Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-12 / 60. szám, hétfő

Kedvező feltételek az együttmi^ködés fejlesztésére Rudolf Kirchschläger, Auszt­ria köztársasági elnöke ma hi­vatalos látogatásra hazáinkba értkezilk. E látogatás — amint az osztráik államfő e napokban csehszlovák újságíróknak tett nyilatkozatában kijelentette — már önmagában is azt bizo­nyítja, hogy az utóbbi éveikben az országaink közötti jószom­szédi kapcsolatok rendezésé­ben eredményes lépéseket tet­tünk. Csehszlovákia és Ausztria között az első világháború után létesült diplomáciai kap­csolat, amit 1938-ban megsza­kított Ausztria hitleri megszál­lása. Csehszlovákia az osztráik államot de jure 1946. április 23-án ismerte el, majd 1947-ben újból felvette vele a diplomá­ciai kapcsolatot. 1955 augusz­tus 30-án hazánk az első álla­mok között csatlakozott az osztrák államszerződéshez. 1955 december 1-én pedig a csehszlovák kormány ugyan­csak az elsőik között ismerte el Ausztria örökös semleges­ségét, amelyet az osztrák par­lament 1955 októberében elfo­gadott alkotmány törvényével hirdetett meg. Hazánk kezdettől fogva ál­landóan jószomszédi kapcsola­tok kialakítására törekedett Ausztriával, tekintet nélkül a Ikét állam különböző politikai és társadalmi rendszerére. Számos politikai kísérletet tett a „holtpontok“ leiküzdésére a tényleges, s gyakran csupán mesterségesen támasztott aka­dályok elhárítására, amelyek gátolják a jószomszédi kapcso­latok kibontakozását. A vitás kérdések megoldásá­ban jelentős előrehaladás kö­vetkezett be a hetvenes évek­ben. 1973 decemberében Bécs­ben aláírták a közös államha­tárokról szóló szerződést, amely 1975-ben lépett érvénybe. Ezt követően, még ugyanazon év novemberében Prágában megtarttota első ülését a cseh­szlovák—osztrák határbízott- ság. Az elmúlt években orszá­gaink kapcsolatai politikai és gazdasági téren egyaránt fej­lődtek, de még távolról sem merítik ki a két szomszédos állam együttműködéséneik le­hetőségeit. E kapcsolatok el­mélyítéséhez nagymértékben hozzájárultak vezető államfér- tisiink, kormány- és parlamenti küldöttségeink különböző szin­tű kölcsönös látogatásai, kül­ügyminisztereink rendszeres találkozói, a megkötött meg­állapodások sora, amelyek kö­zös érdekeinknek megfelelően a legkülönbözőbb területeken — így a bonyolult tulajdonjo­gi kérdésekben is — rendez­ték kölcsönös kapcsolatainkat. Országaink földrajzi fekvésé­ből is következük, hogy az eu­rópai enyhülési folyamat to­vábbi elmélyítése közös érde­künk. Hazánk — amint ezt Gustáv Husák elvtárs a Die Pressének adott nyilatkozatá­ban is hangsúlyozta — a szo­cialista közösség országaival együtt kitartóan törekszik e folyamat tartóssá és visszafor­díthatatlanná tételére a leg­különbözőbb nemzetközi fóru­mokon. Az enyhülés megszilár­dításában sajátos és igán jelen­tős szerepe van a kUlönböző társadalmi rendszerű álla­mok, főként a szomszédos or­szágok közötti jó kapcsolatok kialakulásának és továbbfej­lesztésének. Pozitívan értékel­jük azt — mondotta Husák elvtárs —, hogy Csehszlovákia és az Osztrák Köztársaság kölcsönös kapcsolatainak ala­kulása főként az utóbbi évek folyamán, jelentős mértékben hozzájárul e folyamat elmélyí­téséhez. Ez teljes mértékben megfe­lel a Helsinkiben aláírt Záró­okmány szellemének és betűjé­nek, azoknak az ajánlásoknak, amelyek teljesítése a csehszlo­vák külpolitika vezérelve volt és marad. Rudolf Kirchschlä­ger osztrák köztársasági elnök látogatása, akinek személyé­ben a második világháború be­fejezése óta az első osztrák ál­lamfőt üdvözöljük hazánkban, nemcsak o kétoldalú kapcsola­tainknak az utóbbi években ki­alakult magas színvonalát tükrözi, hanem egyben hozzá­járul az európai légkör javí­tásához. PROTICS JOLÁN A Kínai agresszió leleplezte a maoista polila inni (Folytatás az 1. oldalról) és az egyenlőség elveit, mind­azt, amit a népek zászlajukra írtak harcukban az idegen ura­lom és az elnyomás ellen, a jobb világért és a jobb jövőért. Kialakultak a világban erők, amelyek mindezt nem engedik meg. Ezek között az erők kö­zött van India, közöttük van a Szovjetunió is. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának nevé­ben teljes felelősséggel kije­lenthetem, hogy az indiai par­lament e célnak megfelelő minden kezdeményezése a leg­aktívabb támogatással találko­zik a Szovjetunióban, jelentette ki Alekszej Koszigin. Hangsúlyozta, hogy Indiá­nak, mint nagy békeszerető ázsiai országnak megérdemelt tekintélye van, majd így foly­tatta: India békés külpolitikája mindig megértéssel és támoga­tással találkozik a Szovjetunió­ban. Országaink azonos vagy közeli álláspontja a nemzet­közi élet fontos kérdéseivel kapcsolatban alapja a sikeres szovjet—indiai együttműködés­nek külpolitikai téren. Ez az együttműködés fontos tényező­jévé lett a biztonságnak Ázsiá­ban és az egész világon. Koszigin szovjet miniszterel­nök szombaton találkozott Ni- lan Szandzsiva Reddi indiai álamelnökkel. Baráti légkör­ben véleményt cseréltek a szovjet—indiai kapcsolatok to­vábbi fejlődéséről, valamint a mindkét fél érdeklődésére szá­mot tartó időszerű nemzetközi kérdésekről. A szovjet minisz­terelnök ugyancsak szombaton megbeszéléseket folytatott Csaran Szingh indiai minisz­terelnök-helyettessel, pénzügy- miniszterrel és Dzsagdizsivan Ha ma miniszterelnök-helyettes­sel, nemzetvédelmi miniszter­rel. Alekszej Koszigin látoga­tást tett azon a helyen is, ahol Mahatma Gandhit elhamvasz­tották. Itt koszorút helyezelt el és beírta nevét a Gandhi Múzeum emlékkönyvébe. Ugyancsak koszorút helyezett el azon a helyen, ahol elham­vasztották Dzsavaharlal Nehrut és Bahadur Sasztri volt indiai miniszterelnököket. Mezőgazdaságunk sikeresen fíaiad az iparosítás ófián Az efsz-ek járási konferenciáinak küldöttei további értékes javaslatokat terjesztettek elő (Tudósítónktól) — Az elmúlt hét végén országszerte tár­gyaltak az efsz-ek járási konferenciái. Az elhangzott beszá­molók méltatták mezőgazdaságunk szocialista átépítésének három évtizedes sikereit, értékelték a 6. ötéves tervidőszak első három évének eredményeit, valamint az efsz-ek anyagi­műszaki alapjának, a termelés szervezési és egyéb feltételei­nek fejlődését. 1 A mezőgazdasági termelés f eltételei a CSKP XIV. kong­resszusa óta eltelt időszakban sokat változtak. Az egysé­ges földművesszövetkezetek a koncentráció, a szakosítás és a kooperáció átjára lépve megteremtették a hatékony nagy­üzemi termelés feltételeit, s egyes ágazatokban jelentős ered­ményeket értek el a termelési folyamatok iparosításában. Az efsz-ek járási konferenciáinak küldöttei felszólalásaikban el­sősorban az új termelési feltételek jobb kihasználására, a mezőgazdasági termelés további korszerűsítésére tettek ja­vaslatokat. Üj beruházások o termelés növeléséért A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban Viliam Sal- goviö, az SZLKP KB Elnöksé­géneik tagja, az SZNT elnöke, valamint Benyó Máté, az SZNT alelnöke jelenlétében Ľudovít Vitárius, a járási me­zőgazdasági igazgatóság veze­tője részletesen ismertette a járás mezőgazdaságának fejlő­dését. Többek között elmondot­ta, hogy a jelenlegi ötéves terv­időszakban — a járás mezőgaz­daságában eszközölt új beru­házásoknak köszönhetően — a növénytermesztés és az állat- tenyésztés egyaránt jelentős mértékben fejlődött. Napjaink­ban a járásban 21 földműves­szövetkezet gazdálkodik átla­gosan 3223 hektárnyi földterü­leten. A hatodik ötéves terv­időszakban a járásban 6880 szarvasmarha számára létesí­tettek új, korszerűen felsze­relt istállót, 7300 új férőhely- lyel gyarapodott a sertésistál­lóik és 2000 férőhellyel a juhok elhelyezésére alkalmas épüle­teik kapacitása. A hatodik ötéves tervidő­szakra meghatározott felada­taik teljesítését az elmúlt két év veszélyes időjárása lénye­gesen nehezítette, ennek elle­nére igyekeznek megbirkózni a rájuk váró még igényesebb feladatokkal is. Viliam ŠalgoviČ elvtárs a rimaszombati járás szövetkeze­ti földműveseinek tanácskozá­sán a CSKP KB legutóbbi két iilése szellemében vázolta a mezőgazdaságunk előtt álló fel­adatokat. jHacsi) Növekszik o kelet-szlovákiai síkság jelentősége A trebišovi járás szövetkezeti földműveseit közel száznyolc­van küldött képviselte a szom­baton megtartott járási konfe­rencián, akik szívélyesen üdvö­zölték körükben Ján Janovicot, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterét. A szövetkezeti gazdálkodás el­telt harminc esztendejének fontosabb állomásairól Ján Ko­cúr mérnök, a járási mezőgaz­dasági igazgatóság vezetője számolt be. Megemlítette töb­bek között, hogy ma az ere­detileg alakult 80 efsz helyett mindössze 18 efsz gazdálkodik a járás területén, s a teljes mezőgazdasági termelés érté­ke az utóbbi 8 év alatt 52,1 százalékkal növekedett. Az efsz-ek közös vagyona az 3953-as 28 millió koronáról 3973-ban 1 milliárd 133 millió koronára nőtt, jelenleg pedig eléri az 1,7 milliárd koronát. Ján Janovic miniszter felszóla­lásában rámutatott a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésének jelentős tartalékaira, s ezzel kapcsolatban külön hangsú­lyozta a kelet-szlovákiai sík­ság komplex rendezésének je­lentőségét. (kulik) Tovább koncentrálják a termelést Az efsz-ek érsekújvári (No­vé Zámky) járási konferenciája értékelte az elmúlt évben el­ért eredményeiket. A konferen­cián részt vett Mikuláš Beňo, a CSKP KB titkára is. Karol Jurík mérnök, a járási mező- gazdasági igazgatóság vezető­je beszámolójában megállapí­totta, hogy a termelés koncent­rációja és szakosítása nagymér­tékben hozzájárult a termelés növeléséhez. A növénytermesz­tésben és az állattenyésztésben egyaránt növekszik a szakkép­zett vezetők száma. A nagyobb termelési egységekben pedig lényegesen fokozódott a mun­katermelékenység, korszerűsí­tették a termelési folyamato­kat. Viliam Korec mérnök, a Szö­vetkezeti Földművesek Szövet­sége járási bizottságának el­nöke méltatta a járás földmű­veseinek áldozatos munkáját. Többek között elmondotta, hogy az efsz-ek VIII. kongresz- szusa óta a mezőgazdasági árutermelés 30 százalékkal gyarapodott, és megteremtet­ték a feltételeket a termelés további növelésére is. Mikuláš Beňo elvtárs fel­szólalásában a konferenciát a jó tapasztalatok átadása isko­lájának nevezte. A járás mezőgazdasági dol­gozói az efsz-ek IX. kongresz- szusa tiszteletére huszonhat- millió korona értékű kötele­zettségvállalást tettek. (Balla) Szombaton folytatódtak a megbeszélések Alekszej Koszi­gin " szovjet és Morardzsi De- szai indiai miniszterelnök kö­zött. Delhiben a történelmi ne­vezetességű Vörös Erődben, ahol 1974-ben kitűzték a sza­bad és független India zászla­ját, szombaton ünnepi nagy­gyűlést tartottak a szovjet mi­niszterelnök tiszteletére. Delhi város főpolgármeste­rének üdvözlő szavai után Morardzsi Deszai indiai minisz­terelnök mondott beszédet. Az indiai miniszterelnök többek között köszönetét fejezte ki a Szovjetuniónak azért az együttműködéséért, amely hoz­zájárul India fejlődéséhez. Alekszej Koszigin beszédé­ben a nemzetközi helyzettel foglalkozott: „A vietnami nép, Vietnam kormánya és kommu­nista pártja nem akarta ezt a háborút. Még abban sem kell kételkedni, hogy ezt a kínai nép sem akarta. A békés szo­cialista ország megtámadásá­ért a teljes felelősséget a kínai vezetők viselik. A háborús ka­land, amelybe az országot ta­szították, soviniszta, militaris­ta politikájuk gyakorlati meg­valósítását jelenti.“ Koszigin szovjet miniszterel­nök szombaton találkozott az Indiai—Szovjet Kulturális Kap­csolatokat Ápoló Társaság tisztségviselőivel. Vasárnap pe­dig az Indiai Kommunista Párt vezetőivel: Radzsesvar Raóval, a Nemzeti Tanács főtitkárával és Govindankka Nairral, a Nemzeti Tanács titkárával ta­nácskozott. A szovjet miniszterelnök teg­nap Delhiből Bihar államba utazott, ahol Ranchi városban megtekintette a szovjet segít­séggel épült nehézgépipari üze­met. A HÉT VÉGÉN FOLYTATÓDTAK A HARCOK VIETNAM ÉSZAKI TARTOMÁNYAIBAN (Folytatás az 1. oldalról) tén kiképzett s a pekingi pro- pgandától megtévesztett mara­di laoszi nemzeti kisebbségek tagjaiból álló fegyveres egy­ségeket vonnak össze a laoszi határon. A meo laoszi nemzeti­ség tagjai ezek, akiket valami­kor az amerikai CIA is felhasz­nált a laoszi hazafiak elleni harcban. Tekintettel a laoszi határon történő kínai csapat­összevonásokra, egyre inkább növekszik a Laosz elleni kato­nai provokációk és annak ve­szélye, hogy ezek közvetlen agresszióba torkollhatnak, írja a TASZSZ szovjet hírügynök­ség. A laoszi kormány rendkívüli ülése Vientianéban rendkívüli ülést tartott a laoszi kormány és a legfelsőbb népi gyűlés. A Kí­nával határos északi tartomá­nyokban kialakult helyzetet tár­gyalták meg. Amint azt a Khao- sane Pathet Lao hírügvnökség jelenti, Kína erős reguláris csapatokat von össze a laoszi határon, támogatja az ország területén a lao.szi reakciós erő­ket, provokációs propagandát folytat a laoszi nemzeti kisebb­ségek között, és közvetlen szabotázsakciókat hajt végre a Laoszi Népi Demokratikus Köz­társaság területén. Román—francia közlemény (ČSTK) — Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök szombaton befejezve há­romnapos hivatalos romániai látogatását, visszautazott hazá­jába. A látogatás végén a két elnök: Nicolae Ceausescu és Giscard d'Esaing közös közle­ményt írt alá. Ebben megerő­sítették elhatározásukat a köl­csönös kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére és az együttmű­ködés fokozására, főleg gaz­dasági téren. Megerősítették a két ország közös törekvését a feszii Its égenyhülés elmélyítése­re, a biztonság és a béke meg* szilárdítására, Európában és az egész világon. CARTER—BEGIN PÁRBESZÉD — ZÁRT AJTÓK MÖGÖTT FOKOZÓDIK AZ ARAB ORSZÁGOKBAN AZ AMERIKA-ELLENES HANGULAT tait. Amint politikai megfigye­lők megjegyzik, Begin igen hűvösen fogadta azokat. A két államférfi zárt ajtók mögött folyt 70 perces tanácskozását Begin sajtótitkára úgy jelle­mezte, hogy az „igen nyílt** volt. jody Powel, az amerikai elnök sajtótitkára viszont nem volt hajlandó nyilatkozni a tárgyalások lefolyásáról. A megbeszélések vasárnap foly- tatódtak. Ugyancsak megkezdődtek a tárgyalások az amerikai és az izraeli kül-, illetve hadügymi­niszterek között. Jeruzsálembe érkezése után Carter elnök rövid nyilatkoza­tot tett. Ebben közvetve beis-» merte, hogy nem sikerült meg> szereznie Egyiptom . egyetérté­sét az amerikai kompromisszu­mos javaslatokkal. Továbbra is nyílt maradt elsősorban a pa- lesztinai kérdés, a nagykövetek cseréje a két ország között, és a Sínai-félszigeten kitermelt olaj Izraelnek való eladásával kapcsolatos probléma. összecsapások Bejrutban (ČSTK) — Bejrútban, Libanon fővárosában szombatra virra­dóra ismét kiújultak a fegyve­res összecsapások a konzerva­tív erők és az arab biztonsági alakulatok között. A \ harcok­ba bevetették a nehéztüzérsé­get. A bejrúti konzervatív erők Tel Aviv ösztönzésére szítot­ták fel a terrorcselekménye­ket, hogy tovább élezzék az amúgy is feszült helyzetet. A szemtanúk beszámoltak arról, hogy az izraeli hadsereg csa­patösszevonásokat hajt végre a libanoni határon. Izraelből nagy fegyverszállítmányok ér­keznek a jobboldali keresztény erők központjaiba. (ČSTK) — fames Carter amerikai elnök szombaton be­fejezte tárgyalásait Anvar Sza- dat egyiptomi elnökkel, és es­te megérkezett Jeruzsálembe. Szadat elnök Carterral való találkozója után kijelentette az újságíróknak, hogy Egyip­tom és Izrael már „a béke- szerződés aláírásának küszö­bén“ áll. A Kairó és Tel Aviv közötti fennmaradt ellentéte­ket „nevetségeseknek“ minő­sítette. Politikai kommentátorok vé­leménye szerint az amerikai javaslatok a gyakorlatban nem érintik a probléma lényegét, és csak arra irányulnak, hogy nem világos megfogalmazások­kal elkendőzzék a szerződés- tervezetnek azokat a pontjait, amelyekkel Kairó taktikai okokból nyilvánosan nem ért­het egyet. A különutas izraeli—egyip­tomi tárgyalások erőszakolása, az amerikaiak fenyegetőzései, hogy közel-keleti olajérdekei védelmére szükség esetén erő­szakot is alkalmaznak, és Wa­shington nyilvánvaló mester­kedései egy amerikai—izraeli— egyiptomi szövetség létrehozá­sára a térség fölötti amerikai ellenőrzés biztosítása céljából az Amerika-ellenes hangulat fokozódásához vezettek az arab országokban. Az Arab Liga szombaton Kuwaitban véget ért ülésének résztvevői hang­súlyozták, hogy az izraeli ag­resszió és Szadat kapituláns politikája elleni harcban elke­rülhetetlenül szükséges vala­mennyi arab ország szolidari­tása. Jeruzsálembe való megérke­zése után Carter elnök azonnal találkozott Menahem Begin iz­raeli kormányfővel és előter­jesztette az egyiptomi fél kompromisszumos ellenjavasla­1979 Hl. 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom