Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-26 / 98. szám, csütörtök
ALAPOS ISMERETTEL A tapasztalati módszer alkalmazásának hatása a gazdasági mechanizmusra © A mód. szert alkalmazó vállalatok eredményei £ A senicai Szlovák Selyemgyár példát mutat 0A gazdasági kalkuláció a termelés gazdaságossá tételének alapvető eszköze 0 Ismeri minden munkás és mester a tapasztalati módszer lényegét? Egy kicsit sem lazítunk Tavosszol sem termelnek kevesebb tejet Az első negyedév mindig jő alkalmat nyújt az ipari, az építőipari és a többi vállalatok számára az eredmények komplex mérlegelésére, elemzésére. A gazdasági szakemberek minden alkalommal kíváncsian várják a statisztikai hivatalok jelentéseit a legújabb népgazdasági eredményekről, de az utóbbi időben az átlagosnál nagyobb figyelemmel kísérik a tapasztalati módszert alkalmazó vállalatok, termelési-gazdasági egységek eredményeit. A hatékony és minőségi termelés komplex tapasztalati módszerét egyébként a csehszlovák ipari vállalatok 12 termelési-gazdasági egységében, pontosan 150 termelő vállalatában, 9 kereskedelmi, valamint 21 kutatási és tervező szervezetben alkalmazzák. Bár az elmúlt év rövid időszak ahhoz, hogy objektíven ítélhessük meg a gazdasági módszer nyújtotta előnyüket, és végleges következtetést vonjunk le a módszer alkalmazásának előnyeiből, illetve esetleges hátrányaiból, mégis bizonyos szociális-politikai, tudományos-kutatási és végül termelési-gazdasági indokok szólnak amellett, hogy legalább részlegesen értékeljük a tökéletesített irányítási rendszer eddigi eredményeit. Ä SE.NICAI _______ S ZLOVÁK________ SE LYEMGYÁR SIKERE A jó munkavégzés nyújtotta kellemes érzésekkel lépték át az új esztendő küszöbét a senicai Szlovák Selyemgyár dolgozói is. A vállalatra a termelés dinamikus növekedése a jellemző, holott ezt az eredményt a hatékony és minőségi termelés komplex tapasztalat] módszerének bonyolult feltételei közepette érik el. A vállalat 3000 dolgozója növekedő kezdeményezőkészségét bizonyítják a múlt évben elért kiváló eredményeik is. 1977-hez viszonyítva tavaly 31,1 százalékkal növekedett a vállalat termelése. A vállalat párttagjai és pár- tonkívüli dolgozói egyaránt tudatosítják, hogy valamennyi elképzelés sikeres megvalósítása megköveteli, hogy minden vezető gazdasági dolgozó, párt- és szakszervezeti tisztségviselő legyen tisztában a reá bízott feladatokkal. Teljes felelősségérzettel kell kezelniük azok megvalósítását. Ellenkező esetben ugyanis a szocialista kötelezettségvállalási és az újítómozgalom sem érne .sokat. A Szlovák Selyemgyárban rendkívüli támogatásban részesülnek a tüzelőanyag- és energetikát mérleg feszültségének enyhítésére irányuló ötletek. A jobb munkafegyelemmel és a mesterek, illetve a műszakiak elkötelezett munkavégzésével elérték, hogy a januári termelési feladatokat hiánytalanul teljesítették. Ugyanakkor egy pillanatra sem tévesztik szem elől, hogy állandó feladatuk a termelés anyag- és energiaigényességének csökkentése. A komplex tapasztalati módszer alapelveinek alkalmazása megnyilvánul a minőségi és mennyiségi mutatók teljesítésében. Állandó figyelmet szentelnek a termék-minőség javításának, mindenekelőtt a minőség- ellenőrzés szaratovi módszerének segítségével. A viszkóza- selymet ugyanis elavult berendezésen készítik, olyanon, amely fokozotf karbantartást igényel. Sajnos az is eléggé gyakori, hogy a poliészter-se- lyem termelésében egyenlőtlenségek vannak, ami a pótalkatrészek hiányának következménye. A senicai Szlovák Selyemgyár tevékenységének javulásához jelentős mértékben hozzájárulnak a vállalatközi ra- rionalizőctös briaádok is. Céljuk, hogy bizonyos textilipari eljárásoknak megfelelő minőségű anyagokat készítsenek elő. Jó eredményekről érkeznek hírek a sviti Tatrasvítből ugyanúgy, mint a Moravská Trebo- vá-i Hedvából, a brnói Vinéná- ból, a varnsdorfi Elitexből és a további velük együttműködő vállalatokból. A TAPASZTALATi MÓDSZER _____ SZ LOVÁKIÁÉ EREDMÉNYEI A tapasztalati módszer alkalmazásának rövid egy éve alatt a bratislavai Slovchémia, a par- tizánskei Ogako és a iilinai fa- feldolgozó és bútoripari termelési-gazdasági egységekben két „fázis“ állandó összefonódásáról adhattak számot: a megismerési és a megvalósítási folyamatok összefonódásáról. Természetes, hogy e folyamatok ma sem választhatók el a tapasztalati módszer alkalmazásától. A felmérések ugyanis rávilágítottak arra, hogy a tökéletesített irányítási rendszer alapelveit nem ismertették meg — különböző okokból — mindenütt a munkásokkal és a mesterekkel, holott a vezető dolgozók mindenütt elismerik e feladat végrehajtásának sürgősségét. Lássuk, miként vált be a komplex tapasztalati módszer a három alapvető területen, vagyis — a minden munka hatékonyságának növelése és minőségének javítása. — a termelési-gazdasági egység irányításában az ötéves terv szerepének hangsúlyozása terén, illetve — azon feltételek megteremtésében, hogy az önelszámolási szféra alapvető irányítási tényezője a termelési gazdasági egység legyen. A komplex tapasztalati módszer alkalmazásának rövid időszaka — mint már szó volt róla — nem teszi lehetővé, hogy a második és harmadik feladat betöltését megfelelően értékeljük. Ezeket legalább egy egész ötéves tervidőszakra visszamenőleg kell majd értékelnünk. Éppen ezért figyelmünket az első számú szándék megvalósítására összpontosítjuk. A tapasztalati módszert alkalmazó vállalatokban mindenekelőtt az észlelhető, hogy bizonyos mértékben túlsúlyba került a népgazdasági terv minőségi mutatóinak teljesítése. Javult többek között az anyagi források képzése, a termék gazdaságos előállítása, az állóalapok kihasználása. Javult — főleg a kapitalista államokba irányuló — exportfeladatok teljesítése is. Több mint 1 százalékkal növekedett a munkatermelékenység és a nyereség, amit az anyagi költségek csökkenése is előidézett. Ezek az utak vezetnek a tapasztalati módszert alkalmazó vállalatok sorában a 6. ötéves tervidőszak stratégiai irányvonalának megvalósításához, vagyis a használati értékek képzése során a hatékonyság növeléséhez és a minőség javításához. Ml NÖSÉG ÉS MU N K A E RÖ_ MEGTAKARÍTÁS Bár az első minőségi osztályba sorolható termékek részaránya a Slovchémia termelésigazdasági egység keretében csupán 23 százalék, a minőség terén mégis érezhető bizonyos javulás. Ennek és a gyártmányfejlesztésnek köszönhetően a veszteségeket 0,06 százalékkal csökkentették. Ebben az esetben tehát jelentős tartalékokról beszélhetünk, s azok gyors kihasználása az egyik alapvető feltétele annak, hogy a csehszlovák vegyipari vállalatok termékei megállják a helyüket a világviszonylatban egyre jobban erősödő konkurrenciaharc- ban. Hiszen a minőség nem minden vegyipari vállalatunk legerősebb oldala. Figyelmet érdemel viszont az új termékek részaránya is a termelés egész terjedelméhez viszonyítva. A partizánskei Ogako termelési-gazdasági egyégben ez a részarány már megközelíti az 50 százalékot, a žilinai fa- feldolgozó és bútoripari termelési-gazdasági egységben pedig ez az arány csaknem 14 százalékos. A munkaerő-megtakarítás a tapasztalati módszert alkalmazók további feladata. Habár a három szlovákiai termelésigazdasági egységben a tervezettnél 650 dolgozóval kevesebb a létszám, a munkatermelékenység tervezett ütemét mégis túlteljesítik. Az így megtakarított 70 millió koronát {a bérekkel} az érdekelt kollektívák és a termelési-gazdasági egységek fejlesztésére fordíthatják. A hatékony és minőségi termelés komplex tapasztalati módszerét alkalmazó termelési-gazdasági egységek 1977-hez viszonyítva a költségeket 2 százalékkal csökkentették. Ez a megtakarítás a bizonyítéka, hogy a vállalatok dolgozói jobban tudatosítják az energia és a nyersanyagok megtakarításának szükségességét. A hatékonyság-növekedés e fontos tényezőinek figyelembe vétele népgazdaságunk számára kétszeresen érvényes. Erre kell irányítani az egész irányítási rendszert, a tervmutatók rendszerét, az anyagi érdekeltségi rendszert és a szocialista munkaversenyt. A minőségi és a mennyiségi követelmények kielégítésében aligha érhetünk el tartósan kedvező eredményeket, ha az irányítás komplex tapasztalati módszerének* lényegét nem sajátítja el minden munkás és mester, minden újító és feltaláló. E területen még mindig sok teendő vár a gazdasági vezetőkre, a párt- és szakszervezeti szervekre egyaránt. Tény azonban, hogy a tapasztalati módszer helyességéről csak az győzheti meg a többi dolgozót, aki annak hasznosságában saját maga is bízik, s aki alaposan ismeri a népgazdaságunk tervszerű irányításának tökéletesítésére irányuló szándékokat. Az elektronikus számítógép a tudományos-technikai forradalom meghatározója. Üzemeik, gyáraik, vállalatok, számítástechnikai kutatóközpontok alkalmazzák hatalmas mennyiségű alapadatok feldolgozására, gazdasági számítások végzésére. Nincs a népgazdaságnak olyan területe, amely nélkülözni tudná a huszadik század egyik legnagyobb vívmányát, hiszen a gazdasági feladatok száma, akárcsak az adminisztrációs-ügyviteli tevékenység korlátozása szükségessé teszi a számítástechnika célszerű alkalmazását és hatékony fel- használását. A vállalati szintű számítástechnika legelterjedtebb formája a lyukkártyás és -szalagos számítógép. Ezek együttesen egész hosszú gépsort alkothatnak, s bár használatuk több esetben hatékonyabb, mint az elektronikus számítógépeké, nem lehet velük közvetlen dialógust folytatni. Nem kérhetjük ki a géptől a szükséges információkat, de még a számítások részeredményeit sem. A távvezérlési pulttal felszerelt elektronikus számítógépek azt is lehetővé teszik, hogy a gép és az operátor között olyan kapcsolat alakuljon ki, amelynek során az ember betekintést nyer a számítások menetébe és az információk elrendezésébe. Az alapadatok felA dombhátra épült pusztáról szeralélgetjük Kovács Sándorral, az Ipolysági (Šahy) Állami Gazdaság deméndi (Doman- dice) üzemegységének vehetőjével a határt. Lent, a napfényes völgyben a talajelőkészí- tő munkákat végzik. Bizony rosszul kezdődött az idei tavasz — mondja a gazdaság vezetője —, negyven heiktáir búza közé árpát vetettünk, a kiszántott ötven hektár repce helyén silókukoricát termelünk. A kedvezőtlen időjárás miatt változásokat hajtunk végre a növény termesztésben. Gond, nehézség akad elég ebben a gazdaságban is, de a vezetők és a munkások nem adják fel a harcot. A lun cérna növekedésén máris meglátszik, hogy elég tápanyagot kapott. Hetven kilogramm műtrágyát szórtak minden hektárra, tiszta tápértékben számítva. A lóhere is jó termést ígér. Idejében elvetették a borsós-zabos keveréket és a cukorrépát is. — Versenyt futunk az idővel — folytatja tájékoztatását a gazdaságvezető. — Egy kicsit sem lazítunk. Mindennap új leindülette.1, reménnyel indulunk u munkába, hogy pótoljuk a károkat, megteremtsük a jó termés előfeltételeit. Beszélgetés közben megtudom, hogy hasonló eredményeket akarnak elérni, mint a múlt évben. Arra törekednek, hogy minden növény nagy hozamot adjon. Cukorrépából tavaly 420 mázsát takarítottak be minden hektárról. Nagy volt a szálas takarmányok hektárhozama is. Borsós-zabos keverékből kiváló minőségű pogácsát készítettek a növendékállatok számára. A növénytermesztés dolgozóinak köszönhető, hogy takarmányból most még tartalékuk is van. Erről így beszél a gazdaságvezető. — Ha egy kicsit később is kezdjük az évelő takarmányok kaszálását, akkor sem kell csökkenteni az állatok napi takarmányadagját. Kifejti, hogy az állattenyésztésben azért érnek el jó eredményeket, mert nagy termelékenységű állatokat tartanak, elegendő és megfelelő összetételű takarmányt tárolnak, és a kezdeményező dolgozók a lehető legjobb eredmények eléréséért versenyeznek. A borjak naponta darabonként átlagosan nyolcvanöt dekagrammot gyarapodnak. Františka Chovano- vá, Helena Duchohooá és Varga Ilona gondozók idejében dolgozását és a gazdasági számításokat számítóközpontok végzik, amelyeknek megvan a saját technológiai rendszerünk. A bratislavai számítástechnikai kutatóközpont szakemberei az automatizált információs rendszer területén — tudományos és tervszerű ismeretek alkalmazásával — az adatfeldolgozási rendszer építésénél tartanak. Ezzel akarják biztosítani a népgazdasági irányítás rendszerében a statisztikai információs rendszer hatékonyságát, s az információs rendszerek és alrendszerek integrált egységbe való zökkenőmentes összekapcsolását. 1969 áprilisában az ENSZ fejlesztési programja keretében létesült a kutatóközpont, tehát abban az időben, amikor a számítástechnikai eszközök fejlettsége és felhasználási módja terén hazánk messze el volt maradva a világszínvonaltól. Az azóta eltelt tíz év alatt viszont olyan előrelépést jegyezhettünk fel a csehszlovák számítástechnika történetében, amilyennel kevés ország büszkélkedhet. Szakembereink ugyanis olyan fordít óprogramot vezettek be a gyakorlatba, amelv az eddig használt speciális gépi programoktól eltérően egészen nagy feladatok felírását is lehetővé teszi, fAhhoz ugvanis, hogy elkezdhessük egy feladat megoldását, le kell fordítanunk arjárnak munkába és a lehető legszakszerűbben etetik a borjakat. Olyan kiváló munkát végeznek, hogy a múlt évben a borjak két százaléka sem hullott el. A tehéntenyésztésben is magas a termelés szintje. Mdcsai I. ászló, Helena Baróková és Hegedűs Ferenc a múlt évben több mint 4000 liter tejet fejt tehenenként. A többi fejővel együtt most azért versenyeznek, hogy a tavasza időszakban se csökkenjem a tehenek teijhozama. A versengésnek meg is van az eredménye, mert a napi tehenenkénti átlagos tejhozam majdnem tíz liter. Már eddig ötezer liter tejet adtak el terven felül. Hosszan elbeszélgetünk a tavasz okozta nehézségekről, az eredmények elérésének módjairól és a távlati terveikről. A gazdaságvezető szerint üzemegységük azért tartozik a legjobbak közé, mert a vezetők naponta megbeszélik az emberekkel a munkamódszerek javításának tehetőségeit és a nehézségeket. A vezetők egyrészt bíznak a dolgozókban, másrészt ellenőrzik munkájukat. Néhány olyan esetet említ Kovács elvtárs, amelyek fékezik a termelést, illetve másokra is kedvezőtlenül hatnak. — Általában munkaszerető dolgozóink vannak minden munkahelyen. Néhányszor azonban észrevettem, hogy egy két fejő bekapcsolja a fejőgépet és cigarettára gyújt. Nem törődik azzal, hogy a tehenek jól ki legyenek fejve. Ilyen esetben felelősségre vonom a dolgozót, és megkövetelem, hogy a jövőben rendesen használja ki a munkaidőt. A gyakori ellenőrzés azért vált lehetővé, mert a gazdaság- vezető családjával együtt Katlanpusztán lakik. Mindketten mezőgazdasági szakemberek, és úgy vélték, hogy csak akkor tudják képességeiket, szaktudásukat jól érvényesíteni, hogyha munkahelyük közelében laknak. — Ez a mi birodalmunk — mondja a dombokat, völgyeket szemlélő gazdaságvezető. Igazán csak itt érzem jól magam. Persze, sok még a tennivaló, le kellene csapolni a nádas víziét. További területeket termőbbé tenni. Minden lehetőséget felhasználunk, hogy több takarmányt termeljünk. Csakis ilyen módon lehet elra a gépi kódra, amelyet az adott számítógép megért. J A Pascalt, mert így nevezik az új fordítóprogramot, a Szovjetunió és Magyarország is átvette tőlünk, s a kapitalista országok is komoly érdeklődést tanúsítanak iránta. A dúbravkai kutatóközpont tíz év alatt 23 országos és 19 nemzetközi értekezletet tartott, 72 szakembert részesített magas fokú továbbképzésben és 604 kiadványt jelentetett meg. Nagyban szorgalmazza az országos információgyűjtési és -feldolgozási rendszer létrehozását, amely magába foglalja hazőnk tíz kerületének legjelentősebb számítóközpontjait. Az egységes számítóközpont-hálózat kielégíti majd az ország összes vállalatának számítási jellegű szükségleteit. Ezt a rendszert állami adatbanknak nevezzük, mivel az irányítószervek egyszerre lesznek információszolgálók és -felhasználók. Hazánk egyik legnagyobb számítástechnikai ku tatóköz- pontja a hetedik ötéves tervidőszakban is szoros kaprs’ola- tot tart a KGST-tagállamainak statisztikai hivatalával s 1985- ig feldolgozza oz automatizált statisztikai információs rendszer építésének technikai-szervezési irányelveit is G. SZABÓ LÁSZLÓ VINCENT BALAŽ mérniik, docens ŰJ FORDÍTÓPROGRAM SZÜLETETT Tízéves a bratislavai számítástechnikai kutatóközpont érni az öneUátottságot. BALLA JÓZSEF
