Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-31 / 77. szám, szombat

% ■t 1979. III. 31. 5 /Folytatás a 4. oldalról) amelyekhez a nyugat-szlovákiai kerü­let mezőgazdasági dolgozóinak igazod­niuk kell és a növénytermesztésben át kell vinniük a tudományos ismereteket a gyakorlatba. Rendkívüli figyelmet szenteltünk az agrárprogram megoldásának. A mező- gazdasági minisztérium növénytermesz­tési központi bizottságának, valamin! a vetőmagok és ülletőanyagok kerületi bizottságának nyújtottunk gyakorlati segítséget. A nyugat-szlovákiai kerület egyes járásait felosztottuk a növényter­mesztési tanszék pedagógiai dolgozói között, ahol az agrárprogramot a faj­taösszetételt, a táplálást, a trágyázást és a növényvédelmet dolgozzák ki. Azokban a járásokban, melyekkel a nit­rai Mezőgazdasági Főiskola szerződés­ben szögezte le az együttműködést — a nitrai, a levicei, a trnavai, a galán- tai, a bardejovi, a presovi, a Považská Bystrica-i járásban és a nitrai Agro­komplex vállalatban, a Slovosivo vezér- igazgatóságán, az Állami Törzstenyész­tő Vállalatok vezérigazgatóságán és a Rovinkai Gép- és Traktorállomás vezér- igazgatóságán —, komplex racionalizá- ciós brigádokat létesítettek. A tulajdonképpeni tudományos kuta­tómunkát a nyugat-szlovákiai kerület­ben végzik, ez közvetlenül befolyásol­ja az agrotechnikát, a meglevő tarta­lékok és lehetőségek kihasználását. Az öj téli búzafajta és árpafajta kísérleti termesztésében 11 fajtánál a hektárho­zamok 9,39 tonnától 7,82 tonnáig ter­jedtek. A hektárhozamok közti különbségek a nagy területeket felölelő járások kö­zött kiegyenlítődnek. Példaként meg­említem a nitrai, a Nové Zámky-i, a levicei és a topolčanyi járásokat, ahol 1965-ben az átlagos hektárhozam 2,87 tonna volt, és a különbség a legjobb és a legrosszabb járás között 7 szá­zalékot tett ki. 1974-ben a hektárhozam 5,35 tonna volt, a különbség 3,4 szá­zalékos. Négy évvel később 5,19 ton­nás hektárhozamokat értek el, és a különbség már csak 2,5 százalékos volt. Az említett számadatok is azt mutat­ják, hogy kiküszöbölték az indokolat­lan különbségeket az egyes járások hektárhozamai közölt. A további nagy tartalék, véleményünk szerint, a gabonafajták összetételének megváltoztatásában rejlik. Nézetünk az, hogy az őszi gabonaneműek ne­gyedrészét őszi árpával kellené he­lyettesíteni. A rendelkezésünkre álló gabonafajták nagy termést ígérnek, koraiak, ami lehetővé teszi a takar- mányalap javítását, a betakarítógépek jobb kihasználását, a köztes termé­nyek, illetve a tarlótermények termesz­tésének fokozását. Kerületünknek az agrárprogramból való részesedését, a kenyérgabona és az ipari gabonane­műek termesztésében teljesítettük. Nem tartunk lépést azonban az agrárprog­ramnak azzal a részével, amely a ta karmányalapra vonatkozik. Ennek a programnak ezért részévé keli hogy váljon a fehérjeprogram és a tömeg­takarmányok termesztése. A nitrai Mezőgazdasági Főiskola a ta­karmányalap létrehozásában együttmű­ködik a járási mezőgazdasági igazgató­sággal és a szlovákiai mezőgazdasági vállalatokkal. Az eredmény az 1978— 1980-as évekre szóló, komplex tömeg- takarmány-termesztési program kidol­gozása. Mintaprogramként a kerületi pártbizottság mezőgazdasági bizottsá­ga megvalósításra javasolta a nitrai járás programját az egész nyugat­szlovákiai kerület részére. Ez irányban a fordulat elérése szá­munkra jelentős feladat a hatodik öt­éves tervidőszak hátralevő éveiben, sőt távlatilag is. Fontos lesz elegendő mennyiségű és jó minőségű tömegta­karmányt biztosítani, hogy ennek ré­vén szemes takarmány nélkül 6—8 li­ter tejet termeljünk. Az alapvető köve­telmény, hogy a vállalatok ökológiai feltételei szerint a megemészthető táp­lálékot gazdaságon állítsuk elő. Ezt a szántóföldön megtermett takarmány ra­dikális növelésével, a köztes takarmány 15—20 százalékkal való növelésével valósíthatjuk meg, s azáltal, hogy ta­karmányozási célokra felhasználjuk a növénytermesztési melléktermékeket, mint például a cukorrépaszeleteket, a szalmát és a kukoricakórót. Kerüle­tünkben jó tapasztalatokat szereztünk a takarmányzab, a szenázs és silózás számára termesztett zab ültetésével, ennek előnye abban rejlik, hogy rend­kívül magas a termelőképessége, hek­táronként 8—10 tonnányi a száraz­anyaga, ennek pedig az a haszna, hogy az anyag tovább marad zöld állapotban és tápértéke egészen a viaszos-tejes érettségig fokozódik, amikor már sze- názsolás céljából betakarítjuk. 1980 ig a mintaprogram keretében azt a fela­datot tűztük ki, hogy növeljük, még­pedig 14 százalékra az évelő takarmá­nyok részarányát, ebből 2—3 százalék a füves takarmány, amelynek termelő- képessége 60—80 tonnányi zöldtakar­mány. A múlt év szeptemberében főiskolán­kon nemzetközi részvétellel szeminá­riumot tartottunk a talajnak gabona- termesztési célokra való megművelésé­ről. A szemináriumon agronómusok vettek részt Szlovákia irányító szer­veitől. A termőtalaj megművelése kutatásá­ban szerzett erdményeket, a gabona ésszerű vetési módszereit, a talaj mi­nimális megművelésével távlatilag ki­próbálják, ezt a próbát a mostovái Vö­rös Csillag Efsz-ben, a Dvory nad Ži- tavou-i Auróra Élsz ben, a Vráblei Eisz- ben és az Agrokomplex termelési-gaz­dasági egységben végzik. A talaj e progresszív megművelés! formái csök- ketik az emberi munkál a megművelés­ben. valamint a vetésben, mégpedig 54 százalékkal, a traktorok által végzett munkál 70 százalékkal, a közvetlen költségeket 80 százalékkal, hasonló vagy sokkal nagyobb termés ellenére. Az alapvető agrotechnika tanszék dol­gozói 1979-ben szocialista felajánlást tettek, hogy tanfolyamon ismertetik meg a nitrai járás vaalmennyi trakto­rosát a talaj megművelése és más mezőgazdasági munkák minőségének követelményével. Ezzel kapcsolatban nagy tartalékok vannak a gyomirtásban, a gyomirtó szerek hatékony felhasználásában, al­kalmazásában. Az ilyen ésszerű eljá­rásokkal jelentős mértékben csök­kenthetők a költségek, devizaeszközök takaríthatók meg, ugyanakkor kiküszö­bölhetők a gyormirtó szereknek az életkörnyezetre gyakorolt negatív ha­tásai is. Ez irányban oktatjuk a dol­gozókat, és a nyugat-szlovákiai kerü­letben együttműködünk a járási mező­gazdasági igazgatóságokkal a növény- védelem ésszerűsítésében. Jól fejlődik az együttműködés a fő­iskola és a törzstenyésztési és a mag- nemesítési tudományos termelési válla­latcsoportok között, mindkét fél meg­elégedésére. Amikor az ide vonatkozó helyzetet elemezzük, meg kell állapítanunk, hogy a kutatás még mindig adós maradt a törzstenyésztő és mezőgazdasági vál­lalatoknak azzal, hogy az egyes mező- gazdasági terményfajták nemesítésekor meg kell állapítani a feltételeket is, amelyek között a legjobban érvénye­sülne a genotípus és a környezet kap­csolata. Ez lehetővé tenné az intenzív típusok kiválasztását, hasonlóan, mint az intenzív búzafajtáknál. Ilyen módon kell megoldani minden termény ter­mesztését, meg kell határozni a kör­nyezetet is,, amely biztosítaná a geno­típus optimális fejlődését. A növénytermesztés fejlesztésében jelentős tartalék van még a lemaradó vállalatok felemelésében, amelyek azo­nos termelési feltételek között gazdál­kodnak, és főleg az emberekben, fe­lelősségérzetükben, szakképzettségük­ben és kezdeményezésükben van tarta­lék az agrotechnikai és technológiai fegyelem megtartásában, a tudomány­nak közvetlen termelőerővé való átala­kításában. E feladat teljesítése azt je­lenti, hogy a korábbinál sokkal jobban kell foglalkozni a káderek nevelésé­vel. Csank Zoltán elvtárs, az SZLKP KB tagja, Nagybalogi (Veľký Bih) Efsz elnöke: jesítettük, 10108 tonna gabonával ma­radtunk adósak. Gyengébb eredménye­ket értünk el a cukorrépa, a dohány és a burgonya termesztésében is. Járásunk mezőgazdasági üzemeiben az eísz-ek IX. országos kongresszusá­nak összehívása is a 6. ötéves terv fel­adatai teljesítésének ellenőrzésére ösz­tönzött. Ezt tanúsítja, hogy a kongresz- szus előtti vitában a szövetkezeti tagok 90 százaléka részt vett. A vita tár­gyát és a szövetkezeti tagok észrevé­teleinek fő tartalmát a mezőgazdasági termelés hatékonysága növelésének problémái képezték. Ez a mezőgazda­sági vállalatok munkájának döntő kri­tériuma. A termelés hatékonyságának szentelt nagyobb figyelem tükrözi azt a törekvést, hogy járásunk termelő- és szolgáltató vállalataiban kiküszö­böljük a szubjektív jellegű fogyatékos­ságokat. Már maga az a tény, hogy a kongresszus előtti vitában elhangzott észrevételek és javaslatok 80 százalékát a mezőgazdasági vállalatok gazdasági vezetőinek, illetve azok dolgozóinak címezték, bizonyítja, hogy a szövetke­zeti tagok saját tartalékaik mozgósítá­sával akarják megoldani a termelés hatékonyságának növelését, a munka minőségének javítását. Elsősorban job­ban ki kell használni a földet, az ag­rotechnikában, a gépek kihasználásá­ban, a vállalaton belüli szakosításban rejlő tartalékokat, s emelni kell az irá­nyító munka színvonalát és hatékony­ságát. A felszólalók kétharmada rámu­tatott ezekre a tényekre, ami szintén azt tanúsítja, hogy ezeket a kérdéseket meg kell oldani. A szövetkezeti tagok nak és az állami gazdasági dolgozók­nak a helyzet javítása érdekében kifej­tett törekvését tükrözik a szocialista felajánlások. A feltárt tartalékokat még ebben az évben, elsősorban a ta­vaszi munkák első szakaszában, fel akarják használni. Annak ellenére, hogy a kongresszus előtti vita bíráló észrevételeinek több­sége 9aját sorainkat érintette, meg­említettek olyan problémákat is, ame­lyeket a helyi vagy a járási szervek nem tudnak megoldani. Csak a légié nyegesebbeket említem meg. Tekintet­tel a járás ökológiai viszonyaira, a szemes kukorica termesztésében csak akkor érhetünk el sikert, ha elegendő vetőmagunk lesz a korai fajtákból, szükségleteinket eddig még egyszer sem elégítették ki. Kevés a jóminőségű, egycsírájú mag és vegyszer a cukor répa-termesztésben. A rimaszombati (Rimavská Sobola-i) járás a legfonto­sabb zöldségtermesztő terület a közép szlovákiai kerületben. A mezőgazdasá­gi vállalatok növénytermesztésének szakosítása keretében a termelést né­hány 60—150 hektáros területen össz­pontosították. Nincsenek azonban meg­felelő gépeink az ilyen koncentrált zöldségtermesztéshez. A megfelelő me­zőgazdasági technika, a pótalkatrészeik és az aggregátorok hiányának problémá­ja közismert, de szükségesnek tartjuk, hogy rámutassunk a talajelőkészítés­ben használt, második nemzedékhez tartozó gépek vontatott berendezései­nek égető hiányára, a szállító eszközök nagyfokú elhasználtságára és a teher­gépkocsik hiányára. A CSKP XV. kongresszusa és a CSKP KB üléseinek határozatai hangsúlyoz­ták, hogy a koncentrálás és a szako­sítás folyamatát a mezőgazdasági üze­mek és az élelmiszeripar kooperáció­jának és integrációs kapcsolatai elmélyítésének útján kell fejleszteni. A mezőgazdaság és a feldolgozóipar in­tegrációs kapcsolatai fejlesztésének problémái járásunkban abban rejlenek, hogy a mezőgazdasági termelés lehető­ségei eltérőek az élelmiszeripar feldol­gozó kapacitásától. A járásban most folyik a (>aradicsom betakarítás utáni kezelését biztosító gépsor szerelése. Már most tudjuk, hogy termelőképes­ségét csak 60 százalékra tudjuk majd kihasználni, mivel a Közép-szlovákiai Konzervgyár üzemének a járásban nincs kapacitása az így nyert termék további feldolgozására. A konzervgyár rekonstrukcióját azonban már néhány éve halogatják. A termelő vállalatokban, de a feldolgozó iparban is nagy vesz­teséget okoz, hogy nincs elegendő ka-' pacitásunk a zöldség termelésére és raktározására. Bonyolult a helyzet a járásban a ke­nyér ellátásában. A sütőipar járási ka­pacitásai nem megfelelőek sem a ke­nyér, sem a péksütemény mennyiségét és minőségét illetően. A kenyeret na­ponta 100—170 kilométerről, a Dolný Kubín-i és a Banská Bystrica-i járásból szállítják. A probléma csakis úgy old­ható meg, ha új pékség épül Rima­szombatban. A 6. ötéves terv feladatainak teljesí­téséért folytatott küzdelemben az élen. állnak járásunk pártszervezetei, ame­lyek politikai szervező- és kádermunká­jukkal kedvezően befolyásolják a kitű­zött célok teljesítését. A pártmunka hatékony formáinak és módszereinek érvényesítésével járásunkban elmélyült a párt vezető szerepe, javult a párt­élet, gyarapodott a tagság, és ezáltal fokozódott a párt befolyása a mezőgaz­dasági termelés egyes szakaszain. A 6. ötéves tervidőszak három éve alatt a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar területén a járásban 613 tagjelöl­teit, többnyire fiatal szövetkezeti tagot és állami gazdasági dolgozót vet­tünk fel, közülük 202 a nő. A mező- gazdaságban három év alatt a nők szervezettsége 3 százalékkal nőtt, de még mindig nem felel meg a mező- gazdasági termelésben dolgozó nők számának és helyzetének. Nem lehe­tünk elégedettek a kommunisták elhe­lyezésével, különösen az állattenyész­tésben. Ezért figyelmünket most arra irányítjuk, hogy a tagok létszámát az új részlegekben az állattenyésztésben, főleg ahol fiatalok dolgoznak, növel­jük. A tagállomány javítása megköveteli, hogy nagy figyelmet szenteljünk a tag­jelöltek és a fiatal párttagok nevelé­sének és felkészítésének. Nagy gon­dot fordítunk a pártoktatásra, amelybe bevonjuk azokat a pártonkívülieket is, akikkel a pártszervezetek számolnál: tagfelvételi távlati terveikben. Ján Matis elvtárs, az SZLKP KB tagja, a Slovchémia termelési-gazdasági egység vezérigazgatója: A 6. Ötéves tervidőszak első három évének mérlege járásunkban arról ta­núskodik, hogy a kommunisták és a többi mezőgazdasági dolgozó céltuda­tos és kezdeményező munkája jó ered­ményekhez vezet. Ezt bizonyítja az a tény is. hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére a mezőgazdasági termelés 1976—78-ban az 5. ötéves tervidőszak éveihez viszonyítva 12,7 százalékkal, a gabonatermelés 20 százalékai nőtt. Fo­koztuk a tömegtakarmányok termelését és több zöldséget szállítottunk a piac­ra. A járás a 6. ötéves terv első három évében eredményesen teljesítette az ál- lati termékek felvásárlásának tervét. . A pozitív eredmények ellenére nem vagyunk elégedettek a növénytermesz­tés növekedésének ütemével, az ered­mények nincsenek arányban lehetősér geinkkel. Három év alatt a gabonater­melés tervét csak 96,5 százalékra tel­A mezőgazdasági termeléshez fűző­dő viszonyunkat több ténnyel is jelle­mezhetjük, az ulóbbi 10 év alatt például új kapacitásokat építettünk a műtrá­gyák gyártására a strážskéi Chemko, a šaľai Duslo, a bratislavai Dimitrov Vegyipari Művek, valamint a postornái Fosfa vállalatokban. Az elért eredményt azzal fejezhet­jük ki, hogy vállalataink az országos termelésből a nitrogénműtrágyák 55, a foszforműtrágyák 41, a kombinált műtrágyák (NPK) 67, továbbá a karba- mid 60 százalékát adják. A műtrágyák gyártásában jelentős haladást értünk el, ugyanezt nem mondhatjuk el a növényvédő vegysze­rek szükségleteinek a fedezéséről. Ezt főleg az idézte élő, hogy e termékek gyártása egyes esetekben káros exha- látumok képződésével jár, s gyártásu­kat a bratislavai Dimitrov Vegyipari Művekben, ahol ez folyamatban volt, nem lehetett már tovább fejleszteni. Ezért új javaslatokat és intézkedése­ket fogadtunk el, hogy ezt a gyártást a Duslo vállalatban helyezzük el, ahol már készítjük a beruházási programot. A beruházások felfüggesztése a brati­slavai vállalatban és az új akciók elő­készítése a Duslo vállalatban azonban nagy időveszteséget jelentett a szá­munkra, s a mezőgazdasági dolgozók jogosan bírálnak minket a növényvé­delmi vegyszerek gyártásában jelentke­ző fogyatékosságok miatt. Általában véve sikeresen gyártunk egyes vegyszereket a Dimitrov Vegy­ipari Müvekben, főleg Dikotex és Ami- nex típusúakat stb., valamint egyes gyormirtó szereket. Az állami minősí­tés azonban ezeket a termékeket a 3. minőségi osztályba sorolta. Saját kuta­tásunk által feltételeket teremtettünk a gyártás rekonstrukciójára és a minő­ség javítására. A városi szervek azon­ban ezt a rekonstrukciót mindeddig nem engedélyezték a konyhasó meny- nyiségének jelentéktelen növekedése miatt a szennyvízben, annak ellenére, hogy ezt a mennyiséget képesek va­gyunk a megengedhető határon belül tartani. A termelés fejlesztési tervé­ben ezek a növényvédő szerek az Ag- ro III. beruházási akcióban szerepel­nek, tehát csak technológiai rendezés­ről lenne szó az új vegyszergyártó ka­pacitások megépítéséig. A Slovchémia termelési-gazdasági egység a műtrágyák és a növényvé­delmi vegyszerek szállításán kívül más termékekkel is jelentős mértékben hat a mezőgazdasági termelésre, például műanyagból készített szerkezeti elemek szállításával az öntözőrendszerek épí­téséhez és a lecsapolási munkákhoz. Kifejlesztettük a fóliagyártást is, fő­leg csomagolási célokra, e termékek legnagyobb része az élelmiszeriparban érvényesül. További termékeink közül megemlíthetjük a tartósító veevszere­(Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom