Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-12 / 60. szám, hétfő

m '1979. III. 12. 5 Egykor és most... KIJEV TESTVÉRVAROS SAKKOZÓINAK AJÁNLVA NEM LESZ JÉGKORONG VILÁG KUPA Még több mint egy hónap van hátra a moszkvai jégko­rong-világbajnokságig, de a közvéleményt pillanatnyilag más foglalkoztatja: a nemzeti bajnokságok hajrája, a válo­gatottak edzői alakítják a vi­lágbajnoki keretet. A legérdekesebb bír azon­ban nem függ össze a világbaj­noksággal, hanem a világ jég­korongjának másik nagy ese­ményével, a Világ Kupával. A Genfben tartott sajtókonferen­cián Günther Sabetzki, á Nem­zetközi Jégkorong Szövetség (LIHG) elnöke bejelentette, hogy az idei szeptemberre ter­vezett tornára nem kerül sor. Hogy miért? A két tengeren­túli jégkorong szövetség, a Hockey Canada és CAHA nem tudott megegyezni, ezért a rendezők azt kérik: a tornára az idén kerüljön sor. Még 494 nap van hátra az 1980. évi nyári olimpiai játé­kok megkezdéséig, de szinte naponta érkeznek hírek az" olimpia városából a játékokkal kapcsolatban. Legfrissebb hír­ügynökségi jelenlések: Már a közeljövőben szétkül­dik a moszkvai olimpiai játé­kok belépőit a hivatalosan ki­jelölt külföldi utazási irodák­nak — jelentette be Petr Gusz- jakov, a szovjet turista igazga­tóság helyettes vezetője a moszkvai Trud munkatársának adott nyilatkozatában. Az olim­piára összesen 5,8 millió jegyet bocsátanak ki, és ebből a mennyiségből harminc százalé­kot kapnak a külföldiek. Az előzetes számítások szerint mintegy hatszázezer sportked­velő érkezik Moszkvába kül­földről, valamint a Szovjetunió különböző vidékeiről Iván Gyenyiszov első elnök- helyettes vezetésével az olim­piai szervező bizottság küldött­sége afrikai körúton tartózko­dik. Maputóban megállapodást írtak alá Mozambik és a Szov- jetupió sportbeli együttműkö­déséről. A külföldi sportsajtó egyre rendszeresebben foglalkozik a Néhány adat ís elég annak Igazolására, hogy a nyitracse- hi (Nitrany) sportegyesület tavalyi tevékenysége jelentős. A sportegyesület két legagili- sabb tagja, az elnök Cseri Jó­zsef és Simoncsák László veze- lőségi tag sokat tett a sport népszerűsítése érdekében. Elő­adásokat tartottak, beszélge­tést szerveztek az aktív spor­tolókkal és így a tagság sok fiatalt és idősebbet nvert meg az aktív sportolásnak. Jól si­került a hagyományos felsza­badulási futóverseny. A tagság jeleskedett a társadalmi mun­kában is. A választási prog­ram keretében 8170 órát dol­gozott és idénre további 8200 — Ez nem is lenne annyira lényegbe vágó, hiszen a négy- évenként sorra kerülő Világ Kupa-tornára az olimpia évé­ben kerülne sor és ekkor nem rendeznek világbajnokságot — mondotta Sabetzki elnök. Egy­idejűleg megjegyezte: az eset­leges további kanadai huzavo­na sem jelentené a Világ Kupa megszűnését, mert nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy eset­leg Európában rendeznék meg a tornát. A legtöbb európai or­szágban végéhez közeledik a bajnokság. Az NSZK ban a hét végén, a Szovjetunióban március 17-én lesz az utolsó forduló Lengyelországban is ebben az időpontban avatnak bajnokot. Finnországban már befejeződött a bajnokság első része. Tíz csapat körmérkőzést játszott egymással, s ez a sor­moszkvai játékok előkészüle­teivel. „A sportolók és turis­ták semmiféle nehézséggel sem találkoznak majd“ — ál­lapítja meg a tekintélyes pá­rizsi Figaro helyszíni beszámo­lója. A lap tudósítója Cikkso­rozatának legújabb fejezetében a tömegközlekedés tervszerű fejlesztését elemzi, s írásában nem csupán Moszkva, hanem a többi szovjet olimpiai város terveit is megemlíti. „Az olimpia hírei“ címmel az Egyesült Államok egyik te­levíziós állomása új műsort in­dított. A képernyőn rendszere­sen bemutatják az olimpiai lé­tesítményeket, és beszélgetése­ket sugároznak az olimpiára készülő szovjet versenyzőkkel. A Washington Post és a Wa­shington Star az amerikai spor­tolók olimpiai előkészületeiről hosszabb beszámolókat közölt. A New York Times * kiemeli, hogy az amerikai turisták dön­tő többsége az Inturist szolgál­tatásait veszi igénybe. A külföldi sportsajtó többsé­gének hangvételét az ír Irish Independent című lap megál­lapításával summázhatnánk: ,.Nincs kétség afelől, hogy a moszkvai olimpia felejthetetlen lesz a sporolók számára .. óra ledolgozását vállalta. A Győzelmes Február 31. évfor­dulója tiszteletére hagyomá­nyos asztalitenisz-torna került sorra. A helyi labdarúgócsapat az első félév végén búcsút mon­dott a járási III. osztálynak, ősszel a IV. osztályban cso­portelső lett. Az ificsapat is csoportelsőként fejezte be az idényt és a sportszerűségi ver­senyben is őt Illeti az első hely. A legközelebbi tervek között szerepel az asztalitenisz- és a turista-szakosztály megalakí­tása, mindkettő Iránt jelentős érdeklődés nyilvánul meg. PATAY PÉTER rend alakult ki: 1. Pori, 2. Tampere, 3. Turku, 4. Helsinki. Az elődöntőben az első helye­zett a negyedikkel, a második a harmadikkal játszik, s a győztesek küzdenek meg a baj­noki címért. A bajnokság leg­eredményesebb játékosa a ka­nadai pontozás alapján a Pori­ban szereplő Ketola lett, aki néhány hónappal ezelőtt tért haza a tengerentúlról. Ketola 71 pontot szerzett, 23 gólt ért el és 48 átadása eredménye zett gólt. Ezzel megdöntötte Jarkka „szakállas“ rekordját. A Szovjetunió bajnokságának góllövő listáján sok válogatott játékost találunk. Az élen Prirogyin (Dinamó Moszkva] áll 57 ponttal (29 — 28). A további sorrend: Petrov (CSZKA) 56 (25 —31), Mihaj­lov (CSZKA) 51 (30 — 21), A. Golikov (Dinamó) 47 (29 — 18). A csatársorok nem hivata­los versenyében a Dinamó Moszkva támadósora, a Priro­gyin, V. Golikov, A. Golikov hármas vezet 75 góllal a Mi­hajlov, Petrov, Harlamov (70) és a Kapusztyin, Zsluktov, Bal- deris (59) hármasfogatok előtt. A jégkorong egyre mélyebb gyökereket ereszt Ázsiában is. A mongólia Darhanban nem­régen kezdődött meg a tizedik országos bajnokság. Ulan Bá­tort két csapat képviseli, s ezek a bajnoki cím legnagyobb várományosai. Mongóliában egyre több hívet szerez ez a sport, főleg a fiatalság köré­ben örvend nagy népszcrűség- nak, szinte minden városban van jégpálya. A szakértők vé­leménye szerint a mongol jég­korong a közeljövőben olyan színvonalra jut, hogy megkezd heti szereplését a nemzetközi porondon. Az Egyesült Államok váloga­tottja is megkezdte felkészülé­sét az 1980-as téli olimpiai já­tékokra, s ott méltóbban akar szerepelni, mint a legutóbbi világbajnokságon. Herb Brooks edző március folyamán három edzőtáborozáson választja ki azt a hatvan játékost, akikkel megkezdi a felkészülést a Lake Piacid i olimpiára. Az említett játékosokat négy csapatra oszt­ja és ez a négy együttes jú­lius és augusztus folyamán részt vesz a Colorado Springs-i hagyományos nemzeti sport fesztiválon. Utána az edző negyven tagúra csökkenti a keret létszámát. Jó munkát végeztek A feledi (Jesenské) sport­egyesület évzáró közgyűlésén megelégedéssel állapították meg, hogy a helyi labdarúgó­csapat újonc létére a járási II. osztály 5. helyén végzett, uz asztalitenisz-együttes pedig felkerült a járási I. B-osztály- ba Csupán azt fájlalják, hogy a két éve alakult birkózó egye­sület működése nem érte el a kívánt szintet. Az egyesület tagsága társa­dalmi munkában tevékenyke­dett az új tornaterem építésé­nél, a labdarúgó-pálya felújí­tásánál, de a mezőgazdasági idénymunkáknál is PÁL DEZSŐ Fejezetek a dunamenti város sakktörténetéből — vallanak az egykori krónikák — Kem- pelen Farkas sakkautomatája. A mai Bratislava sakktörté­netét vizsgálva, mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy ez tá­volról sem olyan gazdag, mint például a város egykori zenei élete, amelyet olyan nevek fémjeleztek mint Mozart, Haydn, Liszt, Hummel, Rubin­stein. Az viszont biztos, hogy a sakkjátékot már a középkori Pozsonyban is ismerték. II. Endre idején, akinek lányát I. Jakab aragoníai király vette el feleségül, nagyon sok spanyol főúr látogatott el a Duna mel­lékére és valószínűleg ők hoz­ták magukkal az első sakkbá­bokat. Ezért minden bizonnyal a pozsonyi várban — amely királyok, főurak székhelye volt — nem volt ismeretlen a sakkjáték. Igaz, nem terjedt el a nép között, csak az udvarok­ban játszották és innen is származik a neve: „királyi já­ték“. Jó ideig eltartott, amíg megváltozott a játék „osztály­jellege“ amíg az udvaroncok, szolgálók közvetítésével elju­tott a várba látogató kereske­dőkhöz, kézművesekhez, tehát az alacsonyabb szociális réte­gekhez is. E tényekből kiindulva, fel­tételezhetjük hogy a XVI. szá­zad derekától, amikor Pozsony az akkori Magyarország fővá­rosa lett, már épp olyan nép­szerű volt a sakkjáték, mint más európai nagyvárosokban. Mert ekkor már más csator­nákon át is eljutott a városi polgársághoz — magukkal hozták a városon átvonuló ke­resztes lovagok, a német tele­pesek, a cseh vidékekről ide menekült husziták. Csehor­szágban — amint ezt a híres Kosrnas-krónika és más forrá­sok tanúsítják, már a XII. szá­zadtól ismerték a sakkot. Túróczy János (Joannis de Thwrocz) az 1488-ban Erűim­ben megjelent Chronika Hun- garorumban így ír: „Az 1335. esztendőben János a csehek királya, Károly fiával és a len­gyelek királya eljöttek Károly királyhoz Magyarországra, Vi- segrád várába, hogy az örök béke egyezségét megkössék ... Magyarország királya meg­ajándékozta a csehek királyát értékes klenodiumokkal, ötven ezüstedénnyel, két tegezzel, övvel és egy csodálatos sakktáblával...“ Bonfíni, Korvin Mátyás tör­ténetírója már egy játékost nevén is megnevez: „ ... a ki­rály naponta meglátogatta Ulászlót. Átkísérte a királyi palotába, Beatrix jelenlétében bevezette lakosztályába, ottho­nosan társalgóit vele, olykor mFgkérte, hogy a királynővel sakkozzék . ..“ Mátyás 1465- ben megalapította Pozsonyban az első magyarországi egyete­met az Akadémia Istropolita- nát s ezzel a város fontos kul­turális központtá vált. Egész Európából jöttek ide tanárok, tudósok, művészek és tanítvá­nyok, akik hazájuk kulturális értékeivel együtt magukkal hozták a sakkjátékban szerzett ismereteiket, a náluk megje­lent sakkönyveket is ... Ugorjunk előre néhány év­századot. Az első magyar nyel­vű sakkönyv 1758-ban jelent meg a budai Landerer-nyomdá- ban: ,Sách avagy királyos já­táknak szahott rend tartási“. Ám a sakkal foglalkozó iroda­lomnak van egy nagyon értékes pozsonyi vonatkozása is. A 70- es évek elején a dunamenti városban született Faber An­tal, a jogtudományok doktora. Latin hexameterekben írt ön­életrajzának első kötetében, mely „a Belnai-örökösök betűi­vel“ jelent meg Pozsonyban, olvashatjuk a város sakkéle­tére vonatkozó sorokat: ,,A Jó­zsef császár által alapított éoületben a sakk a többi játék mellett tiszteletnek örvendett, ágy hogy mint igen kedves vendée gyakran sok emberrel mérkőzhettem itt a bábharcban. Barátom kiváló játékosokat szokott szobájába hívni és ve­lük sakkozni... Nem vágy­tam ThálL1! templomába járni, nem jutott drága időmből, s nem kevésbé hiányzott hozzá nénzem De néha — mert nem volt tiltva — ellátogatok egvik vagy másik kávéházba, hogy lehetőleg lássam a sakkban mérkőzőket... Néha sakko­zással töltöm szabad időmet és városszerte ismertté teszem nevemet e művészetben. A tu­domány híres kamarása és ta­nára, Jurkovics, ki a sakko­zásban a legjáratosabb. és e művészet nemes kedvelője volt, méltónak talált, hogy ve­lem játsszék, épp úgy a játék­erőben vele majdnem egyenlő Farkas. Rajtuk kívül kitűntek ez időben: Lukács '-'o^ler. ■ 2 ■ SMGV'AR POSTA * '4 Abafíy és a zsidó Schacli Dá­vid, aki a nevét ís innen kap­ta.“ KEMPELEN SAKKAUTOMATAJA A XVIII. században Pozsony hatalmas fejlődésnek incftilt. Itt működött a kiváló fizikus Segner, a sokoldalú tudós és literátus Bél Mátyás, ekkor je­lent meg a német, szlovák' és magyar nyelvű lakosság saját újságja, ekkor kezdték e! m főúri paloták építését, ekkor jelentek meg az első kisüze­mek, manufaktúrák. 1773-ban a városnak már közel 30 000 lakosa volt. Ebben a környe­zetben nőtt fel és dolgozott Kempelen Farkas. 1734 január elsején született Pozsonyban. Jogot végzett, de hírnevet bá­mulatos technikai tudásával szerzett. 1.769 ben alkotta meg sakkozó gépét, amely egész Európát bámulatba ejtette. Voltak más találmányai is, pél­dául vízmerítő gépet szerkesz­tett a pozsonyi vár számára, megalkotta Schönbrunnban a szökőkutak berendezését, be­szélőgépet tervezett a siketné­mák oktatásához, írökészüléket készített a vakok részére. Amikor elkészült a sakkau­tomata, Kampelen bemutatta a bécsi udvarnak. Mária Terézia és a császári ház tagjai meg­csodálták és maguk ís játszot­tak ellene. A gép egy íróasz­tal alakú, kb. 110 cm hosszú, 65 cm széles és 90 cm magas szekrény volt. Mögötte ember­magasságú török bábu ült, bál kezében hosszú pipával. A tö­rök az asztalon előtte lSvö sakktáblán bárkivel megmér­kőzött, sőt huszár és gyalog­előnyt is adott. Többnyire ő nyer ti A csodálatos szerkezet híre hamarosan elterjedt, sokan lát­ni akarták, játszani akartak a „törökkel“. Voltak akik hittek abhan, hogy a gép belsejében valamilyen csodálatos szerke­zet működik, voltak kételke­dők akik ráhibáztak az igaz­ságra: a gép belseje egy sak­kozót, méghozzá egy kitűnő sakkozót rejteget. Igaz, amíg a gép Kempelen birtokában volt, sohasem jöttek rá a „titokra“, még az sem derült ki, ki volt elrejtve benne! Kempelen — ha vonakodva is — külföldön is bemutatta gépét, például Nagy Frigyes udvarában 1804-ben Kempelen meghalt és fia eladata a gépet Mä)2el udvari mechanikusnak aki rög­tön turnéra indult vele. Előbb Németországot járta be, majd Napóleonnak is bemutatta, aki a wagrami ütközet előtt Bécs- ben tartózkodott. A császár Is Játszott a gép — illetve ahogy utóbb kiderült, a benne rej­tőzködő Allgaier, törpe növésű bécsi mester ellen — és- vesz­tett. Málzel áthajózott az óceá­non is, az Egyesült Államok­ban és Kubában mutogatta a gépet. Halála után elárverez­ték, majd múzeumba került és végül Is tűzvész martaléka lett. Ám így is. kevesen tettek annyit a 18. században a sakk­játék népszerűsítéséért mint r* pn^onvi Kemnoien Farkad Dr. M. Nevrlý — Delmár G. (folytatjuk) MÉG 494 NAP Moszkva *80 AGILIS TAGSÁG ti c .51 Q) > su "O ’z: n C ® Š E * £ K K S3 Ö 8 Q) •5Š <o '<ü a to 'a O « e H ÄS. * g 'ö S ^ K­p ^ cd C. xu ín íittl TS <3 ^ S N Q) C C Ö -Si o c Qj cd S3 <5 5? Oh SC <1>

Next

/
Oldalképek
Tartalom