Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-14 / 62. szám, szerda

Hétfőn este GUSTÁV HUSÄK, A CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök Prágá­ban díszvacsorát adott dr. RUDOLF KIRCHSCHLÄGERNEK, az Osztrák Köztársa­ság elnökének tiszteletére, melyen a két államfő beszédet mondott. GUSTÁV HUSÁK BESZÉDE Örömmel tölt el az a tudat, hogy a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaságban a csehszlo­vák nép, a kormány és saját nevemben szívélyesen üdvözöi- , hetem becses vendégeinket, dr. Rudolf Kirchschlägert, az Osztrák Köztársaság szövetsé­gi elnökét, feleségét és kísé­retének tagjait. Szövetségi elnök úr, nagyra becsüljük az ön látogatását, ez az osztrák államfő első láto­gatása a szocialista Csehszlo­vákiába. Meggyőződésünk, hogy ez a látogatás további jelentős lépés lesz a jószomszédi kap­csolatok és együttműködés el­mélyítéséhez, hozzájárul a köl­csönös bizalom, a tisztelet és egyetértés légkörének megerő­sítéséhez, a csehszlovák és az osztrák nép javát szolgálva. Országaink kapcsolatai jelen­tős mértékben oly hatások be­folyása alatt álltak, amelyek közt évszázadokon keresztül éltek országaink népei, egy­más mellett, hosszabb időn keresztül közös államban is. Természetes, hogy többféle kapcsolat, kötődés alakult ki, s ez megmutatkozik országaink és az egész emberiség haladá­sának társadalmi, tudományos, műszaki és kulturális fejlődé­sében. A különböző időszakok­ban kölcsönös kapcsolatok tük­rözték vissza népünk munká­ját, a nemzeti és szociális igaz­ságért vívott törekvését és küzdelmét. Mindkét ország a náci agresszió első áldozatai közé tartozott. A fasizmus le­győzése megnyitotta nemze­teink számára a szabad, füg­getlen és békés élet útját. Szövetségi elnök úr, bizonyá­ra egyetért velem abban, hogy az utóbbi években jelentős ha­ladást értünk el országaink kölcsönös kapcsolatában — tekintet nélkül eltérő társadal­mi rendszereinkre. Pozitívan értékeljük, hogy politikai kap­csolataink magas színvonalon bontakoztak ki. A miniszterel­nökök és külügyminiszterek találkozói immár rendszeressé váltak. Értékeljük, hogy a gaz­dasági együttműködésben is haladást mutathatunk fel, mely­nek kölcsönös kapcsolataink­ban több éves hagyománya van. Őszinte érdekünk tovább szi­lárdítani és fejleszteni az ed­digi jó eredményeket. Abból a meggyőződésből indulunk ki, hogy a jószomszédi kapcsola­tok és az együttmüködés fej­lesztése a szuverén egyenjo­gúság, a be nem avatkozás, a kölcsönös előnyösség elvei alapján teljes mértékben szol­gálja országaink, népeink ér­dekét. Nagyra becsüljük azt is, hogy ön, az Osztrák Köztár­saság szövetségi elnöke, oly nagy figyelmet szentel orszá­gaink kölcsönös kapcsolatai fejlesztésének. A kölcsönös együttműködés további elmélyítésénél a cseh­szlovák fél nagy fontosságot tulajdonít államaink politikai kapcsolatai fejlesztésének, me­lyek teljes szerződési-jogi alap ra támaszkodnak. Ugyanakkor úgy véljük, hogy a gazdasági együttműködés te­rén a kereskedelmi árucsere fejlesztésével együtt magasabb, progresszívabb formák felé tö­rekedhetünk, főleg az ipari ko­operáció bővítésében, valamint a szorosabb tudományos és mű­szaki együttműködésben. A két fél érdekeit szolgálná, ha az egyetemes kapcsolatok hosszú távú alapra épülnének. Emellett nem tévesztjük szem elől, hogy a kétoldalú, valamint a sokoldalú nemzet­közi együttműködés a béke és a biztonság feltételei közepet­te fejlődik. E feltételek kiala­kításában való tevékeny rész­vétel külpolitikánk előterében áll. Végrehajtásakor a Szovjet­unióval és a többi szocialista állammal való szilárd barátság­ra, szövetségre és sokoldalú együttműködésre támaszko­dunk. Ebben látjuk a bizton­ság tartós alapját, megbízható szavatolóját, hazánk független, békés életének biztosítékát. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság teljes mértékben szolidáris azokkal a nemzetek­kel, és határozottan azon nem­zeteket támogatja, melyek igaz­ságos küzdelmet vívnak az im­perialista uralom ellen, függet­lenségükért, szuverenitásuk és territoriális integritásuk meg­védéséért, a fajüldözés ellen, az apartheid ellen, a szociális haladásért. A csehszlovák nép határo­zottan elítéli a Vietnami Szo­cialista Köztársaság ellen indí­tott kínai agressziót, amely durván sérti a nemzetközileg érvényes jogi normákat, bele­számítva az Egyesült Nemze­tek Szervezetének alapokmá­nyát, és komolyan veszélyez­teti a világbékét. Külpolitikai törekvéseink el­sősorban a nemzetközi feszült­ség enyhülési folyamatának el­mélyítésére összpontosulnak. Nagyra becsüljük azokat a po­zitív eredményeket, amelyeket ez irányban, főleg Európában, a békeerők közös erőfeszítése révén elértünk. Az európai konferencia záróokmányának komplex teljesítését tartjuk a legjárhatóbb útnak egész Eu­rópa számára e hasznos fo­lyamat további fejlesztésénél. Tiszteljük azt, hogy az Oszt­rák Köztársaság, a demokra­tikus Ausztria megújhodásáról és függetlenségéről szóló ál­lami szerződéssel, valamint az állandó semlegességi statútum­mal összhangban hozzájárul e közös törekvéshez. A nemzetközi feszültség to­vábbi enyhülése szempontjából legfőbb és haladéktalan fela­datunknak tartjuk ma a lázas fegyverkezés mielőbbi beszün­tetését, és a leszerelésre vo­natkozó hatékony intézkedések megvalósítását. E probléma megoldásakor a siker termé­szetesen valamennyi állam jó­szándékaitól, a kollektív törek­véstől függ. Erélyesen követel­jük az új tömegpusztító fegy­verek fejlesztésének és gyár­tásának betiltását, valamint az atomfegyverekkel nem rendel­kező államok területén való el­helyezésének betiltását. Helyes és fontos lépésnek tartjuk a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közti, a stra­tégiai támadófegyverek korlá­tozásáról előkészített szerző­dést. Az összes résztvevő ál­lamok jóakarata, és politikai érdeke figyelembevételével reális lehetőségek vannak ar­ra, hogy Közép-Európában a fegyveres erők és hadi felsze­relés csökkentéséről folyó tár­gyalások legalább részleges pozitív eredményeket hozza­nak, mindez kétségtelenül az általános helyzet további javu­lásához vezetne, ezzel elmélyít­hetnénk a kölcsönösen előnyös együttműködést. Tisztelt Szövetségi Elnök Ür! Engedjék meg, hogy kifejez­zem meggyőződésemet, misze­rint az ön csehszlovákiai láto­gatása, megbeszéléseink és ta­lálkozóink új alapot biztosíta­nak a csehszlovák és osztrák nép gyümölcsöző együttműkö­désének és baráti kapcsolatai­nak fejlesztéséhez. Szövetségi Elnök Or, emelem poharamat az ön egészségére, kedves felesége egészségére,a tisztelt osztrák vendégeink egészségére és valamennyi résztvevő egészségére, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság és az Osztrák Köztársaság jószomszédi kapcsolatainak to­vábbi fejlődésére! Dr. RUDOLF KIRCHSCHLÄGER BESZÉDE Áz államfői szintű látogatá­sok nemzetközi és nemzeti szempontból elvi jelentőségű bizonyítékai az államközi kap­csolatok színvonala emelkedé­sének. Az a tény, hogy álla­maink között megérett az idő erre a látogatásra, jogosan nagy: elégtételt jelent. Elégté­tellel fogadják közös határaink mindkét oldalán azok, akük is­merik a közös történelemből eredő komoly, és időnként sú­lyos terheket, akik megértik a jelent, józan k ö ve tikez te té se két vonnak le belőle a ma élő em­berek sorsa, az olyan emberi közösségek szempontjából, amelyek boldogabb, békésebb jövő előtt állnak és minden erejükkel ezért küzdenek. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének ezért őszinte meggyőződéssel mon­dok köszönetét a meghívásért és az előbb elhangzott szava­kért. Köszönöm a cseh és a szlovák népnek a szívélyes vendéglátást, amelyben én és kíséretem országukban része­sülünk. Mind-árt bevezetőkép­pen le akarom szögezni: örü­lök, hogy a mai politikai tár­gyalásaink során elfogadta meghívásomat az Osztrák Köz­társaságba. Örömmel várjuk látogatását. Országaink, történelmünk hatására, elsősorban álla­maink megalapítása óta, Kö- zép-Európa magvát képezik — ezt a tényt jogosan emelték ki az egyik osztrák szövetségi elnök első, és eddig egyetlen csehszlovákiai látogatása so­rán, amely 1921. december 15—16-án valósult meg. Köl­csönös földrajzi vonásaink el­lenére ma az európai erők kölcsönös állampolitikai és társadalmi politikai hatása szempontjából eltérő pozíció­kon állunk. Tehát nemcsak az volt a fel­adatunk, hogy leküzdjiik a ré­gebbi történelem negatív utó- rezgéseit és az újabb történe­lem kedvezőtlen tényezőit. Mindkét állam számára utóla­gosan meg kellett keresnünk és meg kell keresnünk külön- külön azt a nehéz utat, amely lehetővé teszi, hogy elfogulat­lanul, előítéletek nélkül valódi széles körű együttműködést folytassunk, tekintet nélkül a f e n ná 11 ó tá rsa da lm i - p o 1 i tika i akadályok na. A különböző szintű és külön­böző jellegű tárgyalások, a közös bizottságok megalapítása és az utóbbi időben a szerző­dések megkötése révén jő szándékot tanúsítottunk és ez­által a nemzeteink baráti ér­zelmeinek megfelelő politikai légkört sikerült kialakítanunk államaink között — mindezt az utóbbi évek sikeres eredmé­nyének tekintem. Ez a siker nemcsak a két állam, hanem egész Európa javát szolgálja. Természetesen Ausztriában sem hagyjuk figyelmen kívül, hogy történelmi események mennek végbe a világban, vál­sággócok és fegyveres konflik­tusok vannak, amelyek a mi köztársaságunkra is negatív hatást gyakorolnak. Ezért, sa­ját érdekünkben és nemzetközi szolidaritásból mi is, a nem­zetközi viszonylatban rán/k eső mértékben, akarunk hozzájá­rulni a világbéke szavatolásá­hoz. Ennek ellenére véleményem szerint az enyhülési folyamat­hoz és a béke megőrzéséhez a legnagyobb mértékben a szom­szédainkkal szemben folyta­tott nyílt, becsületes, jó szán­dék által vezérelt politikánk­kal járulhatunk hozzá. Szom­szédainkkal és így a Csehszlo­vák Szocialista Köztársasággal is szilárd talajon akarjuk fel­építeni azokat az összekötő hidakat, amelyek lehetővé te­szik, hogy tovább fejlesszük és mélyítsük kapcsolatainkat, amelyek a kölcsönös megbe­csülés esetében az olyan álla­mok között is lehetségesek, amelyek eltérő társadalmi po­litikai rendszert választottak. A rendszerek fölött mindig ott állt és ott fog állni a jövőben is az ember. Örömmel tölt el és az életnek mélyebb értel­met ad az emberekért, az em­berek méltóságáért és jogaiért, az államok és a nemzetek köz­ti békéért, a becsületes és nyílt együttműködésért kifej­tett munka. Ilyen elgondolások alapján legyen továbbra is gyümölcsö­ző kölcsönös együttműködé­sünk! Emelem poharam a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnök urának egészségére, a cseh és a szlovák nemzet boldog jövőjére, államaink és nemzeteink gyümölcsöző és e re d mé nyes eg y ü ttm ű kö désé re. [ČSTK} — A hivatalos ba­ráti látogatáson Ind iá tea tar­tózkodó Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök több ipari üzemet látogatott meg Karnataka államban megtekin­tette azt a központot, ahol az első indiai mesterséges holdat fejlesztették ki és gyártották. A világ űrkutatás terén a szovjet—indiai együttműködés nagyon sikeres. Erre mutatott; rá Alekszej Koszigin azon a vacsorán, amelyet Karnataka állam kormányzója adott a tiszteletére. Meggyőződését fe­jezte ki, hogy a szovjet—Indiai barátság India-szerte vissz­hangra talál a különféle tár iadalmi rétegek, a különböző politikai meggyőződésű embe­rek és a különböző nemzeti­ségűnk körében. Go vitid N ara jan, Karnataka állam kormányzója ünnepi be­szédében emlékeztetett a két nép barátsága fejlesztésének jelentős mérföldköveire; a bé­kéről, a barátságról és az együttműködésről szőlő szov­jet-indiai szerződésre, Lem- nyid Brezsnyev korábbi és Aleikszej Koszigin jelenlegi in­diai látogatására. Alekszej Koszigin és kísér®* re ezután visszautazott Del* hi be. ...és Carter tovább Ingázik Az amerikai elnök már megint Egyiptomban tárgyal (ČSTK) — fames Carter amerikai elnöknek az eredeti terv szerint hétfőn be kellett volna fejeznie izraeli látoga­tását, és vissza kellett volna térnie Washingtonba, de meg­hosszabbította ezt a látogatást abban a reményben, hogy még­is sikerül valamilyen haladást elérnie. A látogatás meghosz- szabbítását az izraeli és az amerikai küldöttség rendkívüli hétfő délutáni ülése után tették közzé. A két küldöttség Mose Dajan és Cyrus Vance külügy­miniszterek vezetésével az iz­raeli—egyiptomi különszerző­dés megkötését akadályozó to­vábbi kérdésekről tárgyalt. Az elhalasztott elutazás után Carter elnök tegnap délelőtt találkozott Menahem Begin iz­raeli kormányfővel. Tárgyalá­saik eredményeiről semmit sem közöltek. Carter elnök tegnap délután ismét Egyiptomba érkezett. A kairói repülőtéren találkozott Anvar Szadat egyiptomi elnök­kel, és tájékoztatta őt a Be- gin-kormány reagálásáról a „békeszerződés“ vitás pontjai megfogalmazására tett ameri­kai és egyiptomi javaslatokra. Politikai megfigyelők Izrael­ben nem tartják kizártnak, hogy Carter elnök, aki szemé­lyes tekintélyét kockáztatja a kiilöntárgyalások sikeréért, hajlandó lesz esetleg ismét visszatérni Izraelbe. Ez attól függ, hogy Szadat elnök, aki­nek tevékenysége mind egyér­telműbb és mind szélesebb kö­rű bírálat célpontja az egész arab világban, milyen mérték­ben lesz hajlandó engedni. A1 tegnapi izraeli lapok kommen­tárjai szerint Tel Aviv még mindig számít ezekre az en* gedményekre. Carternek „meg kell győznie“ Egyiptomot, írta például a Haarec napilap. Jasszer Arafat, a Palesztinái ■Felszabadítási Szervezet Vég­rehajtó Tanácsának elnöke a bejrúti arab egyetemen hétfőn este megrendezett tiltakozó nagygyűlésen élesen elítélte Carter, Begin és Szadat külön-! tárgyalásait és hangsúlyozta, hogy minden különszerződés az arab néptömegek határozott ellenállását váltja ki. Arafat elítélte Carter elnököt azért, hogy csendőrt próbál találni a Közel-Keleten, aki magára vál* lalná Irán eddigi szerepét, és biztosítaná az Egyesült Álla* mok érdekeit. Arafat hangsú* lyozta, hogy az izraeli pariac mentben a megszállt Jeruzsá* lemben mondott beszédével az amerikai elnök az ENSZ-nek' a várost érintő határozatai el* len lépett fel. A megszállt arab területek városainak palesztin polgára mesterei és a különböző tár* sadalmi szervezet képviselői ítélték el a Carter elnök köz* vetítésével folyó jelenlegi tár* gyalásokat. A Jordán folyó megszállt nyugati partján foly* tatódik az általános sztrájk' tiltakozásul az egyiptomi—iz* raeli különtárgyalások ellem A Bír Zait-i egyetemen az iz* raeli katonák lőfegyvert hasz* náltak a tüntető diákok ellen, és három diákot súlyosan meg* sebesítettek. Folytatódott a BT vitája Az iráni képviselő szankciókat követelt Izrael ellen (ČSTK) — Az ENSZ Bizton­sági Tanácsa folytatta a vitát az Izrael által megszállt arab területek helyzetiéről. Nagy érdeklődéssel várták az iráni képviselő felszólalá­sát, mert ez volt az első al­kalom, hogy az új iráni for­radalmi kormány kifejtse ál­láspontját az egyik legsúlyo­sabb nemzetközi problémával kapcsolatban. Az iráni küldött hangsúlyozta: a palesztin nép elvitathatatlan jogainak érvé­nyesítéséért vívott harc az irá­ni külpolitika egyik fő pillére. Irán e kérdés megoldásában látja az igazságos és tartós közel-keleti béke feltételét. A folytatódó izraeli megszál­lást súlyos veszélynek minősí­tette a nemzetközi béke és a biztonság szempontjából. Köve­telte az ENSZ 41 iszlám tag­jával együtt, hogy foganatosít* sanak szankciókat Izrael ellen. Hangsúlyozta a palesztin nép önrendelkezéshez és önálló ál­lam létrehozásához való jogát és kijelentette, hogy Irán együtt fog működni a többi or­szággal azon igazságtalanságok felszámolása érdekében, ame­lyeket Izrael a megszállt te­rületeken követett el. Hasonló szellemben szólalt fel Irak, Pakisztán, Töröikor* szág, Szíria és Jugoszlávia kép­viselője. A Biztonsági Tanács tegnap este folytatta munkáját. , _j, IRAN: Felülvizsgálják a kétoldalú katonai megállapodásokat (ČSTK) — Abbasz Amir En- tezam, az iráni kormány kép­viselője tegnap Teheránban hivatalosan megerősítette, hogy Irán kilép a CENTO katonai blokkból. Egyidejűleg közölte, hogy Irán továbbra sem köti ma­gát semmilyen utólagos megál­lapodásokhoz, amelyek kapcso­latban vannak a paktum tevé­kenységével. Az iráni hadügy­minisztérium felülvizsgál min­den kétoldalú katonai megál-< lapodást, főleg az Egyesült Ál­lamokkal való szerződést. Entezam kijelentette, hogy Irán a jövőben baráti kapcso­latokat tart majd fenn vala* mennyi országgal, köztük az Egyesült Államokkal is, félté-! ve, ha az nem avatkozik be Irán belügyeibe. Az Iráni Forradalom Hang­ja teheráni rádióadó tegnap közölte, hogy a megdöntött monarchista rezsim további 11 vezető személyiségét végezték ki, közöttük öt katonatisztet és a SAVAK titkosszolgálat két munkatársát. A rádió hangsú* lyozta, hogy a forradalmi tör-* vényszékek korrupció és árulás miatt ítélték el őket* Alekszej Koszigin pif ifiemeket látogatói! meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom