Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-12 / 60. szám, hétfő
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA® KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1979. március 12. HÉTFŐ BRATISLAVA XXXII ÉVFOLYAM 60. szám Ara 50 fillér NEM LABORATÓRIUMI KÍSÉRLET Népgazdaságunk további fejlődésének egyik legfontosabb előfeltétele a tökéletesebb gazdaságirányítás. Ezt a követelményt a CSKP XV. kongresszusa is leszögezte, s ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy csupán ágy juthatunk el egy tökéletesebb irányítási rendszerhez, ha bátrabban kísérletezünk, ha merészebben alkalmazzuk az üj gazdaságirányítási elemeket. Közben, természetesen egy pillanatra sem feledkezhetünk meg a legfontosabb célról: a hatékonyabb termelésről, a jobb, versenyképesebb termékek előálításáról. A hatékony és minőségi termelés olyan korkövatelmény, amelynek esetleges mellőzésével termelővállalataink, idehaza és külföldön egyaránt, könnyen elveszíthetik a vásárlók előtt kivívott tekinté lyüket. Ezt pedig egyetlen termelő sem akarja. Eddigi tapasztalataink azt tükrözik, hogy gazdaságirányítási reudszurünket is korszerűsíteni kell, vagyis újabb irányítási elemekkel kell gazdagítani. Az új irányítási rendszer helyességéről viszont már előbb meg kell győződni, csakúgy, mint egy-egy újonnan kifejlesztett technológiai eljárás helyességéről. Az új technológiai módszer ,,kipróbálására“ a laboratóriumi kísérletezések elvégzése után, a félüzemi gyártáskor kerül sor, miközben a műszaki szakemberek még tovább csiszolják, tökéletesítik az eljárásokat. Szükség van erre, hogy a nagyüzemi gyártáskor már „biztosra“ mehessenek, ne érje őket esetleg kellemetlen meglepetés. Ilyen félüzumi gyártáshoz hasonlíthatnánk a „hatékony és minőségi termelés komplex tapasztalati módszerét" amelyet népgazdaságirányítási rendszerünkben 1978. január 1-tól 12 termelési-gazdasági egységben alkalmazunk. A módszer alkalmazóihoz ez év kezdetétől hárum építőipari termelési-gazdasági egység is csatlakozott. Új, pontosabban eddig hazánkban nem érvényesített gazdaságirányítási elemekről van szó, amelynek alkalmazása körülbelül félmillió dolgozót érint. A tapasztalati módszer alkalmazásának múlt évi eredményei biztatóak, hiszen a 12 termelési-gazdasági egységben feladataikkal szinte mindenütt maradéktalanul megbirkóztak, Örvendetes, hogy különösen az exportfeladatok teljesítésében következett be érezhető pozitív változás. Egy év eredményei alapján azonban még nem vonhatók le egyértelmű végső követ- keltetések, hogy „igen ez így lesz jó, ezt be kell vezetni teljesen a gyakorlatba“. A kísérletnek ugyanis éppen az az egyik fő előnye, hogy hosszabb távú, tehát a hároméves időszak eredményeit összesítve vonják majd le a tapasztalatokat, s döntik el, hogyan tovább. A hosszabb időszak arra is módiit ad, hogy egy-egy évben a termelővállalatokban rugalmasabban reagáljanak a követelményekre, bizonyos mértékben eltérhetnek az éves végrehajtási tervekben rögzített feladatukról. Persze, csaík akkor, ha azt a vállalati, s nem utolsósorban a népgazdasági érdek úgy kívánja. A tapasztalati módszernek további, s joggal mondhatjuk döntő jelentősége az, hogy előtérbe helyezi a minőséget, vagyis tervezi a „minőségszabályozást“. A minőségszabályozás- Utal kapcsolatos feladatok a jelenlegi tervekben nem szerepelnek, tehát nincs olyan irányítási rendszer, amely hatványa- kottán ösztönözne a minőségi munkavégzésre. A tapasztalati módszer valamennyi alkalmazója számára pontosan megszabták a minőséggel kapcsolatos feladatokat. Fontos lépést jelent e téren az is, hogy a rossz munkáért, vagyis a minőségszabályozási feladat nem teljesítéséért a vállalatot megbírságolják. A minőség fogalmától szinte elválaszthatatlan a haladó, korszerű temékek gyártása is. Számos termelővállalatban tapasztalható, hogy a megszokás rabjaiként ragaszkodnak egy bizonyos elavult termék gyártásához. Sok esetben azért, mert az új termék gyártásának bevezetése esetleg átmenetileg nehezítené tevékenységüket, illetve a nyereség csökkenését idézné elő. Az 1978-tól 1980-ig alkalmazott tapasztalati módszer Jelentősége, hogy előnyben részesíti a korszerűbb, magasabb műszaki paraméterekkel bíró termékek gyártását, tehát a termelőt gyártmányfejlesztésre ösztönzi. Már több mint egy év telt el a komplex tapasztalati módszer alkalmazásának megkezdésétől. A fentiekben már utaltunk rá, hogy az eltelt év eredményei biztatóak. Csak egy példa állításunk igazolására: a Žilinai Fa- és Bútoripari Termelési-Gazdasági Egység keretében például a tapasztalati módszer szabályainak érvényesítése nagymértekben hat a gyártmányfejlesztésre. Pontosan megszabták, hogy milyen arányban kell az I. minőségi osztályba sorolható terméket gyártaniuk, h azt is, hogy milyen mértékű legyen az évi gyártmányfejlesztés. A módszer alkalmazásának során derült fény arra, hogy az eddigi évi gyártmányfejlesztési arány nem elegendő, a jövőben a mostani 13,5 százalékról 18 százalékra kell növelni. Magyarán szólva. így lényegesen meggyorsul a terméklista-felújítás, tehát bútorüzleteinkben kevesebb divatjamúlt bútortípus lesz. Ilyen és ehhez hasonló példát a többi „kísérletező“ vállalatból is felhozhatnánk. Népgazdasági rendszerünk irányításának szükségszerű tökéletesítése megköveteli, hogy alapelveit minden dolgozó megismerje. Ne csupán a vállalatvezetők és a felsőbb irányítási szervek dolgozói, hanem a mesterek, a technikusok, a munkások, az újítók és feltalálók egyaránt. Az eddigi felmérések arra hívják fel a figyelmet, hogy a módszert alkalmazó termelési-gazdasági egységek vezetői nem mindenütt tettek eleget ennek a követelménynek, tehát a párt- és a szakszervezet segítségével kell megismertetni a dolgozókkal a módszer fontosságát. Szükség van minden helyes észrevételre, minden ötletre, amely hozzájárul e laboratóriumi falakon kívül végzett nagyon fontos, népgazdasági kísérlet sikeréhez, s végső soron gazdaságirányításunk tökéletesítéséhez. PAKOZDI gertkűd Ünnepélyes átadás (ČSTK) —• Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének tegnap a Kremlben átadták az arról szóló igazolást, hogy megválasztották a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselőjévé. Brezsnyev elvtárs ebből az alkalomból szívélyes köszönetét mondott a moszkvai Bauman választási körzet választóinak és összes lakóinak a megtiszteltetésért és bizalomért, hogy őt jelölték a legfelsőbb államhatalmi szerv képviselőjévé, ft 8T ülése (ČSTKI — Jordánia kérni mére a Biztonsági Tanács a hét végén megkezdte az Izrael által megszállt arab területeken kialakult helyzet megtárgyald sát. Az ülésen a Palesztinái Felszabadítási Szervezet képvi selöie is leien volt ugyanazokkal a jogokkal, mint amilyenekkel az EINSZ tagállamai rendelkeznek. Hazim Nuszaiba, Jordánia képviselője a megszállt területeken létesített izraeli telepü léseket rákos sejtekhez hasonlította, amelyek aláássák a palesztin nép létét megszállt hazájában. Ezeknek a településeknek az építése durva megsértése a nemzetközi jognak és a palesztin nép elidegeníthetetlen jogainak, és akadó lyozza az Igazságos és tartós béke megteremtését a Közel- Keleten Üdvözöljük hazánkban az Osztrák Köztársaság elnökét (CSTKj — Gustáv Húsúknak. 1 Csehszlovák Szocialista Köztér^ saság elnökének meghívására ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik dr. Rudolf Kirchschlöger. az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöko. Dr. Rudolf Krichschlöger osztrák köztársasági elöuk 1915 március 20 án született Ober müti lenben (Felső-Ausztria |, egy helyi papírgyár munkásának családjában. Jogi tanulmányait a bécsi egyetemen vé gezte, 1940-bén szerezte meg a jogi doktorátust. A második világháború után az igazságügyben dolgozott, 1954-tól pedig a szövetségi kancellár irodájának akkori Ä hét végén folytatódtak a harcol Vietnam északi tartományaiban (ČSTK) — Szombaton mind a hat vietnami határ menti tartományban folytatódtak a harcok a vietnami fegyveres erők és népi egységek, valamint a kínai agresszorok között, jelentette a hanoi rádió. A kínai támadások főként a 7-es számú műút mentén ossz pontosultak Hoang Lien Son tartományban, továbbá Don Van város körzetében, Ha Tuyen tartományban és Mong Cai város környékén Quaug Ninh tartományban. Két kínai ezred Cao Bang tartományban támadást intézett Tai Hói Ky város ellen, s más kínai egységek Lan Bang várost támadták. Ugyancsak kínai támadásokról érkeztek jelentések Trung Khanh járásból. Az Űj Kína hírügynökség, amely olvasókönyvízű cikkeket közölt rendszeresen kínai csapatoknak a vietnami határok mögé való kivonásáról, szombaton hallgatásba burkolózott. Nyugati kommentátorok rámutatnak, hogy ha egyáltalán folyótatódik a kínai csapatok kivonása Vietnamból, ez csak igen lassú ütemben történik, A kínai nép tiltakozása fokozódik A Kínai KP központi lapja, a Zsenmin Zsipao egyik szombati cikke közvetve igazolja a Csehszlovák Sajtóiroda pekingi tudósítójának jelentését arról, hogy növekszik a kínai lakosság tiltakozása a vietnami háború ellen. A lap elítéli a frakciós gondolkodást, amely állítólag jelenleg megnyilvánul. A cikkben nem történt közvetlen utalás a Vietnam elleni kínai agresszióra, de megfigyelők összefüggésbe hozzák a cikket a Kínában mutatkozó erősödő tiltakozásokkal. A Zsenmin Zsipao aat írta, hogy „ellentmondások“ mutatkoznak a pártban. „Számos elvtárs panaszkodik — írta a lap —, s ez a legrosszabb esetben nagy frakciók kialakulása hoz vezet.“ Titkos kínai rádióállomás A vietnami rádió szombaton közölte, hogy pénteken meg kezdte kínai területen adását az „Észak-1“ titkos rádióállo más, amely elítéli a pekingi vezetés Vietnammal szemben tanúsított magatartását A hanoi rádió jelentése $znJ rint a titkos kínai rádióál i- más személy szerint megvádolta Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettest, ht> íy belerántotta Kínát a Vietnam elleni háborúba, és most kínai csapatokat küld Laoszba, hogy ott második frontot nyissanak A CIA nyomdokaiban ... Bangkokban hírek kezdeneK terjedni arról, hogy a kínaiak a Kínai Népköztársaság terüie (Folytatás a 2. oldalon f SZOVJET—INDIAI TÁRGYALÁSOK A kínai agresszió leleplezte a maóista politika lényegét Alekszej Koszigin beszéde az indiai parlamentben Koszorúzási ünnepségek 0 Nagygyűlés a Vörös Erődben (ČSTK) — Alekszej Koszi gin, az SZKP KB Politikai Bizottsá gának tagja, a Szovjetunió Mi nisztertanácsának elnöke, aki péntek óta hivatalos baráti látogatáson Indiában tartózko dik, pénteken beszédet mon dott az indiai parlamentben Mint mondotta, egyetlen probléma sem olyan sürgető, mint a béke megvédése. Ebben a kérdésben különösen fontosak a különböző országok parla mentjeinek közös akciói. Óriási erőt jelent ez, amely sikerrel szembeszállhat az ag resszív imperialista körökkel, ezek fokozzák a fegyverkezési hajszát, a nemzetközi feszültséget, és újabb világháborúval fenyegetőznek. Ez az erő szembeszállhat a hegemoniz- mus és az expanziunizmus pu* litikájával, amely ugyanolyan veszélyes a béke számára és amelynek lényegét leleplezte a Vietnam elleni kínai agresszió. Ha egy fegyveres rabló vagy gyilkos megtámadja az embert, minden országban szigorúan elítélik a törvény rendelkezé set szerint. S milyen büntetést érdemel az a vétkes, aki ármányokat sző egy egész nép éle te ellen, akt jogot formál ma gának fegyvert használni más népek ellen és a saját akarata szerint beavatkozni a sorsuk ba. Egyetlen békeszerető országnak, egyetlen becsületes embernek sem lenne szabad közömbösnek maradni, amikor ilyesmi történik, amikor az agresszor szégyentelenül semmibe vesz emberi életeket és a függetlenség, a szuverenitás (Folytatás a 2. oldalon) külügyi osztályán. 1955 májusában az osztrák küldöttség tagjaként részt vett a független ős demokratikus Ausztriáról megkötött államszerződés aláírásán. Társszerzője volt Ausztria örök semlegességei ól 1955, október 26-án jóvá a- gyott alkotmányos törvény javaslatnak is. Ezután ílr. Kirchschláger különböző tiszt é- geket töltött be a külügyminisztériumban. Rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti;ér»t diplomáciai szolgálatot teljesített. 1962—1967 között a kül ügyminisztérium főtitkárának helyettese, 1967 -1970 között pedig csehszlovákiai nagykövet volt. 1970-től látta el a szövetségi külügyminiszter tisztségét (974 június 23-lg, amikor az Osztrák Köztársaság szövetségi köztársasági elnökévé válasz tottűk. Dr. Rudolf Klrchschlöger osztrák küldöttségek élén több vi lágkonferencián vett részt, a bécsi egyetem nemzetközi jogi tanszékén tevékenykedett, ta nított a bécsi Diplomataakad“- rnián, s több tudományos <>■* politikai tanulmány szerződként ts ismeretes.
