Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-09 / 58. szám, péntek

Ne hagyjuk megvámolni javainkat SZLOVÁKIÁBAN TAVALY 77 831 220 KORONA KÁRT OKOZOTT A TŰZ # A TŰZ­VÉDELMI ELŐÍRÁSOK MEGTARTÁSA SZIGORÚBB ELLENŐRZÉST KÖVETEL if| NE HAGYJUK FELÜGYELET NÉLKÜL A GYEREKEKET Mindnyájunknak időmet sze­rez, ha azt halljuk, hogy egy létesítménnyel Ismét gazdagah bak lettünk, hogy új üzemét adtak át. Arról azonban, hogy a tűz évente több milliós kárt okoz népgazdaságunknak, mái keveset beszélünk, pedig az elpusztított értékekkel mind­nyájan szegényebbek leszünk. Az utóbbi tíz évben Szlovákiá­ban 17 69fl esetben pusztított a vörös kakas, 1 milliárd 30 millió korona közvetlen kárt okozva. A lángokban 420 em­ber lelte halálát, 1920-an pedig égési sérülést szenvedtek. A múlt évi statisztika azt mutatja, hogy 1978-ban is gya­koriak voltak a tüzesetek. Csaknem minden hat és fél órában keletkezett tűz. Szlová­kiában összesen 1321 esetben pusztított a tűz, az általa okozott kár 77 831 220 korona. A lángok 43 emberéletet oltot­tak ki. Az előző évhez viszo­nyítva tavaly a tüzek száma 24-gyel, a károké 25 millió ko­ronával, a halottak száma pe­dig 13-mal volt több, illetve nagyobb. A közvetett kár — a termelésből való kiesés stb — több mint 64 millió koronát tesz ki. A legtöbb tűzeset a közép­szlovákiai kerületben volt, ősz- szesen 450, 29-cel több, mint 1977-ben. Az anyagi kár meg­haladja a 33 millió koronát, ez 16,5 millió koronával több, mint az előző évben volt. A nyugat-szlovákiai kerületben tavaly 8 tűzze) kevesebbet je­gyeztek fel, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a lán­gok okozta kár 9 millió koro­nával volt nagyobb. Csupán a kelet-szlovákiai kerületben nem““ haladta meg a/ anyagi kár az előző évit 1978-ban az év elején le egeit a vaskutacskai vendéglá­tóipari raktár, ahol 2 millió korona érték pusztult el. Az­óta a tűz okozóját már elítél­tek,. 12,5 évig lesz ideje gon­dolkodni arról, hogy érdemes volt-e' a felelőtlen bűncselek­ményt elkövetnie. Az Ipoly- menti Téglagyárak Nitrianske Pravno-i üzemében a fűtőnek kártyázásra szottyant kedve. A fűtőolaj vezeték megsérülé­sét így nem vette észre, s az ennek következtében keletke­zett tűz több mint 7 millió ko­rona értéket változtatott hamu­vá. Mulasztásáért három évet lölt a börtönben. A tüzesetek statisztikáját la- pozgatva, arra. a megállapítás­ra jutunk, hogy az okok kö­zött nagyon gyakran szerepel a nemtörődömség, a hanyag­ság. A múlt év júliusában a ru- žomberoki Cellulóz- és Papír­gyárban öngyulladás idézett elő tüzet. A kár csaknem 8 millió korona. Ha rendszeresen ellenőrizték volna a raktáro­zott áru hőmérsékletét, a ka­tasztrófát meg lehetett volna előzni. Vagy pl. ha a štefano vái Rozsutec vendéglőben nem tároltak volna gyúlékony anya­got a fűtőtest közelében, nem szenvedtek volna félmillió ko­ronás kárt. Mindent egybevet­ve a felnőttek hanyagsága és figyelmetlensége 1978-ban 351 tüzet idézett elő, amelynek következtében 23 ember vesz­tette életét. A felügyelet nélkül játszadozó gyerekek 165 eset­ben okoztak tüzet, sajnos ezért Csak akarni kell Látogatóbon egy szövetkezeti óvodában A nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban levő Óvárba (Olovary) nem véletlenül kerültem. Nem­rég ugyanis fán Strigáő, a Szö­vetkezeti Fôľdmňvesek Szövet­sége járási bizottságának titká­ra, nem kis büszkeséggé) mondta, hogy ebben a község­ben van a járás két szövetke­zeti óvodájának egyike. Hazánkban már több vállalat, üzem megoldotta a kisgyerme­kes családok egyik égető prob­lémáját, a gyermekek elhelye­zését. Az olyan földmüvesszö- vetkezetek és állami gazdasá­gok száma azonban, melyeknek saját gyermekintézményük van, inég igen alacsony. Ezért Js ér­dekelt, hogyan sikerült Övár­ban szövetkezeti óvodát nyitni. Saramka Jánost, a szövetke­zet elnökét nem a legalkalma­sabb napon kerestem fel. Az évzáró taggyűlésre készült, s ilyenkor bizony van elég tenni­való. Amikor megmondtam lá­togatásom célját, arca felde­rült. — Azt hittem, hogy a terme­lési eredmények érdeklik — mondotta. Nem szívesen beszé­lek most azokról. A kedvezőt­len időjárás nagyon befolyásol­ta a múlt évi termelést. Nem is faggatom ezekről a dolgokról az elnököt. Az óvo­dáról viszont örömmel beszélt: — Azelőtt is volt a faluban óvoda, de csak félnapos. Nem sok segítséget jelentett a dol­gozó nőknek. Szövetkezetünk­ben körülbelül 50 nő dolgozik — 32-en az állattenyésztés­ben, a többiek pedig a szőlé­szetben. s rajtuk kívül termé­szetesen idénymunkát is végez­nek a nők. A szövetkezetnek szüksége volt és van a dolgos női ke­zekre. Sokan csupán azért nem dolgoztak, mert a gyermekeket nem tudták kire hagyni. Ezért keresett megoldást a szövetke­zet vezetősége. A járási nem­zeti bizottság oktatásügyi osz­tályával és a helyi nemzeti bi­zottsággal együttműködve a múlt évben a nemzetközi gyer­meknapon adták át az óvodát. — Negyvenezer koronába ke­rült az átalakítás — folytatja az elnök a beszélgetést. A már meglevő helyiség mellett a volt könyvtár helyén konyhát léte­síthettünk, s így lehetővé vált a gyermekek egésznapos ellá­tása. A lakosság a befejező munkálatokban és a környék rendezésében nyújtott segítsé­get. Készségesen elkísért, megmu­tatta az óvodát is. A kicsik ép­pen ebédeltek, Húsz gyermek ülte körül az asztalokat. Sismis Mária óvónő felügyeletével jó­ízűen fogyasztották el az ebé­det. Gyúró Margit szakácsnő büszkén mutatta meg a jól fel­szerelt konyhát. A kamrában a polcokon sokféle élelmiszer. — Évente körülbelül 30 ezer koronába kerül a szövetkezet­nek az óvoda fenntartása. A szakácsnőt és a takarítónőt mi fizetjük és játékokat is vásáro­lunk. Saját autóbuszunk van. Kirándulásokra elvisszük nem­csak a dolgozókat, hanem a gyermekeket is — tájékoztatott az elnök. — Megérte a szövetkezetnek óvodát építeni? — kérdezem. — Természetesen. Igaz, hogy a 400 lakosú községből sokan járnak ipari üzemekbe dolgoz­ni, de a szövetkezetnek 182 ál­landó tagja van. A nőket csak akkor tudjuk bevonni a munká­ba, ha gondoskodunk kisgyer­mekeiről. Korai burgonya ter­mesztésével is foglalkozunk és 90 hektáron telepítettünk sző­lőt. Ezeknél a munkáknál nagy szükségünk van a nőkre. * # * Az óvári szövetkezet példát mutat a mezőgazdasági és az ipari üzemeknek. A munkaerő- hiány okozta gondokon sok he­lyen ilyen módon is enyhíthet­nének. Csak ki kell használni a lehetőségeket. A siker az akaraton múlik. S ez nem hiányzott Saramka Jánosból és a szövetkezet többi vezetőjéből, akik a szövetkezeti óvoda léte­sítéséért mindent megtettek. DEÁK TERÉZ öten életükkel fizettek. Bár­milyen hihetetlennek tűnik is, tavaly 84 kéménytüzet is fel jegyeztek. Minden jelentősebb üzemben van tűzvédelmi előadó. Nem fér kétség ahhoz, hogy legtöbb­jük becsülettel látja el felada­tát. Tevékenységükkel mégsem lehetünk elégedettek. A szóban forgó időszakban például az üzemeltetési és műszaki hibák következtében 370 tüzeset, tör­tént, csaknem 19 millió koro­na kárt okozva. Ez arra is fi­gyelmeztet, a gazdasági veze­tők még mindig megfeledkez­nek arról, hogy a gondjaikra bízott javakért ők a felelősek. A terv teljesítéséért igyekez­nek mindent megtenni, de hogy megtartják-e a dolgozók a tűzvédelmi előírásokat, ennek igen kevés figyelmet szentel­nek. Egyetlen gazdasági veze­tőnek sem árt, ha időközben előkeresi az SZLKP KB 1972 novemberi határozatát és azt egybeveti a helyi körülmények­kel. A tűz nem ismer tréfát. Kü­lönösen ott nagy a veszély, ahol a megelőzésre nem fordí­tanak kellő gondot. Éppen ezért a dolgozókat minden munkahelyen fel kell készíte­ni a tűzvédelemre. Mindenütt és mindenkinek meg kell érte­nie.. hogy a tűzvédelmi előírá­sok megtartásáért felelniük kell, hogy a hatóságok a jövő­ben minden hanyagság ellen szigorúan fellépnek. A tűz okozta károk mindnyájunkat érintenek. A leégett üzemrész­legek, létesítmények, házak stb. újraépítésére fordított anyagiakat másutt is fel tud­nánk használni. A szülőknek is tudatosítaniuk keli, hogy mi­lyen veszéllyel jár, ha magára hagyják gyereküket, és azt a tényt, hogy cselekedeteikért a Törvény előtt ők a felelősek. Legyünk tehát óvatosabbak, te­gyünk meg mindent annak ér­dekében, hogy az ember verej- tékes munkájával létrehozott javakat ne vámolhassa meg a vörös kakas. NEMETH JANOS Kommentáljuk Nem elég csak wtrsenyezni Kevés olyan felnőtt lakosa akad hazánknak, aki ne ke­rülne valamilyen formában, jóformán naponta kapcsolatba a kereskedelemmel, jobban mondva a kereskedelem dol­gozóival. Ennek tudható be, hogy a kereskedelem a leg­gyakoribb beszédtémák egyike. S azt is leszögezhetjük, hogy az emberek hangulatának, elégedettségének vagy elégedetlenségének napi befolyásolására leggyakoribb módja, legnagyobb lehetősége szintén a kereskedelemnek nyílik. A boltba lépő vasalóknak két óhajuk van: az első az, bogy megkapják a keresel! árut, a második az, hogy kul­turált körülmények között, udvariasan, figyelmesen, hoz­záértéssel szolgálják ki őket. Arról, hogy hányszor okoz bosszúságot az áruellátás rossz szervezése, az egy-egy nagy keresletnek örvendő árucikk utáni járkálás, a gyenge választék, a hiánycikkek, nem akarok most szót ejteni. Az említettek ugyanis nem „varrhatók kizárólag a kereskedelem nyakába“. Az eláru sitás hogyanja azonban — eltekintve az elárusítás körül­ményeitől (az üzlethálózat bővítése ugyanis az építőipari kapacitások kérdésével is összefügg) — egyértelműen a kereskedelem dolga. A szocialista kereskedelem feladat köre egy igen fontos dologgal bővült — a vásárlók érde­keinek szem előtt tartásával, védelmével. Ezzel pedig szorosan összefügg a pult mögött álló kereskedelmi dől gozók magatartása. A CSKP XV. kongresszusának határa zatai a szolgáltatások — beleértve a kereskedelmet is — színvonalának emelését is előirányozzák. Ez a feladat azonban hiánytalanul addig nehezen lesz teljesíthető, amíg az elárusítók jelentős hányada hanyagul, kedvtele- nül dolgozik, szinte hangoztatja, hogy nem szeret kiszol­gálni, csak kényszernek tekinti a munkáját. Ezzel nem­csak egyik feladatukat, a vevők érdekeinek szolgálatát, nem teljesítik, hanem magatartásukkal a becsületesen, jól dolgozók hírének a kereskedelem tekintélyének is ártanak. Hogyan lehetne ezen változtatni? A kereskedelem, tud valevő, munkaerőhiánnyal küzd. A nem megfelelő dolgozót egyszerűen elküldeni tehát nem lehet. Abba sem lehet azonban belenyugodni, hogy amilyen eladók vannak, olya­nokkal kell dolgozni. Sok más ágazat és munkahely gondját orvosolta már a közösségi, alkotó magatartásra nevelő szocialista mun- kaverseny, inely egyre tágabb teret hódít a kereskede­lemben is. Nem egy üzletben látjuk kifüggesztve: A szo­cialista munkabrigád címért versenyzünk; vagy: Itt szo­cialista munkabrigád dolgozik. Addig azonban a szocia­lista munkaverseny sem hoz hathatós változást az emlí­tett téren a kereskedelemben, amíg a megtisztelő címmel büszkélkedő kollektíva tagjai szemrebbenés nélkül bele­csempésznek a kedves vevő egvkiló narancsába teljes fél- kilónyi romlottat, vagy tíz-húsz fillért véletlenül, de sajnos elég gyakran kerekítenek a számlán (a példát egy bra tislava csemegeüzletből! vettem), hogy a hasonlókat tovább ne is soroljam. A kereskedelmi dolgozók szocialista versenye fő krité­riumának a kulturált, udvarias kiszolgálásnak, a vevők érdeke védelmének kell lenni. S ha a versenyzők a sza­bályokat — amelyek megtartása tulajdonképpen versenyen kívül is kötelességük lenne — megsértik, akkor nem hogy dijat, a szocialista munkabrigaú címet, hanem még ver­senyzési lehetőséget sem érdemelnek. A kereskedelem vezetőinek tehát ahhoz, hogy a szocialista munkaverseny ágazatukban is a hiányosságok kiküszöbölésének egyik legjobb módjává váljék a versenyszabályok és az érté kelés szigorításán kellene elsősorban elgondolkodniuk FLÓRIAN MÁRTA ORVOSI TANÁCSADÓ Ä nip legfontosabb étkezése Reggel általában nincs étvá­gyunk. Otthon a legtöbb ember nem ér rá munkába indulás előtt reggelizni. A munka kez­dése előtti negyedóra azonban a legalkalmasabb idő a mu­lasztás pótlására. Majd délben következik az üzemi ebéd, amely a mindennapi kalória­mennyiség 25 százalékát adja. Este aztán nehéz ételeket fo­gyasztanak, majd hosszabb-rö- videbb tv-nézés után aludni tér­nek. A nem reggelizők nagy szá­zalékát azok teszik ki, akik­nek súlytöbbletük van és a fo­gyókúra érdekében nem regge­liznek. Azt hiszik, hogy ez hozzájárul a fogyókúra eredmé­nyességéhez. Csakhogy az, aki nem reggelizik, a délelőtt fo­lyamán fáradékonyságot, a koncentrálóképesség csökkené­sét és szédülést érez, mire a büfé felé veszi útját, ahol egy­két szendvics elfogyasztása után közérzete megjavul. A kutatók szerint a jó reg­geli a sikeres nap legfőbb biz­tosítéka. Ismeretes az a mon­dás, hogy reggel étkezz úgy, mint egy fejedelem, délben, mint egy polgár, és este. mint egy koldus. Megnyugtatásul annyit, hogy a reggel bevitt táplálék a nap folyamán el­használódik. Van még egy el nem hanya­golható hátránya annak, hogy sokan nem reggeliznek. Az orvo­sok, még a dohányzó orvos. Is óva intenek attól, hogy éhgyo­morra rágyújtsunk. Vannak em­berek, akiknek ébredés után el­ső mozdulatuk uz, hogy az éj­jeliszekrényen levő cigaretta- doboz felé nyúlnak és rágyúj­tanak. Tulajdonképpen türelem kérdése megvárni, amíg a kávé lecsorog a főzőbői és elfo­gyasztani hozzá egy-két szend­vicset, és azután rágyújtani. Külön kell foglalkoznunk az iskolás gyermekek reggelijével. Az iskolaorvosok és pedagógu­sok felmérése szerint az iskolá­ba járó gyermekek 25 százalé­ka nem reggelizik és nem visz magával tízórait. Az olyan gyermekek, akik reggel nem ettek semmit, tanítás alatt fe­gyelmezetlenek és képtelenek koncentrálni. Ezért fontos, hogy az isko­lás gyermek korábban keljen néhány perccel, hogy legyen ideje a reggelire. Vannak olyan iskolások, akik állva isszák meg kávéjukat, harapnak né­hányat a vajas kenyérből és rohannak az iskolába. Mintha a háta mögé dobná az ételt — mondja a magyar mondás arra, aki ilyen idegesen, kapkodva étkezik. Helyes az, ha ízlésesen meg­terített asztal mellé ültetjük gyermekeinket. Kívánatos, hogy a gyermek ne egyen egyedül, hanem az édesanyja is vele ét­kezzen. Erre időt kell szakítani a gyermek egészsége érdeké­ben. Az a tanuló, aki este elő­készíti táskáját, nyugodtan iil le az asztalhoz, nem kell kap­kodni, hogy még idejében elér­jen az iskolába. Az iskolások legfőbb táplá­léka a tej legyen, amely tartal­mazza mindazokat a tápanya­gokat, amelyeket a fejlődő szervezet igényel. A tejben megtalálható mindhárom kalo­rikus tápanyag: a zsír, a szén­hidrát, és a fehérje. A tej fe­hérjéje a növekedéshez szük­séges aminosavakat kielégítő mennyiségben tartalmazza. De ez még mindig nem elég. A tej­ben megtalálhatjuk az összes vitaminokat és a vas kivételé­vel valamennyi szükséges szer­vetlen sót. Legnagyobb jelentő­sége mésztarfalmának van. Leg­jobb a tejet forralatlan állapot­ban fogyasztani, erre alkalmas a pasztörizált tej. A kalcium és a foszfor fon­tos szerepet játszik a gyerme­kek anyagcseréjében a cson­tok és a fogak képzése szem­pontjából. A kalciumtartalmú anyagok a tejen kívül a fúró. a sajt és egyéb tejtermékek A vérben levő kalcium mennyisé­ge szabályozza az anyagcsere normális lefolyását. Sok szülő pénzt ad gyerme­kének, hogy vásároljon magá­nak tízórait. Ez nem szeren­csés megoldás. Leghelyesebb tízóraira vajas kenyeret adni a gyermekeknek. Étvágytalan gyermek kaDjon tízóraira egy szép nagy piros almát. A napi édesség fogyasztása ne tegyen ki többet 30—50 grammnál. A sok édessé? elő­segíti a fogak szuvasodását és elveszi a gyermek étvágyát a normális étkezéstől. Helyes táplálkozással meg­előzhetjük a gyermek elhízá­sát. mert a kövérek hailnmo- sabbak a fertőző bef<:‘*»';ép'Pkre. DR. MARÉK ANTAL 1979. III. 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom