Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-26 / 98. szám, csütörtök

A SZOCIALIZMUS ES A lEKE ELVALASZTH1I1TLAN /Folytatás az L oldalról.) galom volt, mivel az imperia­lizmus volt az agresszió és erő­szak forrása, százmilliók éhe­zésének, nyomorának és írástu datlanságának fő oka, főleg a fejlődő világban. Az imperia­lizmus, a gyarmati rendszer és a neokolonializmus ezt a tra­gikus örökséget hagyta a nem­zetekre. A világ ma számos égető probléma előtt áll, amelyek megoldása nagy jelentőségű az összes nemzet, az egész embe­riség fejlődése szempontjából. Megoldásuk óriási igényeket támaszt a tudós, az erő, a nem­zetek és országok minden for­rásának mozgósításával szem­ben. Nemcsak a mai problé­mákról van szó, hanem azok­ról a feladatokról is, amelyek a következő évtizedekben vár­nak megoldásra. 2000 körül bolygónknak mintegy 6 milliárd lakosa lesz, ebből több mint 4 milliárdan a mai fejlődő világ­ban élnek majd. Ez még job­ban szükségszerűvé teszi, hogy a tudomány és technika ered­ményeit kizárólag a béke és a haladás javára hasznosítsuk. Sajnos, az imperialista orszá­gok katonai-ipari komplexumai előnybe helyezik az új, egyre tökéletesebb, költségesebb tö­megpusztító fegyverek fejlesz­tését és gyártását. Ez olyan je­lenség, amelyet minden normá­lis ember elítél, de ugyanak­kor mindenkinek hozzá is kell járulnia kiküszöböléséhez. Nemcsak az emberi munka és a természeti gazdagság értel­metlen pazarlásáról, hanem az emberiség létének veszélyezte­téséről van szó. Közismert, hogy egy straté­giai bombázó repülőgép előál­lítása sokkal többe kerül, mint amennyit az Egészségügyi Vi­lágszervezet tíz év aiatt világ­szerte a feketehimlő felszámo­lására fordított. A malária és a többi veszélyes betegség el­leni harc programjának megva­lósítása a fejlődő országokban éppen az anyagiak hiánya miatt késik. Ezért rendkívül fontos fel­adatnak tartjuk, hogy a nem­zetközi feszültség enyhülése megváltoztathatatlan legyen, és a feszültségenyhülés katonai téren is megnyilvánuljon, meg­szűnjön a lázas fegyverkezés. Ez mindenkit érint tekintet nél­kül arra, hogy melyik világ­részben él. A fegyverkezési költségek csökkentése termé­szetszerűen megnyilvánul az életfeltételek javításában, a fejlődő országokban, a fejlett tőkésországokban és a szocia­lista közösség országaiban is. Az említett célhoz vezető utat mutatják meg a lázas fegyver­kezés megszüntetésére, a lesze­relésre, a háborús veszély csök­kentésére vonatkozó kezdemé­nyező javaslatok, amelyeket a legkülönbözőbb fórumokon a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország terjeszt elő. A Var­sói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének tavalyi ülé­sén elfogadott nyilatkozat szá­mos fontos békejavaslatot tar­talmaz. A haladó emberiség ismeri a nemzetközi feszültség enyhíté­sére és a leszerelésre vonatko­zó javaslatokat, amelyeket a közelmúltban Leonyid Brezs­nyev, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke ismertetett válasz­tási beszédében. Az egész de­mokratikus és haladó világ nagyra becsüli a Szovjetunió legfelsőbb vezetőjének a béke megőrzésében szerzett érde­meit. A Béke világtanács indo­koltan a Joliot-Curie-aranyérem odaítélésével értékelte Leonyid Brezsnyev érdemdús tevékeny­ségét. Mindent meg kell tenni azért, hogy a Szovjetunió békejavas­latait Nyugaton ne hallgassák el és ne forgassák ki. Egyre ' több embert kell bevonni az előterjesztett javaslatok meg­valósításáért folytatott történel­mi jelentőségű küzdelembe, és eaáltal is elő kell segíteni a kölcsönös bizalom légkörének kialakítását. Az emberiség csakis Így léphet békében, biz­tonságban, gyümölcsöző együtt­működésben a XXI. századba. A csehszlovák nép nevében biztosítani akarom a Béke-vi- lágtanácsot afelől, hogy minden erőnket és eszközünket e ne­mes célok elérésére fordítjuk. Önökkel együtt: arra törek­szünk, hogy az emberek min­den képességüket és erejüket az élet és nem a halál szolgá­latába állítsák, arra, hogy boly­gónkra már sohase vessenek árnyékot a háború felhői, ha­nem a béke és a boldogság napsugara ragyogja be. A szervezett béke-világmoz- galom megalakulásának 30. év­fordulója alkalmából valameny- nyien megemlékezünk rendkí­vül eredményes tevékenységé­ről. A békemozgalom három év­tized alatt számbelileg gyara­podott és nemzetközi tekintélye annyira megszilárdult, hogy ma a világ egyik legjelentősebb mozgalma, amely a világbéké­ért és biztonságért küzd. A Béke-világtanács állásfog­lalásait az időszerű nemzetkö­zi kérdésekkel kapcsolatban nem lehet figyelmen kívül hagyni. A Béke-világtanács nem egy államcsoport eszköze, egész tevékenységével, amelyet áthat a humanizmus, az összes de­mokratikus és békeszerető erő eszközévé vált. Nagyra becsüljük a békevé­dők áldozatos munkáját, amely ahhoz vezetett, hogy az embe­rek százmilliói tiltakoztak a nukleáris • fegyverek gyártása ellen és az utóbbi időben az el­len is, hogy az Egyesült Álla­mok neutronbombákat akar gyártani. Népünk fenntartás nélkül azonosul a Béke-világ­tanács harcával, támogatja a Szovjetunió politikáját, amely mindig elvetette és elveti a lá­zas fegyverkezést. A nukleáris fegyvereket nem zsarolásra és megfélemlítésre gyártotta, ha­nem kizárólag válaszként a há­borút akaró imperialista körök zsarolására. Nem törekszik a pusztító fegyverek új rendsze­rére. A szocialista közösség or­szágai a történelmi tapasztala­tokból tanulva kénytelenek vé­dekezni a rosszal szemben és elhárítani a világégés veszé­lyét. Ez joguk és kötelességük saját nemzeteik és a világ bé­keszerető erői iránt. A szocializmus, a demokrácia és a béke erőinek az elmúlt há­rom évtizedben kifejtett kitartó küzdelme nem volt fölösleges. Elegendő, ha összehasonlítjuk a világ mai politikai térképét a harminc év előtti térképpel, és szembeötlővé válnak az em­beriség által elért nagy ered­mények. Európából eltűntek a fasiszta rendszerek. Az impe­rializmus gyarmati uralma már a múlté. A szocialista orszá­gok és az egész haladó em­beriség segítségére támaszko­dó nemzeti felszabadító moz­galom hatására Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában számos űj független állam ala­kult, amelyek közül sok szaba­don, a nép akaratából a szo­cialista irányvonalat választot­ta. Bizonyára nem véletlen, hogy sok fiatal állam, amelyet évszázadokon keresztül kegyet­lenül kizsákmányolt a világim­perializmus, éppen az új szo­cialista társadalomban látja jö­vőjét. Ezeknek az országoknak a nemzetei saját tapasztalataik­ból indulnak ki, a szocialista közösség országait tartják füg­getlenségük fő biztosítékának. Bennük látják a béke és a ha­ladás döntő fontosságú bástyá­ját. Valamennyiünkre serkentően hat azoknak a sikereknek a mérlege, amelyeket a szocializ­mus és a béke erői értek el az imperializmussal folytatott bo­nyolult küzdelemben. Az elért sikerek feletti öröm nem vezethet ahhoz, hogy gondatlanokká váljunk. A béke és haladás ellenségei várják minden habozásunkat. Nem saj­nálják erejüket arra, hogy gyengítsék éberségünket és egy­ségünket. A szocialista haladó és béke­szerető erők küzdelmét komo­lyan gyengíti a mai kínai ve­zetés politikája, amely egyed­uralkodón, nagyhatalmi céljai érdekében a világimperializmus legagres&zívabb erőivel szövet­kezik, és a szomszédok elleni büntető hadjáratok feudális módszereit érvényesíti. A kínai vezetés politikájának nincsen semmilyen köze a szocializmus­hoz. Miért akarták megbüntet­ni a szocialista Vietnamot, mi­lyen bűnt követett el? Azért, mert határozottan visszautasí­totta a kínai vezetés egyedural­kodó terveit Indokína meghódí­tásában? Vagy talán azért, mert segítséget nyújtott annak meg­akadályozásában, hogy Pol Pót rendszere elpusztítsa a kam­bodzsai nemzetet? Mindenki, aki értékelni tudja a szabad- ságszeretetet, a humanizmust, a szuverenitást és a haladást, megbecsüli a vietnami nép hő­siességét, amely óriási áldoza­tokat hozott azért, hogy meg­védje hazáját a japán, francia, amerikai imperializmussal és a kínai hegernonizmussal szem­ben. Az, aki Kína Vietnam elleni barbár agressziója után sem látja, milyen veszélyt jelent a kínai vezetés politikája nem­csak Indokína országai, hanem az egész világ számára, annak tanulnia kell a náci Németor­szág második világháború előt­ti politikájából. Azok, akik iga­zolni próbálják a kínai expan- zionistákat, titokban és nyíltan tapsolnak nekik, saját békeel­lenes, haladásellenes céljaikra akarják őket kihasználni és azt a látszatot keltik, hogy ők nem értik, mit jelent Kína korszerű fegyverekkel való felfegyverzé­se. Tudatosítaniuk kellene, hogy veszélyes tűzzel játszanak és jo­gosan hívják ki az emberiség ha­ragját. Egységesen nemet kell mondanunk annak az agresszív politikának, amely veszélyezte­ti a világ összes nemzetének érdekeit. Az elmúlt évtizedek történel­me bebizonyította, hogy a szo­cializmus és a béke elválaszt­hatatlan. A Szovjetunió és a többi szocialista ország politi­kájának, a világ haladó forra­dalmi és békeszerető erőivel való szoros szövetségének kö­szönhetően sikerült a világot kivezetni a feszültség és a hi­degháború időszakából és meg­akadályozni a termonukleáris világháború kitörését. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia megtartása is, s a ma már jól ismert Záródokumentum elfo­gadása a szocialista országok sokéves türelmes törekvésének eredménye. A Záródokumentum teljesítésének eddigi gyakorla­ta azt bizonyítja, hogy a fe­szültségenyhülés ellenségeinek, az imperialista országok kato­nai-ipari komplexuma legreak- ciósabb képviselőinek és a hi­degháborús politikát támogató egyes poltikusok, valamint a mai kínai vezetés kemény el­lenállása ellenére ez a nemzet­közi dokumentum jó alap az európai országok és más álla­mok közti kapcsolatok egész­séges, békés fejlődéséhez. A záródokumentum intenzívebb diplomáciai aktivitásra, gazda­sági, kulturális és tudományos együttműködésre ösztönzött. Az államfők és politikusok számos magas szintű találkozója ma már gyakorlattá vált. Újabb és újabb megállapodásokat írnak alá, amelyek jogilag rögzítik a kölcsönösen előnyös együttmű­ködést. A Záródokumentummal összhangban intézkedéseket fo­ganatosítanak az államok kö­zötti bizalom megszilárdítására. A nemzetközi helyzet mai alakulása egyúttal azt mutatja, hogy a feszültségenyhülés el­lenzői milyen gyűlölettel lép­nek fel a helsinki konferencia eredményei ellen. Kiforgatják a Záródokumentum tartalmát, egyoldalúan értelmezik azt, úgy, hogy megfeleljen érde­keiknek. Különféle kampányo­kat szerveznek ellene, amelyek­kel bizalmatlanságot akarnak kelteni a nemzetek és az álla­mok között. A szocialista kö­zösség államainak egységét és szoros együttműködését tekin­tik céljaik megvalósításában a legsúlyosabb akadálynak. Pártunk XV. kongresszusa ha­tározatainak szellemében Cseh­szlovákiában fejlett szocialista társadalmat építünk. Pártunk és szocialista államunk politi­kájának ftí célja a nép anyagi és kulturális színvonalának emelése. Társadalmunk alapve­tő törvénye az emberek jólété­nek biztosítása. Politikai rend­szerünk lehetővé teszi a de­mokrácia fejlődését, a dolgozók részvételét a termelés és az állam irányításában, a reális emberi jogok és szabadságjo­gok egybekapcsolását az állam- polgári felelősséggel. A törvények Csehszlovákia minden állampolgára számára szociális biztosítékokat szava­tolnak. Állampolgáraink nem Ismerik, mi a munkanélküliség. Az anyáról és a gyermekről va­ló gondoskodás terén Csehszlo­vákia a világ élenjáró országai közé tartozik/Xz egész orvosi ellátás, a kórházi kezelést is beleszámítva ingyenes. Rendkí­vüli figyelmet szentelünk az idős és munkaképtelen állam­polgároknak. Nagyon örülnénk, ha csehszlovákiai tartózkodá­suk alatt meggyőződnének ar­ról, milyen humánus alapokon épül a reális szocializmus társadalma. „Országunk történelmében el­ső ízben alakult ki olyan tár­sadalom — mondotta Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB fő­titkára, a CSSZSZK elnöke —, amely a gyakorlatban valósít­ja meg az egyenlőség, a szo­ciális igazság, az igazi szabad­ság, a dolgozók jogainak, a nemzetek és nemzetiségek test­vériségének, a békés munka és az elvtársi kapcsolatok eszmé­jét. Társadalmunkat áthatja a reális humanizmus és a jövőbe vetett hit.“ Csehszlovákia Kommunista Pártja, szocialista államunk szüntelenül azon fáradozik, hogy elmélyítse a szocialista demokráciát, tökéletesítse jog­rendünket, úgy, hogy az opti­málisan kifejezze a szocialista társadalom tagjainak érdekeit, jogait és kötelességeit Népünk nagyra értékeli azo­kat a szocialista vívmányokat, amelyek saját munkájának eredményei. A Csehszlovákia ellen szervezett kampányok nem tudják legyengíteni né­pünknek azt az eltökélt szán­dékát, hogy harcolni fog a szo­cializmusért és a békéért. A haladás, az alapvető em­beri jogok respektálása nevé­ben támogatjuk az összes ki­zsákmányolt nemzet harcát a függetlenségért, a szabadságért és a jobb életért. Támogatjuk Dél-Afrika nemzeteit, amelyek a gyarmati rendszer maradvá­nyainak felszámolásáért küzde­nek. Azért vetjük el az izraeli —egyiptomi szerződést, mert nem teremt békét a Közel-Ke­leten, nem oldja meg az izrae­li agresszió következményeit, űiabb feszültségeket teremt és űj konfliktusok veszélyét tar­talmazza. Továbbra is támogatjuk az arab nemzetek jogos követelé­sét, hogy vonják ki az összes izraeli csapatot a megszállt te­rületekről, támogatjuk a pa­lesztin nép önrendelkezési jo­gát és azt a jogát, hogy saját államot alapítson. Teljes mér­tékben szolidárisak vagyunk a chilei, az uruguayi, a nicara- guai nép és mindazok küzdel-* mével, akik a terror és a fa­siszta diktatúrák ellen harcol­nak. Szilárdan az imperializ­mus, a gyarmati rendszer és a neokolonializmus ellen, a fajüldözés minden formája el­len, a társadalmi haladásért, a világbéke megőrzéséért küz­dő erők oldalán állunk. Az emberiség ma sorsdöntő választás előtt áll. Hogy milyen irányba halad tovább, az nagyj mértékben a béke-világmozga- lom törekvésétől függ. Az önök harca igényes és bonyolult, de ugyanakkor rendkívül fontos és nemes. A múlttól eltérően, ami­kor az imperializmus saját ön­ző céljaiból büntetlenül nemze­teket sodort a háborúba, ma az emberiség, a reális szocializ­mus és a haladó békemozgalom léte eredményeképpen, más al­ternatíva előtt áll. Reális lehe­tőség nyílt arra, hogy a hábo* rút végérvényesen kiküszöböl­jük a nemzetek életéből. Mi, csehszlovák állampolgá­rok meg vagyunk győződve arj ról, bogy a Béke világtanács prágai tanácskozása eredmé­nyes lesz, hozzájárul a béke, a biztonság, a nemzetek közöt­ti bizalom megszilárdításához, az emberiség békevágyának tel­jesüléséhez. Ahhoz, hogy az ember minden képességét, min­den nemes érzelmét a jó és a boldogság szolgálatába állít­hassa. Engedjék meg kedves barátaim, hogy a CSKP Közpon­ti Bizottsága, a CSSZSZK kor­mánya és Nemzeti Frontja ne­vében köszönetét mondjak önöknek nehéz, de rendkívül hasznos munkájukért és új sikereket kívánják további te­vékenységükben. Engedjék meg, hogy megis­mertessem önöket Gustáv Hu­sák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága fő­titkárának, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnökének üzenetével. Üzembe helyezték o Šverma Vasmíí új részlegét Határidőre készült el a legnagyobb közép-szlovákiai beruházás első része {Tudósítónktól J — Podbrezo- vában tegnap délelőtt ünnepé­lyes keretek között üzembe he­lyezték a Šverma Vasmű új cső- nyoraórészlegét. A közép-szlo­vákiai kerület jelenlegi legna­gyobb beruházási építkezésé­nek számító korszerű kohóipa- ri kombinát első részének ava­tásán részt vett Zdenek Pűcek szövetségi kohó és nehézgép­ipari miniszter, Ján Grogor, az SZSZK kormányának alelnöke, Ladislav Abrahám, a Szakszer­vezetek Szlovákiai Tanácsának elnöke, Vladimír Pirosík, az SZLKP Közép-szlovákiai Kerüle­ti Bizottságának vezető titkára, Anton Kolenička, a Šverma Vasmű vállalati igazgatója, va­lamint párt- és állami szerveink több képviselője. Az összesen több mint négy- milliárd koronát igénylő üzem­részleget 1974 májusában kezd­ték építeni. A korszerű csőnyo­mórészleg építésére és a beren­dezések vásárlására másfél mii" liárd koronát fordítottak. Kor­mányszerveink kezdettől fogva állandó figyelemmel kísérték és rendszeresen ellenőrizték az egyes építési, illetve szerelési határidők megtartását. Ennek és az építkezést kivitelező vál­lalatok két évvel ezelőtti közös munka fel ajánlásának köszönhe­tően az idén márciusban pontos határidőre megkezdődhetett a próbagyártás. A Šverma Vasmű dolgozói, akik társadalmi mun­kában több mint harmincezer órát dolgoztak az építkezésen, az idén már harminckétezer tonna különböző méretű és for­májú, varratnélküli csövet gyár­tanak az új részlegen A teljes kapacitás elérését követően azonban 170 ezer tonna lesz az évi termelés mennyisége, és ennek legnagyobb részét exportálni fogják. A csőgyártá­si feladatok teljesítésével egy­idejűleg folytatni fogják az épí­tőmunkát is. Az év végéig még további 240 millió koronát for­dítanak az új részleg járulékos létesítményeinek, köztük a szo­ciális berendezések, a raktá­rak és egyebeknek építésére A jelenleg már 430 dolgozót foglalkoztató csőnyomórészleg átadását követően ünnepi nagygyűlésen tüntették ki a legjobb építőket.-ly­1979. IV. 26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom