Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-06 / 82. szám, péntek

Az ellenőrzés nem bizalmatlanság

Beszélgetés BALÁZS SÁNDOR elvtárssal, az SZLKP Komáromi (Komárno) JB EflenÖrző és Revíziós Bizottsága elnökével

1979

IV. fi.

Számos példa igazolhatja, hogy nem mindenkiből vált ki lelkesedést az, ha időnként számon kérik tevékenységét, ellenőrzik munkáját. Sőt, jócskán akadnak olyanok is, akik egyenesen gyanakvásnak, személyük ellen irányuló hadjáratnak minősítik az ezzel megbízott szervek beavatkozását. Tagadhatatlan, az ellenőrzésnek végső fokon az a célja, hogy időről időre feltárja mind a fejlődésünket elősegítő, mind pedig az akadályozó tendenciákat, ezzel is segítve a gyorsabb ütemű társadalmi előrehaladást. Ám ez az irányításnak elengedhetetlen része, fontos követelménye párta lapszervezeteink sikeres munkájának Ezekkel a problémákkal kapcsolatosan Balázs Sándor elvtárssal, az SZLKP komáromi (Komárno) ]B Ellenőrző- és Revíziós Bizottságának elnökével. beszélgettünk, aki a gyakorlott pártmunkás elvszerű megfontoltságával válaszolt kérdéseinkre.

— A XV. pártkongresszus irányelvei, valamint a Központi Bizottság plenáris üléseinek határozatai — hangsúlyozta bevezetőjében — nem utolsósorban a párt alapszabályzatának cikkelyei egyértelműen megkövetelik a párt vezető szerepének érvényesítését. S ubből

következik, hogy minden párt- alapszervezetnek össze kell kapcsolnia eszmei, politikai

irányító és nevelő tevékenységét a gazdaságpolitikai határozatok teljesítésének folyamatos szervezésével, állandó ellenőrzésével.

• Milyen jeltételekkel rendelkeznek a járás pártalapszer- vezetei az alapszabályzatból eredő ellenőrzési jogkörük gyakorlásához?

— Ha már így vetődött fel a kérdés, abból kell kiindulnom, hogy az alapszervezeti pártbizottságok zömében politikai és szakmai téren egyaránt fejlett, képzett elvtársak dolgoznak, akik ezen a téren is eredményesen teljesíthetik kötelezettségeiket. Ezenkívül — a XV, pártkongresszus utáni időszakban több ízben — járási aktívaértekezleten beszéltük meg az ellenőrzési jog gyakorlásából eredő tennivalókat, hasznos útmutatásokkal láttuk el a pártalapszervezeteket. Gazdaságpolitikánk alapvető céljait az alapszervezetek és a párttagok általában ismerik. A prob lémák azonban ott kezdődnek, ahol és amikor ezeket az általános célokat, követelményeket a helyi viszonyokra kell alkalmazni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egyazon gazdaságpolitikai cél más megközelítést követel a gyárban, mint a szövetkezetben, jóllehet a tartalom ugyanaz. A termelés területén dolgozó alapszervezetek munkájának fontos része a termelési, fejlesztési tervek teljesítésének konkrét ellenőrzése. A politikai ellenőrző munka fejlesztésének egyik lényeges területe éppen a gazdasági hatékonyság kérdésével való fokozottabb foglalkozás.

• Bizonyára gazdag tapasztalai okkal rendelkeznek. Szeretnénk, ha konkrét példákat is említene.

— Nem véletlenül emeltem ki az ellenőrzés politikai jellegét, ami azt jelenti, hogy a gazdasági pártélet ellenőrzése nem szűkülhet le a gazdasági vezetők puszta beszámoltatására, esetenként egy-egy részkérdés napirendre tűzésére. Bár kevés helyen alakult ki a munkának olyan rendszere, amely a termelési, beruházási, anyagos energiatakarékossági feladatok teljesítését konkrét, előre meghatározott céllal vizsgálja, mégis vannak pártalapszerveze- teink, ahol ezt nagy hozzáértéssel és rendszeresen csinálják. Elsőként a Steiner Gábor^ Hajógyárat említhetem. Az alapszervezetek érdemben foglalkoznak a gyár minden problémájával. Azért mondom, hogy érdemben, mert az alapszervezeti pártbizottságok mellett gazdasági albizottságok működnek, amelyek előzetesen és sokoldalúan megvizsgálják a

termelési-gazdasági jelentéseket, s csak ezután terjesztik a taggyűlések elé. Az üzemi párt- bizottság ilyen áttekinthetően negyedévenként, az alapszervezetek pedig havonta rendszeresen értékelik a gazdasági feladatok teljesítésével kapcsolatos eredményeket. Hasonló a helyzet a Vágmenti Gépgyárak gútai (Kolárovo) üzemegységében is, ahol mozgósító terveket állítottak fel a gyártmá- nypk műszaki fejlesztéséről és a termékfelújítási eljárásokról.

6 Minden esetben pozitív képei mutat az ellenőrzés mérlege?

— Távolról sem. Hiszen köztudott, hogy mind a Hajógyárban, mind pedig a Babetta motorkerékpárokat készítő gútai üzemben gyakori eset, hogy a termelés folyamatában megsértik a technológiai fegyelmet. Ezáltal sok a selejt és a gyártmányok minőségét érintő kifogás. A múlt évben a Járási Ellenőrző- és Revíziós Bizottság is áttekintette a helyzetet. A vizsgálat azt mutatta, hogy az említett gépipari üzemekben kevésbé használják fel az anyagi érdekeltséget és az erkölcsi tényezőket a selejt csökkentésére. Ugyanakkor az is kitűnt, hogy a pártalapszervezetek az ellenőrzés során elnézőek a felelős dolgozókkal szemben, akik objeklív okokat igyekeztek felsorakoztatni a minőség romlásával kapcsolatosan.

• Milyen tanulságok szűrhetők le az elmondottuk alapján?

— Változatlanul nagy figyelmet kell fordítani a munka- szervezésre, amely megköveteli, hogy már a termelés előkészítésének folyamatában gondoskodjanak a minőség biztosításáról. A pártalapszervezetek sokat segíthetnek azzal, ha tudatosítják: a szervezetlenség, a fegyelmezetlenség ellenkezik a szocialista erkölcsi normáinkkal és — a hatékonyság csökkenése révén — az egész kollektíva, a társadalom érdekeit sérti, éppen ezért nem szabad eltűrni, nem szabad szemet hunyni fölötte Természetesen ez nem egyszerű probléma. Vele kapcsolatban az utóbbi időben — egyebek között —• gyakran felmerül a lazaság kérdése. Akadnak, akik ezt a fogalmat kizárólag a dolgozók munkafegyelmét elítélő értelmezésben használják. Ez így egyoldalú beállítás. A munkafegyelem megsértése nem mindig a gép mellett dolgozó emberen múlik. Gyakrabban a munka hiányos és rossz előkészítésevei függ össze. Ezért a lazaság forrását kell megkeresni, a kiváltó okokat kell felszámolni; A párttagok követeljék meg a rendet, fegyelmet, a jól szervezett munkát, s mindenekelőtt maguk mutassanak példát a műhelyekben, a gyári élet valamennyi szintjén.

• Ebből tehát az következik,

hogy elsősorban a meggyőzés erejével, politikai módszerekkel kell dolgozniuk a pártalap- szervezeteknek.

— Természetesen. A nagyobb és nehezebb feladatok megoldásában a pártalapszervezetek- nek fokozottabban kell támogatniuk a gazdasági vezetőket. Egyáltalán: politikai nevelő

munkájukban méltó helyére kell tenni azt az elvet, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában az elvégzett munka, a jó munka, tiszteletet és elismerést érdemel a munkamegosztás bármely fokán, akár vezető beosztásban, akár a munkapadnál. A kommunisták fontos kötelessége támogatni továbbá a dolgozók széles részvételét a jó kezdeményezések megvalósításában. Rendszeresen elemezzék saját munkastílusukat és a gazdasági vezetők munkastílusát, határozottan lépjenek fel a hiányosságokkal szemben. Különösen fontos, hogy párt- alapszervezeteink következetesen érvényesítsék a párt káderpolitikai elveit. Mert attól, hogy a politikát a döntő posztokon kik hajtják végre, jelentős mértékben függ előrehaladásunk üteme. Előfordul még ugyanis, hogy a kádermunkát több helyen leegyszerűsítik a vezetőkkel való foglalkozásra. Pedig itt nemcsak erről van szó, hanem az aktív emberek egész tömegéről, amelynek fontos részét alkotják a vezetők is.

• A pártmunka színvonalát és eredményességét végső soron az mutatja, hogy miként halad előre a kongresszusi párthatározatok végrehajtása. Vonatkoztatható ez az ellenőrzésre is?

— Kétségkívül. És örvendetes jelenség, hogy járásunk pártalapszervezeteinél is kiszorulóban van az a felfogás, amely úgy vélte, hogy az ellenőrzéssel tulajdonképpen „letudta“ a felelősségét, írásban jegyzőkönyvileg rögzítette „tevékenységét“, s ezt megküldte az illetékes járási pártszervnek. A kommunisták felelőssége ezzel nem érhet véget, mert ha megoldották az egyik feladatot, követi a másik, vele pedig az újabb felelősség. Túlzás nélkül állíthatom, az utóbbi években a pártalapszervezetek munkája, a kommunisták felelőssége sokat javult és fejlődött ezekben a kérdésekben. De a tanulságok arra intenek, hogy a jövőben többet kell törődniük az ellenőrző munkával, annak koordinálásával és a szerzett ismeretek, tapasztalatok gyors hasznosításával. A pártellenőrzés célja: a jó munka elősegítése. Ezért kell minden párttagnak a maga területén ellenőriznie a munka folyamatát és az esetleges hibák észlelése után segítenie azok kijavítását.

SZOMBATH AMBRUS

ÓRIÁSGÉPEK GYÁRTÓI

Eredményekben gazdag eirUzed

— H'ogyan értékeli az elmúlt évtizedet, s mit tesz mutika- helyén a jeladatok teljesítéséért?

Martin Bobal, a Sered:i Nikkelkohó I. pártalapszervezetének elnöke.

— Tíz évvel ezelőtt is tagja voltam alapszervezetünk pártbizottságának, hiszen 17 éve dolgozom a gyárban. Az elnöki tisztséget nyolc éve töltöm be, de szervezetünk már akkor is jól dolgozott, amikor nem én voltam az elnök. Hogy eredményes pártmunkát végzünk, azt elsősorban öntudatos tagságunknak köszönhetjük. Alapszervezetünket, mely jelenleg 62 tagú, az elmúlt nyolc évben igen megfiatalítottuk. Két nőt is felvettünk a tagjelöltek sorába, ami azért érdemel említést, mert a kohászatban zömmel férfiak dolgoznak. A fiatalokkal példásan törődnek ajánlóik. Rendszeresen megbízzuk őket pártfeladatokkal, pl. faliújságok díszítésével a SZISZ szervezetben, a szocialista munka- versenyben, a szocialista munkabrigádokban való aktív munkával. A kohászati részlegen tíz szocialista munkabrigád van. ebből három aranyjelvényes.

— Az elmúlt évtizedben sok minden megváltozott. Javult a munkakörnyezet, tökéletesebbek lettek a páraelszívó berendezések. Dolgozóink lakást is kapnak. Legalábbis nem kell sokáig várakozniuk a lakásra. Gondot okoz azonban az, hogy olyanok is laknak üzemi lakásban, akik időközben munkahelyet változtattak. Üdülési lehetőségeink vannak, méghozzá nemcsak belföldön, hanem külföldön is.

— Feladataink egyre igényesebbek, de teljesíthetők, hiszen a dolgozók aktivitása is egyre nagyobb. A termelési feladatok teljesítésében nagy szerepet játszik a komplex racionalizációs brigád-mozgalom és az újítómozgalom. A termelési feladatok teljesítését havonta értékeljük, minden negyedévben pedig nyilvános taggyűlést tartunk. Nehézségeink, gondjaink bőven akadtak az elmúlt tíz év alatt, de azért mindig eg yen let esen teljesítettük a tervfeladatokat. Közben a minőség állandó javításáról sem feledkeztünk meg.

— A jövőben nagy gondot fordítunk a fiatalok nevelésére. A XV. kongresszus határozataiból eredő feladatok teljesítését a fő tennivalók terve szavatolja, mely vállalatunk mindem •'ész- legének, sőt dolgozójának tendőit tartalmazza. A közeljövőben nagy feladatok várnak szervezetünkre a tagsági igazolványok cseréjével kapcsolatban. Szervezetünk azonban képes rá, hogy feladatait mindenben teljesítse. ŕ. /.

Híért modernek?

Lépést tartanak a fejlődéssel $ Érvényesítik a veterán kommunisták tapasztalatait A jövő érdekében

A/. Uničovi Gépgyárban készítik az észak-csehországi barnaszén- bányák, valamint a sokolovi barnaszénbánya és brikettgyár kitermelő gépeit. Munopnltermelöje a nagy kotrógépeknek, puttonyos baggereknek is. A hasonló gépek termelése az eredeti 22 százalékról 34 százalékra emelkedik. Az itt előállított KIJ-SOO típusú óriásbagger, a világ legnagyobb bányaipari gépe — 3900 tonna súlyú, 52 méter magas — 140 méter hosszú és óránként 5000 köbméternyi földet mozgat meg. Képünkön: Jaroslav Sládek, a Csehszlovák—Szovjet Barátság szocialista munkabrigád tagja munka közben (Felvétel: ČSTK — V. Galgonek)

A környező falvakban gyakran emlegetik a királyrévi (Kráľ. Brod) fiatalokat. Azt mondják róluk, hogy modernek. A minősítésben nincs sem gúny, sem kétértelműség. Ahogyan kimondják a jelzőt, a szóból mindjárt érződik az elismerés.

A Szocialista Ifjúsági Szövetségnek négy alapszervezete működik a községben. Gombos Gabriella a falusi szervezet elnöke, Pavel Puczovskij az úrföldi településen működő szervezet elnöke, Alžbeta Bonnová az állami gazdaságban dolgozó fiatalok elnöke, Mézes Ildikó pedig az alsóhatári szervezeté.

Bármelyiket kérdezzük, szív- vel-lélekkel vallják:

— Igen, mi korunk ízlését, fejlettségét, erkölcsi felfogását sajátunknak tekintjük. Nem fitogtatjuk ezt a felfogásunkat, sohasem túlzunk. A modernség számunkra életforma.

Aki benéz a falu közepén álló, emeletes, korszerűen épített művelődési házba, a klubhelyiségekbe, a könyvtárszobába, a termekbe, számtalan jelét láthatja annak, hogy a felszerelés, a berendezés is korszerű. A fiatalok modernségét tanúsítják a faliújságok, a díszítés, de még a könyvkölcsönzésekről készített kimutatás is. Az emeleten található a hnb irodája. Nagy László eivtárstól, a helyi nemzeti bizottság elnökétől egyenesen a tárgyra térve megkérdezem:

— ön miben látja a község fiataljainak modernségét!1

— A viselkedésükben, magatartásukban — válaszol, — az általunk megteremtett modern lehetőségek sajátos, fiatalos felhasználásában.

Példákat mond. Névrokona, Nagy László elvtárs, a művelődési ház igazgatója, Szíjjártó Gabriella, a hnb dolgozója, a polgári ügyek testületének vezetője rendszeresen szervezik azokat az akciókat, melyek alkalmával megnyilvánul ä fiatalok modern életstílusa, materialista világnézete. Korszerűek a fiatalok a pályaválasztásban is, hiszen nemcsak érdeklődnek a műszaki vívmányok iránt, hanem igyekeznek azokat birtokukba is venni úgy. hogy zömük, mintegy 80 százalékuk, műszaki pályára készül.

Érdekes példát mond Borsá- nyi Pál elvtárs, az iskolaigazgató:

— Húsz évvel ezelőtt a község fiataljai közül egynek sem volt érettségije. Ma tízen főiskolát végeztek.

Korunk erkölcsi felfogása szerint a katonai uálya iránti megbecsülés, érdeklődés is a

modernség fogalmához tartozik. Ezen a téren sem marasztalhatok e>l a község fiataljai, Sőtl Eddig úgy volt szokásos, hogy évenként egy-egy fiatal választotta hivatásul a katonai pályát, az idén pedig hárman, Miroslav Földi, Hilka István, Duchony László jelentkeztek katonatiszti iskolába. S nemcsak jelentkeztek, hanem sikeres felvételi vizegát tettek.

— Téved azonban, aki úgy gondolja, hogy a fiatalok modern felfogása, modernsége csak úgy magától alakult ki

— figyelmeztet Nagy László elvtárs, a hnb elnöke, — megküzdöttünk érte, és mi tagadás, nincs vége ennek a küzdelemnek.

Magyaráznia sem kell, értjük: a fiatalok nevelésével,

irányításával foglalkozó Idősebbek, a közéleti tisztségviselők, a pedagógusok, a haladó szellemű lakosok küzdelméről szól. Azokról, akik társadalmi munkával felépítették a község modern létesítményeit, akik kellő tapintattal felkeltették a fiatalok érdeklődését az új iránt, akik szívesen, megértéssel fáradoznak a közélet, a sportélet, a népművelés terén azért, hogy a fiatalok necsak modernkedjenek, hanem valóban korszerű életmódot folytassanak.

Ennek a küzdelemnek irányt, szervezett formát a helyi párt- szervezet ad. Elnöke Kilácskó Ignác elvtárs. A tagok száma 22. Másfél száz fiatalhoz viszonyítva aránylag kis létszámú a pártszervezet.

— Mi, kommunisták sohasem a tagok száma szerint ítéljük meg az erőviszonyokat. Veteránjaink megmondhatják, hogy ha kevesen voltak is, milyen erővel hatottak annak ideién.

Nos, a pártelnök, de a szervezet többi tagja is jól érvényesíti a veteránok politikai tapasztalatát. Külön bizottságot szerveztek a kommunisták soraiból, melynek feladata az ifjúság problémáival, kérdéseivel foglalkozni. Mind a négy ifjúsági szervezet tevékenységét figyelemmel kísérik, vezetőikkel megbeszélik a teendőket, segítik őket, tanácsot adnak nekik. A bizottság tagjai pedig időnként számot adnak tevékenységükről a pártszervezet legfőbb fórumának a taggyűlésnek.

— A mi szervezetünk számára fontos ügy a fiatalok ügye

— mondja, — nagyon fontos, jövőt meghatározó oolitikaí ügv.

És ezzel meg is magyarázta, hoey miért modernek a község fiataljai.

HAJDÚ andkAs