Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-27 / 99. szám, péntek

Hogyan tovább? Egyesítették a szolgáltató vállalatok irányítását A lakossági szolgáltatások az utóbbi időben egyre inkább a figyelem középpontjába kerül' nek. A szolgáltatások a lakos­ság életszínvonalának állandó emelkedését befolyásoló ténye­zők közé tartoznak. A CSKP XV. kongresszusa és a Közpon­ti Bizottság 7. ülése határoza­tainak megfelelően járásunk­ban konkrét intézkedéseket fo­ganatosítottunk a szolgáltatá­sok fejlesztésére. Járásunk szolgáltató vállalatainak jelen­legi szervezeti struktúrája Í979. január 1-én lépett életbe, ami­kor a Központi Bizottság 7. ülésének indítványa alapján az eddigi 4 szolgáltató vállalat — a tőketerebesi (Trebišov), a se- Covcei, a királyhelmeci (Krá- íovský Chlmec) és a nagyka- posi (Vefké Kapušany) —, va­lamint az öt lakásgazdálkodási vállalat — a tőketerebesi, a sečovcei, a királyhelmeci, a nagykaposi és az ágcsernyői (Čierna nad Tisou) — egy já­rási szolgáltató vállalatban és Járási lakásgazdálkodási válla latban egyesült, tőketerebesi székhellyel. Tanácskozással kezdték az évet Dolgozóinknak tehát az év eleji első munkaértekezletükön sok komoly feladatot kellett megtárgyalniuk. Az alapgon­dolatot így jellemezhetnénk: hogyan tovább az új feltételek közepette, hogy a lakossági szolgáltatások színvonala egy­re emelkedjen. A közös tanács­kozás a figyelmet azoknak a fő hiányosságoknak a kiküszö­bölésére irányította, amelyek eddig fékezőén hatnak a szol­gáltatások fejlődésére. PL a polgárok Indokolt követelései a szolgáltatások színvonalát, a szolgáltatók rugalmasságát, a szállítási határidők gyakori meg nem tartását illetően. Ez azt követeli, hogy az új válla­latok az alapoktól kezdve meg változtassák a munkához való hozzáállást, a lehetőségekhez mérten mielőbb eltávolítsák az eddigi fogyatékosságokat. El­sőrendű feladat, hogy az irá­nyítói munkából kizárják az alibizmust, a formalizmust és ti felelősség átruházását. Szük­séges, hogy az irányító dolgo­zók konkrétan oldják meg a termelési problémákat, az adott feladatokkal egyidejűleg. Üj részlegek, új termékek Az összevonás lehetővé leszí az igényesebb beruházási ak­ciók lebonyolítását, s a szol gáltatások ésszerűsítését és ha­tékonyabbá tételét. A helyi gazdálkodási üzemek aránylag sikeresen oldják meg a szolgáltatások fejlesztését és azoknak a lakosság igényeihez való közelítését. A Központi Bi­zottság 7. ülése óta eltelt idő­szakban a szolgáltatások ská­lája Tőketerebesen esernyőja- vitással, szerszámélesítéssel, kulcskészítéssel, továbbá fodrá­szattal és tévéjavítóval, sző­nyegporolással bővült. Király* helmecen pedikűrrel, műanyag­padló-ragasztással, Nagykapo- son ablakszigetelési munkála­tok végzésével és további fod- rászüzlettel egészült ki. Ag- csernyőn is újabb szolgáltató- részlegeket nyitottunk: női sza­bóságot, fényképészetet, gyors­tisztítót és virágüzletet. A szol­gáltatások vidéken is — főleg a központi községekben — bő­vültek: Michaíanyban, Borsiban (Borsa) és Parchovanyban női szabóság, Borsiban és Cejkov- ban televízió javító nyílt. Em­lítésre méltó, hogy a falvakban teljes mértékben gondoskodunk a hűtőszekrények, részben a tévékészülékek javításáról, va­lamint a villamos tűzhelyek bekötéséről s az automata mo­sógépek beszereléséről és javí­tásáról. A termékek skáláját — ter­mékfelújítással — négyféle fa­készítmény gyártásával és hat­féle textiltermékkel bővítettük, a királyhelmeci járási ipari vállalat pedig alumíniumkere­tes ajtók gyártását kezdte meg. Ezt a sikeres irányvonalat a termékfelújítás és a szolgálta­tások bővítése terén 1979-ben folytatjuk: megkezdjük a tála- lóasztalok, konyhabútorok és gyermekruházati cikkek gyár­tását. Az utóbbival a nemzet­közi gyermekévet szeretnénk köszönteni. A szolgáltatások hálózatát Tőketerebesen sport­szerek javításával, kötödével és gázfogyasztók javításával, Sečovcében saját textiltermé­keink mintaüzletével, Zemp­línska Teplicán fodrászattal és temetkezési kellékek üzletével, Michaíanyban ugyancsak az utóbbi üzlettel és virágbolttal gazdagítjuk. A szolgáltatások gyorsasága és minősége jelentős mértékben függ a pótalkatrészek mennyi­ségétől és minőségétől. Az au­tóalkatrészek és a tartós fo­gyasztási cikkek pótalkatré­szeinek hiánya gyakran vált ki elégedetlenséget a megrendel lök körében, mert ezáltal hosz- szabbodik a szállítási határidő A megrendelők ezért gyakran saját maguk — ismeretségeik révén — próbálják a hiányzó alkatrészeket megszerezni. A pótalkatrészek és a szükséges anyagok hiányának megszünte­tése felelősségteljesebb hozzá­állást és ésszerűbb eloszlást követel a termelőktől is. Egyút­tal azonban a szolgáltató vál­lalatoknak is gazdaságosabban és hatékonyabban kell bánniuk u rendelkezésükre álló anya­gokkal és alkatrészekkel. A munkaerő-utánpótlásra is gondolnak A munkát befolyásoló hiá­nyosságok egyike a dolgozók és az utánpótlás nem megfelelő politikai, szakmai nevelése. A helyzet e téren az intézkedések ellenére sem alakult kedvező­en. Nincsenek kihasználva a le­hetőségeink. Az utánpótláskép­zés individuális formáit foko­zatosan a csoportos képzésnek kell felváltania. A fodrász- és televízió javító-tanulók esetében ezt már az idén meg kell va­lósítani. Javítani kell a dolgo­zók körében végzett tömegpo­litikai munkát is. Vállalatainkban a dolgozók kezdeményezése és kötelezett­ségvállalásai a tervfeladatok teljesítésére, az anyag- és ener- giatakarékosságra irányulnak. A kötelezettségvállalási moz­galomba és a szocialista mun­kaversenybe a dolgozók 88 szá­zaléka kapcsolódik be. Dolgo­zóink 1979-ben 198 egyéni és 90 kollektív kötelezettségválla­lást tettek 926 000 korona ér­tékben; A szocialista munkabri­gád címért 51 kollektíva ver­senyez; 24 kollektíva már a bronz, 3 pedig az ezüst fokozat tulajdonosa. E pozitív eredmények elle­nére sem lehetünk elégedettek a dolgozók munkakezdeménye- tése formáinak kihasználásá­val és mértékével, mert az je­lentősen elmarad más járások központilag irányított vállala­tai, sőt helyi gazdálkodási üze­mei eredményeitől is. Vállala­taink dolgozóinak a figyelmü­ket főleg a szolgáltatások be­ruházási költségeinek csökken­tésére, az energia- és tüzelő­anyag-gazdálkodásra, az irá­nyítói munka tökéletesítésére kell összpontosítaniuk, minde­nekelőtt az újító- és ésszerűsí­tő mozgalom útján. Reméljük, hogy a jelenlegi problémák gyors kiküszöbölé­sével 1980-ig sikerül a szolgál­tatások mennyiségét 35,5 szá­zalékkal növelnünk, s a szín­vonal emelésévei és a helyi gazdálkodási üzemek szolgálta­tó részlegeinek bővítésével fo­kozhatjuk a lakosság elége­dettségét, igényeik kielégítését. MICHAL MNAHUNÍÍÄK, a Tőketerebesi Jnb alelnöke Kommentáljuk Űj belkereskedelmi tör vén y készül Belkereskedelmünk helyzete nem engedi meg, hogy por lepj;* be Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­sága csaknem két évvel ezelőtt, 1977 májusában megtartott 7. i/Iésének határozatait. Ezek ugyanis a helyzet, a tapasz­talatok, az elemzések és nem utolsósorban a közérdekű be­jelentések alapján nemcsak az eredményeket összegezték életünknek ezen a rendkívül fontos területén, hanem bírá­ló éllel rámutattak a fogyatékosságokra is, és hosszabb táv­ra kijelölték a tennivalókat. Életszínvonalunk fokmérőinek egyike, hogy a belkeres­kedelmi forgalom az elmúlt két évtizedben csaknem hat­szorosára növekedett. Ezzel a rohamos fejlődéssel azonban nem mindenütt és nem mindenben tartott lépést a színvo­nal. Szocialista társadalmunk igényei ugyanis még gyor­sabb ütemben követelik a többet és főleg a jobbat. S jólle­het a kereskedelem sok vonatkozásban — néha mostoha körülmények között is — valóban elismerést érdemlő ered­ményeket mutathat fel nemcsak a választék bővülésében, har.em az eladás kulturáltságában is, de vannak még hi­bák és hiányosságok, amelyeket lakosságunk joggal kifo­gásol Mi az alapvető teendő, hogy ez másképp legyen? Erre a kérdésre az illetékes politikai és gazdaságirányító szer­vek azt a választ adták, hogy rendezni kell elsősorban bel­kereskedelmünk jogi alapját. Végeredményben tény az, hogy a hatályos jogszabályok, minden nivellálás ellenére, a gyakorlatban ma már hézagosaknak bizonyulnak. Szükségessé vált az új, komplex belkereskedelmi törvény kidolgozása, bár érvényüket nem veszítik el főleg a gaz­dasági, illetve a polgárjogi törvénykönyvnek a belkereske­delemre vonatkozó jogszabályai sem. Az új belkereskedelmi törvény koncepciója nagy vonalaiban készen van. Az SZSZK Belkereskedelmi Minisztériumának tájékoztatása szerint magába foglalja a következő kulcsfontosságú kér­déseket: a belkereskedelem helyzete és szerepe, a keres­kedelempolitika elvei, eszközei és fő feladatai, e terület minisztériumok és más államigazgatási szervek általi irá­nyításának módja, valamint ezeknek a szerveknek a hatás­köre, a fogyasztói érdekek védelmének rendszere és sze­repe a belkereskedelmi értékesítés néhány kérdése, példá­ul a szocialista szervezetek kiskereskedelmi hálózatban eszközöli vásárlásainak módja; a kereskedelmi tevékeny­ség fölötti felügyelet, beleértve a bírságolást is. Mindez kétségtelenül hozzájárul majd a kereskedelem munkájának további tökéletesítéséhez, amit a fogyasztó csak örömmel nyugtázhat. Ezt az elvárt és szükséges gya­korlati hatást tetézni fogja, hogy az új jogi elrendezés nem terheli meg az állami költségvetést és nem teszi szükséges­sé a kereskedelemben dolgozók számának növelését sem. Kz jó dolog, s ha valamit kifogásolhatunk, akkor talán csak azt, hogy a belkereskedelmi törvény előreláthatólag 19K1 elején lép hatályba. Sok jel viszont arra utal, hogy ezt a lépést indokolt lett volna már korábban megtennünk. GALY IVÁN ORVOSI TANÁCSADÓ A fekély betegség Prágában az Élelmiszeripari és Mély hűtéstechnikai Kutatóintézet dolgozói olyan mezőgazdasági gyártásvonalak fejlesztésével és építésével foglalkoznak, amelyek megoldják a répaszeletek és egyéb növényi eredetű szárazanyagok takarmányozásra való fel- használását. A takarmányfeldolgozáshoz, -szemcsésítéshez és hű­téshez állami feladat keretében a jövőben olyan vonalakat építe­nek, amelyek kapacitása óránként 5 tonna lesz. Képünkön: Karéi Duffek mérnök, a mechanikus gyártásvonalak osztályvezetője el­lenőrzi a szemcsés anyagok mintáit (Felvétel: ČSTK — J. Vrabec) Már maga a gyomor- és nyombél-fekélybetegség elne­vezése is jellemzi a kórt. A fekély, amely többnyire csak a nyálkahártya károsodását je­lenti (de a .gyomor és a nyom- bél falába mélyebbre is beha­tolhat), a betegségnek csak egyik, ámbár alapvető tünete. A betegség többi tünete gyakor­latilag az egész szervezetet érinti. Ma megbízhatóan több okot ismerünk, amelyek köz­vetlenül vagy közvetve előidéz­hetik, vagy legalább hozzájá­rulhatnak a fekélybetegség ke­letkezéséhez. Alapvető oknak általában a gyomorsav-túltengést tartják, amely megbonthatja a gyomor vagy a nyombél nyálkahártyá­jának épségét. További ok a nyálkahártya csökkent ellenál- 1 óképessége, annak következté­ben, hogy nem védi eléggé a gyomornyák vagy a nyombél­ben csökkent lúgos nedv meny- nyisége. A nyálkahártya ellen­állóképessége a rossz vérellá­tás miatt is Csökkenhet. Azok közé a tényezők közé, amelyek megváltoztatják a gyomorban az emésztési folya­matokat, azáltal, hogy gyomor­sav-túltengést idéznek elő, vagy csökkentik a nyálkahár­tya ellenállóképességét, sorol­juk elsősorban az elégtelen és helytelen táplálkozást, a ren­detlen életmódot, a rossz szo­kásokat (alkoholizmus, kávé- fogyasztás) és némely gyógy­szer használatát (különféle fej­fájás, reuma elleni porokat), amelyek nagyobb vagy liosz- szabb adagolásnál a tápcsa­torna nyálkahártyáját károsít­ják. A dohányzás nem vezet fokozott gyomorsavkiválasz- táshoz, hanem a gyomor nyál­kahártyáját táplálékkal ellátó erek görcsét okozza, aminek következtében romlik a nyál­kahártya táplálása és ellenál­lókénessége a károsodással szemben. Nem szabad figyel­men kívül hagyni az egyes sze­mélyek született hajlamosságát sem a fekélybetegségre. A betegség közvetlen előidé­ző oka lehet a váratlan lelki megpróbáltatás, az ún. pszichés stressz vagy a szervezet hosz- szabb ideig tartó túlterhelése, ami a szervezet legmagasabb irányító szerve — az agykéreg kimerüléséhez vezet. Az orvosi .gyakorlat elegendő meggyőző példát nyújt a központi ideg- rendszer zavarainak jelentősé­géről a fekélybetegség fejlődé­sét és keletkezését illetően. Már hosszabb ideje nyilvánva­ló, hogy ez a betegség sokkal gyakoribb bizonyos foglalko­zást végző egyéneknél. Olya­noknál, akik munkája pontos­ságot, feszült figyelmet, nagy felelősséget követel, ami foko­zott mértékben terheli és kime­ríti az idegrendszert. Az említett tényezők leggyak­rabban további kedvezőtlen kö­rülményekkel társulnak, ame­lyek az idegrendszert huzamo­sabban terhelik, elégséges pi­henés és nyugodt alvás nélkül. Példaképpen említhetjük a hosszabb túlórázást, a másodál­lásokat, a gyakran késő éjsza­kai órákba nyúló, hosszan tar­tó, intenzív munkát, az elégte­len alvást. A központi idegrendszerre károsan hatnak a rendezetlen családi viszonyok, valamint a munkahelyi problémák. Az el­mondottakból nyilvánvaló, hogy sok, a fekélybetegséghez vezető körülményt gyakran magunk idézünk elő. Ä legje­lentősebb tényező, amely jól hat a betegség megelőzésére, az ésszerű táplálkozás. Nemcsak az étel mennyisége és összeté­tele hat, hanem a rendszeres étkezés is. Az egyes étkezések közötti időtartamnak három­négy órának kellene lennie, ez felel meg a legjobban az emésztés mechanizmusának. Továbbá jelentős szerepet ját­szik a károsan ható tényezők korlátozása vagy teljes kiikta­tása — főleg az éhgyomorra fogyasztott szeszes ital, né­mely orvosság, mint az acilpi- rin, a koffein és hasonló anya­gok, amelyek a gyomrot a só­sav túlzott kiválasztására in­gerük. Részleges védőhatása lehet a kávéhoz adott tejnek vagy tejszínhabnak, a kávé után elfogyasztott lúgos ásványvíz­nek. Nyilvánvalóan legfontosabb az egészséges életmód, a mun­ka és a pihenés rendszeres vál­takozása, a természetben való gyakori tartózkodás, a megfe­lelő testmozgás, az elegendő és nyugodt alvás. A kezelés elsősorban a be­tegség teljes kifejlődésének és ismétlődésének meggátolására és a súlyos szövődmények megelőzésére irányul. Azért mondjuk, hogy a kezelésnek komplexnek kell lennie, azaz minden okot és ártalmas kö­rülményt érintenie kell, amely a fekélybetegség kialakulását és fejlődését előidézi. A keze­lés fő elve az aktív szakaszban a legnagyobb testi és lelki nyu­galom. A kezelés további fel­tétlen velejárója a nem izgató, könnyű diéta. Energiai értéké­ben és biológiai összetételében legyen teljes érték, vitamin- dús, ásványokban gazdag. Na­gyon fontos a rendszeres étke­zés. Eleinte jobb kisebb menv- nyiségben, gyakrabban étkezni. Az éjjel jelentkező fájdalmak­kor ajánlatos inni egy pohár tejet, vagy elfogyasztani egy pár darab kekszet. Ha koráb­ban vacsoráztunk, jó még az alvás előtt valami könnyűi fo­gyasztani. A savanyú és savat képző ételeket és italokat át­menetileg teljesen kiiktatjuk étrendünkből. Gyógyszerekből olyan készít­ményeket alkalmazunk, ame­lyek egyrészt csökkentik a gyomor sósavtermelését, más­részt közömbösítik a már kivá lasztott sósavat. Tekintettel a neurózisra, a kezelést -nyugta- tokkal egészítjük ki és igyek­szünk fokozatosan rendezni a beteg életmód’Ht. Dr. IGG KAJABA CSc. 1979 IV. 27. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom