Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-12 / 60. szám, hétfő

LÖRINCZ GYULA: A SZOCIALISTA HAZAFISAG SZELLEMEDEN Ö sszejöttünk, hogy megünnepel' jílk a Csehszlovákiai Magyai Dolgozók Kulturális Szövetsé­gének három évtizedes fennállását, a 30 éves CSEMADOK-ot. A több mint 60 éve létrejött Csehszlovákiában ez az első nemzetiségi, magyar szervezet, amely három évtizedes fennállással di­csekedhet. Hogy ezzel dicsekedhet, ezt különös hangsúllyal említem, mert em­lékszem elvtársaim, barátaim szkepti­kus megjegyzéseire, hogy jó, most megalakul, de vajon meddig létezhet. A volt burzsoá Csehszlovákiának ta­pasztalatai rezonáitak a bizalmatlan megjegyzésekben. A régi gyakorlat ugyanis az volt, elindítottunk valamit, leállították. Öjra indultunk, betiltották. Két társadalmi rendszer összehasonlít­ható bizonyítványának jó lehetőségét adja az államilag szubvencionált im­már 30 éves CSEMADOK FEBRUÁR JELENTŐSÉGE A napokban emlékeztünk meg a Februári Győzelem 31. évfordulójáról, a munkásosztály, a dolgozók győzelmé­ről a történelem kerekét visszafordí­tani akaró puccsista reakció felett. Ezt az erős ellenfelet — mely külföldi se gítségre is számíthatott és a kapita­lista rendszer visszaállításán fárado­zott —, csak egy harcedzett, tapasz ialt párt vezetésével, irányításával le­hetett legyőzni. Ez a harcedzett, ta pasztalt párt Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja volt. A felszabadulás után 1945 tői 1948-ig a nemzeti demokratikus forradalom időszakában nem volt könnyű szerepe Csehszlovákia Kommunista Pártjának, ezért ajánlatos ezt a korszakot kellő tárgyilagossággal, anyagismerettel és megértéssel értékelni, sőt jó volna a nemzeti demokratikus forradalom kor­szaka elnevezés mellett maradni. A nemzeti demokratikus forradalom a Februári Győzelem után átminősült szocialista forradalommá, ahogy szak­emberek, párttörténészeink értékelik ezt a minőségi változást. A magyar kérdés várva várt rende zésénél mi magyar kommunisták és nem kommunisták láthattuk, hogy a Februári Győzelem után bizony szük­ség volt még legalább egy évre, hogy a szocialista forradalom a párt vezető szerepe annyira megerősödjön, hogy félresöpörve a sok évtizedes előítéle­tet, bizalmatlanságot, a proletár nem­zetköziség szellemében hozzáláthatott a nemzetiségi kérdés egyenjogúságon alapuló rendezéséhez. A B’ebruári Győzelem utáni időszak egy üj korszak kezdetét jelentette a csehszlovákiai magyar nemzetiség éle­tében, hiszen állampolgársági jogaink, társadalmi egyenjogúsításunk megvaló­sításának kezdetét jelezte. Rendeződött a magyarok állampolgársága, vagyon­jogi helyzete, 1948. december 15-én megjelent a magyar nyelvű újság, az Új Szó, rendezni kellett az anyanyel­ven való oktatást, megnyíltak fokoza­tosan a magyar nyelvű iskolák. Szük­ségesnek mutatkozott egy nemzetiségi kulturális szervezet létrehozása, hogy segítsen pártunknak a magyar dolgo­zók kulturális és ideológiai nevelésé­ben. Ez lett az 1949. március 5 én megalakult Csehszlovákiai Magyar Dol­gozók Kulturális Egyesülete, mai ne­vén a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége, rövidített és közismert nevén CSEMADOK. Szeretném aláhúzni, hogy a CSEMA DÓK Csehszlovákia Kommunista Párt­jának kezdeményezésére jött létre. Cél­ját az alakuló közgyűlésen mind a mai napig tartó érvénnyel meghatároztuk: a csehszlovákiai magyarok ideológiai, kulturális, műveltségi színvonalának állandó emelése. Célul tűztük ki a csehszlovákiai magyar dolgozók tuda­tában a szocialista hazafiság, a prole­tár nemzetköziség szellemének elmé­lyítését. A CSEMADOK feladata, hogy hazánk nemzetei és nemzetiségei kul­túrájának, haladó történelmi hagyomá­nyainak kölcsönös megismerése és is­mertetésével hozzájáruljon a barátság, a testvéri együttélés, a kölcsönös meg­becsülés jó légkörének megteremtésé­hez. Természetesen ez nem zárja ki, sőt szükségessé teszi, hogy saját nemzeti haladó hagyományainkat, kultúránkat, népszokásainkat, népdalainkat, .tán­cainkat őrizzük, feltárjuk, ápoljuk. Nemzeti kultúránk továbbfejlesztése ugyanolyan megtisztelő feladatunk, mint szocialista kultúránk megterem­tése. Ezen a téren íróink, művészeink egyre jelentékenyebb eredményt ér­tek el. Nem szabad megfeledkeznünk gaz dag munkásmozgalmi hagyományaink, munkásmozgalmi múltunk megbecsülé séről, őrzéséről, feldolgozásáról, meg­ismertetéséről sem. Dél-Szlovákia ma­gyarlakta vagy vegyes nemzetiségű te­* Elhangzott a CSEMADOK ünnepi ülé­sén. rületein főleg a mezőgazdasági mun­kások harcai kimeríthetetlen forrás­anyagot adhatnak az osztályharc kü­lönböző formáinak a munkásszolidari- tás osztáiyjellegének megismertetésé­hez, Ennek elsősorban szocialista tár­sadalmunk ifjúsága számára van hé­zagpótló jelentősége, hiszen ők abban az irigylésre méltó, szerencsés hely­zetben vannak, hogy egy kegyetlen, ki­zsákmányoló, elnyomó rendszert, egy kosúti sortüzet már csak a történelmi adatokból, a múlt felidézéséből ismer­hetnek meg. Szerencsések, mert nem kell kifeszített mellek, puskagolyók és szuronyok elé állniuk egy darabkával nagyobb kenyér kiharcolásáért. A közös múlt felelevenítése mellett nagyon fontos szocialista jelenünk (Gyökeres György felvétele) megismertetése is. Ezen a téren nem­egyszer tapasztaljuk, hogy a legki­sebb hibát, fogyatékosságot is mennyi­re számon tartunk, és nagyon gyakran elért nagy eredményeinkről megfeled­kezünk. Rendben van, hogy ezt ma természetesnek tartjuk, de azért ne legyünk szűkkeblűek saját eredmé­nyeink elismerésénél sem. TARTALMAS, SOKSZÍNŰ KULTURÁLIS ÉLET Az elmúlt évben több kerek évfor­duló volt, így Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága 1968. január 5-i ülésének a 10. évfordulója, mely nagy jelentőségű változást ígért a párt politikájában és társadalmi éle­tünkben. A Februári Győzelem 30., a Csehszlovák Köztársaság létrejöttének 60. évfordulója volt. 10. évfordulója volt a szövetségeseink által nyújtott segítségnek, mely a válság kulminációs pontján, a szakadék szélén mentette meg hazánkat, társadalmunkat egy el­lenforradalom katasztrófális betelje­sülésétől. A föderációról s?óló alkot­mánytörvény elfogadásának 10. évfor­dulójáról is megemlékeztünk, mely rendezte a két testvérnemzet, a cseh és a szlovák nemzet közös hazában élésének alkotmányos formáit. A volt Nemzetgyűlés a föderációról szóló al­kotmánytörvény elfogadásával egyide­jűleg szavazta meg 1968. október 27-én a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nemzetiségeinek helyzetét szabályozó 144/1968 sz. alkotmánytör­vényt. A felsorolt évfordulók jó alkalmat kínáltak a nyugati államokban, sőt az Egyesült Államokban élő reakciós és emigráns elemeknek ahhoz, hogy „Csehszlovákia éve“ cím alatt rága­lomkampányt indítsanak a szocialista Csehszlovák Köztársaság ellen. Nálunk keresték az emberi jogok lipróit, ahe­lyett, hogy saját portáikon körülnéz­tek volna. Nemzeti sérelmeket kutat­tak, pedig fellapozhatták volna a nem­zetiségekről szóló alkotmánytörvényt, melyben megtalálták volna az előbbi idézetet. Vajon tudják-e és ha tudják, miért hallgatják el, hogy 30 éve léte­zik itt egy államilag támogatott kultu­rális szövetség 70 000 taggal, több mint 500 helyi szervezettel olyan céllal, hogy gondoskodjon a magyar nemzeti­ség kulturális életének ápolásáról, fej­lesztéséről, 30 éve magyar nyelvű na­pilapunk van, a több mint 90 ezer pél­dányszámban megjelenő pártlap, az Oj Sző. Ezenkívül még 28 újság és folyó­irat jelenik meg nálunk magyar nyel­ven. Lapokat, újságokat: hozunk be a Magyar Népköztársaságból. A Cseh­szlovák Rádió heti 35 órán át sugároz magyar nyelvű műsort. A Madách Könyv és Lapkiadó például 1977-ben 52 szépirodalmi művet adott ki, mint­egy félmillió példányszámban. Politi­kai könyvek magyar nyelvű kiadásáról, a Pravda Kiadóvállalat, tankönyvekről a Pedagógiai Kiadó gondoskodik. A Magyar Népköztársaságból 1977-ben 130 különböző irodalmi művet hoztunk be nagy példányszámban. Magyar Te­rületi Színház működik Komáromban, ennek kihelyezett részlege a Thália Színpad Kassán. Csehszlovákiai magyar szerzők művein kívül színházunk ma­gyar fordításban előadja a cseh és a szlovák szerzők darabjait, természete­sen ezenkívül magyarországi és a vi­lágirodalom haladó szerzőinek, vala­mint klasszikusainak darabjait is. Nemzeti egyenjogúságunkat bizonyít ja, hogy az 589 000 magát magyar nemzetiségűnek valló csehszlovák ál­lampolgár arányos képviseletet kapott az állam irányításában és igazgatásá­ban. Az 1976-os választásokban a Szlo­vák Szocialista Köztársaság területén 67 743 képviselőt választottunk, ebből a magyar nemzetiségű lakosság arány­számának megfelelően 8165 magyar nemzetiségűt. Ebben a számban a helyi nemzeti bizottságok képviselőitől kezd­ve benne vannak a legfelsőbb törvény­hozó szervek képviselői is. A Szövetsé­gi Gyűlésben 18, a Szlovák Nemzeti Tanácsban 16 magyar nemzetiségű képviselő van. Dél-Szlovákia területén pártunk és kormányunk nagy gondot fordít a gaz­dasági élet fellendítésére is. Érdemes megjegyezni, hogy ez a vidék termé­szeti adottságainál fogva a köztársaság egyik legtermékenyebb és legalkalma­sabb területe a mezőgazdasági terme­lés, a gabonatermelés számára. A me­zőgazdaság kollektivizálása lehetővé tette a mezőgazdaság fokozott gépesí­tését, kemizálását és ezzel a modern gazdálkodással a mezőgazdasági ter­melés, az ipari termelés, formáit ho­nosította meg. Annak ellenére, hogy Dél-Szlovákia területén természeti adottságoknál fog­va a mezőgazdaság dominál, mégis sok változásra, fejlődésre lehet rámu­tatni az iparosítás terén is. Modern ha­jógyár épült Komáromban, újjáépült a füleki zománcgyár, a Kovosmalt, a Mier bútorgyár, Léván textilgyár épült, az energetikai gépipar bázisának fej­lesztésére készült a zselízi és a tolmá- csi üzem. Megmunkáló gépek gyártá­sára üzem épül Galántán. További üzemek épülnek Tornaiján, Rimaszom­batban. Több élelmiszer, húsfeldolgozó üzem épül Dunaszerdahelyen, Léván, Érsekújvárott. További tejfeldolgozó üzemek és malmok épülnek. Külön meg kell említeni a rendkívüli jelentőségű dunai vízerőmű-rendszert, melyet a Magyar Népköztársasággal együttműködésben építünk. Nagy ener­getikai, teherszállítási hasznán kívül a déli járások fejlődéséhez ez nagyban hozzájárul. A Csallóköz árvízvédelme, öntözése szempontjából is nagy jelen­tőségű lesz. A felsorolt tények adják nem­zetiségi életünk tükörképét, a dema­góg támadási kísérletek, az em­beri jogok, a nemzetiségi jogok reklamálása ezeken a tényeken szen­vedett hajótörést. A 30 éves CSEMA­DOK népművelési munkájánál a szo­cialista liazafiságra való nevelésnél az ilyen és ehhez hasonló érvek hosz- szú sorát használhatjuk fel. Szocialista hazafiságunkat nem jelszavakra, de realitásra építjük. Lőrincz Gyula ezután a CSEMADOK sokrétű munkájáról szólt, majd így folytatta: — illenék ezen az ünnepi összejöve­telen felsorólni az alapító tagok, az aktivisták névsorát, mindazokét akik önzetlenül, szabad idejüket feláldozva segítették és segítik a 30 éves CSEMA­DOK-ot nemes céljaink megvalósításá­ban. Ez a névsor azonban olyan ter­jedelmesnek és annyira nem teljesnek ígérkezett a megkísérelt összeállítás­nál, hogy ettől eltekintettünk és ezért engedelmüket kérve engedjék meg, hogy általánosítva, de a legnagyobb tiszteletadással köszönetét mondjunk szervezetünk alapítóinak, azoknak akik 30 évvel ezelőtt szorgoskodtak az előkészítésen, majd részt veitek az alakuló közgyűlésen, köszönetét mond­junk azoknak az aktivistáknak, akik sokszor a szakemberek hiányát pótol­ták és pótolják tudásukkal, tapasztala­taikkal. Végül köszönetét mondjunk a nagy feladatok és szövetségünk nagy létszámához mérten kis létszámú, ap­parátusunk dolgozóinak. KÖVETKEZETES HARCOT A NACIONALIZMUS MINDEN MEGNYILVÁNULÁSA ELLEN Pártunk és kormányunk küldöttségé­hez fordulva, az ünnepi ülés résztve­vőihez fordulva kérem engedjék meg, hogy idézzem pártunk főtitkárának, köztársasági elnökünknek, Husák elv­társnak szavait, melyeket 1971-ben az SZLKP kongresszusán mondott: „Meg kell szilárdítanunk hazánk nemzeteinek és nemzetiségeink közös­ségi tudatát. A szocialista rendsze­rünkből kiinduló egységes csehszlnvák tudatot. Szlovákiai viszonylatban nem lehet megfeledkezni arról, hogy itt — és nemcsak itt, de most Szlovákiáról beszélünk — a nemzetek és nemzeti­ségek kapcsolatát az elmúlt évtizedek­ből visszamaradt különféle előítéletek befolyásolják. Ilyen előítéletek létez­nek a cseh nemzettel szemben, amit a hlinkások és mások szítottak, a ma­gyar nemzetiséggel szemben, az ukrán nemzetiséggel szemben stb. Elvtársak, világosan meg kell mondani: Szlová­kiában végzett munkánkban kötelesek vagyunk ápolni a tiszteletet a cseh nemzet forradalmi demokratikus ha­gyományai iránt, a cseh nemzet iránt és úgyszintén nemzeti kisebbségeink iránt, mint osztálytestvéreink iránt, mint a közös egységes csehszlovák ál­lamunk részei iránt. VelUk együtt élünk egy államban, közös a sorsunk, semmiféle más kiutat a jövőben sem keresünk, és pártunk ennek keresését soha nem engedi meg. Szüntelen harcot kell folytatni a na­cionalista előítéletek ellen. Jól tudjuk, ilyen előítéletek vannak, fel-felhukkan- nak a múltból. S ezt pártunkban sem tűrhetjük el. A nacionalista előítéletek ellen, a sovinizmus ellen — forduljon elő bárhol az országban — pártunknak határozott küzdelmet kell folytatnia mind a problémák osztályellenes értel­mezése, mind az olyan ellenséges ten­denciák ellen, amelyeket kívülről és a még itthon maradt reakciós körök csempésznek be dolgozóink soraiba. Elmondhatjuk, hogy nemzeteink és nemzetiségeink között lényegesen meg­javultak a kapcsolatok, hogy ma nin­csenek különlegesen súlyos problémák a csehek és a szlovákok viszonyában, vagy Szlovákiában a szlovák és a ma­gyar vagy az ukrán polgártársak viszo­nyában. Noha e téren nincsenek rend’ kívüli problémák, internacionalista pártunk köteles ezekre a dolgokra gondolni, és a nacionalizmus és sovi­nizmus bármilyen, még legkisebb meg­nyilvánulásaira is reagál, internacio­nalizmusról beszélünk. Ezt azonban nem csupán a nemzetközi munkásmoz­galom viszonylatában, n Szovjetunió viszonylatában és a szocialista államok viszonylatában kell érteni. A proletár internacionalizmusnak megvan a hazai, belföldi vonatkozása is — a nemz"t«k és a nemzetiségek kapcsolatában. Itt is meg kell kérdezni a lelkiismo etet, vajon ennek az elvnek szellemében lé­pünk-e fel mindenkor és következete­sen? Különösen vegyes lakosságú terü­leteken! Az egész lakosság proletár interna­cionalista nevelése mind belföldi, hazai vonatkozásban, mind nemzetközi vi­szonylatban egyike azoknak az alap­elveknek, amelyekre pártunkat 50 esz­tendővel ezelőtt alapozták. Az az elv, amelyet pártunk soha nem adott fel és a jövőben sem adhat fel soha, ha marxista—leninista ^.pártként akar mű­ködni.“ Ezek a szavak, mély gondolatok, kell hogy felejthetetlenül vésődjenek tudatunkba, mint a nemzetiségi kér­désről mondott Gottwaldi szavak, mint a Sarló 1931 -es kongresszusán elhang­zott Fučík szavak, vagy Ján Šverma 1933-as nyilatkozata a nemzetiségi kér­désről, mint Laco Novomeský szavai a magyar tanítók első tanfolyamának megnyitásán Trenčín Teplicen. Reméljük, bölcs szavai egyforma megértésre találnak hazánk cseh, szlo­vák, magyar, ukrán, lengyel, német és bármely nemzetiségű állampolgárának tudatában, hogy szilárd egységben és az egységadta erővel járulhatunk hoz­zá, közös hazánk, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság további felvirágoz- 1979. tatásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom