Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-13 / 88. szám, péntek

AZ EGYSEGES POlDMftVESSZfíVEIKEZETEK IX. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA 1979. IV. 13. fFolytatás a 4. oldalról) vei elmélyítése érdekében, a kísérleti eredmények értékelé­se alapján az egységes földmű- vesszövetkezeteknek javasolja a manka egységes díjazási rendszerének bevezetését a ha­todik ötéves tervidőszak végé­ig. Feltétlenül szükségesnek tekinti, hogy minden szövetke­zetben rendszeresen mélyítsék el az érdemek szerinti díjazás alapelvét, tökéletesítsék a tel­jesítménynormákat, és a díja­zás formáit hatásosabban orien­tálják a termelés és a munka minőségi eredményeire. • * #■ ŕ - ■ A kongresszus nagyra becsüli a társadalom gondoskodását, valamint a fő-, a közép- és a szakmunkásképző iskolák sze­repét a szakemberek nevelé­sében, a szövetkezeti földmű­vesek magasabb képesítésé­ben. A szövetkezetek tagjai és dolgozói szakmai, valamint po­litikai felkészültsége szüntelen elmélyítésében látja a felada­tok sikeres teljesítésének egyik alapvető feltételét! Az oktatási, valamint a me­zőgazdasági és élelmiszeripari minisztériumoktól azt igényli, hogy a fő-, a szak- és a szak munkásképző iskolákban szava­tolják a tanulók felkészítését « mezőgazdaság szükségletei­vel összhangban. Jobban készít­sék fel őket a tudományos is­meretek gyakorlati alkalmazá­sára, a termelésszervezésnek, a korszerű irányítási módsze­reknek elsajátítására és az em­berekkel való foglalkozásra. Az iskolákban és a tanintézetek­ben teremtsék meg a műszaki- gazdasági és a többi dolgozó posztgraduális képzési rendsze­re tökéletesítésének feltételeit. A kongresszus egyidejűleg felszólítja az összes szövetke­zet vezető tisztségviselőit, hogy a szakiskolákkal, a mezőgazda sági és élelmiszeripari minisz­tériumok szaktanintézeteivel, a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségével együttműködésben és a szövetkezeti munkaiskolák nagyobb mérvű felhasználásá­val, biztosítsák minden tagjuk és dolgozójuk szakképzettségé­nek és politikai felikészültsé­gének elmélyítését, nyerjék meg a fiatalokat a mezőgazda­ságban, főleg az állattenyész­tésben végzendő munkára. # » * A kongresszus megállapítja, hogy az efsz-ek tagjai és dől gozói túlnyomó többségének mély és tartós a szövetkezetük, a szövetikezetküzí együttműkö­dés és a társadalmi feladatok teljesítése iránti viszonya. Ez megnyilvánul az öntudatos mun­kavégzésben, a tervfeladatok kezdeményező teljesítésében £s a társadalmi szükségletek ki­elégítésében. A kongresszus felszólítja a szövetkezetek választott szer­veit, a tisztségviselőket és a vezető dolgozókat, hogy ezt a viszonyt a mindennapi felada tok teljesítése és a szövetkeze­tek építése érdekében mélyít­sék el. A szövetkezeti földmű­vesek magas fokú kezdeménye­zése és aktivitása a sikerek je­lentős kútforrása. Továbbfej- ■ lesztése, a szocialista munka­verseny tartalmának és formái­nak a konkrét feltételeknek megfelelő tökéletesítése kívá­natos. Tartós figyelmet kell fordítani a szocialista munka- brigádokra, s a komplex racio­nalizálási brigádokat, valamint az újítómozgalmat az alapvető feladatok teljesítésére kell orientálni. A kongresszus az efsz-ek to­vábbfejlesztése érdekében fel­tétlenül szükségesnek teikinti, hogy a mezőgazdasági szövet­kezeti mozgalomról szóló tör­vénnyel összhangban követke­zetesen érvényesítsék a szövet­kezeti demokrácia alapelveit, és ügyeljenek arra, hogy főleg a nagy egyesített szövetkeze­tekben, valamint az irányítás összpontosításánál megőrizzék a termelésben dolgozókkal a szoros kapcsolatot és részvé­telűiket a szövetkezet igazga­tásában és irányításában. Ez megkívánja az összes szövetke­zeti szerv munkájának javítá­sát, a taggyűlések és a válasz­tott szervek határozatainak kö­vetkezetesebb megvalósítását, a szövetkezeti tagok körében kifejtett tevékenységük elmé­lyítését, a termelési értekezle­tek rendszerességét és tartalmi színvonalúik emelését, a szövet­kezeti tagok javaslatainak és észrevételeinek felhasználását, s ezáltal a szövetkezetek sokol­dalú fejlődésével kapcsolatban a szövetkezeti tagok érdeklő­désének tartós fokozását. A kongresszus (megállapítja, hogy a mezőgazdasági termelés elért színvonalának és a szocia­lista társadalom gondoskodásá­nak köszönhetően, gyakorlati­lag nincs különbség a városi és a falusi életszínvonal között. Felszólítja a szövetkezetek tisztségviselőit és vezető dolgo­zóit, hogy a szövetkezetek te­vékenysége szerves részének tekintsék a munka- és az élet- feltételek további javítását cél­zó komplex gondoskodást. Ez megkívánja a szociális, higié­niai és egészségügyi berende­zések építését és általában jobb gondoskodást az egészség- és a munkavédelemről. Meg kell teremteni a fiatal dolgozóik ál­landósításának feltételeit, főleg a lakások építésével, a kultu­rális és a sportberendezések fejlesztésével. Ezzel egyidejű­leg az ipari vállalatoktól azt igényli, hogy nagyobb mérték­ben biztosítsák a mezőgazda­ságban dolgozóik egészségét és biztonságát védő eszközök tér melését. A kongresszus nagyra becsüli a nemzeti bizottságok tevé­kenységét a falusi szoigaltatá- sok fejlesztésében, s a szövet­kezeti tagok részvételéi a köz­ségek rendezésében és szépíté­sében. Az efsz-ektől elvárja, bogy a választási programok és a Z-akció feladatai teljesítésé­in cselekvő részvételükkel já­ruljanak hozzá a falusi lakos­ság szükségleteinek kielégíté­séhez. A kongresszus azzal a kérés­sel fordul a mezőgazdasági és az ipari szervezetekhez, vala­mint a nemzeti bizottságokhoz, hogy a szocialista talu tovább­fejlesztésében, a létesítmények építésében és a földalapba törté­nő beavatkozások során sokol­dalúbban ügyeljenek a termé­szet és n környezet védelmére. A kongresszus értékelte a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének az efsz-ek XIII. kongresszusa óta kifejtett tevé­kenységét, jóváhagyta további munkásságának irányát, az alapszabályzat módosítását, és megválasztotta a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének központi szerveit. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének feladatul meg­hagyja, hogy a CSKP KR 13. ülése határozatainak megfele­lőén, tevékenységével járuljon hozzá főleg a szövetkezeti föld­mű vesfük kezdeményezésének fejlesztéséhez, a haladó tapasz­talatok terjesztéséhez, a tudo­mányos-műszaki haladás érvé­nyesítéséhez, a tervfeladatok komplex teljesítése és túltelje­sítése feltételeinek megterem­téséhez, a termelési értekezle­tek és a tömegpolitikai mun­ka hatékonyságának növelésé­hez. Lényegesen fokozza rész­vételét a szövetkezeti földmű­veseik nevelésében, a szövetke­zeti demokrácia tökéletesítésé­ben, a szövetkezeti fegyelem, a szocialista törvényesség érvény­re juttatásában, a szövetkezeti tulajdon védelmében. Fordítson nagyobb figyelmet a szövetke­zeti földművesekről, főleg a nők és a fiatalok munka- és életfeltételeiről való komplex gondoskodás fejlesztésére, bő­vítse az üdültetést és a kiegé­szítő gyógyfürdői kezelést, job­ban törődjön a nyugdíjasok­kal, aktívan vegyen részt a szö­vetkezetek szociális fejlesztési terveinek kidolgozásában és megvalósításában. Továbbra is fejlessze együttműködését a Szovjetunió Össz-szövetségi Kol­hoztanácsával, a többi szocia­lista ország szövetkezeti szer­vezeteivel, és eredményesebben használja fel tapasztalataikat. Kezdeményezőbben vegyen részt a Nemzeti Front tevékenységé­ben, és mélyítse el együttmű­ködését szervezeteivel. • • * A kongresszus teljes mérték­ben támogatja hazánk együtt­működését a Szovjetunióval, a szocialista közösség országai­val s a gazdasági integrációt a KGST keretén belül, amelynek 30 évvel ezelőtti megalakulásá­ról ez idén emlékezünk meg. A kongresszus nagyra becsü­li a Szovjetunió békepolitiká­ját, és fenntartás nélkül támo­gatja azt, valamint L. I. Brezs­nyev elvtársnak a nemzetközi feszültség enyhülését és a le­szerelést célzó igyekezetét is, amely lehetővé tette, hogy több mint harminc esztendeje béké­ben élünk és dolgozunk. Érté­keli, hogy a CSSZSZK a többi szocialista testvérországgal együtt aktívan részt vesz en­nek a politikának a megvalósí­tásában, amely megalapozza hazánk és az egész világ né­pének biztonságérzetét, hogy a jövőben is békében fogunk él­ni. A kongresszus elítéli a kí­nai vezetők nagyhatalmi, sovi­niszta politikáját és szövetsé­güket a világ legreakciósabb erőivel. Mélyen felháborítja a Vietnami Szocialista Köztársa­ság elleni agresszió, és kife­jezésre juttatja sokoldalú szo­lidaritását a hősi vietnami nép­pel. Ez a szolidaritás szembe­tűnően megnyilvánult a kong­resszus előtti vitában. Teljes mértékben pártolja a fejlődő országok népeinek igazságos harcát a szabadságért, a füg­getlen gazdasági és szociális fejlődésért. * * # A kongresszus szívélyesen Uíivözli a testvéri szocialista országok szövetkezeti földmű­veseit. Külön forrón üdvözli a Szovjetunió kolhoztagjait, szov- hozdolgoaóit és egész népét, amely példaképünk volt szocia­lista mezőgazdaságunk építésé­nek kezdetétől, és önzetlen se­gítségben részesített minket. Mindig ihletően hatott ránk az a kezdeményezés és szívósság, amellyel a szovjet ikolhoztagok az SZKP Vezetésével építik a korszerű mezőgazdasági nagy­üzemi termelést, és részt vesz­nek a fejlett szocialista társa­dalom építésében. A kongresz: szus a szovjet mezőgazdaság dolgozóinak kívánja, hogy az SZKP XXV. kongresszusa nagy­szerű programját és az SZKP KB 1978 júliusi ülésén hozott határozatokat sikeresen meg­valósítsák. A kongresszus kifejezi támo­gatását és szolidaritását a fej­lődő országok kis- és középpa­rasztjaival, akik mezőgazdasági termelőszövetkezetekben egye­sítik erejűiket, hogy emeljék élet- színvonalukat. Elvtársi harcos üdvözletei küld minden mező- gazdasági munkásnak és föld­művesnek, aki az éles osztály­harcban a kizsákmányolás el­len küzd. A szövetkezeti földműveseik és a mezőgazdaság többi dol­gozója nemegyszer bizonyította a szocialista rendszer iránti odaadását és hűségét. Nagyra becsülik azokat az eredménye­ket, amelyeket társadalmunk a CSKP KB tíz évvel ezelőtt meg­tartott áprilisi ülése óta ért el, amelyen Husák elvtársat vá­lasztották meg a CSKP KB élé­re. Tisztában vannak azzal, hogy országunkban a szocialis­ta mezőgazdaság további fejlő­dése elválaszthatatlanul össze­függ a CSKP KB XV. kongresz- szusa határozatainak sikeres megvalósításával, a Szovjet­unióval és a szocialista közös­ség többi országával való ba­rátságunk, szövetségünk és együttműködésünk megszilárdí­tásával. A kongresszus teljes mérték­ben támogatja Csehszlovákia Kommunista Pártjának politiká­ját, mivel az kifejezi népünk életfontosságú érdekeit. Bizto­sítja a CSKP Központi Bizott­ságát és a CSSZSZK kormányát, hogy a szövetkezeti földműve­sek becsülettel teljesítik a ha­todik ötéves tervidőszak hátra­levő két esztendejének felada­tait, és a CSKP XV. kongresz- szusa programjának, valamint a CSKP Központi Bizottsága 13. ülése határozatainak követke­zetes megvalósításával méltó­képpen továbbfejlesztik a me­zőgazdaság eddig elért ered­ményeit, s ezzel hozzájárulnak a fejlett szocialista társadalom sikeres építéséhez. A hétköznapi munka tükrében AZ EFSZ-EK IX. KONGRCSS2USA Ä PRÁGA 1979 Ünnepi beszéd, figyelő arcok, vakuk villan­nak, taps, két napirendi pont közötti szünet­ben csoportba verődnek a kül­döttek, vállak veregetése, kézszorítások. Az Efsz-ek IX. kongresszusa lezajlott. Mária Kupková munkatársainak gyak­ran felidézi ünnepélyes légkö­rét. Tagja volt annak a kül­döttségnek, amelyik a Bratisla­va és vidéke mezőgazdasági üzemeit képviselte a kongresz- szuson Prágában. Hadd mutas­sam be közelebbről. Fiatal, a bratislavai Ružinov Efsz kerté­szetében dolgozik. Egy napon nyugtalan kíván­csiságtól hajtva indultam el a Ružinov Efsz főrévi (Prievoz) kertészetébe. Mindenekelőtt ar­ra voltam kíváncsi, mivel érde­melte ki ez a fiatal nő azt a bizalmat, hogy a szövetkezet dolgozói évzáró taggyűlésükön a járási konferencia küldöttjé­vé, a járási konferencia kül­döttei pedig a prágai delegáció tagjává jelöljék. Ez a kérdés már a konferencián felötlött bennem, de akkor nem kaptam rá választ, ott ugyanis a fiata­lokról nem sok szó esett. Annál több — és helyesen — a már nyugdíjkorhatárt elért idős ta­gokról. Persze, lelkes munká­juk közben a stafétabotot átad­ták a fiatalabb nemzedéknek, amelynek Mária Kupková is tagja, s akivel a hétköznapi munka tükrében ismerkedtünk meg. láljuk, ahol vagy huszadma- gával éppen fóliába „öltözte­tik“ a csupasz vasrudakat. A koratavaszi szél tépné-szaggat- ná a fólia lepedőt, de a szak­avatott kezek ráfeszítik a váz­ra, s néhány perc múlva a fó­lia alá húzódhatunk a csípős szél elől. — Holnap ez alatt is meg­kezdhetjük a zeller pikírozását — jegyzi meg Marienka. — Ez alatt meg már ki is kelt — vezet át bennünket a másik sá-: tor alá. — Szépen fejlődnek — guggol le a zsenge palánták mellé. Majd elmegy, hogy meg­öntözze az ágyasokat. Közben Kulacs Rudolf kertész megjegyzi, hogy Krupková mél­tán megérdemelte, hogy részt vegyen az efsz-ek IX. kong­resszusán. — Jól emlékszem arra a napra, amikor munkába lépett a szövetkezetben — mondja. — Bizonyítványán még alig száradt meg a tinta. Az éberhardi (Malinovo) három­éves mezőgazdasági szaktanin- tézetből jött hozzánk. Többen jöttek akkor. Nagyon kellett a munkaerő, szívesen alkalmaz­tuk őket. Azóta többen odébb- álltak, de ő maradt. Végez az öntözéssel, odajön hozzánk. — őszintén szólva ki­lenc évvel ezelőtt, amikor ide* jöttem, még nem volt olyan vonzó ez a munkahely mint most. Még csak az a néhány üvegház állt ott ni... Azok má már csak rontják azt a szép képet, amit az újaknak a látvá­nya nyújt. Még néhány évvel ezelőtt is szántóföldi kertész­kedés folyt. Ma már csak zel­lert termesztünk a szabadban. Ha hiszik, ha nem, én szeretem a kertészeti munkát. Otthon, Plavecký Švrtokon, a szüleim­nek nagy kertje van. Már gyerekkoromban gyomláltam, kapáltam benne. Pedig erre sem az anyám, sem az apám nem kért. Később is szívesen tettem-vettem a kertben. Azért is jelentkeztem mezőgazdasági iskolába. Ebben a szövetkezet­ben jó munkalehetőséget talál­tam, s még valamit, egy jó fér­jet. Itt ismerkedtünk meg. Gépkocsivezető. Két kisgyerme­künk van. Büszke vagyok rá, hogy itt dolgozom. A Ružinov Efsz-nek az a fel­adata, hogy minél több zöldsé­get szállítson a fővárosi üzle­tekbe, s az ország más részé­be. Ezidén eddig fél millió fej salátát adtak át a Zelenina zöldség- és gyümölcsforgalma-. A zöldségtermesztő részlegen jelállított vasvázakra húzzák rá ezt az óriási jólialepedőt (Kontár Gyula felvételei) A főrévi kertészet a Slovnaft felé vezető út bal oldalán terül el. A főúlról letérve jegenye­fák szegélyezte út végén egy impozáns, csupa-üveg, csupa- alumínium épület áll. A föld­szintjén hangulatos étterem, a többi helyiségben mosdók, zu­hanyozók, az emeleten irodák. A hátsó kijáraton jutunk a zöldségtermesztő részleg terü­letére. Az ajtón kilépve elkáp­ráztat bennünket a mintegy hét hektárnyi üvegházról visszave­rődő napfény. A csillogó-villo- gó „laboratóriumokban“ szépen fejlődik a karalábé, az uborka, a palánták stb. Riportalanyun­kat az üvegházakon túli par­cellán álló vasvázak között ta­zó vállalatnak. A közeli napok­ban uborkát, karalábét is szál­lítanak. De sok-sok paprikát, paradicsomot is termelnek. S mikor egy-egy salátával, uborkával, karalábéval megra­kott teherautó elindul az iiveg- házak közül, hogy a sok sok vitamint tartalmazó zöldséget rendeltetési helyére szállítsa, érdemes visszapillantani a szál­lítást megelőző időre, &ogy közben azokat is lássuk, akik pikírozták, ültették, ápolták, betakarították ezeket a növé­nyeket. S ilyenek ebben a ker­tészetben negyvenen vannak, többnyire nők, s egyikük Mária Kupková. KOVÁCS ELVIRA Mária Kupková, aki küldöttkén vesz részt az e)sz-ek JX. kong resszusán

Next

/
Oldalképek
Tartalom