Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-04 / 80. szám, szerda

Végső búesú Vincenc Beneš nemzeti művésztől Peking mór régen felrúgta a szerződést (ČSTK) — Végső búcsút vet­tek tegnap Prágában a Művé­szek Házának DvoMk-termében a március 27-én 96 éves korá­ban elhunyt Vincenc Beneš nemzeti művésztől, a Köztársa­sági Érdemrend tulajdonosától, a ikiváló festőművésztől és gra­fikustól, a modern cseh 'kép­zőművészet egyik alapítójától. A gyászszertartáson az el­hunyt családtagjain és barátain Ikívül részt vettek: Miroslav Müller, a CSKP KB osztályve­zetője, Milan Klusák cseh kul­turális miniszter, Josef Male- jovský nemzeti művész, a Cseh­szlovákiai Képzőművészek Szö­vetségének elnöke, továbbá a Művészet, a Kultúra és a Társa­dalmi Szervezetek Dolgozói Szakszervezete Központi Bizott­ságának képviselői, valamint (Folytatás az 1. oldalrólf anyagi és a szociális-ökonómiai feltételek. A szakmunkásképző iskolákban természetesen kom­munista nevelés folyik majd. Ez azt jelenti, hogy a tanterveket úgy kell elkészíteni, hogy az egész fiatal nemzedék elsajá­títsa a marxizmus—leninizmus és a tudományos szocializmus alapjait, hogy a fiatalokat osz­tályöntudatra, szocialista meg­győződésre, szocialista hazafi- ságra és Internacionalista gon­dolkodásmódra neveljék, kom­munista munkaviszonyra és szo­cialista emberi kapcsolatokra vezessék őket. Vondruška elvtárs végezetül köszönetét mondott a Cseh Nemzeti Tanácsnak azért a fi­gyelemért, amelyet törvényho­zó munkájával a fiatal nemze­dék nevelésének, ezen belül a szakmunkásképzésnek szentel. Biztosította a jelenlevőket ar­ról, hogy a Cseh Oktatási Mi­nisztérium mindent megtesz azért, hogy az e téren végzett munka sikeres legyen és az igényes feladatokat teljesítsék. A beszámolót követően Marie Smolíková képviselő tudósítói jelentést terjesztett elő. Rövi­den értékelte a csehországi szo­cialista közoktatás fejlődését az elmúlt harminc évben, majd behatóan foglalkozott a szak­munkásképzés egyes problémái­val. Ezután Emílián Hamerník, cseh munkaügyi és szociális miniszter szólalt fel. Hangsú­lyozta: az egész oktatásnak és a szakmunkásképzésnek az a küldetése, hogy társadalmunk számára olyan osztályöntuda­tos, eszmeileg fejlett és szak­mailag rátermett munkásokat neveljen, akik el tudják sajátí­tani a legújabb technikát, a progresszív munka- és termelé­si eljárásokat. Jaroslav Prokopec, cseh igaz­ságügyi miniszter ezt követően a szocialista társadalomban a gyermekekről és a fiatalokról való gondoskodásával foglalko­zott. Értékelte az ifjúság egész­ségügyi ellátásnak helyzetét. Felvételi vizsgák (ČSTK) — Szlovákia-szerte tegnap és ma tettek, illetve tesznek felvételi vizsgát az alapiskolák nyolcadik és kilen­cedik osztályainak tanulói, akik gimnáziumban, szakközépisko­lában és érettségivel végződő szakmunkásképző intézetben folytatják tanulmányaikat. A munka mellett továbbtanulók május 21—25 között fognak felvételizni. A társadalmi érdeknek meg­felelően a középiskolák három típusa közül a jövő tanévben is a szakmunkásképző iskolák tanulói részesülnek a legna­gyobb gondoskodásban. Az új oktatási tervezet értelmében a következő években tovább bő­vül a szakmunkásképzők háló­zata. Az SZSZK Oktatási Mi­nisztériuma a következő tanév­ben ötvenezer tanuló számára teszi lehetővé, hogy ebben az iskolatípusban folytassa tanul­mányait. A legtöbben gép-, vegy-, fa-, építő- és közszük­ségleti ipari szakmákat tanul­hatnak. Szlovákiában a jövő tanév­ben 14 300 fiatal tanulhat to­vább gimnáziumban, több mint 23 ezren pedig szakközépisko­lában folytathatják tanulmá­nyaikat. politikai, kulturális és közéle­tünk más személyiségei. Az elhunyt ravatalánál a Csehszlovákiai Képző művészek Szövetségének tagjai és a prá­gai művészeti főiskolák vezető tisztségviselői álltak díszőrsé­get. A koszorúk és virágcsok­rok között ott volt Gustáv Hú­súknak, a CSKP KB főtitkárá­nak, köztársaságunk elnöké­nek, a szövetségi kormánynak és a Cseh Kulturális Miniszté­riumnak a koszorúja. A CSKP Központi Bizottsága, a szövetségi és a cseh kormány nevében az elhunytat Milan Klusák cseh kulturális minisz­ter búcsúztatta. A Csehszlová­kiai Képzőművészek Szövetségé­nek képviseletében Jozef Male- jovský nemzeti művész mondott gyászbeszédet. A vita után a képviselők egyhangúlag határozati javas­latot hagytak jóvá a cseh kor­mánynak a szakmunkásképzés helyzetéről szóló jelentésével kapcsolatban. A határozat egyebek között megállapítja, hogy a minisz­tériumoknak, a többi központi államigazgatási szervnek, a nemzeti bizottságoknak, a ter­melési-gazdasági egységeknek, a vállalatoknak és a szövetke­zeti szervezeteknek töreked­niük kell a szakmunkásképzés terén dolgozó pedagógusok, szakoktatók és nevelők politi­kai és szakképzettségének fo­kozására, törődniük kell azzal, hogy a szakmunkásképző isko­lákat jól felszereljék tansze­rekkel és műszaki segédeszkö­zökkel, valamint azzal, hogy megtartsák az előírt tantervet. A Cseh Nemzeti Tanács El­nökségének az elmúlt időszak­ban kifejtett tevékenységről szóló jelentés megvitatásával a CSNT 11. ülése befejeződött. Tanácskozik a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsa (ČSTK) — Bratislavában teg­nap délután megkezdődött a Szakszervezetek Szlovákiai Ta­nácsának kétnapos plenáris ülése, amelyen részt vesz Vla­dimír Marik, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára is. A tanácskozás bevezető ré­szében Ladislav Abrahám, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZSZT elnöke hangsúlyozta, hogy az eddigieknél követke­zetesebben kell foglalkozni a f og ya ték o ssá g o k k ik ü s z ö b ö lé sé - vei a szakszervezeti munkában, hatékonyabban kell érvényre juttatni a termelés hatékonysá­ga fokozásának, a munka mi­nősége javításának módszerét. Megemlítette, hogy az idei évi terv teljesítésére irányuló tö­rekvés mellett valamennyi szakágazat vállalataiban és üzemeiben főleg a gyártmányok jó minőségére kell összpontosí­tani a törekvést. Emellett biz­tosítani kell a termelés maxi­mális hatékonyságát. A legna­gyobb figyelmet az exportfel­adatok teljesítésének, a mun­katermelékenység növelésének, a tüzelőanyaggal és az ener­giával való takarékosságnak, a nyersanyag- és anyagfogyasz­tás csökkentésének kell szen­telni. Marta Ludrovská, a Szakszer­vezetek Szlovákiai Tanácsának titkára adta elő a szakszerve­zet gazdasági feladatairól szóló jelentést. Felhívta a szakszer­vezeti szervek és szervezetek figyelmét az idei évi gazdasági feladatok teljesítésére, vala­mint a 6. ötéves tervidőszak utolsó évi feladatai teljesítésé­nek tökéletes előkészítésére. Ludrovská elvtársnő a továb­biakban a dolgozókról való gondoskodás feladataival fog­lalkozott. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a 6. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítése és a fel­tételek megteremtése a népgaz­daság további fejlesztésére le­hetővé teszi a CSKP szociális programjának megvalósítását, dolgozóink szociális biztonság- érzetének megerősítését. A Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsa ma vitával folytatja tanácskozását. Befejeződött az Olasz KP XV. kongresszusa (ČSTK) — Rómában Enrico Berlinguer főtitkár zárszavával befejeződött az Olasz Kommu­nista Párt XV. kongresszusa. A főtitkár beszédének nagy ré­szében Olaszország belpolitikai helyzetével foglalkozott, amely különösen bonyolulttá vált az­után, hogy feloszlatták a par­lamentet és időelőtti parlamen­ti választásokat írtak ki. A vitában felszólalók megál­lapították, hogy az OKP felké­szül a kemény társadalmi harc­ra, hogy megvalósíthassa cél­kitűzéseit: a demokratikus nemzeti egységkormányt és a szocializmus irányába haladó társadalmi megújítást. A kongresszuson a CSKP kül­döttsége is részt vett, amelyet Jan Fojlík, a CSKP KB titkára vezetett. Új kormány Belgiumban (ČSTK) — Wilfried Martens, az új belga miniszterelnök ked­den nyilvánosságra hozta 25 tagú kormányának névsorát. Az új kormány hadügyminisz­tere a kereszténydemokrata Paul van den Boeynants, gaz­dasági miniszter a szocialista párti Willy Claes lett, aki egy­ben miniszterelnök-helyettes is. A külügyminiszteri tisztségbe Henri Simonét szocialista pár­ti képviselőt nevezték ki, a bel­ügyminisztérium vezetésével pedig a kereszténydemokrata Georges Gremmet bízták meg. FRANZ MUHRI választási beszéde (ČSTK) — Tegnap, délután választási beszédet mondott Bécs Mariahilf és Neubau vá­rosnegyedében Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke, aki a párt egyik jelölt­je a májusi parlamenti válasz­tásokon. Franz Muhri rámuta­tott a lakásbérletekről szóló törvénynek arra az asszociális paragrafusára, amely lehetővé teszi a háztulajdonosok számá­ra, hogy korlátlanul emelhes­sék a lakbéreket. Elítélte a kis jövedelmű polgárok számára folyó úin. szociális lakásépít­kezés területén mutatkozó fo­gyatékosságokat. Ismertette az Osztrák Kommunista Párt vá­lasztási programját. Ezzel a lépéssel, állapítja meg a nyilatkozat, befejeződött a ka­pituláció és az árulás útja, amely Szadatnafc a megszállt Jeruzsálemben tett látogatásá­val kezdődött, és a Camp Da- vid-i megállapodások aláírásá­val folytatódott. A békeszerződés Egyiptom függetlenségének és nemzeti szuverenitásának komoly meg­sértése. Lehetővé teszi az iz­raeli megszállást az egyiptomi területek egy részén, lehetet­lenné teszi Egyiptom valódi fennhatóságát a Sínai-félszige- ten, korlátozza Egyiptom sza­badságát az arab országokkal való kapcsolataiban, és leala­csonyító feltételeket szab meg neki; arra kényszeríti, hogy diplomáciai, gazdasági és kul­turális kapcsolatokat tartson fenn Izraellel, egyiptom nagy- követséget létesítsen a meg­szállt Jeruzsálemben, és Izrael­nek szállítsa az egyiptomi ola­jat. A szerződés az arab nemze­tek érdekeinek veszélyezteté­sét, az Arab Liga chartájának és a közös védelemről szóló megállapodásnak a megszegé­sét jelenti. Célja az imperializ­mus és cionizmus elleni harc­ban az arab egység gyengítése és aláásása, az arab nemzeti felszabadító mozgalom felapró- zása és Egyiptom kiszakítása az izraeli megszállásai és impe­rializmussal szembenálló arab Sajtóügynökségek pekingi je­lentései szerint a maoista ve­zetés úgy döntött, hogy fel­mondja az 1950. február 15-én 30 évre aláírt szovjet—kínai barátsági, szövetségi és kölcsö­nös együttműködési szerződést. Pekingnek ez az egyoldalú lé­pése már nem jelent meglepe­tést, hiszen a Szovjetunióval való barátságot és szövetséget a pekingi maoista vezetés már régen tyegszüntette. Annál ke­vésbé jelent ez meglepetést, mert időrendben ez a döntés a Vietnam ellen végrehajtott kí­nai agresszió után született, amely mély ellentétben állt e szerződés betűjével és szelle­mével. További láncszem ez azoknak a pozícióknak elárulá­sa útján, amelyeken a kínai nép 30 évvel ezelőtt a Kínai Népköztársaságot kezdte építe­ni. A szovjet—kínai szerződés lényegénél fogva az agresszió­val szembeni szövetkezés volt. Mindkét fél kötelezte magát ebben a szerződésben, hogy „közös intézkedéseket fogana­tosítanak, amelyek elkerülhe­tetlenek, hogy elejét lehessen venni a támadás megismétlő­désének és a béke megsértésé­nek Japán vagy bármely más állam részéről“. Kötelezték ma­gukat továbbá, hogy „nem vesznek részt semmiféle koalí­cióban vagy cselekedetben és intézkedésben, amelyek a má­sik szerződő fél ellen irányul­nának“. A gyakorlatban azonban a maoista vezetés súlyosan meg­sértette kötelezettségét. A kí­nai hadsereget az elmúlt há­rom évtizedben már több íz­ben felhasználták a szerződés szellemével ellenkező célokra — megsértette a békét a bur- mai haláron (1955), az indiai (1959 és 1962) és most a viet­nami határvidéken. A maois­ták 1969-ben fegyvereiket egye­nesen szerződéses partnereik, a Szovjetunió ellen fordítot­ták, tudomásul adva ily mó­don, hogy számukra a barátsá­gi, szövetségi és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés nem ér többet egy darab papírnál. Az utóbbi években a maois­ta politika céltudatosan síkra- száli egy „széles nemzetközi front“ kialakításáért a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal szemben is. Teng Hsziao ping kínai miniszterel­szolidaritás frontjából. Szövet­séget akar létrehozni Egyip­tom, az arabok cionista ellen­sége és az amerikai imperializ­mus között, amely az arab és az afrikai nemzeti felszabadító mozgalom ellen irányulna. Csendőrt csinálna Egyiptomból, amely elnyomná az arab, afri­kai és más népek szabadság- és függetlenségi vágyát. A szerződés áruló csapást mér Palesztina arab népének harcára. Megtagadja a paleszti­noktól az önrendelkezési jogot. Tagadja, hogy a Palesztinái Felszabadítási Szervezet a pa­lesztin nép egyetlen törvényes képviselője, elismeri Izrael ál­landó katonai ellenőrzését a Jordán folyó nyugati partján és a Gázai-övezetben, valamint megerősíti Jeruzsálem arab ré­szének Izrael állal való meg­szállását. A szerződés admi­nisztratív autonómiáról szóló pontjai az izraeli megszállás véglegesítésére és a palesztin nép önálló független nemzeti állam megalakításához való jo­gának érvényesítése ellen irá­nyuló összeesküvést jelentenek. A szerződés veszélyezteti a térség és az egész világ béké­jét és biztonságát. Feltételezi, hogy Egyiptomban és Izraelben amerikai katonai, légi és hadi­tengerészeti támaszpontok léte­sülnek. öriási amerikai fegy- verszállftijiányokat helyez kilá­tásba mindenekelőtt Izrael, de nök-helyettes nemrég amerikai tartózkodása folyamán felszó­lított arra, hogy ebben a szov­jetellenes koalícióban Kínával együtt vegyenek részt az Egye­sült Államok, az Észak-atlanti Szövetség nyugat-európai tag­országai és Japán. Ekkor már a maoisták ma­guk leplezték le magukat, és a Vietnam elleni agresszió után a nemzetközi közvélemény még szemléletesebben meggyőződ­hetett róla, hogy a jelenlegi pekingi vezetés politikája az iinperialistaellenes mozgalom elárulásának, a háborúnak a politikája. Ezekkel a cseleke­deteivel Peking lábbal taposta azt a dokumentumot, amelynek bosszú éveken át óriási jelen­tősége volt a kínai nép és hizj tonsága számára. A szovjet—kínai szövetségi szerződés felmondása még egy fontos felismeréssel jár: a je­lenlegi kínai vezetés hegemo- nikus törekvéseitől vezettetve semmibe veszi nemzetközi kö­telezettségeit, hogy a maoisták­nak egyetlen szavát sem lehet elhinni, amelyet a világnak, vagy a szomszédaiknak adnak. Szomorú megállapítás ez azok­nak az államoknak és erőknek, amelyeknek érdeke fűződik a feszültségenyhülés folyamatá­nak kibontakozásához. Kína a jelenlegi pekingi vezetés kezé­ben a háborús veszély fő tűz­fészke lett. Peking agresszív cselekedeteiért azonban nem­csak a pekingi vezetés viseli a felelősséget, hanem a tőkés vi­lágnak azok a kormányai is, amelyek igyekeznek felfegyve­rezni az agresszort, hasonló cselekedetekre buzdítva, mint amilyen a Vietnam elleni tá­madás volt. A szerződés aláírásakor, 1950-ben Csou En-laj, az akko­ri kínai miniszterelnök kijelen­tette, hogy „e szerződés iránt csak az imperialisták és a há­borús uszítok fognak ellensé­ges érzelmeket táplálni“. A sors iróniája, hogy évek múl­tán, amikor a maoisták az együttműködés pozícióit el­hagyva a világ legreakciósabb erőivel együttműködnek, fur­csa módon beteljesedtek Csou- En-laj szavai: a szovjet—kínai szerződés végül is a háborús uszítóknál — közvetlenül Pe­kingben — találkozott gyűlö­lettel. ZDENEK HORENÍ (Rudé právo) Egyiptom számára is, kémállo­mások és figyelmeztető szigna- lizációs rendszer létrehozását tervezi. A szerződés alapján megalakítandó katonai blokk az egész világ szabadságáért és haladásáért harcoló erők el­len irányul. Az egyiptomi—izraeli szerző­dés olyan közvetítőt és csator­nát csinál Egyiptomból, melyen keresztül a különböző arab or­szágokba beszivárog majd a cionista tőke éppúgy, mint az amerikai monopóliumok és a nemzetközi társaságok tőkéje azzal a céllal, hogy ezeket az országokat gazdaságilag leigáz­za, aláássa iparukat, ellenőriz­ze kereskedelmüket, olajkin­csüket és azokat az utakat, melyeken az olajat szállítják. Ez a tőkebeszivárgás meg akar­ja akadályozni, hogy a kőolaj­kitermelő arab országok meg­határozhassák kőolajuk igazsá­gos árát. Az Egyesült Államok nem kis erőfeszítést fejtett ki az össze­esküvő megállapodás megköté­se érdekében. Minden kérdés­ben engedményekre bírta Egyiptomot. Az USA igyekszik felújítani közvetlen ellenőrzé­sét a térség felett, kártalaníta­ni akarja magát azokért a ha­talmas politikai, katonai és gazdasági veszteségekért, me­lyeket az Iráni forradalom győ­zelme és a CENTO-blokk teljes szétesése következtében szen­vedett. Lehetetlenné akarja ten­ni az átütő forradalmi változá­sokat a demokratikus Jemen­ben, Afganisztánban, Etiópiá­ban, Mozambikban és Angolá­A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS HELYZETÉRŐL TÁRGYALT A CSEH NEMZETI TANÁCS Fokozni kell a harcot a különszerződés ellen AZ ARAB ORSZÁGOK KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTJAINAK NYILATKOZATA (ČSTK) — Prágában közzétették az arab országok kom­munista és munkáspártjainak nyilatkozatát a különbékeszer- zodésről, melyet az Egyesült Államok védnöksége alatt kötött Szadat rezsimje Izraellel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom