésevei a Magyar Szocialista Munkás­párt Kit, az MNK Elnöki Ta­nácsának és Minisztertanácsá­nak a meghívására ma szovjet párt. és kormányküldöttség érkezik hivatalos baráti látoga­tásra Budapestre. \ liirt a Ma­gyar Távirati Iroda jelentette t»e * INDOK I N A AZ OLASZ VÁLASZTÁSOK KÖZELEDTÉVEL FOKOZÓDÓ POLITIKAI TERROR (ČSTK) — Genuában tegnap reggel ismeretlen terroristák rálőttek és megsebesítették Enrico Ghiót, az úgynevezett europarlamenti választások’ olasz kereszténydemokrata pár-’ ti jelöltjét. Milánóban tegnapra virradó éjszaka két bombamerényletet követtek el a kereszténydemok-? rata párt helyi titkárságai el-* Vance Rómából Hágóba utazott 'I (ČSTK) — Cyrus Vance, az USA külügyminisztere tegnap befejezte kétnapos olaszorszá­gi látogatását és tovább uta­zott Hágába, ahol részt vesz a NATO Miniszteri Tanácsának nyári ülésszakán. Olaszországi tartózkodása fo. Iyamán találkozott Giulio And­reotti miniszterelnökkel, és fo­gadta őt II. János Pál pápa. len. A párt bergamói titkársá­gát ugyancsak megtámadták a terroristák. Mind a három me­rénylet anyagi károkat oko­zott. Olaszországban a június har­madikára és negyedikére kiírt parlamenti választások előtt szüntelenül fokozódik a politi­kai terror. Az olasz szélsősége­sek az év kezdete óta már 120 merényletet követtek el, ame­lyeknek hét személy esett ál­dozatul és több mint 40 megse­besült. Politikai megfigyelők úgy vélik, az amerikai külügymi­niszter római látogatása az Egyesült Államok résziéről an­nak megnyilvánulása, hogy Washington a hét végén sorra kerülő olasz parlamenti vá­lasztások előestéjén támogatá­sáról biztosítja a keresztény- demokratáikat. Az izraeli légierő a múlt hét végén bombázta a Bejruttól 15 kilo- méterre fekvő Damour libanoni várost. A bombázás következtében három polgári személy életét vesztette, heten megsebesültek, és jelentős anyagi károk keletkeztek. Egy időzített bomba, amely két órával a ledobása után robbant, további tiz embert ölt meg. — A képen: a légitámadás során megsemmisült iskola romjai Damour- ban (Képtávírón érkezett — ČSTK) OHIRA MASZAfOSl japán mi­niszterelnök tegnap fogadta To­kióban a Szovjet Újságírók Szövetségének küldöttségét, amelyet Viktor Afanaszjev, az SZKP KB tagja, a moszkvai Pravda főszerkesztője vezet. KENG PIAO, a Kínai Népköz- társaság Államtanácsának el­nökhelyettese a skandináv or­szágokban tett látogató körút­ja során tegnap hivatalos láto­gatásra Finnországba érkezett. AZ AFGÄN népi rendőrség több személyt tartóztatott fel a határon, akiknél az ország­ban bujkáló külföldi ügynökök számára nagy mennyiségű pénz volt. AZ USA 11 déli állama fe­kete lakoSságának több mint kétezer képviselője tegnap az Alabama állambeli Birming­hamben megtartotta az Egye­sült Államok fekete lakossága politikai képviselőinek öt re­gionális konferenciája közül az elsőt. Mii síi M te síindeftaíről Vietnam javaslata >i kínai télnek, hogy a két konnánykül döttség a ka peso latoik nonm.t lizálásáró! folytatott tárgyald sok második fordulóját június 15-én kezdje meg Pekingben. tíz nappal azután született, hogy az első forduló tárgya Iá sait Hanoiban a kínai fél egy oldalúan megszakította, és Vietnamot vádolta a pár busául sike r te le n sége m ia 11 Nem kétséges: a wüetmami— kínai párbeszéd és a két «i»ir szág kapcsolatai kulcstmutos ságúak egész ludukína sxeni pontjából. A térség hároim or szága: Vietnam, Laosz és Kant bodzsa további fejlődésük út jául a reális szocializmust vá lasztották, ami erősen eltér i kínai koncepciótól. Azt az utat választották, amelyiknek egyik legfontosabb jellemzője a Szovjetunióval és a szocialista közösség baráti országaival való szoros szővetseg, a pw letá r in tornác 10 na Itzim us. Egyáltalán neim a pekingi ve­zetés szájíze szerint vájó, hogy ez a három ország s^embehe.- lyezkedett a kínai elképzelé­sekkel, és elvetette a maoista fejlődési modellt. Néhány nap pal azután, hogy a kínai ag­resszorok betörtek a hat észak vietnami tartományba, a viet­nami kormány teljés joggal fn gyelmeztetett: ő és a két szö­vetségese, azaz Laosz és Kam­bodzsa bel- és külpolitikai vo­nalukkal a jelenlegi kínai ve­zetés útjában állnak, amely egyeduralomra törekszik a tér ségben, és a legszélsőségesebb módszereiktől sem óvakodik, hogy érvényt szerezzen cél­ja inaik, A pekingi politika céljai to­vábbra is arra irányulnak, hogy akadályozzák a térség országainak békés fejlődésiét, A íöos2i tea tár mentén a kí­naiak sza bó tő röket képeznek ki, s különböző felforgató ele­meket dobnak át a határon az­zal a céllal, hogy a lakosság kö rétien nyugtalanságot kelts*;, nek. D»» Pekingnek más mód­szerei is vannak: a határ men­tén erős katonai egységeket á l lo i n á sóz ta t, t orvé n y te le n fi 1 megszállva tart Luamgnamtha tartományhoz tartozó területe­ket, arra törekszik, hogy nem­zetiségi ellentéteket szítson, soviniszta hangulatot keltsen. Mindenki előtt ismeretes, milyen szerepet játszott Peking Kam (lodzsában. O támogatta a népirtó Pol Pót—leng Sary- klikket, amelyet fél évvel ez- , előtt sikerült a kambodzsai népnek meg döntenie. Az ország most kezd ébredezni a meg­rázkódtatásból, s a jelenlegi vezetés azon fáradozik, hogy az élet visszakerüljön a ren­des kerékvágásba. A kínai „forradalmi modell“ a Pol Pot- féle kivitelezésben hárommillió Ikaimbodzsai életébe került. Most Kína minden igyekezete arra irányul, hogy megakadá­lyozza a békés fejlődést, tá­mogatja a megdöntött rezsim fegyveres bandáit. Kína egyszerre szervezi a szabotázsakciókat, a felforgató tevékenységei a három ország ellen. Vietnam, Laosz és Kam. lK»dzsa szolidaritását pedig úgy magyarázza, mint „Viet­nam uralmát Indokína felett“, s állandóan a Kínát fenyegető „vietnami veszélyről“ szónokol. Pedig a három ország évtize­dek óta tartó közös harcában bebizonyosodott: egyedüli cél­juk a béike, a haladás, a meg­gyengült népgazdaság helyre- állítása, az új társadalom alap. ja inak megteremtése. (O MAGYARORSZÁG LEONYID BREZSNYEVET VÁRJA Egyre mélyülő együttműködés (ČSTK) — A Magyar Nép- köztársaság fő kereskedelmi partnere a Szovjetunió. Ma­gyarország szovjet behozatallal f e de z i e ner gi a fo r rás-sziik ség le- teiinek túlnyomó részét. Csu­pán az idén 7,3 millió tonna olajat, 6 milliárd kilowattóra elektromos áramot és más ipari nyersanyagot hoz be a Szovjetunióból. A Szovjetunió­ból jövő magyarországi beho­zatal lényeges részét alkotják a hengerelt áruk, a papíripari termékek és a gépkocsik is. E néhány adat is jellemzi a A Chilei Kommunista Párt az idén májusban Santiago de Chilében tette közzé kiáltvá­nyát. Ebben a chilei néphez fordul azzal a felhívással, hogy mind aktívabban kapcsolódja­nak be a fasiszta rezsim ellen vívott harcba, s tovább bővít­sék és mélyítsék az egységet abban a harcban, amely meg­teremti a szabadsághoz és füg­getlenséghez az új, demokrati­kus rendszer megteremtéséhez vezető utat. A kiáltvány méltatja, hogy a fasisztaellenes harcban a nép egyre szélesebb rétegei kap­csolódnak be. Példaként meg­említhetjük az idei május else­jei ünnepséget, amelyekre a diktatúra tilalma ellenére ke­rült sor, a nemzetközi nőnap alkalmából megrendezett ma- nifesztációt, továbbá a munká­sok és bányászok harca az alapvető jogok tiszteletben tar­tásáért, küzdelmük az elbocsá­tások, az üzemek bezárása el­len, az a harc, amellyel az „el­tűnt“ hazafiak sorsára kíván­nak fényt deríteni s a külön­böző diktátorellenes akciók a főiskolákon mind azt tanúsít­ják, hogy a chilei néip fokozza harcát. A fasiszta diktatúra a terror, az észak-amerikai imperializ­mus, a nagytőke és a vezető katonai körök segítségével tartja fenn hatalmát. Pinochet rendszerének lényege nem vál­tozik annak ellenére, hogy az erősödő belső és nemzetközi el­lenállás arra is rákényszerítet- te, hogy barátságosabb álarcot öltsön. Az Allende elnök alkot­mányos kormánya elleni fasisz­ta összeesküvők a terror és diktatúra bevezetésével érték el céljukat, kiszolgálva az Im­perializmust és a fináncoligar­chiát, amely Chilét az imperia­listák paradicsomává és a nép számára pokollá változtatta. Az Anaconda, Kennecott és más nemzetközi monopóliumok­nak kifizetett dollármilliók, az összes államosított üzem, bank gását, akik ellenzik a diktatú­rát. Ez az igyekezet lehetővé tette, hogy a chilei nép harcá­ban előrelépés történjék. Meg­értek a feltételek a diktatúra megdöntésére, s hogy mege­gyezés szülessen az ezt felvál­tó demokratikus rendszerről. A Népi Egység szükségesnek tartja a diktatúra megdöntése után egy széles alapokra épü­A CHILEI KOMMUNISTA PÁRT KIÁLTVÁNYA A fasiszta diktátora meoifitesééri visszaadása a magántulajdono­soknak, a dolgozók egyre na­gyobb nyomora, az ország ter­mészeti kincseivel folytatott rablógazdálkodás mind arról tanúskodik, hogy Pinochet fa­siszta diktatúrája szemben áll a nép érdekeivel , szembehe­lyezkedik az osztály- és a nem­zeti érdekekkel. A Chilei Kommunista Párt ki­áltványa leszögezi, hogy a nép határozott és nehéz fasisztael­lenes harcában senki sem áll­hat félre. A Chilei KP hűen a marxizmus—leninizmus tanítá­sához minden erejét e harcnak szenteli. A chilei kommunisták határozottan kiállnak az egy­ség, a demokratikus diktatúra­ellenes erők összefogása mel­lett. A kiáltvány ismét hangsú­lyozza a kommunisták, a szo­cialisták és a Népi Egység töb­bi pártjai egységének alapvető jelentőségét, a Népi Egység és a kereszténydemokraták párt­jai együttműködésének fontos­ságát, tehát mindazok összefo­lő és demokratikus ideiglenes kormány megteremtését. A Chilei KP kiáltványa hangsú­lyozza, hogy jelenleg a legfon­tosabb feladat — a nép köve­teléseivel összhangban — Pino­chet hatalmának felszámolása, a fasiszta diktatúra megdön­tése. Az ellenzéki erők együttmű­ködéséhez most és a jövőben is szükség lesz, hogy legalább minimális közös programmal rendelkezzenek. A kiáltvány tartalmazza a párt nézetét ar­ról, hogy egy Ilyen program­nak milyen alapvető pontokat kellene tartalmaznia. Minde­nekelőtt biztosítania kellene az alapvető emberi és demokrati­kus jogok tiszteletben tartását, a fasizmus felszámolását, fényt kell deríteni az „eltűnt“ haza­fiak sorsára, meg kell büntet­ni a bűnösöket, továbbá biztosí­tani kellene, hogy akik elme­nekültek, visszatérhessenek az országba. A párt elképzelése továbbá az, hogy az említette­ken kívül a közös programnak ugyancsak biztosítania kellene a dolgozók bérének emelését, a munkanélküliség, az inflá­ció, a korrupció felszámolását, terveket kellene kidolgozni iskolák, lakások és egészség- ügyi intézmények építésére, megszüntetni a monopóliumok hatalmát, újból meg kell való­sítani a földreformot, Ismét össze kell hívni az alkotmá- nyozó nemzetgyűlést, amely kidolgozná az új alkotmányt, biztosítani kell a dolgozók és az egész nép részvételét a iköz- ügyek, a vállalatok irányításá­ban, s fel kell újítani a szocia­lista országokkal a kapcsolato­kat. A Chilei Kommunista Párt a kiáltványban az ország fejlődé­sének jelenlegi szakaszát úgy definiálja, mint olyan hosszan tartó időszakot, amelyben a nép a diktatúra offenzív terrorjá­val szemben védelmezte alap­vető jogait, s olyan új szakasz­ba lép, amelyben a nép veszi át a kezdeményezést. Az emberiség a haladás, a béke, a szocializmus felé tart. A fasiszta rendszerek megdől­nek annak ellenére, hogy az imperializmus és a kínai ex- panzionistá'k támogatását élve­zik. A chilei nép is győzedel­meskedik a világ haladó em­bereinek szolidáris támogatásá­val. Amint a kiáltvány befejező szakaszában is olvashatjuk, a chilei kommunisták forradalmi lelkesedéssel harcolnak a győ­zelemért, ennek szentelik min­den erejüket és tudásukat. (ifí két ország gazdasági együtt­működésének óriásii méreteit. Magyarország mindenekelőtt autóbuszokat, gyógyszert, friss gyümölcsöt és számos más ter­méket szállít a Szovjetunióba. A két ország együttműködését egyre-inkább jellemzi a szako­sodás és a kooperáció, amely a KGST-országok szooia lista gazdasági integrációja komplex programjának részét alkotja. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között mintegy 30 különböző egyezményt kötöttek a gazdasági területen folyó együttműködésre vonatkozóan. E megállapodások közül szá­mosat 10—15 év tartamára kö­tötték meg. A két ország kö­zötti szakosodás a legnagyobb fejlődést a gépiparban, a vegy­iparban és a mezőgazdaságban érte el. Kölcsönös megállapo­dások alapján Magyarország az 1976—1980-as években pél­dául 32 000 autóbuszt és 300 millió rubel értékű tájékozta­tási technikai berendezést szál­lít a Szovjetunióba. Ezeket a legkorszerűbb berendezéseket többek között a moszkvai olim­piai játékokon is felhasznál­ják. A Szovjetunió 30 000 te­hergépkocsit és 200 ezer sze-> mélygépköcsit, főként Zsigulit szállít Magyarországnak. A két ország hagyományos együttműködéséinek további el­mélyítéséhez hozzájárul Leo- nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének küszöbönálló ma­gyarországi látogatása is. ECOWAS-tanáeskozás (ČSTK) — Szenegál főváro­sában hétfőn este kezdődött meg az ECOWAS, a Nyugat­afrikai Országok Gazdasági Közösségének legfelsőbb szintű konferenciája. Tizenhat nyugat­afrikai ország állam- és kor­mányfője a gazdasági problé­mákról és az afrikai országok biztonságáról tárgyal. A kon­ferenciát Leopold Senghor sze­negáli elnök nyitotta meg, akit egyúttal az ECOWAS el­nökévé is megválasztottak. Be­szédében elemezte az ECOWAS tagországainak gazdasági hely­zetét

Next

/
Oldalképek
Tartalom