Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-07 / 83. szám, szombat

A NŐK JELENTŐS MÉRTÉKBEN HOZZÁJÁRULNAK SIKEREINKHEZ fFolytatás a 3. oldalról) Tudjuk, milyen érdemdús, felbecsülhetetlen szerepet töl­töttek be a nők felelősségtu­datukkal, munkakezdeményezé- síikkel és áldozatkészségükkel társadalmunk konszolidálásá­ban, milyen jelentős mértékben járultak hozzá gazdaságunk Elvtársnők! A társadalom fej­lődése a mai szakaszban na­gyobb igényeiket támaszt vala­mennyiünkkel szemben. Na­gyobb aktivitást várunk el a nőktől a minőség javításáért, és a hatékonyság tokozásáért folytatott küzdelemben, de ugyanakkor nagyobb erőfeszí­téseiket is kell tennünk ahhoz, hogy megteremtsük a feltétele­ket az ilyen elvárások megva­lósításához. A tapasztalatok alátámasztják az ilyen hozzá­állás szükségszerűségét, amely respektálja, a gazdasági és a szociális fejlődés szilárd egysé­gét. Ez általánosságban is ér­vényes, de hatványozottan vo­natkozik a nők problémáira. Ezért a XV. kongresszus hang­súlyozta, hogy tovább kell ja­vítanunk a nők élet- és mun­kafeltételeit úgy, hogy a csa­ládról való gondoskodás mel­lett sokoldalúan érvényesülhes­senek a társadalmi életben is. Ebből a szempontból kell igé­nyesen értékelnünk és megva­lósítanunk gazdasági szociális fejlődésünk programját. A népesedés kedvező alaku­lásával és a nők nagyfokú gazdasági aktivitásával (kapcso­latban égető problémát jelent a gyermekintézmények építése. A 6. ötéves tervidőszak három éve alatt további 56 000 gyer­mek számára építettünk böl­csödét és óvodát, ami 12 512 hellyel több, -mint az egész 5. ötéves tervidőszak alatt. Ez an­nak eredménye, hogy a nemze­ti bizottságok fokozott figyel­met szentelnek ennek a kérdés­nek, a lakosság a Z-akcióbaja áldozatkész önkéntes munkát végez és a Nőszövetség szer­vezetei is aktív munkát fejte­nek ki. Segítséget nyújtanak a üzemek és a szövetkezetek is. Látjuk azonban, hogy ez nem elegendő, hogy sok helyen még mindig problémáik merülnek fel ezen a téren. Elvárjuk, hogy ott, ahol égető problémát jelent az óvoda- és bölcsőde- hiány, az üzemek és a szövet­kezetek közös beruházásokkal még hatékonyabb segítséget nyújtsanak és ezt a segítséget ne úgy értelmezzék, mint az asszonyoknak adott ajándékot, hanem hozzájárulásukat a tár­sadalmi és saját problémáik megoldásához. A népesedés nö vekedésével és a nők foglal Társadalmunk arra törekszik, hogy szüntelenül csökkentse a házimunka idő- és fizikai igé­nyességét. Az utóbbi években jóval nagyobb fokú lett a ház­tartások ellátottsága tartós fo­gyasztási cikkekkel, hűtőszek­rényekkel, mosógépekkel, kony­hai mechanizmusokkal stb. Nagyra becsüljük azt, hogy termelőink törekednek a piac gazdagítására új használati tu­lajdonságú gyártmányokkal. Különösképpen azt várjuk el, hogy meggyorsítják az innová­ciót és az olyan választék elő­állítását, amilyenek az edény- mosógépek, a fehérneműszárí­tók és vasalók, amelyek para­métereikkel elérnék a külföldi rangos gyártmányok színvona­lát. Ezt a követelményt főleg a szlovákiai Strojsmalt termelési társulás vállalati kollektíváival szemben támasztjuk. A ma* tejovcei Tatrasmalt elvtársaitól azt kérjük, hogy színvonala­san oldják meg az automata mosógépek gyártását, mivel a mosógép megbízhatósága, pon­tossága és a rugalmas szerviz­szolgálat a vásárlók elégedett­ségének feltétele. Beszámolójukban is szó esik arról a jelentős szerepről, ame­lyet a háztartások megsegíté­sében a szolgáltatások töltenek be. Ebben a szférában is javu­lás tapasztalható abban a te­kintetben, hogy bővült a szol­fellendítéséhez. Bízunk abban és elvárjuk tisztelt elvtársak, hogy a továbbiakban is hozzá­járulnak a termelés hatékony­ságának növeléséhez, a termé­kek és a szolgáltatások minő­ségének javításához, az embe­rek közötti elvtársi kapcsola­tok kialakításához. koztatottságának növekedésével kapcsolatban nem téveszthet­jük szem elől azt a feladatot, hogy bővítsük a napközi ott­honokat, hozzájáruljunk ahhoz, hogy a dolgozó szülők gyer­mekeiről egyre jobban gondos­kodjanak. Tisztelt elvtársnők, tudjuk, milyen jelentős segítséget nyújthat a nőknek a közétkez­tetés, a félkészáruk nagy vá­lasztéka, a korszerűen felsze­relt háztartások és a jól mű­ködő szolgáltatások. Ezen a te­rületen is érvényesítenünk kell a jobb minőséget és a nagyobb hatékonyságot. Ami az üzemi étkeztetést illeti, meg kell mondanunk, annak ellenére, hogy előrehaladást értünk el, nem lehetünk elégedettek a ka­pacitással és sok helyen a mi­nőséggel sem. Elvárjuk, hogy az üzemek vezetői a szakszer­vezetekkel együttműködve több kezdeményezést tanúsítanak, hogy a rendelkezésükre álló eszközök helyes kihasználásá­val új lehetőségeket teremtse­nek az üzemi étkeztetés kibő­vítésére és minőségének javí­tására. Ilyen hozzáállással kell megvalósítanunk a diákok ét­keztetésének programját is. Ez megkönnyíti a nők munkáját is. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozni szeretném, hogy pár­tunk és államunk nagy fon­tosságot tulajdonít olyan kulcs­kérdésnek, amilyen a lakosság ésszerű táplálkozása. A CSKP Központi Bizottsága nemrég megtartott 13. ülésén ebben a viszonylatban kidolgozta a me­zőgazdasági termelés tovább­fejlesztésének programját. Ez a program, az ésszerű táplálko­zás követelményéből kiindulva, nyomatékos hangsúlyt helyez a zöldségre, a gyümölcsre és a te j te r m é ke k re. Te r mé sz ete sen ennek az igyekezetnek folya­matában tökéletesítenie kell munkáját élelmiszeriparunknak, igényesebbnek kell lennie gyártmányai minőségével szem­ben, szélesebb és változatosabb választékot kell felkínálni. Kü­lönösen sürgetően igényeljük és igényelni fogjuk az illeté­kes vállalatoktól, valamint a kereskedelemtől is, hogy bő­vítsék a félkészáruk és a kész­ételek előállítását. gáltatások volumenje és sokol­dalúsága is. Az ötéves tervidő­szak három éve alatt a szlo­vákiai helyi gazdaság által nyújtott szolgáltatások volu­menje 19 százalékkal növeke­dett. Egyidejűleg meg kell mondanunk, hogy így sincs okunk önelégültségre, mivel nem sikerült bővíteni, tökéle­tesíteni éppen azokat a szol­gáltatásokat, amelyek megköny- nyítik a háztartásokban dolgo­zó nők munkáját. Ez elsősor­ban a fehérnemű mosására vo­natkozik, amelyben nem érjük el a fejlett ipari országok szintjét, miközben jelentős kü­lönbségek vannak a járások és a városok között. Ezért azoknak a nemzeti bi­zottságoknak, amelyekre ez vo­natkozik, ügyelniük kell arra, hogy az épülő mosodákat és tisztítókat minél gyorsabban átadják rendeltetésüknek. A mosodák viszonylatában az egy helyben topogást elkerülhet­jük új szolgáltatási formák ke­resésével is, amilyen például az otthon kimosott fehérnemű vasalása, a pelenka mosása és kölcsönzése stb. Színvonalasab­bá kell tenni és fejleszteni kell az olyan szolgáltatásokat is, mint amilyen a villamos fo­gyasztók javítása és karbantar­tása, főleg pedig a lakástaka­rító szolgáltatás. Ebben az egész szférában több ötletességet kell tanúsí­tani, hogy a különféle szolgál­tatások közelebb kerüljenek az emberek lakóhelyéhez, és egy­idejűleg szem előtt tartsák na­pi életrendjüket. Az illetékes tárcákkal, a nemzeti bizottságokkal és a szolgáltatásokban dolgozókkal karöltve — köztük nem kevés a nő — arra kell törekedni, hogy ezen a területen megte­remtsük a további fejlődés le­hetőségeit. A nők munkája és élete fel­tételeinek megkönnyítésével összefüggő ilyen és egyéb kér­déseik széles skálájáról beszél­ve, ismét hangsúlyozzuk, hogy Tudjuk, hogy e tekintetben nem csekély és ritkán indokol­ható különbségek vannak az üzemek és más munkahelyek között. A széles látókörű veze­tő gazdasági dolgozók, a párt­ós a szakszervezeti szervezetek és így is mondhatom — a va­lóban szocialista módon gon­dolkodó és cselekvő vezetők ezeket a problémákat mindig nagy felelősségtudattal és meg­értéssel közelítik meg. Szem előtt tartják a nők munkájának és életének minden vonatkozá­sát, komolyan foglalkoznak problémáikkal, s ez megérde­melt gyümölcsöket terűm a nők elégedettsége és a termelés ha­tékonysága viszonylatában. Természetesen számos prob­lémát nem oldhatnak meg a nemzeti bizottságok, vagy más intézmények, de nem szabad őket szem elől téveszteni. Vegyünk például egy olyan kérdést, amilyen a dolgozók munkába történő szállítása, amely különösképpen előtéri*) került a munkaidő új elrende­zésével összefüggésben. Egyes jelzések arról tanúskodnak, hogy vannak munkahelyek, amelyekre a dolgozók szállítá­sát megfelelőképpen nőm han­golták össze az új munkaidő­vel. Kongresszusukon ezt joggal bírálják. Ez a bírálat az olyan Tisztelt Elvtársnők! A kongresszusi beszámoló rá­mutatott arra, hogy szövetsé­gük tevékenységében milyen fontos szerepe van a házasság­ra és a szülői küldetésre való nevelésnek, a családnak mi­lyen nagy a felelőssége a fiatal nemzedék neveléséért. Ez a te­vékenység szervezetük sajátos feladatai közé tartozik. Szerve­zetüknek, a Nemzeti Front töb­bi szervezeteihez képest, a leg­nagyobb lehetőségei vannak arra, hogy ezen a területen sikereket mulasson fel. Tudjuk, és ezt kiemeljük, hogy a csa­ládért, a gyerekek neveléséért egyformán felelnek az apák és az anyák, de ez a küldetés az anyákhoz áll a legközelebb. Természetesen szem előtt tartjuk, hogy nálunk a család nagy átalakuláson ment át. Míg a múltban termelési egység volt, és ennek a jellegnek volt alárendelve a gyermekek neve­lése is, a szocializmus elsősor­TiszteU Elvtársnők, örömmel fogadjuk, hogy a Szlovákiai Nőszövetség figyel­me előterébe a nők körében kifejtett szervező és eszmei-ne­velőmunka áll. A párt Központi Bizottsága továbbra is számol az önök se­gítségével, elvárjuk, hogy foko­zott igyekezetei tanúsítanak a nők bevonásánál társadalmunk építő és nevelő feladatainak teljesítésébe. Elvárjuk azt, hogy szövetsé­gük még céltudatosabban bon­takoztatja ki tevékenységét a nők körében a lakóhelyeken, a lakótelepeken, a városokban és a falvakon. Hálás feladat az, hogy a nemzeti bizottságokkal és a Nemzeti Front szervezetei­vel együttműködésben, segítse­nek a nők, u családok, a gye­rekek, az ifjúság és idős pol­gártársaink létfeltételeinek ja­vításában, hogy így a nők cse­lekvő részvételével is teljesít­sük a városok és a falvak fej­megoldásuk érdekében sokat tehetnek és kell is tenniük azoknak a szervezeteknek, ame­lyekben nők dolgoznak — a gyáraknak, a földművesszövet­kezeteknek, az építkezéseknek, az intézeteknek és a hivatalok­nak. Mindenképpen lehetősé­gükben áll, hogy jobban törőd­jenek a jó minőségű üzemi ét­keztetésről, hozzájáruljanak a bölcsődék és napközi otthonok építéséhez, megkönnyítsék a bevásárlást, a dolgozók kezére játsszanak a szolgáltatások megrendelésénél, ügyeljenek az emberek munkába és munkából történő jól üzemelő, szállítá­sára. illetékes dolgozók és közleke­dési vállalatok címére szól, akik ezt a problémát csak szűk vállalti szemszögből mérlege­lik és a helyzetet nem oldják meg a társadalmi érdekeknek és az emberek szükségleteinek tekintetbe vételével. így például egyes közlekedé­si dolgozók azzal érvelnek, hogy növelniük kellett a jára­tok, a túlórák, a teljesítmény- kilométerek számát és megnőtt az üzemanyagfogyasztás, ami kedvezőtlenül befolyásolja a vállalat gazdálkodását. Viszont mefeledkeznek arról, hogy tár­sadalom számára tarthatatlan állapot az energetikai csúcsidő bővítése, s erre való tekintet­tel hatékonyan kellett differen­ciálnunk a munkaidőt, még a közlekedési költségek növeke­dése árán is. Ezért szükséges, hogy ebben a vonatkozásban a közlekedés­ben javuljon a helyzet, eleget tegyenek a dolgozók követel­ményének mind a közlekedés időbeosztását, mind az utazás kulturáltságát illetően, s hogy erre a problémára társadalmi szemszögből tekintsenek. Ebből a szemszögből kiindul­va kell fokozatosan végleg megoldani a kereskedelem üze­melésének időpontjait Is, ügyel­ve a nők, az emberek többsé­ge szükségleteire és érdekeire. ban a csalad nevelő küldetését, a fiatal ember szellemi és er-. kölcsi arcéle formálásában be­töltött szerepét emeli ki. Ebből kiindulva a XV. kong­resszus hangsúlyozta a szülői példaadás jelentőségét a gyere­kek olyan tulajdonságainak fej­lesztésében, amilyen a munka­szeretete, a szerénység,a becsü­letes magatartás, a szocializ­mus iránti hűség, a csehszlo­vák hazafiasság és internacio­nalizmus. Továbbá hangsúlyoz­ta, hogy igényeseknek kell len­niük a fiatalokkal szemben, nem szabad előttük idealizál­nunk az életet, alkotó tevé­kenységre, a munka iránti sze- retetre kell vezetnünk őket, s meg kell tanítanunk őket a ne­hézségek leküzdésére. Ennek a küldetésnek teljesí­tése nem könnyű és nem prob­lémamentes feladat. Megelégedettséggel állapítjuk meg, hogy családjaink többsége helyesen fogja fel és gyakorol­lesztésének választási program­jait. Igyekezetükben abból a lény­ből kell kiindulniok, hogy az elmúlt esztendőkben Szlovákia női sokoldalúan fejlődtek, mű­veltebbek, Öntudatosabbak, el­sajátítják a tudományos világ­nézetet és valóban méltó tagjai szocialista társadalmunknak. Ezt a *tényt tiszteletben kell tartani és tovább kell fejleszte­ni. Ez a folyamat céltudatossá­got és megfontolt eljárást kí­ván meg a nők egyes csoport­jaitól. Megköveteli szövetségük politikai-nevelő, szervező és ál­talában egész tevékenysége színvonalának további emelé­sét. Kommunista pártunk tovább­ra is támogatni fogja azt a tö­rekvésüket, hogy a nők szerve­zetük fórumán mind jobban ér­vényesülhessenek, kibontakoz­zék kezdeményezésük és haj­landóságuk az állampolgári el­kötelezettségre, hogy érdemdús ja szülői szerepét, ebben alap­vető kötelességeinek és állam­polgári felelősségének részét látja. Előfordul azonban, s nem rit­kán, hogy a szülők gyermek­szeretete, esetenként túlzott gondoskodása, s a fiatal em­berrel szembeni igényességnek feladása a nevelés kedvezőtlen tényezőjévé válhat. Ma a csa­lád, a múlttól eltérően, nem függ a gyermekek munkájától. Viszont minden ember függővi­szonyban van a munkától, s a minden érték kútforrását jelen­tő munka megszokására kisko­ruktól vezetnünk kell a fiata­lokat is. Manapság a családra nem ne­hezedik súlyos teherként a ke­nyérről, az egészségről, a mű­velődésről való gondoskodás. Sok szülő nehéz gyerekkorá­ra, számos nélkülözésre gon­dolva, a gyerekeket ellátja min­den szükségessel, sőt nem egy­szer hajlandók nekik megadni mindazt, ami csak eszükbe jut. Ez természetesen gyengíti a fiatal ember jellemvonásait, a kötelességek és a felelősség iránti érzékét. Egyáltalán nem kívánjuk pro­pagálni a visszatérést az ínség­hez, a szegénységhez, a létszük­ségletek korlátozásához. Hiszen programunk célja a mind tel­jesebb, anyagilag és szellemi­leg gazdagabb élet. A fiatalok körében el kell mélyítenünk azonban annak tudatát, hogy csak a saját hozzájárulásukkal érhetnek el magasabb életszín­vonalat. önállóságra és a* anyagi javak iránti olyan ma­gatartásra kell nevelnünk őket, hogy azok szemükbe ne válja­nak „aranyborjúvá“, öncélúvá és az élet értelmévé, hanem a sokoldalúan és harmonikusan fejlett személyiség kimunkálá­sának eszközévé és módjává. Közös érdekünk, hogy a fia­talokat nagyobb szerénységre, a többet tudás vágyára, a bizo­nyítás törekvésére és arra ve­zessük, hogy a munkában meg­birkózzanak a nehézségekkel, de ugyanakkor illedelmes vi­selkedésre és belátásra is. Nem írunk elő morális tízpa­rancsolatokat, nem kívánunk valamiféle angyalokat nevel­ni, de például nem lehet észre nem vennünk, hogy még elég sok a tiszteletlenség a nőkkel, a lányokkal, az idősebbekkel szemben. A fiatalok egészséges rámenőssége, becsvágya nyil­vánuljon meg kiváló eredmé­nyekben a tanulásban, a mun­kában, a sportban s nem abban, amit nemegyszer láthatunk, hogy elfogadhatatlan magatar­tást tanúsítanak, érzéketlenek és durvák munkatársnőikkel szemben, de a nyilvánosság előtt is, a villamosokban, az au­tóbuszokon, az utcákon stb. Tudatosítva azt a nagy kül­detést, amely a fiatal nemze­dék nevelésében családunkra hárul az iskola és az ifjúsági szervezet mellett, kifejezésre juttatjuk, — drága elvtársnők — azt a meggyőződésünket, hogy az önök szervezetei, a nők és a lányok is e tekintetben intenzívebbé teszik nemes tevé­kenységüket, összhangban a fejlett szocializmus új és na­gyobb szükségleteivel. munkásságukban megértésre és segítségre találjanak. Tisztelt Elvtársnok, kongresszusukat a nemzetkö­zi gyermekév kihirdetésének esztendejében tartják meg. Ez az esztendő az emberiség hala­dó erői szolidaritásának, a gyermekek nélkülözése, a faji és a szociális elnyomás elleni harcának éve. Hazánkban, amint arról kong­resszusuk tanácskozása is ta­núskodik, szüntelenül emelke­dik a gyermekekről való gon­doskodás színvonala. Ennek ma­gyarázata, hogy a gondoskodás szerves részét képezi az ország szociális és gazdasági fejlődé­sének. Nálunk a mindennapos gyakorlatban megvalósult a gyermekjogok nyilatkozata, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete húsz évvel ezelőtt fogadott el. Bolygónk sok terü­letén azonban még mindig vér (Folytatás az 5. oldalon) TOVÁBB JAVÍTJUK A NŐK ÉLET- ÉS MUNKAFELTÉTELEIT KÖNNYÍTSÜK A HÁZIMUNKÁT JAVULJON A HELYZET A KÖZLEKEDÉSBEN A CSALÁD, AZ ANYA KÜLDETÉSE CÉLTUDATOSABBAN A NÖSZÖVETSÉG TEVÉKENYSÉGÉBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom