Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-09 / 58. szám, péntek

Tényekkel bizonyítottak Helytállásuk politikai aktivitás íf| A példás tejőbrigád <H Asszonyok körében. A Testvériség könyvnyomda könyvkereskedésének kirakata, az előtte álló egykori alkalmazottakkal (Archívumi felvétel) A koiiuBiista sa;tü vrüftyi mielfe Megemlékezés a 60 éve alapított Testvériség nyomdáról Délutánra fordult az idő, amikor minden előzetes beje­lentés nélkül átléptem a néve­ri (NevericeJ efsz-elnök irodá­jának küszöbét. Ugyan már csak hárman foglaltak helyet a zöld asztalnál, de a levegőben terjengő sűrű cigarettafüstből így is könnyen meg lehetett ál­lapítani, hogy népes csoport vitatkozott a helyiségben. Puchovszky Sándor, az el­nök, továbbra sem zavartatta magát, gondterhelt arccal a számsorok eredményeit össze sí tét te, miközben a többiek is sokszínű számtani műveletek megfejtésén törték a íajüket. Kisvártatva azonban letették a tollat s a tőlük megszokott közlékenységgel beszéltek az iménti nekibuzdulásuk igazi szándékairól. — Alapos felmérést végez tünk —, mondotta az elnök —, melynek az volt a célja, hogy pontosan kimutathassuk, ho gyan teljesíti szövetkezetünk a XV. pártkongresszus határoza tait például a tejtermelésben? Fazekas Mátyás, az alapszer­vezeti pártbizottság tagja: — Számításaim alapján még csak a hatodik ötéves tervidő­szak kezdeti előirányzatánál tartunk, hiszen évi átlagban — 1978-ban — nem fejtünk ki 2500 liternél több tejet egy-egy tehéntől... Tekintetemmel kíváncsian vé­gigpásztáztam a kimunkált ösz- szesítéseket, és az adatokból megállapítottam; az egyesült szövetkezet gazdasági részle­gei, bár egyenlő termelési fel­tételekkel rendelkeznek, fejési eredményeik mégis különbö zőek. — Mi a magyarázata annak — kérdeztem vendéglátóimtól •—, hogy a gímeskosztolányiak {Hiteres napi fejésátiaggal 3235 liter tejet fejtek, a szomszédos üzemrésziegeken pedig a 2500 litert sem érik el éves átlagban számolva? — Éppen ez az, amin mi is sokat törjük a fejünket — mon­dotta Puchovszky elvtárs. — Egyébként nemsokára megkez­dődik az esti fejés, s ezért ja­vaslom menjünk ki Kosztolány- ra, mert a helyszínen ponto­sabb választ kaphatunk a kér­désre. Kétszer sem kellett mondani, a megjelölt cél felé vettük az irányt. A szövetkezet fáradt „hatszázhármasa“ aránylag rö­vid idő alatt tette meg a falu­ba vezető utat. Fazekas Má- Ujás közben arra figyelmezte­tett: „Érdemes megfigyelni, hogy ezen az üzemrészlegen milyen az állatgondozók viszo­nya a munkához“ A gímesi vár északi részén úgyszólván a hegyoldalra épí­tett istállók láthatóan magukon viselték az elmúlt évtizedek nyomait. A kezdetleges takar­mányszállító csillék is csak ak­kor működtek, ha legalább hár­man feszültek neki. Hasonló állapotban voltak a trágyaki- hordő targoncák is. — És képzelje el — zsörtö­lődik az egyik fejőnő —, hogy ezt a nehéz munkát jobbára ne­künk, az itt dolgozó asszonyok­nak kell elvégeznünk ... — Persze nem Ideálisak a munkafeltételek — vette át a szót Anna Horáková —, de ha korszerűbb férőhely építésére és berendelés vásárlására nem adnak engedélyt, ilyen körül­mények között is helyt kell áll­nunk. Az asszonyok érvelését jól hallották az efsz jelenlevő ve­zetői. S bár ők sem takargat­ták a tényeket', Ivan Hachev mérnök, főgépesítő megjegyez­te: — Tudomásom szerint mnid, a csillék, mind pedig a trágyu­Jankulárová Mária kommunista asszony, az érdemes fefőbrigád vezetője (A szerző felvételei) kihordó targoncák munkaeszkö­zök. Tehát az itt dolgozóknak kell gondoskodniuk karbantar­tásukról. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a bonyolultabb javításokat is nekik kell elvé­gezniük. Ezekre megvannak a javítószakembereink. De ezt idejében, a csoportvezetőnek tessek bej el en ten í! — Na lássa — fordult fe­lém Marta Jankulórová, a fejő­nők szocialista munkabrigádjá­nak vezetője —, ilyenek az asszonyok. Ami a szívükön, az a nyelvükön. Am az eredmé­nyeinkkel még inkább dicse­kedhetnének. Három évvel ez­előtt, amikor a szövetkezet egyesült, 150 olyan tehenet kö­töttünk be ezekbe az istállók­ba, amelyek 5 liter tejet sem adtak naponta. Ma viszont — télvíz idején is — 9 liter a fe­jési átlagv s a szemes takar­mány felhasználása nem halad­ja meg a 0,29 kilogrammot li­terenként. E lképzelhetetlen számok és számadatok nélkül a te­vékenység értékelése. Amikor .Galántán konferenciát tartott a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom pnliklinikai szerve­zetének tagsága, a tevékeny­ség értékelésekor olyan szá­mokat, számadatokat említet­tek, melyek beszédesen fejezik ki a végzett munka mértékét, nagyságát. Csak figyelni kell, „beszédük“ könnyen érthető. A vállalások teljesítésének értékelésekor kitűnt, hogy mi­lyen arányú volt a vállalási mozgalom, hiszen komoly munkát jelentett csupán az összegezés, az értékelés is. Nem kevesebb, mint 34 mun­kacsoport 215 kollektív és 544 egyéni vállalását értékelték. Beszédes a következő két .szám is: az új kórház építésé­nél a vállalt 7230 óra helyett 11585 órát dolgoztak a szak- szervezeti tagok. Hogy a vál­lalások teljesítésekor fontos szempont volt a takarékosság, A brigádveizetőnő egyszerű munkásasszony és kommunista, ami nem jelent számára kivált­ságokat. Ha mégis, talán csak abban különbözik társaitól, hogy gyakran kevesebb fizeté­sért többet vállal magára. Vagyis? Első, amikor a felada­tokat osztják, utolsó, amikor ezekért a jutalmakat fizetik. — Ez az igazság — mondja egykedvűen. — Még akkor is, ha sokan elcsépeltnek minősí­tik a kifejezést. Bár semmi rosszat nem mondhatok asz- szonytársaímra, eléggé sok gondot, türelmet, meggyőző és példamutató magatartást köve­telt, míg ilyen jól dolgozó, ösz- szehangolt kollektívát ková csoltunk eggyé. Akiknek nem volt szájuk íze szerint ez a munka, hamarosan búcsút mondtak a szakmának. — Hogyan értékelik az efsz- bem az asszonybrigádnak ezt az erényét? — Nem panaszkodhatunk a közös gazdaság vezetőire. De azért nálunk is az a helyzet, mint általában. Az asszonyok­nak kétszer-háromszor is bizo­nyítaniuk kell munkahelyi al­kalmasságukat, míg felfigyel­nek rájuk. Ezzel szemben a férfiak rendszerint bizonyítás nélkül is megszerzik az elisme­rést. Erről a kérdésről a párt- gyűlésen is gyakran beszéltem. Azt gondolja, hogy komolyan vettek? — Mit mondhat ezzel kap­csolatosan a szövetkezet elnö­ke? — Ha imitt amott az asszo­nyok szorgalmát, hozzáértését lebecsülő hangok kaptak is láb­ra, a szövetkezet kommunistái­nak, vezetőinek minden elisme­rése a kosztolányi fejőbrigádé. Azért mondom ezt, mert helyt­állásukat egyúttal nagy politi­kai aktivitásként értékeljük, még akkor is, ha bírálnak, el­marasztalnak bennünket. Poli­tikai aktivitásukat, helyt állásu­kat beszédesen igazolták pél­dául az áramkorlátozás napjai­ban. Anélkül, hogy üzemeltet­ték volna a fejőgépeket:, mert mindenáron takarékoskodni akartak az energiával, minden­nap kézzel végezték el a fejést, ami az igen nehéz munkafolyam matok közé sorolható. A fá­rasztó többletmunkáért nem kértek külön fízettséget. A kezdeményezésnek ez va­lóban szép példája. Ám tekin­tetbe kell venni azt is, hogy az asszonyok élettani sajátos­ságai miatt kevésbé képesek állandó jelleggel nehéz testi munkát végezni. Éppen ezért a szövetkezetben nagyobb gondot kell fordítani a munkát köny- nyítő újításokra, a kedvezőbb munkafeltételek megteremtésé­re. Ha a vezetőség ezeket az elvárásokat teljesíti, növekszik az asszonyok termelési kedve, aminek ismét a közös gazdál­kodás látja hasznát. ezek a számadatok jelzik: ösz- szegyüjtöttek 150Ü kg papírt, 1000 kg használt filmet, 1550 kilogramm használt filmrögzí­tőt. A poliklinika pártszervezeté- nek bizottsága a korábbi idő­szakban azt javasolta, taná­csolta a szakszervezeti tiszt­ségviselőknek, hogy a vállalási mozgalom szervezésekor a tár­sadalmi munka, a takarékossá­gi akciókon kívül próbálják meg a munkahelyeken az egészségügyi dolgozók speciá­lis helyzetéből adódó vállalá­sok megszervezését is. Hogy ez mennyire, milyen mérték­ben sikerült, jelzi ez a szám­adat: a múlt évben. 29 szűrő- vizsgálatot szerveztek önkén­tes vállalásként. A vrútkyi haladó szellemű vasutasok, a szociáldemokrata szakszervezet tagjai 1913 már dúsában megalakították a Fo­gyasztási Szövetkezetei, amely­hez kis nyomdaműhely is tar­tozott. Ebben két szedőgépen 8—10 személy dolgozott. A Testvériség Fogyasztási Szövet­kezet elnevezési kapta az egyesület, amelynek saját alap­szabályai voltak. A vrútkyi szlovák munkásokkal egyült magyar és német nemzetiségű munkások is dolgoztak ott. A kapitalizmus elleni közös harc fűzte őket össze — interna cionalista szellemű munkások voltak. Közülük sokan a Ma­gyar Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének soraiba is belép­tek 1919 márciusában. 1919 januárjában a Testvéri­ség könyvnyomda szlovák üzemként alakult meg, ugyan­azokkal a munkásokkal, mint 1913 ban, s magyar nyelvű újságokat, röplapokat és poli­tikai brosúrákat is nyomtattak A következő szaklapokat is itt nyomták: A mi vasutasunk (szlovák és magyar nyelven), a Szakszervezeti Munkás, a Földmunkások Híradója című újságokat és más kiadványo­kat. A CSKP megalakulása után a kommunista és a baloldali folyóiratokat, a Pravda chudo- byt, a Hlas l'udut, a Népsza­vát, a Munkást, a Volkstimmet a burzsoá államhatalom és cen­zúra egyre elszántabban üldöz­te. Az 1919 decemberétől Bans­ká Bystricában kiadott Hlas ľudu — Népszava nyomtatását 1921 októberében a jobbolda­liak a Brychta-nyomdában be­tiltották. Hasonló sorsra jutott 1922 januárjában a Pravda chu­doby Ružomberokban. 1922-ben a kommunista saj­tónak a Testvériség Fogyasztá­si Szövetkezet nyújtott segítő kezet. Felajánlotta saját nyom­daműhelyét, amelynek akkor is két szedőgépe volt. 1922-ben újabb folyóiratokat adtak ki: a sportoló ifjúság számára a Spartakust, valamint a prole­tárnők folyóiratát, a Proletár­kát. Ekkor költözött Klement Gollwald is Vrútkyba. Az ő sze­mélyes törekvései nyomán ala­kultak meg ott a kommunista jó alkalom volt a konferen­cia arra is, hogy a szocialista munkaversenynek — melybe eddig az alkalmazottak 90 szá­zaléka kapcsolódott be —, újabb lendületet adjon a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 35. év­fordulójának tiszteletére szer­vezett vállalások bejelentése. A szakszervezeti tisztségviselők jó szervező munkáját dicséri az, hogy a konferencián 235 kollektív és 570 egyéni válla­lást jelentettek be. Ezeknek a vállalásoknak a* számadatait vizsgálva kitűnik, hogy a társadalmi munka fon­tosságát megértve az idén 7200 órás munkafelajánlás került a vállalásokba, és a tavalyinál több szűrővizsgálat megszerve­zését irányozták elő a szak­lapok szerkesztőségei és ad- minisztrációs központja is. Az első kommunista nyom­dát a Testvériség Fogyasztási Szövetkezettől 1923. február 27-én különítették el. A Testvériség nyomdában 11 újságot, illetve folyóiratot nyomtattak havonta, összesen 105 000 példányszámban. 1923* tói kiadták a Ročenka slovens­kej ehudobyt néhány ezres pél* dányszámban, a Szlovák Kom­munista Könyvtár könyveit és különböző magyar, valamint szlovák nyelvű brosúrákat. A kolportőrök mit sem törődve a hatósági zaklatásokkal, oda- adóan kézbesítették Vrútkyból a pártsajtó példányait Dél* Szlovákia és Nyugat-Szlovákia területére. Ennek a sajtómun- kanak Szlovákia területén fon* los politikai-nevelő és szerve­ző funkciója volt a kapitaliz­mus elleni harcban. Ezt a munkát nagy mértékben segí­tette a CSKP Vrútkyi Járási Bi­zottsága is. A cenzúra beavatkozásai, % kommunista sajtó gyakori el­kobzása, valamint a sajtóter­jesztők üldözése arra készítette a szerkesztőséget, hogy 1924. januárjában átköltözzön Ostra- vába, s velük együtt a kedvelt szerkesztő és pártfunkcioná­rius, Klement Gottwald is. 1924 tői Ostraván nyomtatták a Pravda ehudobyt, a Hlas l'u­dut — a Népszavát, a Sparta­kust és a Proletárkát, s 1926- től innen kerül ki a Ročenka slovenskej chudoby is. A Kas•• sai Munkás beszüntetése után, 1926-ban a Munkás szerkesztő­sége is odaköltözött. A vrúikyi elvtársak Ostravába jártak az Újságok, a folyóiratok és az évkönyvek példányszámaiért. Gyakran utaztak este és éjjel vissza, hogy a Gottwald által elkészített újságcsomagokat Szlovákia területén szét hord­ják. Ma, 60 év elmúltával büsz­kén emlékeznek vissza a bur­zsoázia képviselői elleni nehéz harcokra, a kommunisták fel­adatára, azok az elvtársak, akik adakoztak és gyűjtéseket rendeztek, tudósítói-levelezői munkát végeztek, s terjesztet­tek a kommunista sajtót. SÍPOS PAVEL szervezeti tagok. Említésre méltó számadat ez is: 167 ön­kéntes véradó toborzására kö­telezték magukat. Számos vál­lalás az anyag- és energiata­karékosság fokozását tűzi ki célul, valamint újfajta beteg­ségkivizsgálás alkalmazását. Az előző időszak vállalásai­nak értékelése, az idézett számadatok azt bizonyítják, hogy a szakszervezeti tagok teljesítették vállalásaikat. Az újabb vállalások összegezése, és az abból idézett számada­tok azt jelzik, hogy még na­gyobb és még igényesebb fel­adatok teljesítésére vállalkoz­tak. Az említett adatok beszédes számok. Kifejezik azt is, hogy a kommunisták helyes javasla­tait, tanácsait megfogadva a szakszervezeti tisztségviselők eredményesen dolgodnak BENKOV1CS ZOLXÄN A fejőnők szocialista munkabrigádja SZOMBATH AMBRUS BESZÉDES SZÁMOK Nem formális kötelezettségvállalások if| Pártmunka a pol i k I i ni kán © A szakszervezeti tagság kezdeményezése

Next

/
Oldalképek
Tartalom