Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1979-05-19 / 116. szám, szombat

Véget értek a legfelsőbb szintű siovjef-jugoszKv tárgyalásik MEGNYÍLT A BÉCSI TÁRGYALÁSOK 18. FORDULÓJA Konstruktív választ várunk IFolytatás a 2. oldalról/ Az SZKP KB és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksé­ge csütörtökön vacsorát adott joszip Broz Tito tiszteletére. A vacsorán részt vett Leonyid Brezsnyev, valamint az SZKP KB és a szovjet állam inas veze­tői. Ott voltak a JKSZ és a JSZSZK vezető személyiségei, a kik Tito kíséretében érkeztek a szovjet fővárosba. LEONYID BREZSNYEV BESZÉDE A baráti légkörű estebéden Leonyid Brezsnyev pohárkö- s/.őiilőt mondott, s üdvözölte Jo- saip Broz Titót és kíséretének tagjait, majd a többi között ki­jelentette: A Szovjetunió és Jugoszlávia népeinek kapcsolatát a mélysé­ges rokonszenv jellemzi. E kap­csolat jellemző vonása az, bogy állandóan a széles körű, sokol­dalú együttműködésre törek­szünk. Az a tény, hogy néhány nemzetközi kérdést másként kö zelítünk meg, nem változtat ezen az alapvető helyzeten. A szovjet—jugoszláv barátság megítélésünk szerint fontos té­nyezője lehet a békének és a haladásnak Európában és föld­részünk határain kívül is, és ilyen tényezővé kell válnia. Nyíltan meg kell azonban mon­danunk, hogy vannak olyan erők, amelyeknek nem tetszik barátságunk. Időnként találko­zunk olyan kísérletekkel, ame­lyek meg akarják bontani együttműködésünket a múltra vonatkozó spekulációkkal vagy a jövőt illető ostoba ábrándok kai. Mi olyan kapcsolatokat aka­runk, amelyekben nincsenek tisztázatlan elemek, amelyek őszinték, teljesen egyenjogúak. Feltételezzük, hogy jugoszláv barátaink is ezt kívánják. Ezután utalt arra, hogy a je­lenlegi nemzetközi helyzetben vannak nyugtalanító tényezők, amelyekért a régi és újgyarma­tosítók felelősek. — Mi, szovjet kommunisták, tisztában va­gyunk azzal — folytatta Brezs- nyev —, hogy még sokat kell tennünk a tartós békéért, a jobb, a fejlettebb nemzetközi együttműködésért. A különböző országokban mindinkább növekszik a kész­ség a párbeszédre, az együttes erőfeszítésekre. Ez a törekvés világosan kifejezésre jutott azo­kon a tárgyalásokon, amelye­ket nemrég folytattunk Fran­ciaország elnökével, Giscard d’Estaing-nel. Az Egyesült Államokkal a ha­dászati fegyverrendszerek kor­látozásáról folytatott tárgyalá­saink most közvetlenül a befe­jezés előtt állnak. Azok a meg­állapodások, amelyeket Carter elnökkel soron következő talál­kozónkon írunk alá, kétségkívül fontos szakaszt jelentenek majd azon a nem könnyű, de igaz úton, amely a békéhez és a né­pek biztonságához vezet. A Szov­jetunió értékeli azt a támoga­tást, amelyet a létfontosságú kérdésben a szocialista Jugo­szláviától és sok más ország­tól kap. Befejezésül szeretném kifeje­zésre juttatni azt a reménye­met, hogy mostani találkozá­sunk Tito elvtárssal jó eredmé­nyeket hoz. Ez felel meg baráti népeink óhajának. JOSZIP BROZ TITO BESZÉDE Tito válaszbeszédében köszö­netét mondott a szívélyes fogad­tatásért. — Megelégedéssel fogadtam az önök meghívását — mondot­ta a többi között —, hogy láto­gassak el a Szovjetunióba, ta­lálkozzam önnel, kedves Brezs­nyev elvtárs és a többi szovjet vezetővel. Meggyőződésem, s ezt ön is hangsúlyozta, hogy a jó, sokol­dalú, szilárd jugoszláv—szovjet kapcsolat és együttműködés hosszú időre szóló irányvonalat jelent, és megfelel országaink és pártjaink hosszú távú érde­keinek. Ez a kapcsolat és együtt­működés már évtizedek óta ar­ra a kipróbált elvi alapra épül, amelyet még 1955-ben és 1956- ban fektettünk le, és számos más alkalommal erősítettünk meg, különösen 1976-os és 1977-es ta­lálkozóink során. Ez az alap szilárd, pótolhatatlan. Ennek köszönhető, hogy együttműkö­désünk sok területén igen jelen­tős eredményeket értünk el. Mindig nagyra értékeltük az ön személyes hozzájárulását ehhez, kedves Brezsnyev elvtárs. Min­den alapunk megvan arra, hogy kölcsönös erőfeszítésekkel ezen az alapon továbbra is állandóan erősítsük a kölcsönös megértést, az egymás iránti kölcsönös tisz­teletet. a népeink, országaink és pártjaink közötti bizalmat és ba­rátságot. E fontos és nagy célok meg­valósítása megköveteli, hogy tel­jes mértékben tiszteletben tart­suk azokat a politikai nézetkü­lönbségeket, amelyek termé­szetszerűleg származnak abból, hogy országaink eltérnek egy­mástól mind a szocializmus épí­tésének útján, mind pedig nem­zetközi helyzetüket illetően. Nemegyszer hangsúlyoztuk, hogy ezek a történelmi reali­tást jelentő különbségek nem szolgálnak és nem is szolgál­hatnak ürügyül a meg nem ér­tésre és a bizalmatlanságra, s még kevésbé akadályozhatják meg baráti kapcsolataink, sok­oldalú együttműködésünk elmé­lyítését. Ezzel kapcsolatban nagy je­lentőséget tulajdonítunk annak, hogy különböző szinten és kü­lönböző területeken rendszere­sen konstruktív módon és egyenjogúan folytassunk eszme­cserét. A széles körű, sokoldalú esz­mecsere során magától értető­dően nagy figyelmet szentelünk az enyhülési folyamat tovább­fejlesztésének és megszilárdítá­sának, a széles körű nemzetközi együttműködésnek. Erre különö­sen nagy szükség van a jelen­legi nyugtalanító nemzetközi helyzetben, amely sok válság­gal, megoldatlan problémával terhes. A továbbiakban beszélt Tito elnök az Afrika déli részén, a Közel-Keleten és Délkelet-Äzsiá- ban kialakult helyzetről, majd kijelentette: — Támogatjuk azo­kat a népeket, amelyek harcol­nak függetlenségükért az impe­rializmus, a gyarmatosítás, a külföldi uralom és a kizsákmá­nyolás ellen. Ogy véljük, hogy az enyhülés­nek, amely átfogó folyamat, a világ minden térségére, minden országára ki kell terjednie. Mélységes meggyőződésünk, hogy ez jelenti az egyetlen utat a béke, a biztonság, az egyenjo­gú együttműködés megszilárdí­tásához, ez a feltétele az egye­temes haladásnak. Ez a folya­mat magában foglalja azt is, hogy át kell térni a tényleges le­szerelési intézkedésekre. Meg­győződésünk, hogy a hadászati támadó fegyverzetek korlátozá­sáról aláírandó megállapodás, a SALT—II. hozzájárul majd eh­hez a folyamathoz. Meggyőződésem, hogy jelen­legi tárgyalásaink is új lendüle­tet adnak országaink és pártja­ink baráti kapcsolatainak, gyü­mölcsöző, sokoldalú együttmű­ködésének. Ez nemcsak a mi közvetlen érdekeinknek felel meg, hanem egyúttal kétségkí­vül a béke, az együttműködés, a szocializmus szélesebb körű ér­dekeinek is az egész világon. Az ENSZ-főtitkór elnökletével Cipricta tanácskozás a szigetország jövőjéről 1979. V. 19. (ČSTK) — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár elnökletével teg­nap délelőtt a nicosiai repülő, téren a ciprusi görögök és tö­rökök képviselői megkezdték tárgyalásaikat a megosztott szi­get politikai rendezéséről. A görög közösséget Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök képvise­li, a török közösséget pedig Rauf Denktas. Tanácskozásuk célja annak a válságnak az át­hidalása, amely az 1974-es tö­rök katonai intervenció óta uralkodik a szigeten. Megfigye­lők azonban ezektől a tárgyaié, soktól egyelőre nem várnak jelentős fordulatot a javulás irányában. (ČSTK) — Csütörtökön a bé­csi Hofbung'bain megtartották a közép-európai fegyveres erők és a fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalássoro­zat 18. fordulójának első ülé­sét. A sorrendben 202. plenáris ülés elnöke és első felszólaló­ja David C. Reece nagykövet, a (kanadai küldöttség vezetője volt, majd utáina dr. Ingo Oesei- nagykövet, az NDK küldöttsé­gének vezetője kapott szót. Az előző két ülésszak elsza­lasztott lehetőségeire u tal va az NDK-nagykövet rámutatott, hogy a szocialista országok 1978. június 8.-i javaslatai meg­teremtették a lehetőséget az álláspontok közelítésére és a bécsi tárgyalásokon alkalom nyílt a kompromisszumos meg­oldásra. Ez a lehetőség tovább­ra is adott. Ha a nyugati kül­döttségek feladják destruktív álláspontjukat és az előttük ál­ló fordulóban élnek az álta­liunk felkínált lehetőségekkel — azaz hajlandók konstruktív választ adni a szocialista or­szágok javaslatára —, akkor belátható időn belül megkez­dődhet az első haderőcsökken- tési megállapodás ikon ikrét meg foga lmí i zása — mondotta Qeser nagyikövet. A NATO-országok viszont hátráltatják a tárgyalások elő­re haladását és a vitát mellék­vágányra terelik. A létszámada­tokká! kapcsolatos kérdések alibiként szolgálnak a Nyugat számára ahhoz — folytatta fel­szólalásában Oeser nagykövet Ríjad „olajfegyverrel” fenyegetőzik (ČSTK) — Szaúd-Arábia semmilyen körülmények között sem tér napirendre az egyip­tomi—izraeli különszerződés fölött és az ellene folytatott harcban kész bevetni az „olaj­fegyvert“ is, közölte egy inter­júban Jaman,i szaúdi olajmi- niszter. A miniszter nyíltan megfe­nyegette az Egyesült Államo­kat, ha a jövő évben nem fog­nak segédkezni a közel-keleti válság átfogó békés rendezésé, ben, Szaúd-Arábia esetleg „fegyverként“ csökkenti az USA-ba irányuló kőolajexport, ját. —, hogy kitérhessen a közép­európai fegyveres erők é* fegy­verzet jelentős mértékű csök­kentését célzó politikai döntés elől. A tárgyalások előrehala­dását nem a nyugati fél által emlegetett létszámadatok kér­dése, hanem politikai szándé­kuk hiánya gátolja — mondot­ta beszéde befejező részében az NDK küldöttségének veze­tője. • « « A SALT—Il-re vonatkozó elvi megállapodás és a június köze. pén Bécsben sorra kerülő szov­jet—amerikai csúcstalálkozó a moszkvai Pravda szerint ked­vező helyzetet teremt a bécsi ha de r öcsökké n t ési 1árg ya lások most megnyílt 18. fordulója számára. A bécsi tárgyalások egész eddigi menete azt tanúsítja, hogy a szocialista országok minden tőlük telhetőt megtet­tek egy olyan egyezmény érdé. kében, amely figyelemibe veszi minden részvevő törvényes ér­dekeit s nem veszélyezteti egyik fél biztonságát sem. A moszkvai Pravda ezael kapcso latban megállapítja, hogy már a múlt év nyara fordulatot hoz­hatott volna a tárgyalásokéin. Tavaly június 8-án terjesztette ugyanis elő új javaslatát a Szovjetunió, az NDK, Lengyel- ország és Csehszlovákia kül­döttsége. A javaslat reális vá­laszt adott a tárgyalásokon fel. merült kérdéseikre és jelentős mértékben közelebb hozta a fe­lek álláspontját. E konstruktív javaslat ma is időszerű. A NATO-országok azonban már közel egy éve nem adnak érdemi választ e javaslatokra. Ezért a bécsi tárgyalásokon nincs tényleges haladás. A nyugati országok részéről a konstruktív válasz lényegesen előbbre vinné a politikai és ka­tonai enyhülést Földünkön. A tárgyalások sikere érdekében azonban — mint arra a Varsói Szerződés tagállamai külügymi­niszteri bizottságának a hét elején Budapesten tartott ülé­se is rámutatott — elengedhe.- tetlem, hogy a bécsi tárgyalá­sok nyugati részvevői is jó. szándékot tanúsítsanak — álla­pítja meg a moszkvai lap. Befejeződött a KGST végrehajtó bizottságának ülése Moszkvában véget ért a Köl­csönös Gazdasági Tanácsa vég­rehajtó bizottságának 90. ülése. Az ülésen a tagállamok állan­dó képviselői, miniszterelnök­helyettesei vettek részt. Bulgá­riát Andrej Lukanov, Csehszlo­vákiát Rudolf Rohlíček, Kubát Flavio Bravo Pardo, Lengyelor­szágot Kazimierz Seconiski, Ma­gyarországot Marjai József, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss. Romá­niát Ion Patan, a Szovjetuniót Konsztantyin Katusev, Vietna­mot Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és a Jugoszláv SZSZK kormánya közötti meg­állapodás alapján a végrehajtó bizottság munkájában részt vett Sz. Gligorijevics, a JSZSZK szövetségi végrehajtó tanácsá­nak tagja. Részt vett az ülésen Nyiko­laj Faggyejev, a KGST titkára. Az ülésen áttekintették a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXIII. ülésszakának előkészítésével összefüggő kér­déseket, a végrehajtó bizottság jelentését a KGST 30 éves mun­kájáról. Áttekintették továbbá azoknak a hosszú távú együtt­működési célprogramoknak a tervezetét, amelyek az ipari fo­gyasztási cikkek termelésének fejlesztésére, a szállítási kap­csolatok fejlesztésére, illetve ezeknek az iparágaknak gépek­kel és felszerelésekkel történő ellátására vonatkoznak. Megvi­tattak már olyan kérdéseket is, amelyek a tanács ülésszaka elé kerülnek. A végrehajtó bizottság átte­kintette, hogyan valósulnak meg azok az intézkedések, amelyeket a hosszú távú együtt­működési célprogramok foglal­nak magukba. Megvitatták továbbá a KGST tagállamai sokoldalú gazdasági együttműködésének Időszerű kérdéseit is. Az olajfák országa Eredményesen fejlődnek a csehszlovák—szíriai kapcsolatok Szíria, pontosabban fővárosa, Damaszkusz lett az arab világ haladó részének központja az egyiptomi vezetők politikai pál- fordulása után. Erre nem vé­letlenül került sor, egy pozitív politikai-gazdasági fejlődés eredménye. Az 1946-ban elnyert függet­lenség után Szíria politikai éle­tét két évtizeden át kormány- válságok és puccsok sokasága jellemezte. Csak az 1963-ban hatalomra jutott és a többi baloldali erővel szövetségre lépve uralmát 1966-ban megvé­dő Beath-párt hozott stabilitást az ország életébe. Hafez Asz- szad tábornok már kilencedik éve áll az ország élén, s ez a független Szíria történetében páratlan jelenség. A Baath-pártot, a kommunis­tákat és még két baloldali pár­tot magában foglaló Haladó Nemzeti Front garantálja, hogy az országot belső és külső el­lenségei ne téríthessék le a szocialista irányú fejlődés út­járól. Szíria gazdasági életének az állami szektor a meghatározó­ja. 1977-ben az össznemzeti termékben több mint 50 száza­lékkal részesült az állami szektor. Ez vitathatatlanul fi­gyelemre méltó eredmény an­nak ellenére, hogy olyan je­lentős ágazatok, mint a keres­kedelem és a lakásépítés gya­korlatilag telies egészében ma­gánkézben vannak. Habár az ország iparosítása mérföldes lépésekkel halad elő­re, a mezőgazdaság továbbra is megőrzi jelentős helyét Szíria gazdasági életében. A lakosság kétharmadát foelalkoztatja, a nemzeti jövedelem 35 százalé­kát és az export 70 százalékát állítja elő. Az ország mezőgaz­daságának fejlődése szempont­jából rendkívül nagy jelentősé­gű volt az 1966-ban megvaló­sult földreform. A feudális nagybirtokosok 1,5 millió hek­tárnyi földjének szétosztásával 700 000 föld nélküli paraszt Ju­tott megélhetéshez. Közülük sokan a kollektív gazdálkodást választották. A hetvenes évek közepén a parasztok 31 száza­léka dolgozott az összesen 1750 földművesszövetkezetben. Szíriának Jelentős kőolaj-, földgáz-, barnaszén-, vasérc- és színesfém-lelőhelyei vannak. Az első helyen a kőolaj-kiter­melés áll, amely teljes mérték­ben fedezi az ország szükség­leteit, sőt még exportra is fut belőle: a kőolajexportból szár­mazik az ország nemzeti jöve­delmének 15 százaléka. Szíria viszonylag stabil gaz­dasági életének egyik jelentős feltétele a szocialista orszá­gokkal való szoros együttmű­ködés. Ez nem korlátozódik azonban csak a gazdasági kap­csolatokra, mindjobban kiter­jed a politikai életre is. Az arab szolidaritás mindig Is a szír politika célja volt. Olyan szolidaritásért harcol, amelv az imperial ista-cionista szövetség feletti győzelem kivívásának fegyvere lenne. Ebben a küz­delemben az arab nép legszi­lárdabb szövetségeseit, a Szov- ietunióban és a többi szocia­lista országban látja. Ezt az álláspontot a Nemzeti Haladó Front chartáiában is rögzítet­ték Ennek egyik nontja ki- mondia- , A szocialista orszá- pok, Aliikon a Szovjetunióval, jelentik azt az alapvető erőt, amelyre minden nemzetközi kérdés megoldásában támasz­kodhatunk, ezek az országok sokoldalú — katonai, gazda­sági, politikai — támogatást biztosítanak népünknek. A Front politikájának alapelve a barátság és a szoros együtt­működés kialakítása és erősíté­se ezekkel az országokkal.*4 Ezt a politikai irányzatot kö­vetve az elmúlt években a csehszlovák—szíriai kapcsola­tok is soha nem látott mérték­ben fejlődtek, gazdasági, ke­reskedelmi, kulturális, de min­denekelőtt politikai téren. A' két ország vezetőinek kölcsö­nös látogatásai, az aláírt szer­ződések és megállapodások biztosítják a kapcsolatok fej­lődésének stabilitását 1978-ban a csehszlovák—szí-* riai kereskedelem értéke meg­haladta a 900 millió koronát, és ezáltal a Szíriai Arab Közi társaság a CSSZSZK legjelentő­sebb kereskedelmi partnerei közé került a fejlődő országok között. Hazánk aktívan részt vesz Szíria iparosításában A' csehszlovák segítséggel épült legjelentősebb objektumok: a homszl kőolajfinomító, egy hő­erőmű ugyancsak Homszban, valamint három cukorgyár, tex­tilipari üzemek, sörgyárak és malmok. Hazánk mindenekelőtt pamutot és gyapjút importál Szíriából. Az eddigi kapcsolatokat elemezve megállapíthatjuk, hogy Gustáv Husák elvtársnak, köztársasági elnökünknek kö­zelgő szíriai látogatása újabb jelentős mérföldkő lesz a két ország együttműködésében GÖRFÖL ZSUZSA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom