Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-04 / 80. szám, szerda

A Giscard-látogatás új időpontja (ČSTK) — Április 26—28. kö­zött tesz hivatalos munkaláto­gatást a Szovjetunióban Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köztársaság elnöke. A látoga­tás új időpontját hétfőn jelen­tették be Moszkvában. Mint ismeretes, a francia ál­lamfő eredetileg március 29-én kezdte volna meg szovjetunió­beli látogatását, amelyet azon­ban kölcsönös megállapodás alapján elhalasztottak. Koszorúzási ünnepség Budapesten (ČSTK),— Magyarország fel- szabadulásának 34. évfordulója alkalmából ünnepi díszbe öltö­zött a főváros: lobogókkal dí­szítették fel az Országházat és környékét, a Gellérthegyen pe­dig felvonták a magyar és a vörös zászlókat. A Szabadság téren a szovjet és a magyar hősök emlékművé­nél koszorúzási ünnepséget rendeztek. Az ünnepi aktuson részt vett Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ás Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke. Ugyan­csak megjelentek a társadalmi szervezetek képviselői, vala­mint a diplomáciai testület tag­jai. Schmidt kancellár latin-amerikai körúton (ČSTK) — Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár tegnap tíznapos la tin-amerikai körútra indult: Brazíliát, Perut és a Dominikai Köztársaságot láto­gatja meg. A kancellárt számos szakember kíséri. A Ikörút cél­ja, hogy megerősítsék a térség­ben az NSZK politikai, de min­denekelőtt gazdasági pozícióit. Az NSZK-nak leginkább Bra­zíliában vannak érdekeltségei, ahol Sclvmidt Figueireda elnök­kel elsősorban a nukleáris együttműködésről fog tárgyal­ni. Egy ikorábbi szerződés alap­ján Bonn 10 milliárd mánka ér­tékben ad el atomerőmüveket Brazíliának. Ez a szerződés természe te sen nem váltotta ki az USA helyeslését, és a Bonn és Washington közötti nézet- eltérések egyik pontját képe­FOKOZÓDIK EGYIPTOM ELSZIGETELŐDÉSE Katar is hazarendelte kairói nagykövetét A kínai agresszorok folytatják a fegyveres provokációkat Vietnam északi területein. A kínai tüzérség ismét tűz alá vett vietnami területet, és kínai egységek újra behatoltak néhány helyen Vietnam határkörzetébe. A már kiürített és a még meg­szállt területekről állandóan újabb és újabb hírek érkeznek a kínai csapatok által végrehajtott fosztogatásokról és a bé­kés vietnami polgári lakosság elleni barbár kegyetlenkedé­sekről. Cao Bang, ahol ez a felvétel készült, a kínai agresz- sziö előtt virágzó tartományi székhely volt. A kínai agresszo- rok a középületeknek mintegy 99 s a lakóházaknak 70 száza­lékát megsemmisítették. (Képtávírón érkezett — ČSTK) (ČSTK) — Menahem Begin izraeli kormányfő befejezte kétnapos egyiptomi látogatását és hazautazott. A két nap alatt csak egyszer találkozott Szadat elnökkel. Begin a megbeszélések befe­jezése után adott nyilatkozatá­ban közölte, hogy a két ország közti kapcsolatok „normalizá­lását“, az izraeli csapatoknak Sínai-félszigetről való kivonásá­nak egyes részleteit és az űn. palesztin autonómiáról folyta­tandó megbeszélések előkészü­leteit érintették. Hétfőn kormánya utasítására Katar nagykövete is elhagyta az egyiptomi fővárost. Tekin­tettel arra, hogy további öt arab ország már vasárnap ha­zarendelte egyiptomi nagykö­vetét, és a Szilárdság Frontjá­ba tartozó államok már 1977­NAGY BRITANNIÁBAN MEGKEZDŐDÖTT A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY Margaret Thatcher tévébeszéde (ČSTK) — Margaret That­cher asszony, a brit Konzerva­tív Párt elnöke, akit James Cal­laghan kormányfő tévépárbaj­ra hívott ki, hétfői beszédében válaszolt a miniszterelnök múlt heti kampánybeszédére. Marga­ret Thatcher élesen bírálta a brit gazdasági helyzetet és ki­rohanásokat intézett a mun­káspárti kormány ellen. A je­lenlegi Nagy-Britanniát hanyat­ló, erőforrásait kihasználni képtelen országnak festette le. A konzervatívok választási kampányának fő témáit feltáró beszédében előadta a tory-re- ceptet is: a demagóg dicsére­tekkel fűszerezett adócsök­kentést, a bűnözés megfékezé­sét, az iskolák színvonalának emelését és minden család sa­ját lakáshoz segítését. A hírek szerint Callaghan kormányfő szívesen kiállna az ellenzéki vezérrel két tévévitá­ra, amire már ajánlatot is ka­pott a tévétársaságtól. A konzervatív párt vezetőjé­nek tévényilatkozatával hivata­losan is megkezdődött a vá­lasztási kampány. Thatcher asszony lényegében nem ter­jesztett elő semmilyen javasla­tot az ország legsúlyosabb problémáinak rendezésére. A Reuter hírügynökség szerint sem hozott semmi újat, csupán pártjának programját ismételte meg, amely a szakszervezeti jogok korlátozásával és a jö­vedelemadó leszállításával szá­mol. (ČSTK) — James Carter el­nök tegnap felhívással fordult az amerikai kongresszus tag­jaihoz, hogy mielőbb hagyják jóvá az Egyiptomnak és Izra­elnek nyújtandó katonai segély­ről szóló kormányjavaslatot. Levelében figyelmeztetett, hogy a kormányjavaslat bármilyen megváltoztatása „ártana az USA közel-keleti politikájá­nak“. Carter azt akarja, hogy a kongresszus Izraelnek három- milliárd, Egyiptomnak pedig 1,8 milliárd dolláros kölcsönt szavazzon meg az elkövetkező három évre. Ez az elnök sze­rint „a békeszerződés megva­lósításának az egyik feltétele“. SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTSÉGÜNK LONDONBAN (ČSTK) — A Szakszervezetek Központi Tanácsának küldött­sége, amelyet Karel Hoffmann, az SZKT elnöke, a CSKP KB Elnökségének tagja vezet, teg­nap ötnapos baráti látogatásra Nagy-Britanniába repült. A repülőtéren a brit szak- szervezetek képviselői üdvözöl­ték küldöttségünket. Jelen volt dr. Zdenék Černík, hazánk 1979 IV. 4. ban, és szembe alkar szállni az állandóan fokozódó arab ellen­állással, amely a Szilárdság Frontja, az arab népi kongresz-' szus és a bagdadi csúcskonfe- rencia határozataiban, Szíria és Irak közös nemzeti akciói­naik chartájában és a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet politikai programjában nyilvá­nult meg. A különszerződés aláírása összefüggésben van az Egye­sült Államok globális stratégiá­jával. A szerződés nem tartal­mazza azt, amit hirdet — a beikét. Ellenben tartalmazza a feszültség és a további agresz- szió csíiáit és akadálya a kö­zel-keleti kérdés igazságos ren­dezése érdekében kifejtett erő­feszítéseknek. Az arab országok kommunis­ta és munkáspártjai felszólít­ják az arab néptömegeket, a vi­lág szabadságszerető haladó erőit, hogy fokozzák a harcot a szerződés ellen. Az arab országok kommunis­ta és munkáspártjai felszólíta­nak a bagdadi csúcskonferen­cia határozatainak teljesítésé­re, arra, hogy Szadat rezsim- je ellen érvényesítsék a terve­zett politikai és gazdasági szankciókat és hogy teljesülje­nek az arab népi kongresszus és a Szilárdság Frontja da­maszkuszi konferenciáinak ha­tározatai — az amerikai érde­kekre mért csapásról, az Egye­sült Államokhoz, mint ellen­séghez való viszonyról és a Szovjetunióval való együttmű­ködés megszilárdításáról szóló határozatok. Az arab országok kommu­nista és munkáspártjai ismétel­ten felszólítanak arra, hogy biztosítsák a néptömegek szá­mára a legszélesebb körű sza­badságjogokat és a demokrá­ciát, hogy az egész arab világ­ban és minden egyes ország­ban a legszélesebb körű töme­ges akciókra kerülhessen 9or a lealacsonyító, szégyenteljes szerződés ellen, hogy az arab országok haladó hazafias erői és rezsimjei minél szorosabban együttműködjenek, hogy minél szélesebb harci frontban egye­süljenek, hogy erősödjön az együttműködés és a szövetség a Szovjetunióval — az arabok hű barátjával és megbízható szövetségesével az imperializ­mus és a cionizmus ellen, a gazdasági és társadalmi hala­dásért folytatott harcukban. Aktivizálni kell a tömegek kö­zös akcióit az egész világ ha­ladó demokratikus erőivel és szervezeteivel a komoly ve­szély elhárítása érdekében, me­lyet az egyiptomi—izraeli „bé­keszerződés“ jelent az arab ügyneik és az arabok politikai és gazdasági érdekeinek, az arab országok szuverenitásá­nak és nemzeti függetlenségé­nek, Afrika és más területek nemzeti felszabadító mozgal­mainak és úgyszintén a világ­békének. Az arab országok kommunista és munkáspártjai meg vannak győződve arról, hogy a mosta­ni időszakban, amikor mind na­gyobb veszélybe kerülnek az arab nemzeti felszabadítási mozgalom és Palesztina arab népének jogai, a lehető legszé­lesebb szabadságot kell bizto­sítani a néptömegeknek, na­gyobb figyelmet kell szentelni időszerű követeléseiknek, s ab­ba kell hagyni a hazafiaknak és a haladó erőknek az impe­rializmus és cionizmus vala­mennyi ellenségének bármilyen megkülönböztetését és üldözé­sét bármilyen irányzathoz is tartoznak. Teljesen lehetetlen összeegyeztetni az ilyen szer­ződés elleni harcot a hazafiak és a haladó erők, főleg a kom­munisták — a nemzetük érde­keiért, az imperializmus, a cio­nizmus és a reakció ellen har­coló hősök elleni megtorlások­kal. Üdvözöljük a testvéri egyip­tomi nép és haladó hazafias erői harcát Szadat árulása és összeesküvése ellen, amely a „békeszerződésben“ jutott kife­jezésre, s ezt az egyiptomi nép­re kényszerítették akarata elle­nére. Kifejezzük testvéri szoli­daritásunkat hősi harcával, amelyet azért folytat, hogy ez a szerződés ne léphessen élet­be, és Egyiptom ismét elfog­lalhassa jogos helyét az ara­boknak az imperializmus és a cionizmus ellen folytatott har­cában. Az egyiptomi nép har­cának, az áldozatoknak és ha­zafias erőik egységének köszön­hetően lerázta magáról a Nagy- Británniával való szerződés igáját, legyőzte a hármas im­perialista agressziót Port Szaid- ban, és kiragadta az imperia­lista monopóliumok karmai kö­zül a Szuezi-csatornát. Ma is képes szembeszállni a kapitu- láns „békeszerződéssel“, és győzni tud a Szadat árulása el­leni harcban. Üdvözöljük a palesztin nép harcát a Jordán folyó nyugati partján és a Gázai-övezetben, amely kifejezte és kifejezi elé­gedetlenségét ezzel a szerző­déssel és az ún. „autonómiá­val“ is. Kifejezzük harci szoli­daritásunkat ezzel a néppel. Az arab néptömegek harca a szé­gyenteljes áruló szerződés fel­számolásáért, az 1967-ben meg­szállt arab területek felszaba­dításáért, Palesztina arab népe törvényes jogainak biztosításá­ért és hazájába való visszaté­réséért, önrendelkezéséért és független nemzeti állama lét­rehozásáért minden bizonnyal az imperializmus és a cioniz­mus összeesküvései feletti győ­zelemmel ér véget. Éljen az arabok közös harca a szégyenteljes áruló kapitu- láns szerződés elleni nagy-britanniai nagykövete is. A látogatásra a Brit Szak- szervezeti Kongresszus (TUC) Főtanácsának meghívására ke­rül sor. A csehszlovák küldött­ség a brit szakszervezetek kép­viselőivel a két ország szak- szervezeteinek együttműködé­séről fog tárgyalni. Az 1868-ban alakult Brit Szakszervezeti Kongresszus Nagy-Britannia legerősebb szakszervezeti központja, ösz- szesen 112 szakszervezeti szö­vetséget tömörít, és csaknem 12 millió tagja van. A TUC szo­rosan együttműködik a Mun­káspárttal, s a közelgő általá­nos választások előtt is teljes támogatásáról biztosította a munkáspártiakat. A TUC legma­gasabb szerve a 41 tagú Főta­nács, amelyet évente a kong­resszus választ meg. ben, Szadat jeruzsálemi útja után megszakították diplomá­ciai kapcsolataikat Kairóval, kedden, Begin izraeli minisz­terelnök megérkezésekor a bagdadi miniszteri konferen-: cián részt vett országok egyet* len képviselője sem volt már Kairóban. Begin fogadtatásán és a tiszteletére adott esti ban­ketten, csak Szudán és Oman diplomatái vettek részt — an­nak a két arab országnak a képviselői, melyeik támogatják Szadat kapituláns politikáját. Kairóban a bagdadi konfe* rencia határozataival összhang* ban folynak az előkészületek valamennyi közös arab szerv és szervezet más országokba való áthelyezésére és a konfe­rencia további határozatainak teljesítésére. Míg az arab veze­tők első reagálása a külügy- és pénzügyim iniszterek konferen­ciájára inkább öntudatos volt, most az egyiptomi kormány próbálja menteni, amit csak le­het. Üjabb és újabb felhívás sokat ad ki, amelyben az arab egységre szólít fiel. Az egyiptomi vezetők elkese­redetten igyekszenek saját ér* dekükben befolyásolni az arab világ gondolkodását: amnak a nyilatkozatnak ellenére, mely­ben Egyiptom elutasítja a bag­dadi konferencia eredményeit és hangsúlyozza, hogy az az állam volt, amely elsőként fel­függesztette tagságát az Arab Ligában, azt bizonygatja, hogy megtesz minden intézkedést, hogy az arab szervezetek to­vábbra is tevékenykedhessenek Egyiptomban. Az egyiptomi kül­ügyminisztérium egyidejűleg az Egyesült Államok segítségével újabb kiterjedt diplomáciai of­fenzívat készít elő, melynek célja, hogy legalább egyes ikon-* zervatív arab országokat ráve­gyen arra, álljanak el a bag­dadi konferencia határozatai­nak teljesítésétől. (ČSTK) — Bangkokban hét­főn megkezdődtek a laoszi- thaiföldi kormányfői tárgyalá­sok. Kaysune Phomvihane lao­szi miniszterelnök és vendég­látója, Kriangszak Csamanand áttekintette az indokínai hely­zetet, a két szomszédos ország kapcsolatait, együttműködésük újabb lehetőségeit. Kaysone Phomvihane tisztele­tére adott díszvacsorán han­goztatta, hogy a Vietnam el­leni kínai agresszió veszélyez­teti az egész térség békéjét és stabilitását. Ebben a helyzet­ben — mondotta — Laosz szo­lidáris Vielinammal és Kam­bodzsával, együttműködik ve­lük. VÉGET ÍRT A BRIT KATONAI JELENLÉT MÁLTÁN Málta, ez a földközi-tenge­ri szigetország április 1-én tel­jesen független és el nem köte­lezett ország lett, miután vé­get ért Nagy- Britannia csak­nem 200 éves katonai jelenlé­te a szigeten. A volt brit gyar­mat már 1964- ben elnyerte függetlensé­gét, de a brit csapatoknak jo­guk volt hasz­nálni a szige­ten kiépített ka­tonai támasz­pontokat a március 31-én lejárt szerződés értelmében. No­ha Málta to­vábbra is fő­ként Nagy-Bri- tanniával és más nyugat-eu­rópai országok­kal tart fenn gazdasági kapcsolatokat, érdeklődést mutat a kö- zel-keleti és észak-afrikai arab államokkal, különösen Líbiával való együttműködés fejlesztése Iránt. A máltai-líbiai kapcsola­tok további fejlesztéséről tárgyalt március 31-én La Valettában Muammar Kadhafi líbiai államelnök Dóm Mintoff máltai minisz­terelnökkel. A képen: brit hadihajók elhagyják az egyik máltai kikötőt. (Képtávírón érkezett — CSTK) CARTER FELHÍVÁSA Dollármilliárdok a különbékéért A laoszi kormányfő Thaifölden

Next

/
Oldalképek
Tartalom