Új Szó, 1979. április (32. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-18 / 91. szám, szerda
Több friss zöldséget a városnak Az eredmények önmagokért beszélnek KOMMUNISTÁK AZ AGITÄCIÓ ÉLÉN $ CSELEKVÉSRE SERKENTŐ ERŐ 0 ' POLITIKA ÉS MUNKASTÍLUS Bármelyik irányból közelítjük meg a nitrai járásban gazdálkodó Hosfovced Efsz határát és a hatósugarába eső termelési egységeket, mindenütt szemléltető tábláik ragadják meg a látogatók figyelmét. A közös gazdálkodás fejlődési eredményeit és gondjait egy aránt kifejező adatokból már az első benyomások alapján arra következtethettünk, hogy a szövetkezet vezetői az időszerű tájékoztatáson kívül a cselekvésre mozgósító gazdasági propagandának, agitációnak is nagy jelentőséget tulajdonítanak. Gondolatainknak kifejezést is adtunk. — -Helyes a feltevésük — Igazolta állításiunkat Karol Paulov mérnök, az efsz párt- alapszervezetének fiatal elnöke. — A működési körzetünkben arányosan elhelyezett népszerűsítő táblákkal valóban az volt a célunk, hogy ezúttal is kapcsolatot teremtsünk az emberekkel, és cselekvésre mozgósítsuk őket. Kétségtelen, hogy a szemléltető adatok kifejezik a célt. A cél elérése viszont körültekintő ’szervező munkát igényel. Emberközeli irányítás A körültekintő, pontos szervezés lehetővé teszi az ered- menyes irányítást, amely nem jel en thet csupá n műveleti u tasí tgatást. Az irányítás, a pártmunka bármely területét is érinti, emberekkel van kapcsolatban, nem lehet utasítás jellegű. Az érvelésre, a meggyőzésre, a határozatok gyakorlati átültetésére a gazdasági propagandának, agitüciónak mindig nagy szüksége van. — Enélkül — mondotta Ondrej Horniak mérnök, az efsz elnöke — nem tudnánk alkotó- an végezni munkánkat. És még mennyi mindent kell számításba venni 1 Különböző magatartású, szemléletű emberek véleményét kell formálni és megnyerni őket a cél eléréséhez. A szövetkezet kommunistáinak a gazdasági propaganda és az agitáció terén végzett munkáját csak akkor értékelhetjük igazán, ha ismerjük, hogy a pártalapszervezet múlt évi évzáró taggyűlése után milyen erőfeszítéseket tettek például a sz a rvas m ar h a - ten y és zt és fel len - dítésére. — Abból indultunk ki —■ magyarázta a történteket Viera Svetlanská, az állattenyésztési ágazat helyezeltes vezetője —, hogy a munkaerőhiány miatt feltétlenül végre kell hajtanunk az állattenyésztés össz- ponrtosítását. S ha már összpontosítunk, a munkafolyamatokat is gépesítenünk kell, ami viszont lehetővé teszi, hogy azonos létszámmal elvégezzük a megnövekedett állomány körüli teendőket. Az igényes célok elérése természetesen azt is megkövetelte, hogy a gondozók a hat községben levő régi istállókban nagyobb figyelmet fordítsanak a. borjak elválasztására és a tenyészáHatóik művelésére, valamint a tejhozam növelésére. Az évzáró taggyűlés a faladat teljesítésére külön párt- megbízatásokat adott az ágazatban dolgozó kommunistáknak, akik elsősorban saját munkaterületükön mutattak követésre méltó példát. Másodsorban pedig — a kedvezőbb műnk afe 11 ét el e k meg terem t ésé- nek reményében — a nagyobb hasznot hozó, korszerűbb te- nyésztéisi eljárások követésére is hatásosan agitáltak. — Az eredmény? Közelebb a célhoz — Aránylag rövid idő állt rendelkezés ü n k re — mondotta Svetlanská elvtársnő —, s bár csodák nem történtek, annyit elértünk, hogy 3150 literre „feltornáztuk“ az évi átlagos tej- hozamot, s a chyzerovcei részlegen — egyelőre 512 tehénnel — részben elértük az állomány összpontosítását. A folyó é*v végéig azonban előreláthatólag befejezzük a férőhelyek átépítését, és a részlegen a megnövekedett, immár 880-as tehénállományunkat egy helyre összpom t o s í t h at j uk. Az építkezést jobbára önerejükből, jelentősebb beruházási összeg felihasználása nélkül végzik, mindössze az AGRO- STAV Vállalat segítségét igénylik. A szövetkezet egyesítésének első éveiben, csaknem hét évvel ezelőtt, hasonlóképpen hajtották végre a hízósertés- és a több mint 500 darabos koca- á Hó mán y ö ss z p ont os í tás át. Ugyanakkor a 4000-et számláló juhállományuk tenyésztési helyéül jedľové Kostolanyt jelölték ki, s vezetését a tapasztat? Jozef Hrúzik nyugdíjas, veterán kommunistára bízták. Tovább a megkezdett úton Közismert, hogy főképpen az egyesített, megnagyobbodott szövetkezetekben a tagság aktivitásának kibontakoztatása sokrétű tömeg politikai munkát igényel. így van ez Hostovcén is. Téves azonban a feltételezés, hogy az aktivitást önmagában az anyagi érdekeltség Is kiválthatja, hogy ez csak szervezési intézkedések dolga. A pártalapszervezet fei el őssé g teljes és céltudatos fáradozása, a gazdasági propaganda és agitáció végzése ebben is nélkülözhetetlen. — Alihoz, hogy e®k a munkát eredményesen és hatékonyan végezhessük — toldotta meg a pártalapszervezet elnöke —, a szövetkezeti demokrácia érvényesítését sem tarthatjuk másodrangú kérdésnek. Tapasztalataink igazolják, ha efsz-tag- ságunk naponta meggyőződik a párt- és gazdasági vezetés törekvéseiről, természetes belső igényévé válik a közreműködés a közös gazdaság ügyeinek eldöntésében és megoldásában. Ha imitt-amott mégis találkozunk formális vonásokkal, ennek — megítélésem szerint — az az egyik fő oka, hogy a kommunisták ezeken a területeken nem tudnak még hiánytalanul eleget tenni a párt vezető szerepéből adódó kötelezettségeiknek. Ezért arra tör reikszünk, hogy minden párttag politikai felelősséget erezzen a szövetkezeti demokrácia kibontakozásáért. Nem kevésbé fontos a pártalapszervezet belső deanokráci á j án a k ki tel jesedése, mivel ez erőteljesen hat a szövetkezeti demokrácia gyakorlatára, befolyásolja a tömegszervezetek belső demokratizmusát, sőt a gazdasági vezetés stílusát is. A politikai és a munkastílus szoros és kölcsönös kápcso,tatában elsődleges szerepe természetesen Hosťovcén is a politikának van. S e kettős feladat meghatározza a 71 taglétszámú szövetkezeti párta,lapszervezet tevékenységét. Hiszen a XV. pártkongresszus határozatainak végrehajtása a szervező munka magasabb színvonalra emelését, a forradalmi lendület, a politikai agitáció fokozását, az efsz-tagok cselekvésre való mozgósítását j igényli, a feladatok időközi i elemzése pedig a célok és a j reális lehetőségek sokoldalú i számbavételét, a tartalékok feltárását, s a demokratikus eszmecserét követelik meg. Végeredményben ez a gazdasági propaganda és agitáció éltető eleme, céljaink elérésének megbí&ha tó irán y tű j e. SZOMBATH AMBRUS Az utóbbi években egyre több mezőgazdasági üzem foglalkozik korád zöldségfélék termesztésével. Ez egyrészt ki fi zetődő termelési ágazat, másrészt vitamindús, zöldséget biztosít a lakosság számára. Kele t-Sz lóvá k ia met ropolisá- nak körzetében — a kerületi szerveiknek az 1977-es év novemberében tett intézkedései alapján — gyarapodott a zöldségtermesztő üzemek szama, egyben a korai zöldségfélék termőterülete is. Ezen üzemek közé tartozik az Aprófalvaki (Valaliky) Állami Gazdaság is, ahol ikülön zöldségtermesztő részleget létesítettek. innen tavaly több mint hetvenöt vagonra való zöldséget juttattak Kassa í Košice) piacára. A zöldségárusító üzletek pultjain már találkoztunk idei retekkel, hagymával s azt is megtudtuk, az aprófalvaki zö 1 d ségke r té sz étből -száll í to ttá k. A községijén nem volt nehéz megtalálni a zöldségtermesztő részleg központját. A fűtőház magas kéménye és az üvegházak jelezték, merre kell mennünk. Az irodában Jozef No- vákkal, a speciális növénytermesztés agrotechnikusával és Imrich Eliáš brigádvezetővel beszélgettünk. Tőlük tudtuk meg, hogy tavaly 55 hektáron te r me sz te t tek z ö 1 d ség f é léket. — Az idén öt hektárral bővül ez a terület, s közel százhét vagonra való zöldséget •akarunk piacra adni — tájékoztatott Jozef Novák mérnök. Anna Vargová retkei csomóz IJ. Onofrej felvétele) Mária Palenftárová salátái szed — Például tartósítható uborkát 17. káposztát 15, sárgarépát 10, petrezselymet 10 hektáron ér, két hektáron — fólia alatt paprikát termesztünk. Az üveg házban fél hektáros terület áll rendelkezésünkre, itt retket, „csemege“ hagymát, salátát termesztünk. Az idén további fél hektárral bővítjük az üvegházi területet. Imrich Eliáš üzemvezető — a 23 nőből álló szocialista mun kabrigád vezetője —, üveg ház látogatásra hívott. Á kellemes légkörű, fűtött üvegház parcelláin szorgos kezű asszonyokat találtunk. Többségük a papn- kapalánták kiültetésével foglalkozott. Mária Palenfcárová a zsenge saláták közül válogatta a leszedésre alkalmasakat, Anna Vargová a piros retek csomókba szedésével fog la la toískodott. — Mennyi került már ezek bői piacra? — A csemegehagymábó! már háromezer, a retekből több mint ezer csomót adtunk el ed dig, a napokban újabb szállítmányt indítunk útjára — válaszolt Imrich Eliáš. — Hamarosan a saláta is nagyobb meny- nyiségben kerül piacra. A karalábé is „testesed ijk" már, két hét múlva azt is szállíthatjuk. Végezetül még arról is tudomást szereztünk, hogy az idén több mint kétmillió korona ér tékű zöldséget adnak piacra ebből a városkörzeti zöldség kertészetből. Ikulik; Alapvető minőségi változás A közeljövőben emlékezünk meg a CSKP IX. kongresszusának 30. évfordulójáról. Ezen a kongresszuson mondotta Klement Gottwald elvtárs, hogy: „Nem lesz nálunk szocializmus a falu szocializmusra való áttérése nélkül. S nem lesz szocialista falusi életforma a munkásosztály és parasztság szövetsége nélkül“. A társadalmi fejlődés igazolta Gottwald elvtárs szavait. A falvak szocialista átépítését a lenini szö- vetkezetésítési terv érvényesítése és a szovjet mezőgazdasági dolgozók tapasztalatainak felhasználása tette lehetővé. Ezeken az alapokon mezőgazdaságunk az elmúlt harminc év alatt alapvető minőségi változásokon ment keresztül. A szocialista nagyüzemi termelésre való áttérés, a szövetkezeti földművesek osztályának létrejötte, a mezőgazdaság fejlődésének jelenlegi szakasza teret nyitott a tudományos ismeretek alkalmazásának is a mező- gazdaságban. S ez végső soron a falusi lakosság életmódjának a megváltozását vonta maga után. KÖZELEBB EGYMÁSHOZ A falvakban végbement szociális osztály szerkezet-változás a falusi és városi életfonma közötti különbségek megszüntetéséhez vezetett, melynek következtében a falu elveszítette kimondottan mezőgazdasági jellegét. A mai falu szociális osztályszerkezete épp olyan, mint az egész társadalomé. A falu és a város szociális osztályszerkezetében bekövetkezett hasonlóság annak következménye, hogy a falvakban ugrásszerűen megnőtt a munkások száma. A gazdaságilag tevékeny falusi lakosság nagy része ma már nemcsak a mező- gazdaságban dolgozik. A kétezer lakosú falvakban a nem mezőgazdaságban dolgozók képezik a lakosság 71,6 százalékát. A falun élő munkások életfelfogására, érdeklődési körére nagy hatással van a város társadalmi élete, ezért a falu vérkeringését a haladó, szocialista, városi élet elemeivel frissítik fel. Csehszlovákiában a gazdaságilag tevékeny dolgozóknak a 13,1 százaléka, Szlovákiában a 15,8 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági dolgozók létszáma a termelés korszerűsítése folytán tovább csökken. A két alapvető társadalmi osztály közeledését elsősorban a kétféle szocialista tulajdon termelőerőinek a közeledése teszi lehetővé. A közeledés a munka jellegében is megnyilvánul. A múltban éppen a munka jellege volt az egyik alapvető oka és forrása azoknak a különbségeknek, amelyek a falusi és a városi lakosság életmódjában mutatkoztak meg. Az elmúlt harminc év ebben a viszonyban Is alapvető minőségi változásokat idézett elő, amelyek hatással vannak a mező- gazdasági dolgozók életmódjára, s a szabad Idejükben való tevékenységre. A FEJLŐDÉS EGYES SZAKASZAI A szövetkezetek megalakulását követő években ugyan még kisüzemi felszerelésekkel dolgoztak a földművesek, de a munkának csoportos jellege volt. Megszűnt a kizsákmányolás, kezdetét vette a kölcsönös elvtársi viszony kialakulása. Az emberi értékek mércéje ezentúl a munka. Formálódik az új típusú dolgozó ember, aki átlépte a magántulajdon emelte korlátokat. Nagy előrelépés volt, hogy elkülönült a földműves háztartása és a mező- gazdasági üzem. Más tartalommal telítődik meg a magánélet és megváltozik a család gazdasági-termelő funkciója. A hatvanas években, a szocialista nagyüzemi mezőgazda- sági termelés új szakaszában, egyre több mezőgazdasági gépet kapnak a szövetkezetek és így az egyes munkafolyamatok végzése könnyebbé válik. Az azelőtt mindenféle mezőgazdasági munkát végző földműves lehetőséget kap, hogy egyfajta munkára szakosítsa magát. EZ azonban bizonyos szakképzettséget kíván. Ma például minden ezer mezőgazdasági dolgozóra húsz főiskolát, 86 középiskolát és 220 szaktanintézetet végzett dolgozó jut. A munka jellegében végbement változások — amelyek hatással vannak a mezőgazda- sági dolgozók életének más területeire is — a szövetkezeti dolgozók szakmai összetételében is visszatükröződnek. Kialakultak olyan szakmák, amelyek falun azelőtt teljesen ismeretlenek voltak; így például a traktorosok, kombájnosok, tehergépkocsi vezetők, kocsikísérők képezik a szövetkezeti dolgozók 14,4 százalékát. Második csoportba tartoznak a növénytermesztésben dolgozók, akik az összes dolgozó 30,3 százalékát alkotják. Harmadik népes csoport az állattenyésztési dolgozóké, akik 29 százalékban képviseltetik magukat. A maradék 12,4 százalék a melléküzemágakban dolgozik. Érdekes, hogy az új szakmában jobbára fiatalok dolgoznak. Nyilvánvaló, hogy ezek a szakmák hasonlítanak leginkább a gyári, üzemi foglalkozásokhoz. Ez a tény azonban már meghatározó részét alkotja a fejlődés jelenlegi szakaszának. A szakosítás, a kooperáció, a mezőgazdasági munka iparszerűvé válását erdeményezi. Ez a folyamat természetesen a 6. ötéves tervidőszak után is folytatódik még. HOSSZÚ TAVÜ PROGRAM Többek között azért, mert itt a fizikai munkavégzés aránya csökkentésének, s az automatizálás fejlesztésének hosszú távú programjáról van szó. Előzetes számítások szerint 1970— 2000 között a fizikai munka részaránya a termelésben 50 százalékról 30—35 százalékra csökken, a gépesítés és félautomatizálás pedig 2,5 százalék ról 10—15 százalékra növek szik. A közeljövő legégetőbb feladatai közé tartozik a tudományos ismeretek széles körű alkalmazása a mezőgazdaságban, a dolgozók szakképzettségének növelése, a munkakörülmények és munkafeltételek javítása. Ez utóbbiról bővebben is szólunk, mert Csehszlovákiában az efsz-eknek a 49,4 százalékában még alapvető egészségügyi berendezések sincsenek meg, s csak 26 százalékuk biztosítja dolgozóik egész évi étkeztetését. Mindössze 22 szövetkezetnek van saját egészségügyi központja. Szociológiai felmérések to vábbá arra is figyelmeztetnek, hogy a több mezőgazdasági üzem összevonásával változások történtek az irányításban, és ezek a változások azt ered ményezték, hogy a dolgozóknak kisebb lehetőségük van az Igazgatásban való részvételre, s ez gyengíti aktivitásukat és elkötelezettségüket. A még meglevő fogyatékosságok ellenére leszögezhetjük, hogy a szocialista építés kezdete óta élteit harminc év alatt a szövetkezetek — amelyek a mezőgazdasági földterület kétharmadán gazdálkodnak — szilárd támaszai a népgazdaságnak. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy amíg a szocializálás előtt egy földműves hat, ma egy mezőgazdasági dolgozó már 15 ember élelmezését biztosítja. NORA WEBEROVA 1979. IV. 18, 4
