Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-12 / 60. szám, hétfő
LÖRINCZ GYULA: A SZOCIALISTA HAZAFISAG SZELLEMEDEN Ö sszejöttünk, hogy megünnepel' jílk a Csehszlovákiai Magyai Dolgozók Kulturális Szövetségének három évtizedes fennállását, a 30 éves CSEMADOK-ot. A több mint 60 éve létrejött Csehszlovákiában ez az első nemzetiségi, magyar szervezet, amely három évtizedes fennállással dicsekedhet. Hogy ezzel dicsekedhet, ezt különös hangsúllyal említem, mert emlékszem elvtársaim, barátaim szkeptikus megjegyzéseire, hogy jó, most megalakul, de vajon meddig létezhet. A volt burzsoá Csehszlovákiának tapasztalatai rezonáitak a bizalmatlan megjegyzésekben. A régi gyakorlat ugyanis az volt, elindítottunk valamit, leállították. Öjra indultunk, betiltották. Két társadalmi rendszer összehasonlítható bizonyítványának jó lehetőségét adja az államilag szubvencionált immár 30 éves CSEMADOK FEBRUÁR JELENTŐSÉGE A napokban emlékeztünk meg a Februári Győzelem 31. évfordulójáról, a munkásosztály, a dolgozók győzelméről a történelem kerekét visszafordítani akaró puccsista reakció felett. Ezt az erős ellenfelet — mely külföldi se gítségre is számíthatott és a kapitalista rendszer visszaállításán fáradozott —, csak egy harcedzett, tapasz ialt párt vezetésével, irányításával lehetett legyőzni. Ez a harcedzett, ta pasztalt párt Csehszlovákia Kommunista Pártja volt. A felszabadulás után 1945 tői 1948-ig a nemzeti demokratikus forradalom időszakában nem volt könnyű szerepe Csehszlovákia Kommunista Pártjának, ezért ajánlatos ezt a korszakot kellő tárgyilagossággal, anyagismerettel és megértéssel értékelni, sőt jó volna a nemzeti demokratikus forradalom korszaka elnevezés mellett maradni. A nemzeti demokratikus forradalom a Februári Győzelem után átminősült szocialista forradalommá, ahogy szakemberek, párttörténészeink értékelik ezt a minőségi változást. A magyar kérdés várva várt rende zésénél mi magyar kommunisták és nem kommunisták láthattuk, hogy a Februári Győzelem után bizony szükség volt még legalább egy évre, hogy a szocialista forradalom a párt vezető szerepe annyira megerősödjön, hogy félresöpörve a sok évtizedes előítéletet, bizalmatlanságot, a proletár nemzetköziség szellemében hozzáláthatott a nemzetiségi kérdés egyenjogúságon alapuló rendezéséhez. A B’ebruári Győzelem utáni időszak egy üj korszak kezdetét jelentette a csehszlovákiai magyar nemzetiség életében, hiszen állampolgársági jogaink, társadalmi egyenjogúsításunk megvalósításának kezdetét jelezte. Rendeződött a magyarok állampolgársága, vagyonjogi helyzete, 1948. december 15-én megjelent a magyar nyelvű újság, az Új Szó, rendezni kellett az anyanyelven való oktatást, megnyíltak fokozatosan a magyar nyelvű iskolák. Szükségesnek mutatkozott egy nemzetiségi kulturális szervezet létrehozása, hogy segítsen pártunknak a magyar dolgozók kulturális és ideológiai nevelésében. Ez lett az 1949. március 5 én megalakult Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesülete, mai nevén a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége, rövidített és közismert nevén CSEMADOK. Szeretném aláhúzni, hogy a CSEMA DÓK Csehszlovákia Kommunista Pártjának kezdeményezésére jött létre. Célját az alakuló közgyűlésen mind a mai napig tartó érvénnyel meghatároztuk: a csehszlovákiai magyarok ideológiai, kulturális, műveltségi színvonalának állandó emelése. Célul tűztük ki a csehszlovákiai magyar dolgozók tudatában a szocialista hazafiság, a proletár nemzetköziség szellemének elmélyítését. A CSEMADOK feladata, hogy hazánk nemzetei és nemzetiségei kultúrájának, haladó történelmi hagyományainak kölcsönös megismerése és ismertetésével hozzájáruljon a barátság, a testvéri együttélés, a kölcsönös megbecsülés jó légkörének megteremtéséhez. Természetesen ez nem zárja ki, sőt szükségessé teszi, hogy saját nemzeti haladó hagyományainkat, kultúránkat, népszokásainkat, népdalainkat, .táncainkat őrizzük, feltárjuk, ápoljuk. Nemzeti kultúránk továbbfejlesztése ugyanolyan megtisztelő feladatunk, mint szocialista kultúránk megteremtése. Ezen a téren íróink, művészeink egyre jelentékenyebb eredményt értek el. Nem szabad megfeledkeznünk gaz dag munkásmozgalmi hagyományaink, munkásmozgalmi múltunk megbecsülé séről, őrzéséről, feldolgozásáról, megismertetéséről sem. Dél-Szlovákia magyarlakta vagy vegyes nemzetiségű te* Elhangzott a CSEMADOK ünnepi ülésén. rületein főleg a mezőgazdasági munkások harcai kimeríthetetlen forrásanyagot adhatnak az osztályharc különböző formáinak a munkásszolidari- tás osztáiyjellegének megismertetéséhez, Ennek elsősorban szocialista társadalmunk ifjúsága számára van hézagpótló jelentősége, hiszen ők abban az irigylésre méltó, szerencsés helyzetben vannak, hogy egy kegyetlen, kizsákmányoló, elnyomó rendszert, egy kosúti sortüzet már csak a történelmi adatokból, a múlt felidézéséből ismerhetnek meg. Szerencsések, mert nem kell kifeszített mellek, puskagolyók és szuronyok elé állniuk egy darabkával nagyobb kenyér kiharcolásáért. A közös múlt felelevenítése mellett nagyon fontos szocialista jelenünk (Gyökeres György felvétele) megismertetése is. Ezen a téren nemegyszer tapasztaljuk, hogy a legkisebb hibát, fogyatékosságot is mennyire számon tartunk, és nagyon gyakran elért nagy eredményeinkről megfeledkezünk. Rendben van, hogy ezt ma természetesnek tartjuk, de azért ne legyünk szűkkeblűek saját eredményeink elismerésénél sem. TARTALMAS, SOKSZÍNŰ KULTURÁLIS ÉLET Az elmúlt évben több kerek évforduló volt, így Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1968. január 5-i ülésének a 10. évfordulója, mely nagy jelentőségű változást ígért a párt politikájában és társadalmi életünkben. A Februári Győzelem 30., a Csehszlovák Köztársaság létrejöttének 60. évfordulója volt. 10. évfordulója volt a szövetségeseink által nyújtott segítségnek, mely a válság kulminációs pontján, a szakadék szélén mentette meg hazánkat, társadalmunkat egy ellenforradalom katasztrófális beteljesülésétől. A föderációról s?óló alkotmánytörvény elfogadásának 10. évfordulójáról is megemlékeztünk, mely rendezte a két testvérnemzet, a cseh és a szlovák nemzet közös hazában élésének alkotmányos formáit. A volt Nemzetgyűlés a föderációról szóló alkotmánytörvény elfogadásával egyidejűleg szavazta meg 1968. október 27-én a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetét szabályozó 144/1968 sz. alkotmánytörvényt. A felsorolt évfordulók jó alkalmat kínáltak a nyugati államokban, sőt az Egyesült Államokban élő reakciós és emigráns elemeknek ahhoz, hogy „Csehszlovákia éve“ cím alatt rágalomkampányt indítsanak a szocialista Csehszlovák Köztársaság ellen. Nálunk keresték az emberi jogok lipróit, ahelyett, hogy saját portáikon körülnéztek volna. Nemzeti sérelmeket kutattak, pedig fellapozhatták volna a nemzetiségekről szóló alkotmánytörvényt, melyben megtalálták volna az előbbi idézetet. Vajon tudják-e és ha tudják, miért hallgatják el, hogy 30 éve létezik itt egy államilag támogatott kulturális szövetség 70 000 taggal, több mint 500 helyi szervezettel olyan céllal, hogy gondoskodjon a magyar nemzetiség kulturális életének ápolásáról, fejlesztéséről, 30 éve magyar nyelvű napilapunk van, a több mint 90 ezer példányszámban megjelenő pártlap, az Oj Sző. Ezenkívül még 28 újság és folyóirat jelenik meg nálunk magyar nyelven. Lapokat, újságokat: hozunk be a Magyar Népköztársaságból. A Csehszlovák Rádió heti 35 órán át sugároz magyar nyelvű műsort. A Madách Könyv és Lapkiadó például 1977-ben 52 szépirodalmi művet adott ki, mintegy félmillió példányszámban. Politikai könyvek magyar nyelvű kiadásáról, a Pravda Kiadóvállalat, tankönyvekről a Pedagógiai Kiadó gondoskodik. A Magyar Népköztársaságból 1977-ben 130 különböző irodalmi művet hoztunk be nagy példányszámban. Magyar Területi Színház működik Komáromban, ennek kihelyezett részlege a Thália Színpad Kassán. Csehszlovákiai magyar szerzők művein kívül színházunk magyar fordításban előadja a cseh és a szlovák szerzők darabjait, természetesen ezenkívül magyarországi és a világirodalom haladó szerzőinek, valamint klasszikusainak darabjait is. Nemzeti egyenjogúságunkat bizonyít ja, hogy az 589 000 magát magyar nemzetiségűnek valló csehszlovák állampolgár arányos képviseletet kapott az állam irányításában és igazgatásában. Az 1976-os választásokban a Szlovák Szocialista Köztársaság területén 67 743 képviselőt választottunk, ebből a magyar nemzetiségű lakosság arányszámának megfelelően 8165 magyar nemzetiségűt. Ebben a számban a helyi nemzeti bizottságok képviselőitől kezdve benne vannak a legfelsőbb törvényhozó szervek képviselői is. A Szövetségi Gyűlésben 18, a Szlovák Nemzeti Tanácsban 16 magyar nemzetiségű képviselő van. Dél-Szlovákia területén pártunk és kormányunk nagy gondot fordít a gazdasági élet fellendítésére is. Érdemes megjegyezni, hogy ez a vidék természeti adottságainál fogva a köztársaság egyik legtermékenyebb és legalkalmasabb területe a mezőgazdasági termelés, a gabonatermelés számára. A mezőgazdaság kollektivizálása lehetővé tette a mezőgazdaság fokozott gépesítését, kemizálását és ezzel a modern gazdálkodással a mezőgazdasági termelés, az ipari termelés, formáit honosította meg. Annak ellenére, hogy Dél-Szlovákia területén természeti adottságoknál fogva a mezőgazdaság dominál, mégis sok változásra, fejlődésre lehet rámutatni az iparosítás terén is. Modern hajógyár épült Komáromban, újjáépült a füleki zománcgyár, a Kovosmalt, a Mier bútorgyár, Léván textilgyár épült, az energetikai gépipar bázisának fejlesztésére készült a zselízi és a tolmá- csi üzem. Megmunkáló gépek gyártására üzem épül Galántán. További üzemek épülnek Tornaiján, Rimaszombatban. Több élelmiszer, húsfeldolgozó üzem épül Dunaszerdahelyen, Léván, Érsekújvárott. További tejfeldolgozó üzemek és malmok épülnek. Külön meg kell említeni a rendkívüli jelentőségű dunai vízerőmű-rendszert, melyet a Magyar Népköztársasággal együttműködésben építünk. Nagy energetikai, teherszállítási hasznán kívül a déli járások fejlődéséhez ez nagyban hozzájárul. A Csallóköz árvízvédelme, öntözése szempontjából is nagy jelentőségű lesz. A felsorolt tények adják nemzetiségi életünk tükörképét, a demagóg támadási kísérletek, az emberi jogok, a nemzetiségi jogok reklamálása ezeken a tényeken szenvedett hajótörést. A 30 éves CSEMADOK népművelési munkájánál a szocialista liazafiságra való nevelésnél az ilyen és ehhez hasonló érvek hosz- szú sorát használhatjuk fel. Szocialista hazafiságunkat nem jelszavakra, de realitásra építjük. Lőrincz Gyula ezután a CSEMADOK sokrétű munkájáról szólt, majd így folytatta: — illenék ezen az ünnepi összejövetelen felsorólni az alapító tagok, az aktivisták névsorát, mindazokét akik önzetlenül, szabad idejüket feláldozva segítették és segítik a 30 éves CSEMADOK-ot nemes céljaink megvalósításában. Ez a névsor azonban olyan terjedelmesnek és annyira nem teljesnek ígérkezett a megkísérelt összeállításnál, hogy ettől eltekintettünk és ezért engedelmüket kérve engedjék meg, hogy általánosítva, de a legnagyobb tiszteletadással köszönetét mondjunk szervezetünk alapítóinak, azoknak akik 30 évvel ezelőtt szorgoskodtak az előkészítésen, majd részt veitek az alakuló közgyűlésen, köszönetét mondjunk azoknak az aktivistáknak, akik sokszor a szakemberek hiányát pótolták és pótolják tudásukkal, tapasztalataikkal. Végül köszönetét mondjunk a nagy feladatok és szövetségünk nagy létszámához mérten kis létszámú, apparátusunk dolgozóinak. KÖVETKEZETES HARCOT A NACIONALIZMUS MINDEN MEGNYILVÁNULÁSA ELLEN Pártunk és kormányunk küldöttségéhez fordulva, az ünnepi ülés résztvevőihez fordulva kérem engedjék meg, hogy idézzem pártunk főtitkárának, köztársasági elnökünknek, Husák elvtársnak szavait, melyeket 1971-ben az SZLKP kongresszusán mondott: „Meg kell szilárdítanunk hazánk nemzeteinek és nemzetiségeink közösségi tudatát. A szocialista rendszerünkből kiinduló egységes csehszlnvák tudatot. Szlovákiai viszonylatban nem lehet megfeledkezni arról, hogy itt — és nemcsak itt, de most Szlovákiáról beszélünk — a nemzetek és nemzetiségek kapcsolatát az elmúlt évtizedekből visszamaradt különféle előítéletek befolyásolják. Ilyen előítéletek léteznek a cseh nemzettel szemben, amit a hlinkások és mások szítottak, a magyar nemzetiséggel szemben, az ukrán nemzetiséggel szemben stb. Elvtársak, világosan meg kell mondani: Szlovákiában végzett munkánkban kötelesek vagyunk ápolni a tiszteletet a cseh nemzet forradalmi demokratikus hagyományai iránt, a cseh nemzet iránt és úgyszintén nemzeti kisebbségeink iránt, mint osztálytestvéreink iránt, mint a közös egységes csehszlovák államunk részei iránt. VelUk együtt élünk egy államban, közös a sorsunk, semmiféle más kiutat a jövőben sem keresünk, és pártunk ennek keresését soha nem engedi meg. Szüntelen harcot kell folytatni a nacionalista előítéletek ellen. Jól tudjuk, ilyen előítéletek vannak, fel-felhukkan- nak a múltból. S ezt pártunkban sem tűrhetjük el. A nacionalista előítéletek ellen, a sovinizmus ellen — forduljon elő bárhol az országban — pártunknak határozott küzdelmet kell folytatnia mind a problémák osztályellenes értelmezése, mind az olyan ellenséges tendenciák ellen, amelyeket kívülről és a még itthon maradt reakciós körök csempésznek be dolgozóink soraiba. Elmondhatjuk, hogy nemzeteink és nemzetiségeink között lényegesen megjavultak a kapcsolatok, hogy ma nincsenek különlegesen súlyos problémák a csehek és a szlovákok viszonyában, vagy Szlovákiában a szlovák és a magyar vagy az ukrán polgártársak viszonyában. Noha e téren nincsenek rend’ kívüli problémák, internacionalista pártunk köteles ezekre a dolgokra gondolni, és a nacionalizmus és sovinizmus bármilyen, még legkisebb megnyilvánulásaira is reagál, internacionalizmusról beszélünk. Ezt azonban nem csupán a nemzetközi munkásmozgalom viszonylatában, n Szovjetunió viszonylatában és a szocialista államok viszonylatában kell érteni. A proletár internacionalizmusnak megvan a hazai, belföldi vonatkozása is — a nemz"t«k és a nemzetiségek kapcsolatában. Itt is meg kell kérdezni a lelkiismo etet, vajon ennek az elvnek szellemében lépünk-e fel mindenkor és következetesen? Különösen vegyes lakosságú területeken! Az egész lakosság proletár internacionalista nevelése mind belföldi, hazai vonatkozásban, mind nemzetközi viszonylatban egyike azoknak az alapelveknek, amelyekre pártunkat 50 esztendővel ezelőtt alapozták. Az az elv, amelyet pártunk soha nem adott fel és a jövőben sem adhat fel soha, ha marxista—leninista ^.pártként akar működni.“ Ezek a szavak, mély gondolatok, kell hogy felejthetetlenül vésődjenek tudatunkba, mint a nemzetiségi kérdésről mondott Gottwaldi szavak, mint a Sarló 1931 -es kongresszusán elhangzott Fučík szavak, vagy Ján Šverma 1933-as nyilatkozata a nemzetiségi kérdésről, mint Laco Novomeský szavai a magyar tanítók első tanfolyamának megnyitásán Trenčín Teplicen. Reméljük, bölcs szavai egyforma megértésre találnak hazánk cseh, szlovák, magyar, ukrán, lengyel, német és bármely nemzetiségű állampolgárának tudatában, hogy szilárd egységben és az egységadta erővel járulhatunk hozzá, közös hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság további felvirágoz- 1979. tatásához.
