Új Szó, 1979. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1979-05-18 / 115. szám, péntek
F© cél: az iparosítás A CSKP IX. KONGRESSZUSÁNAK ÉVFORDULÓJA A CSKP 1949. május 24—29 között lezajlott IX. kongresszusa kidolgozta és munkásosztályunk, valamint az egész társadalmunk elé terjesztette Csehszlovákiában a szocializmus építésének fő irányvonalát. A szocializmus építése komplex programjának egyik elválaszthatatlan és fontos része volt Szlovákia sokoldalú fejlesztése. Leküzdeni az ország keleti részének addigi, a történelem kiváltotta elmaradottságát — ez volt a kongresszus által kitűzött szocialista építés társadalmi programjának fő összetevője mint a csehszlovák társadalom alapvető politikai, gazdasági, szociális és kulturális változásainak szerves része. Fontossági sorrendben a IX. kongresszus az első helyre helyezte a szocializmus anyagi termelő bázisának kiépítését, a szocialista termelési viszonyok kialakítását E feladat teljesítése szükségszerűvé tette a termelőerők rohamos növelését, Szlovákiának — mint az egész csehszlovák népgazdaság fejlesztése elválaszthatatlan részenek — szocialista iparosítását. 1979. V. 18. A pdrt — a siker szavatolója Az iparosítás kiindulópont volt ahhoz, hogy kiküszöböljük a szlovák népgazdaság lemaradását a cseh mögött, hogy kiegyenlítsük a különbségeket a cseh és a szlovák országrész között, s ezzel teljes mértékben megoldjuk a köztársaságban létező nemzetiségi problé mát. Csehszlovákia szociális-gazdasági struktúrájának átszervezése megkövetelte, hogy céltudatosan megszüntessük a gazdaság kapitalista szektorait, s kiszélesítsük és szilárdítsuk a szocialista szektor állami és szövetkezeti formáit. Klement Gottwald szavainak — hogy nem lesz nálunk szocializmus a falvak szocializálása nélkül — valóra váltása lehetővé tette a szlovákiai falvak arculatának lényeges1 megváltozását, hogy áthidalhassuk a szlovákiai mezőgazdaság elmaradottságát és széttagoltságát. Mindez lényegesen befolyásolta nemcsak a földművelő technika fejlődését és a mezőgazda- sági termelés jelentőségének a növekedését népgazdaságunk számára, hanem Szlovákia lakossága mintegy felének társadalmi helyzetére, élet- és kulturális színvonalára, gondolkodásmódjára is hatást gyakorolt. A IX. kongresszus a szocializmus anyagi-termelő bázisának kiépítése és a szocialista termelőviszonyok kialakítása mellett a politikai felépítmény terén a társadalom előtt álló feladatokkal együtt kidolgozta az ideológia és u kultúra területére vonatkozó szocialista átszervezés alapvető irányzatát, s külön hangsúlyt helyezett arra, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártját erős, eszmeileg egységes, szilárdan megszervezett és ütőképes párttá építsük. 1948 őszén a CSKP és az SZLKP szervezeti egyesítésével egységes párt jött létre, élén egységes vezetés állt. Történt mindez olyan idő szakban, amikor az egység nagyon fontos szerepet játszott mindabban, hogy a szocialista építés igényes feladataival sikeresen megbirkózzunk. A CSKP az egész csehszlovák munkás- osztály s ezen osztály társadalmi vezető szerepének a megtestesítője volt. Az országos méretben tevékenykedő kommunista párt és Szlovákia területi szervezete biztosítéka volt a sikernek, annak — amint Klement Gottwald mondta —, hogy „nem térünk le a szocializmushoz vezető útról“. A tényleges egyenjogúság Amint a CSKP IX. kongresz- szusának irányvonala mutatja, u legnagyobb hangsúlyt arra helyezték, hogy a szlovák nemzetet gazdasági-szociális és kulturális téren teljesen egyen- jogúvá tegyék a cseh nemzettel, tehát arra, ami a nemzetiségi probléma marxista—leninista megoldásának fő tartalmát képezi a szocializmusban. Az eddigi ismeretek azt igazolták, hogy az egyenjogúság kinyilatkoztatása nem elég, hanem minden nemzet számára meg kell teremteni a lehetőséget a teljes gazdasági, szociális és kulturális fejlődéshez. A szocializmus építése nagyszabású programjának kitűzése és megvalósítása Csehszlovákiában keret és egyben a CSKP nemzetiségi politikáját jellemző meghatározó tényező volt. A szlovák kérdés létezése a szocializmus építésének időszakában abban nyilvánult meg, hogy Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális szempontból lemaradt a fejlettebb cseh országrész mögött. A Szlovákia iparosításának feladatairól szóló kongresszusi beszámolóban ezt a következő gondolattal fejezték ki: „A szlovák kérdés a Csehszlovák Köztársaságban a szocialista iparosítás, s a termelőerők további fejlesztésének problémájaf a mezőgazdaság termelékenysége növelésé- nekaz iskolahálózat minden fokon történő kiépítésének problémája.“ Ez a megfogalmazás azt bizonyítja, hogy a marxizmus—leninizmus alapelveinek elismerése mellett túlbecsülték azokat a lehetőségeket, amelyekkel Szlovákia iparosítása és gazdasági fejlesztése hatott volna a szlovák nemzeti kérdés komplex megoldására. A nemzeti kérdés megoldásában elsősorban egy, mégpedig döntő tényezőjét hangsúlyozták, emellett számos további momentum — mint például az államjogí háttérbe került. Szokatlan fellendülés A szlovák nemzeti kérdé# megoldásának egyik legfontosabb oldala, a gazdasági oldal mintegy alapfeltétele volt a további szociális és kulturális fejlődésnek. Az 1-. ötéves tervről szóló törvény értelmében Szlovákia gazdasági fejlődését a megkezdett iparosítás folytatásával, a mezőgazdasági munka termelékenységének növelésével, a szakképzett káderek számának emelésével, az ásványi kincsek intenzív felkutatásával kellett elérni. A nemzeti jövedelem tervezett növekedése az ötéves terv időszakában elérte a ÖG százalékot, az ipari termelésé a 75 százalékot, a mezőgazdaságé a 37 százalékot. Az ipari alkalmazottak számának 90 ezerrel kellett növekednie. Az iparosítás megszabott gyors üteme biztosítékot teremtett arra, hogy történelmileg rövid idő alatt alapvető változásokra kerüljön sor a szlovák társadalom struktúrájában, hogy lényegesen emelkedjen az emberek anyagi és kulturális színvonala, ami a modern, szocialista szlovák nemzet lérejöttében jutott kifejezésre. Szlovákia iparosítása tehát nem csupán gazdasági kérdést jelentett, hanem politikait is. Szlovákia osztályösszetétele a megelőző fejlődés következtében lényegesen kedvezőtlenebb volt, mint a cseh országrészeké. A munkásosztály részaránya a szlovákiai feltételek közepette sokkal kisebb volt, viszont a kistermelőké kétszer akkora, mint a cseh országrészekben. Éppen a lakosság e kedvezőtlen összetétele volt az egyik oka Szlovákia komplikált fejlődésének a nemzeti és demokratikus forradalom, valamint a szocialista forradalomba való átmenet időszakában is. Az iparosítás elősegítette e probléma megoldását, a kitűzött feladatok teljesítése a munkásosztály szerepének és részarányának növekedéséhez vezetett, főleg az ipari munkásság számának gyarapodásához, s megszilárdította a munkásosztály szerepét a népi demokratikus államban. Nem „áldozat", nem kényszerűség Szlovákia iparosítása politikai jelentőségének a felismerését nem lehet úgy értelmezni, mintha ez csupán politikai okokból szükséges dolog lenne, s különben pedig afféle „áldozatot“ jelentene, amelyet a gazdaság az állam érdekében hoz. A termelőerők fejlesztésének a szocialista építés számára megfelelő üteme csupán a köztársaság összes részének sokoldalú fejlesztésével, az anyagi és a termelőerőknek a termelési folyamatba való teljes bevonásával volt elérhető. A CSKP IX. kongresszusa jogosan hangsúlyozta, hogy a kapitalista társadalmi rend feltételei között nem volt reális megoldás arra, hogy Szlovákia kijusson a gazdasági s ezáltal a szociális és kulturális elmaradottságtól. Csupán a kommunista párt — mint társadalmunk vezető ereje — kezdte meg Szlovákia széles körű és gyors ütemű iparosításának a megvalósítását, gazdasági, szociális és kulturális elmaradottságának felszámolását. Az iparosítás nagy müve és a szlovák nemzet tényleges egyenjogúsítása egyértelműen egybekapcsolódik a CSKP-val, konkrétan a IX. kongresszusai. A fejlesztés szilárd alapfa! A cseh országrészek es Szlovákia kiegyenlítődésének a folyamata gyorsan haladt az első ötéves terv időszakában, s ennek eredményeként Szlovákia az elmaradott mezőgazdasági országból ipari mezőgazdasági országgá lett. Szlovákiában az ipari termelés 1953-ban 4J5-ször nagyobb volt, mint a a háború előtt, a termelés terjedelme pedig hétszer. Az öt év alatt 125 új üzemet adtak át, 109-et kibővítettek és újjáépítettek. Szlovákia részaránya a köztársaság ipari termelésében és a termelés terjedelmében az 1948. évi 13,2 százalékról 1953-ra 15,6 százalékra növekedett. Az iparosítás fő súlypontja a gépipar volt, melynek termelési terjedelme 4,7 szer nőtt, de sokat fejlődött a vegyipar, a gumiipar és a kohászat 18. A szocialista iparosítás, a mezőgazdasági termelés növekedése és a számos intézkedés eredménye megnyilvánult a szociális fejlődésben és Szlovákia dolgozói életszínvonalának emelkedésében is. Rohamosan fejlődött például a lakásépítés, az ötéves terv folyamán háromszor több lakás épült, mint 1945—49-ben. Különösen gyorsan fejlődött az alap-, a közép- és a felsőfokú oktatásügy, ami nagy sikert jelentett a párt nemzetiségi politikájának megvalósításában. A kultúra, a tudomány és a művészet terén is nagyszerű eredmények születtek. Létrejött a tömegkommunikációs hálózat rendszere, nőtt a mozik, színházak, múzeumok száma, létrehozták a Szlovák Nemzeti Galériát. Az ötéves tervidőszakban megkezdődött Szlovákiában a filmgyártás is, 1953-ban megalakult a Szlovák Tudományos Akadémia. Az előző ötéves terv éveiben elért sikeres fejlődés bebizonyította, hogy a CSKP IX. kongresszusa által kitűzött irányvonal helyes és reális volt. Ezen időszak alatt megszűnt Szlovákia elmaradottsága, s az ország modern, dinamikusan fejlődő országgá változott. Ezzel megteremtődtek az alapok ahhoz, hogy Szlovákia a Csehszlovák Köztársaság keretében tovább fejlődjön, s Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével építse országában a szocializmust. JÄN PEŠEK Lesi in hagyatékában A prágai Lenin múzeum kiállítása és a párttagkönyvcsere A forradalmi hagyományairól ismert egykori Népház palotájáról — a prágai Hybernská utcában — mindenki tudja, hogy 1912 januárjában Lenin vezetésével itt zajlott le az oroszországi szociáldemokraták VI. konferenciája. 1Q20 decemberében pedig a marxista balol dal és az áruló jobboldal sors döntő harcának volt a színhelye. Az is köztudomású, hogy ez a harc a csehszlovák szó cíáldemokrata pártban bekövetkezett hasadást, majd a CSKP megalakulását eredményezte. Kétségtelen, hogy e történelmi eseményeket is Lenin eszméi- taek, a leninizmusnak a győzelme befolyásolta. A palotát tehát n> nagy forradalmár emlékére indokoltan rendezték be a felszabadulás után múzeumnak, Lenin múzeumának. A Lenin életét, munkásságát és hagyatékát hirdető 26 terem azóta zarándokhelye a prágaiaknak, valamint vidéki és külföldi vendégeknek. Az állandó anyaggal berendezett termek látnivalóit a múzeum dolgozói gyakran egészítik ki ideiglenes kiállításokkal. Legutóbb pl. a Lenin hagyatékához hűen című művük bemutatására két teremre való anyagot szán tak. Szovjet tapasztalatok Már a bejáratnál Lenin szavai üdvözlik a látogatót: „Legfőbb feladatunk megvédeni a párt tisztaságát." Érdeklődéssel tanulmányozzuk az 1903-ba viuszavezető, Oroszország új típusú bolsevik pártjának születéséről beszámoló okiratokat, betűzgetjük a párt első alapszabályait, az első párttagsági könyvekben. A fényképek között azt a kommunista szombatról, 60 évvel ezelőtt készült felvételt is felfedezzük, amelyen a közös munkában résztvevő Lenin is jelen van. Számos eredeti okirat a szocializmus építésének időszakát, a háborús és a háború utáni éveket idézi fel. Péfdomutatás A kiállítás további részében Brezsnyev elvtárs szavaival találkozhatunk, amelyek szerint „kommunistának lenni sok min- denré kötelez. Elsősorban arra, hogy másoknál nagyobb mértékben vegyük ki részünket a közös munkából, jobban, eredményesebben harcoljunk a győzelemért. A kommunistáknak csupán egyetlen különleges joguk van, az, hogy mindig az első vonalban haladjanak, ott, ahol a legnehezebbek a feltételek.“ Ezeknek a szavaknak az igazát — 1921 májusában történt megalakulásától kezdve a mai napig — a mi kommunista pártunk története is bizonyítja. Az eredeti dokumentumokon, újságmontázsokon, plakátokon a szemünk előtt éled újjá a múlt, azok az idők, amelyekre a párt bolsevizálásáért vívott küzdelem, a CSKP V. kongresszusa, a fasizmus elleni harcok voltak jellemzők. Az idősebbek még bizonyára emlékeznek rá, a fiatalok pedig a tankönyvekből vagy szüleik elbeszéléséből tudják, de itt a múzeumban is meggyőződhetnek róla, hogy a szovjet kommunistákhoz hasonlóan a csehszlovák kommunisták is — akár a felszabadítási harcokra, akár a dolgozók új államának az építésére gondolunk — mindenütt és mindig az élen jártak és járnak ma is. A prágai Lenin Múzeum dolgozói a CSKP KB propagunda- és agitációs osztálya, valamint a moszkvai Lenin Múzeum segítségével jó munkát végeztek. Rámutattak a szovjet és a csehszlovák kommunisták sikereire, amelyek Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB 12. ülésén elhangzott szavai szerint „.. .a múlthoz hasonlóan ma ís a párttagok alkotó, önfeláldozó munkájától, felelősségérzetétől, a párthatározatok példamutató lelkiismeretes teljesítésétől függnek“. A párttagság jelentőségével és küldetésével is foglalkozó kiállítás időszerűségét növeli a tény, hogy a kommunista párt és az egész társadalmunk életéoen jelentős eseményt — a tagkönyvcserét — megelőző hónapokban nyílt meg. Ezért kivétel nélkül minden kommunistának meg kellene tekinteni, hogy tevékenységét tárgyilagosan értékelve ellenőrizze: becsülettel kivette-e részét a közös feladatok teljesítéséből. KARDOS MARTA Több mint 500 hallgató fejezi be évente tanulmányait a nitrai Agrártudományi Főiskolán. Az elmúlt három évtizedben 11716 személy szerzett itt oklevelet. Az idén a főiskolán 3382 hazai és 81 külföl di hallgató tanul * (Felvétel: P. Šimončík — CSTK) Josef Kratochvílnak. a brnói Chemont vállalat vezető szerelőjenek az idén május elseje alkalmából a köztársasági elnök A szocialista munka hőse címet adományozta. Josef Kratochvíl nagy érdemeket szerzett a hazai és a külföldön épített vegyipar létesítmények szerelési határidőinek lerövidítésében, A képen: Josef Kratochvíľ /jobb oldalt) és kollektívája., amely a litvínövi petrolkémiai kombinát építésén dolgozik l Felvétel: ü. Holan — CT KJ
