Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-29 / 101. szám, vasárnap

BEFEJEZŐDÖTT A SZOVJET—FRANCIA CSOCSTALALKOZÖ Az együttműködés új programja Aláírták a tíz évre szóló sokoldalú együttműködés okmányait # Leonyid Brezsnyev franciaországi meghívást fogadott el (CSTK) — A Kremlben teg­nap befejeződtek a tárgyalások Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségéneik elnöke és Valéry Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök 'kö­zött. A megbeszéléseken jelen volt a két ország tárgyalókül­döttségének többi tagja is. A kölcsönös megértés és ba­rátság légkörében lezajlott tár­gyalások során mindkét állam­férfi véleményt cserélt a leg­időszerűbb nemzetiközi, űs a két országot érintő kérdésekről. Fő figyelmüket az európai helyzet megvitatásának szentel­ték. Leonyid Brezsnyev és Va­léry Giscard d'Estaing hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió és Franciaország továbbra is az eurépai biztonság megszilárdí­tására és a nemzetközi feszült­ség enyhítésének megszilárdí­tására törekednek valamennyi világrészen. Ezzel kapcsolatban ismét hangsúlyozták a helsinki európai biztonsági és együtt­működési konferencia Záróok­mányának történelmi jelentősé­gét és annak szükségességét, hogy valamennyi részt vevő or­szág következetesen valósítsa meg az elfogadott elveket, A tárgyalások során megvi­tatták a világ egyéb térségei­ben kialakult helyzetet is. Mindkét fél kifejezte elhatáro­zását, hogy továbbra is aktívan törekednek majd a problémák megoldására, a feszültséggó­cokban a békés helyzet vissza­állítására és új válságok elhá­rítására. Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d'Estaing a hivatalos megbeszélések befejeztével teg­Az ENSZ főtitkára vietnami körúton (CSTK) — Pham Van Dong vietnaimi miniszterelnök tegnap fogadta Kurt Waldheim ENSZ­főtitkárt, s ebből az alkalom­ból köszönetet mondott az ENSZ nemzetközi szervezetei­nek azért az értékes segítsé­gért, amelyet az ország gazda­sági és kulturális fellendítésé­ben nyújtanak a vietnami nép­nek. Az ENSZ-főtitkár tegnap ugyancsak találkozott Nguyen Duy Trinh vietnami külügymi­niszterrel is. A tárgyalások befejezése után Kurt Waldheim Hanoiból Ho Si Mtnh várasba utazott. In­nen vasárnap repül tovább, a Kínai Népköztársaságba. A japán kormányfő Washingtonba látogat (ÚSTK) — Ohira Maszajosi japán kormányfő hivatalba lé­pése óta első ízben látogat hét­főn az Egyesült Államokba. A jelek szerint washingtoni tár­gyalásai egyáltalán nem lesz­nek könnyűek. Kereskedelmi kapcsolataikban az Egyesült Állaimok hátrányban van Japán­nal szemben — ez tavaly 11,5 milliárd dollárt tett ki, s ezért az USA változtatni akar a hely­zeten. SORBAN A CSKP KÜLDÖTTSÉGÉ AZ NSZK-BAN (CSTK) — A Német Kommu­nista Párt meghívására teg­nap néhány napos látogatásra Düsseldorfba érkezett Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kül­döttsége, amelyet Josef Kemp­ny, a CSKP KB Elnökségének tagja a Központi Bizottság tit­kára vezet. A küldöttséget Gerd Deumlich, az NKP Elnök­ségének tagja, Heinz Schröder, a párt titkára és más hivata­los képviselők fogadták. Az NSZK-ban tett látogatása során a CSKP küldöttsége meg­vitatja a két testvérpárt közti kapcsolatok elmélyítésének le­hetőségét és véleményt cserél­nek egyes bel- és külpolitikai kérdésekről, beleértve a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom tevékenységét. A CSKP KB küldöttsége Düssel­dorfban részt vesz május 1. megünneplésén is. India elutasítja Kína terjeszkedő politikáját is veszélye­(CSTK) — „India nem léte­síthet normális kapcsolatokat Kínával mindaddig, amíg az nem mond le terjeszkedő poli­tikájáról, és nem teremt békés együttélést szomszédaival" — jelentette ki a Dzsanata Párt főtitkára, Madhu Limaja azon az országos szemináriumon, amelyen Kína ázsiai politiká­ját vitatják meg. A továbbiak­ban kijelentette, hogy az in­diai kormány kitartóan és kö­vetkezetesen megvalósítja a jószomszédi kapcsolatokat, de a jelenlegi kínai vezetés nem mutat érdeklődést egy ilyen irányzatért. Kína az egész dél' kelet-ázsiai térséget saját befo­lyása alá akarja vonni. Az ilyen elképzelések azonban nemcsak a békére, hanem a tér­ség stabilitására sek. Az indiai kormányzó párt ve­zető képviselője elítélte Kína vietnami agresszióját is és rá­mutatott arra, hogy a kínai veszély miatt Indiának állan­dóan erősíteni kell gazdasági erejét. A szemináriumon felszólalt a Vietnami Szocialista Köztársa­ság indiai nagykövete is, aki megerősítette, hogy Kína a dél­kelet-ázsiai térséget mindig sa­ját érdekszférájának tekintet­te. Külön szólt a Washington —Tokió—Peking-tengely kiala­kítására vonatkozó erőfeszíté­sekről, amelyet „a nemzeti felszabadítási mozgalom, a de­mokrácia, a szociális haladás veszélyeztetésének tekintett." Május elsejei előkészületek a nagyvilágban MOSZKVA — A szovjet fő­város már napok óta a dolgo­zók ünnepére való előkészüle­tek jegyében él. Az utcákat falragaszok, jelszavak és transzparensek díszítik. A Gor­kij sugárúton hatalmas utcai hőmérők 20 fokos meleget mu­tatnak, mintegy jelezve azt, hogy ha késve is, de mégis megérkezett az idei tavasz Moszkvába. A külföldi tu­risták hosszú sorban állnak a Lenin-mauzóleum előtt, kattog­tatják fényképezőgépeiket. A GUM áruház és a múzeum épü­letein hatalmas plakátokon, paneleken mutatják be a mun­kásmozgalom --vezető személyi­ségeit, valamint a május else­jei jelszavakat. Az üzemekben az utolsó simításokat végzik az allegorikus kocsikon. A moszkvai dolgozók legnagyobb ajándéka természetesen köte­lezettségvállalásaik teljesítése lesz. BUDAPEST — Ünnepi díszbe öltözött a magyar főváros is, a jelszavak és a hatalmas transzparensek a proletár in­ternacionalizmust, a Szovjet­unióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő barátságot éltetik. Az idei május elseje alkalmából megemlékeznek ar­ról is, hogy 60 évvel ezelőtt, a Magyar Tanácsköztársaság idején ünnepelhette először a magyar munkásosztály szaba­don a május elsejét. HAVANNA — A központi ün­nepségeket megelőzik az egyes tartományokban a dolgozók nagygyűlései. Ezért a sziget­ország 14 tartományi központ­jában már pénteken sor került a dolgozók május elsejei maní­fesztációjára. Ez alkalomból mindenütt értékelték a 20 év alatt elért népgazdasági ered­ményeket. A forradalom győ­zelme óta hatalmas változáso­kon ment keresztül az ország. A kubaiak tudatosítják, hogy a szocializmus építése terén még igényes feladatok állnak előttük, főleg ami az ország ipari és mezőgazdasági terme­lése hatékonyságának fokozá­sát, az építőipar és a közleke­dés fejlesztését illeti. A köz­ponti ünnepségre Havannában kerül sor. A dísztribünre meg­hívták a 14 tartomány ezer legjobb dolgozóját. HANOI — Az idei május el­sejei ünnepségek a fővárosban és minden kis faluban elvá­laszthatatlanok attól az öröm­től, amejyet a vietnami nép a kínai agresszor feletti győ­zelme váltott ki. Ügy, mint az elmúlt években, Vietnamban most is hármas évfordulóra emlékeznek május elsején: Az amerikai agresszorok felett aratott győzelemre, Dél-Viet­nam felszabadítására és a fran­cia gyarmatosítók uralmának végére. A vietnami nép örö­mét fokozza az, hogy a szom­szédos baráti kambodzsai nép megdöntötte a reakciós Pol Pot —leng Sary-rezsimet. A Viet­nami Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának titkársága felhívja a lakosságot a haza-i fias mozgalom fejlesztésére, erősítésére, amelynek célja, hogy rámutasson a pekingi ve­zetés reakciós lényegére, s egy­ben hangsúlyozza Vietnam né< pének szilárd eltökéltségét, amellyel készen áll hazája vé J delmére. PÁRIZS — A dolgozók de­mokratikus jogainak védelmé* re, a munkanélküliség elleni harcra és a külföldi munká­sokkal való szolidaritásra össz* pontosulnak az idei május el­sejei ünnepségek. A francia fő­városban a hagyományos má­jus elsejei menetre a délutáni órákban kerül sor. BONN — A nyugatnémet fő­városban is a munkanélküli-" ség elleni harc lesz a dolgo* zók egyik legfontosabb jelsza­va. A DGB szakszervezeti szö­vetség Saarbrückenben rendezi meg a központi ünnepségeket, ahol Helmut Schmidt szövet* ségi kancellár és Heinz Oskar Vetter, a DGB elnöke monda­nak ünnepi beszédet. A Német Kommunista Párt a munkás­osztály nemzetközi harci nap­jaként szervezi meg a május elsejei ünnepségeket s az egész NSZK-ban nagy számú akcióra kerül sor e jelszó je­gyében: „A békéért, a lesze* relésért, a társadalmi halad&a sért, a munkára való jogért, a nagytőke és a nemzetközi mo­nopóliumok ellen." Herbert Mies, az NKP elnöke Essenben mond ünnepi beszédet. BRÜSSZEL — A május else­jei menet résztvevői minden bizonnyal azt fogják követelni, hogy az új belga kormány, legalább azt a minimumot igyekezzen megvalósítani, amit a programjában célul tűzött ki.­A többi tökésországhoz hason­lóan, itt is a munkanélküliség az egyik legnagyobb problé­ma. Az idei statisztikai adatok szerint jelenleg 308 000-re te­hető a belga munkanélküliek száma. Várható, hogy a hagyó* mányokhoz hűen a legnagyobb' manifesztációra az ipari köz* pontokban: Charleroiban, Na* murban, Lutychban és Brüsszel* ben került sor. (CSTK) Kommentárunk IRAN ÉS LLBIA elítéli az egyiptomi—izraeli külön-béke­szerződést, az arab népek és a palesztinaiaik elárulásának mi­nősíti és határozottan elutasít­ja, állapítja meg a Dzsallud lí­biai miniszterelnök teheráni lá­togatásáról kiadott nyilatkozat. A TASZSZ jelenti, hogy La Pazban befejeződött a Bolíviai Kommunista Párt IV. kongresz­szusa. 1971 óta ez volt a páít első legális kongresszusa. A FINN KOMMUNISTA PART tegnap nyilatkozatban fordult az NSZK szövetségi gyűléséhez, melyben kéri, hogy a náci bűn­tettek ne évüljenek el. Felhív­ják a szövetségi gyűlés figyel­- mét, hogy tartsa tiszteletben az antifasisztáik követeléseit, és foglalják törvénybe: a náci há­borús bűnök nem évülnek el. R ossz jövendőmondáknak bi­zonyultak azok a hangos­kodók, akik egy hónapja — a francia elnök moszkvai látoga­tásának elhalasztásáról értesül­vén — bonyodalmakat véltek felfedezni a szovjet—francia kapcsolatokban. Hogy mennyire a rosszmájúság szüleményei voltak ezek a minden alapot nélkülöző híresztelések, arra leginkább a tegnap Moszkvá­ban befejeződött csúcsszintű kétoldalú megbeszélések ered­ményei adtak választ. A moszkvai párbeszédet vi­lágszerte fokozott várakozás előzte meg, azonban főleg egyes nyugati lapokban felbuk­kant vélemények nem nélkü­lözték a szélsőségeseket. Az ál­lítólagos „váratlanul felmerült nehézségeikről" értesültek egy­értelműen „problémasimító­nak" állapították be, imíg a ló túlsó oldalára esők úgyszólván „csak rutinjellegűnek" tartot­ták a szovjet—francia megbe­széléseket. De inind a pohárkö­szöntők, mind az elfogadott do­kumentumok, hasonlóan a ta­nácskozások szünetében tett megnyilatkozások, rácáfoltak mindkét nézet túlzásaira. Az elfogadott dokumentu­mokról egyértelműen megálla­píthatjuk, hogy azok tartalma minden előzetes várakozást messzemenően felülmúl. Ahogy azt Giscard elnök hangsúlyoz­ta, nem nyilatkozatot, hanem tízéves együttműködési progra­mot írtak alá. Maga a program újszerű megfogalmazás és egy­úttal forma két különböző tár­sadalmi rendszerű ország együttműködésében. Ez a prog­ram olyan jövőbe mutató irány­tű, amely minden területen, de elsősorban politikai és gazda­sági téren rögzíti a kétoldalú együttműködés várható alaku­lásának menetét. Nem kétsé­ges tehát, hogy Moszkvában újabb vonással gazdagodott a szovjet—francia kapcsolatok történelme, sőt mondhatnánk, hogy a tervszerűség elemét vit­ték be a közös együttműködés­ben. Tehát ismét megerősítet­ték, hogy az enyhülésre való törekvésekben az érdekek egy­beesnek. Persze a részletkér­désekben nyilván nem beszél­hetünk teljes nézetazonosság­ról. A néhány véleménykülönb­ség abból ered, hogy Francia­ország más társadatai rend­szerű ország és láncszeme egy más jellegű szövetségi rend­Sebességváltás irányváltozás nélkül be. Mindez azt a szándékot tükrözi, hogy mindkét fél szük­ségesnek tartja: a hagyományo­san jó viszony a jövőben men­tes legyen az ingadozástól és ennek érdekében valóságos ga­ranciákat rögzítenek a doku­mentumok. Korántsem túlzás tehát, ha a világsajtó a háromnapos ese­ménysorozatot mindvégig „pél­damutató partneri kapcsolat", „bizakodás", „folytonosság", kulcsszavaikkal illette. A ta­nácskozások során Leonyid Brezsnyev is aláhúzta, hogy Moszkvában új szakasz kezdő­dött a kétoldalú szovjet—fran­cia együttműködésben. A fran­cia tárgyalópartner ugyancsak hasonlóképpen vélekedett. Szin­te már hagyományosan mind­két fél hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kapcsolatok mindig is az európai enyhülési folya­mat alappilérei voltaik és közös érdekük, hogy további lépése­ket tegyenek e folyamat vissza­fordíthatatlanná tétele érdeké­szernek. Mint Leonyid Brezs­nyev is hangsúlyozta, Francia­ország vitathatatlan érdemeket szerzett annak idején a helsin­ki konferencia sikeres befeje­zésében. Mégis reálisan lát­nunk kell, hogy a francia ve­zetés tulajdonképpen a nagy­tőkét képviseli, tehát' megnyi­latkozásait egyes kérdésekben döntően az osztályszempont és a monopolista körök elvárásai határozzák meg. Éppen ezért hangsúlyozta Leonyid Brets­nyev, hogy minden (kérdésben lehetséges a megegyezés és a Szovjetunió az eddigi gyakorla­tot követve kész erőfeszítése­ket tenni az eltérő nézetek kö­zelítésére. A csúcstalálkozó jó alkalmat nyújtott arra, hogy áttekintsék a kétoldalú gazdasági kapcso­latok helyzetét és távlatait. Ha a statisztikát hívjuk segítségül, az mindenképpen dinamikus fejlődésről tanúskodik, hiszen tavaly 1977-hez viszonyítva 5,2 százalékkal bővült a kölcsönös kereskedelem. Nem a lendület­tel van baj tehát, sóikkal in­kább az export-import szerke­zeti összetételével. Moszkvában ugyan jelentős eredménynek tekintik, hogy a kétoldalú for­galom tavaly 1,8 milliárd ru­belre emelkedett, viszont ez a számadat kissé csalóka, hiszen ezen belül a szovjet export épp­hogycsak emelkedett, míg a francia kivitel ugrásszerűen megnőtt. A szovjet fél szerint a jövőben arra kell törekedni, hogy ezt az aránytalanul nagy 200 millió rubeles francia aktí­vumot fokozatosan ki kell egyenlíteni. Mint a tárgyalások során is hangsúlyozták, a Szov­jetunió tud versenyképes áru­kat szállítani, viszont fennáll­nak még olyan korlátozó, főleg vámjellegű intézkedések, ame­lyek megnehezítik a szovjet áruik bejutását a francia pia­cokra. Az 1990-ig szóló prog­ram gazdasági vonatkozású ré­sze több olyan intézkedést tar­talmaz, amely e téren kedvező a Szovjetunió szempontjából. A moszkvai találkozó tehát új le­hetőségeket kínál az együtt­működésben. A tizedik jubileu­mi csúcstalálkozó eredményeit, távlatait egy • Pompidou-idézet módosításával foglalhatjuk leg­inkább össze. Az egykori el­nök a picundai találkozón ki­jelentette: „De Gaulle ösvényt vágott és ezt mi autóúttá épí­tettük". Kölcsönvéve ezt a ha­sonlatot, a mostani eredménye­ket így összegezhetjük: Moszk­vában az autóutat gyors, több irányú autosztrádává építették. P. VONYIK ERZSÉBET 1979. IV. 29. nap a Kremlben aláírták a Szovjetunió és Franciaország közti együttműködés tovább­fejlesztésének programját a béke és az enyhülés érdeké­ben. A két állaimférfi a továb­biakban ugyancsak kézjegyével látta el a szovjet—francia gaz­dasági, ipari és műszaki együtt­működés 1980—1990-ig terjedő programját, illetve az 1980— 85-ös évekre szóló gazdasági és műszaki együttműködést rögzí­tő okmányokat. A francia köztársasági elnök moszkvai látogatása során egyezményt írtak alá az orosz, illetve a francia nyelv tanítá­sáról is a két országban. Ezen­kívül egyezmény született a két ország közti korábbi gaz­dasági, műszaki és ipari együtt­működési megállapodás meg­hosszabbításáról. A szovjet—francia csúcsta­lálkozóról kiadott közlemény a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a megbeszéléseket a szí­vélyesség, a kölcsönös megál­lapodásra való törekvés és a kapcsolatok elmélyítését szor­galmazó hozzáállás jellemezte. A sokoldalú együttműködés gyakorlati megvalósítása végett a szovjet fél javasolta, hogy a közeljövőben francia űrhajós is csatlakozzék a szovjet űrkuta­tási program megvalósításához. A francia fél köszönetét fejez­te ki ezért a javaslatért és ígéretet tett, hogy megvizsgál­ják a javaslat megvalósításá­nak lehetőségeit. Valéry Giscard d'Estaing hi­vatalos franciaországi látoga­tásra hívta meg Leonyid Brezs­nyevet, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom