Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-31 / 77. szám, szombat

(Folytatás az 5. oldalról} két, a gyorsszárítók üzemeltetéséhez használt tüzelőanyagokat stb. A növények tápanyag-ellátásában, a műtrágyagyártásban meg kell olda­nunk néhány problémát, például az el­avult berendezések kérdését a Duslo vállalatban, ahol az ammóniák és a karbamid gyártása többek között na­gyon energiaigényes. Konkrét javasla­taink vannak e termelési részlegek felújítására. A régi ammóniákgyártás korszerűsí­tésével körülbelül 46 MW értékű vil­lamos energiát lehet majd a vállalat­ban megtakarítani, emellett a munka­erő-szükséglet és a termelési költsé­gek is csökkennek. Az ammóniákgyártásban hasonló re­konstrukciót készítettünk elő a stráž- skéi Chemko vállalatban, ahol a gyár­tott ammóniák mennyiségének növeke­dése ellenére, 30 százalékkal csökken­nek a termékegységre eső gyártási költségek, s takarékosabb lesz az ener­giafelhasználás. E régi részlegek korszerűsítésével tehát jelentős mennyiségű energiát és munkaerőt takarítunk meg, s jelentő­sen megnövekszik a munka termelé­kenysége. Ezeknek az új javaslatok­nak jelentős ésszerűsítő jellegük van. Már hosszabb idő 5ta együttműkö­dünk a folyékony műtrágyák beveze­tésében, amelyeknek számos előnyük van a szilárd halmazállapotú műtrá­gyákkal szemben. Lehetővé teszik a munkák teljes gépesítését, s kiegyen­lítettebb módon adagolhatok. Alkalma­zásuk során kulturáltak és higiénikus sak a munkafeltételek, s a trágyázás­nál keletkező veszteségek mintegy 8 százalékkal csökkennek. Gyártásukkal vállalatainkban az energiaráfordítás is csökken, mert az oldatokat nem kell elpárologtatni. A folyékony műtrágyák alkalmazása a mezőgazdaságban érdekes programot jelent a mezőgazdaság és a vegyipar dolgozói számára, érvényesítésükhöz azonban meg kell teremteni a szük­séges műszaki feltételeket. Ezért arra van szükség, hogy kidolgozzuk e mű­trágyák fokozatos fejlesztésének kö­zös programját, amely biztosítani fog­ja a gyártásukat és alkalmazásukat. Szükségesnek tartom külön is hang­súlyozni saját extrakciós foszforsavunk gyártásának a bevezetését, mely nél­kül a mezőgazdasági termelés fejlesz­tése elképzelhetetlen. Ezt a problémát eddig a foszforsav és a természetes foszfátok behozatalával oldottuk meg a Szovjetunióból és tőkésállamokból. A jelenlegi állapot évente 200 millió devizakoronába kerül, miközben Cseh­szlovákiának mintegy 400 ezer tonna foszforsavra van szüksége P2O5 formá­ban. Ezért célszerűnek tartjuk, hogy visszatérjünk erre a problémára, s a gazdasági elemzés alapján megfelelő döntést hozzunk a mezőgazdaság fosz­forellátásának a kérdésében. A növényvédelmi vegyszerek terüle­tén nagyon intenzíven együttműködünk a KGST-országokkal, ahol az utóbbi időben sor került a nemzetközi mun­kamegosztásra. A szakosítási szerződé­sekből reánk háruló feladatokat a le­hető legrövidebb időn belül teljesíteni akarjuk. Ennek érdekében készítjük elő az AGRO II. beruházási akciót 1980-ban való elindítással, kihasznál­va azt a lehetőséget, hogy már az idén hozzálássunk a munkákhoz. Há­rom olyan új készítmény gyártását ve­zetjük be, amelyeket jelenleg tőkésál­lamokból importálunk. Előkészítjük továbbá az AGRO III. beruházási akciót is, jelenleg ennek több alternatíváján dolgozunk. E beru­házás keretében 7—10 új eredeti nö­vényvédelmi vegyszer gyártásáról aka­runk gondoskodni. Ezek többnyire sa­ját kutatási eredményeink, összhang­ban vannak az Interchim ajánlásaival a nemzetközi szocialista munkameg­osztás területén, s ezek szállítása ál­tal kibővíthetjük a növényvédelmi vegyszerek választékát a KGST-orszá- gokból esedékes viszontszállításokkal. Aránylag sikeresen haladnak egyes kísérleti munkák a mezőgazdasági ter­melés egyes területeinek, mint például az ureafoszfátok és más foszforsók ta­karmányozási célokra történő felhasz­nálásában. Kísérleti jelleggel szélesebb ir.áretekben is megvizsgáltuk a folyé­kony műtrágyák különböző fajtáinak a használatát a növénytermesztésben. Érdekesek azok a munkák is, ame­lyeket a silókészítésnél használt vegy­szerek, valamint más tartósító vegysze­rek alkalmazásával kapcsolatban foly­tatunk. Az utóbbi időben kedvező hatást gya-' koroltunk a meliorációs munkákra és az öntözőrendszerek fejlesztésére. Ki­alakítottuk a feltételeket a mezőgazda- sági vállalatok ellátásához műanyag­ból készített szerkezeti elemekből, amivel elősegítjük a meliorációs prog­ram megvalósítását. A mezőgazdaság egyre több fóliát igényel, főleg a zöldségfélék hajtatá­sához. Saját kezdeményezésünk alapj ján mi is elő akarjuk segíteni ennek a zöldségtermesztési formának a kiszé­lesítését, főleg a nagyüzemekben. Vállalataink intenzív segítséget nyúj­tanak az élelmiszeripar egyes problé­máinak megoldásához a műanyagok felhasználásával, főleg csomagolási cé­lokra. Polietilénből, celofánból, poli­propilénből és kombinált alapanyagok­ból készített termékekről van szó, amelyek esztétikai színvonala aránylag jó, és egyéb használati tulajdonságaik is megfelelők. Januárban és részben februárban is szabályoznunk kellett a villamosener- gia-fogyasztást, ezért korlátozni kellett a műtrágyák sok energiát igénylő gyártását. Az év végéig azonban gon­doskodunk a műtrágyák tervezett mennyiségű szállításáról. Gustáv Votajovič elvtárs, az SZLKP KB tagja, a Palma karbantartó részlegének mestere: Bratislavában a Legtöbb élelmiszer- ipari vállalat a III. városkerületben van. Idén az első két hónapban a terv­teljesítésben elért- eredményeik nem a legikedvezőbbek. A városkerület lema­radásában nagy része van a mi vál­lalatunknak is. A januári végrehajtási terv 88 743 000 korona értékű terme­lést iráinyzott elő. A valóságban azon­ban 27 452 000 korona értékű termelés­sel adósak maradtunk. Árutermelésünk tervét 83,6 százalékra teljesítettük. Februárban a termelési tervet teljesí­tettük, sőt túlteljesítettük. A bratislavai üzemben az energetikai helyzet hatására, valamint az irányí­tó és ellenőrző tevékenység fogyaté­kosságai miatt, 1979. január elsején nem kezdték meg a nyersolajak gyár­tását. Ez kedvezőtlenül nyilvánult meg a többi üzem termelési feladatainak teljesítésében. A pártszervezet a vállalat vezetősé­gével együtt hatékony intézkedéseiket tesz a terv teljesítésére. Vállalatunk­nak megvannak a feltételei, hogy komplex módon teljesítse a 6. ötéves terv feladatait, aranak ellenére, hogy egyes termékcsoportoknál a helyzet másképp alakul, mint ahogyan azt a 6. ötéves terv előirányozta. A teljesítés azonban attól függ, hogy megoldjuk az 1979. és 1980. évi terv teljesítésé­nek alapvető feltételeit. Elsősorban az alábbi problémákról’ van szó: — Az olajos magvak tervezett mér­legében ki kell küszöbölni az ellent­mondást, amely a 6. ötéves tervidő­szakban keletkezett. Azáltal, hogy ez a mérleg nem veszi figyelembe az év folyamán az olajos magvak forrásai­nak időrendi kialakítását, és azáltal, hogy 1976-ban, 1977-ben és 1978-ban nem értük el a tervezett napra forgó­ié nme lést. Az olajos magvak termelési feladatának nem teljesítése a 6. ötéves terv éveiben, és ezáltal Szlovákia ön­ellátása feladatának nem teljesítése, nagy problémát okoz vállalatunknak alapvető feladata teljesítésében, vagyis abban, hogy a lakosságot étolajaikkal és növényi zsiradékokkal lássa el. Ez közvetlenül befolyásolja vállalatunk gazdálkodását is. — Meg kell oldani a devizaeszközök limitjének kérdését a mosószerek gyár­tásában. A mosószereket gyártó új részleg felépítése sem eredményezte a lakosság ellátásának javítását, mivel a tervezett deviza nem teszi lehetővé a termelés növelését. Az új részleg felépítésével devizát takarítottunk meg. A vállalat az importkorlátozó po­litika keretében számos intézkedést fo­ganatosított. Nem helyettesíthetők azonban azok az alapvető nyersanya­gok, amelyek Csehszlovákiában és a KGST-országokban nem fordulnak elő. — Bonyolult a helyzet a munkaerő­stabilizálásban, különösen Bratislavá- ban. A 6. ötéves tervidőszakban Bra­tislavában nem kapunk lakásokat. An­nak ellenére, hogy nagy erőfeszítése­ket teszünk a probléma megoldására, a felettes szervek segítsége nélkül Bratislavában nem tudjuk megoldani. Ezzel kapcsolatban rendkívüli érdek­lődéssel hallgattam meg a CSKP KB Elnöksége beszámolójának azt a ré­szét, amelyben a dolgozók képzésével és a kezdeményezés fejlesztésének tá­mogatásával foglalkozott. Teljes mér­tékben egyetértek az elmondottakkal és saját tapasztalataim alapján is meg­erősíthetem, hogy a munkakezdemé­nyezés fejlesztésében még jobb ered­ményeket érhetnénk el, ha a fejlesz­tésről való gondoskodás az irányító dolgozók mindennapi feladatává válna, ha az ellenőrzésben és értékelésben megszűnne a formalizmus. Az üzemi és vállalati gyűléseken gyakran beszélünk arról, hány brigád dolgozik, hány dol­gozó kapcsolódik be a brigádmozga- lomba és mennyi felajánlást tettek. Már kevesebb* figyelmet szentelünk annak, hogy ezek a felajánlásoik a döntő feladatokra és problémákra irá­nyuljanak és vajon nem azonosak-e alapvető munkahelyi kötelességeikkel, Mint a szocialista munkabrigádok ta­nácsának tagja, több kollektívában szereztem ilyen tapasztalatokat. A dolgozók kezdeményezésének ér­tékelésében és ellenőrzésében tapasz­talható formalizmus nem segíti elő fej­lődését, ellenkezőleg, fékezi azt. Mint egy szocialista munkabrigád vezetője saját tapasztalataim alapján állapítha­tom meg, hogy a rendszeres, konkrét értékelés ösztönzőleg hat. Az elektro-karbantartó részlegek kol­lektíváinak országos versenyét a Cseh­szlovák Tudományos-Műszaki Társaság szervezi és ennek a versenynek az ér­tékelésében már több éve érvényesül ez a konkrét, rendszeres értékelés. A rendszeres negyedéves értékelésen kívül a versenyző kollektívák megkap­ják a legújabb híreket az erősáramú elektrotechnikából és az elektrokar- bantartás területéről. Ez egyúttal a jó iskolát, a tapasztalatok gyakorlati cse­réjét jelenti. A munkakezdeményezés fejlesztése olyan terület, amely jelentős tartalé­kot jelent a termelés hatékonyságának fokozásában és minőségéneik javításá­ban. A jó eredmények nem függnek min­den esetben csak attól, milyenek az emberek, hanem nagymértékben attól is, milyen a vezetés. Ezért rendkívül fontos, hogy a dolgozók és vezetőik kö­zött jó elvtársi együttműködés alakul­jon ki. Ebből a szempontból fontos, hogy a szocialista munkabrigádok ve­zetőinek szakmai és politikai képzése rendszeresebb és céltudatosabb legyen. Vladimír Trvala elvtárs, az SZLKP KB tagja, az SZLKP KB osztályvezetője: A falvakban végbement változások és azok a sikerek, amelyeket szocialista mezőgazdaságunk ért el az elmúlt 30 évben, szemmel láthatóak és tagadha­tatlanok. Ezzel összefüggésben joggal emelünk ki három jelentős jubileumot, amelyekről az idén emlékezünk meg: a CSKP V. kongresszusának 50., a CSKP IX. kongresszusának 30. és a CSKP KB áprilisi ülésének 10. évfor­dulóját, amikor a CSKP Központi Bi­zottságának élére Gustáv Husák elv­társ került. Az áprilisi ülés után a CSKP új Központi Bizottságának mar­xiista—leninista magva a gottwaldovi hagyományok szellemében elvi harcot indított a jobboldali opportunizmus és revizionizmus ellen, a párt egységének helyreállításáért, valamint a válság politikai és ideológiai következményei­nek leküzdéséért. Miközben ezeket az eseményeket felelevenítjük, nemcsak Klement Gottwaldra és munkatársaira tekintünk tisztelettel a párt irányvo­nalának érvényesítéséért és az 1948-as Februári Győzelemért, amely lehetővé tette a szocializmus építésének meg­kezdését. Nemcsak Husák elvtárs és harcostársaira tekintünk tisztelettel, akik a társadalmi válságot leküzdve megnyitották az utat a fejlett szocialis­ta társadalom további építése előtt. Ez alkalomból kiemeljük azokat a tanul­ságokat, amelyek az új típusú pártról szóló lenini általános elméleti tétele­ken alapultak, és amelyek felfegyve­rezték pártunkat az opportunizmus, a revizionizmus és mindenféle elhajlók ellen. Ahogy Gottwaldék tapasztalata, egy­úttal az 1968—69-es társadalmi válság leküzdése során a Gustáv Husák elv- társ által vezetett pártvezetőség ta­pasztalata is megmutatta, az előrehala­dásnak és a párt egysége megszilárdí­tásának egyetlen módja a jelenkor és a jövő számára kidolgozott, tudomá­nyosan megalapozott pártprogram, en­nek energikus teljesítése minden ösz- szefüggésben, továbbá a minden párt­taggal szemben tanúsított kommunista, elvtársi, bíráló és igényes magatartás. A párt akcióképessége növelésének jelenlegi intenzív szakaszában, amikor a tagkönyvcsere és az ezt megelőző beszélgetések folynak, fontos feladato­kat kell teljesíteni a fejlett szocialista társadalom építése terén a XV. párt- kongresszus határozataival összhang­ban és intenzíven kell megvalósítani a tudományos-technikai forradalom vív­mányait. Az a jelentőség, amelyet a CSKP Központi Bizottsága a tagkönyvcseré- nek tulajdonít, megfelel a társadalmi fejlődés új jelentőségének, a termékek, az eljárások, a tudomány és a techni­ka magas szintjének, az integráció — különösen a Szovjetunióval való integ­ráció —, az irányítás, a szocialista demokrácia színvonalának, a munka minőségével, az elvtársi kapcsolatok­kal, a szocialista társadalom jellegé­vel és etikájával szemben támasztott követelményeknek. A tagkönyvcsere és annak politikai előkészítése fontos láncszem a pártfeladatok láncolatában, a társadalmi élet irányításának és ve­zetésének egész komplexumában. Az egész párt ügye ez. lói tudjuk, hogy a minőség és a ha­tékonyság problémájának megoldása nem ér véget a jelenlegi ötéves terv­időszak végén. Éppen ellenkezőleg, csak ezután kell igazán javítani a mi­nőséget a tudomány, a technika és a technológia területén. Feladatunk, hogy a minőségnek ne csak megfelelő teret biztosítsunk, hanem ezt a folya­matot céltudatosan irányítsuk, megte­remtsük a feltételeket a szocialista társadalom továbbfejlesztéséhez, létre­hozzuk az egységes szocialista társa­dalmi rendszert, amelyben még jobban tud érvényesülni a tudomány és a technika, fokozzuk az irányítás színvo­nalát, tökéletesítsük politikai rendsze­rünket, és még nagyobb mértékben nö­veljük a dolgozók részvételét az irá­nyításban. Ahogyan Jozef Lenárt elvtárs hang­súlyozta a Nové slovo szerkesztőjének adott interjújában, ez a fontos pártak­ció — a tagkönyvcsere — jelentősen hozzájárulhat és nyilván hozzá is járul a párton belüli légkör alkotóbbá té­teléhez. Miközben értékeljük az irá­nyító szférában dolgozó kommunisták munkáját, figyelembe kell vennünk, jól gondolkodnak-e és cselekszenek-e. A szlovákiai pártszervek és -szerve­zetek nem kis aktivitást fejtettek ki. Ezt a népgazdasági eredmények is bizo­nyítják. Elég visszaemlékeznünk az el­múlt hetekre, amikor a pártszervek és -szervezetek a január első felében ke­letkezett termelési lemaradás pótlására irányuló kezdeményezés élére álltak. A pártszervek és az alapszervezetek harcot vívnak a formalizmus ellen. Az a feladat, hogy irányító munkánk tu­dományos és egybehangolt legyen, hogy minden kisebb egység szilárd láncszeme legyen a társadalmi rend­szer egészének, minden mechanizmus objektív lényege legyen a harmonikus jelleg, s pontosan meghatározzák a jogokat és a kötelességeket. Még súlyos fogyatékosságok vannak a nyilvántartás és az ellenőrzés terü­letén. Nem pontos például a hetkárho- zamok kimutatása, így aztán nehéz a takarmányalap meghatározása, ez pe­dig a termelőképpességnek, a tejho­zamnak és a súlygyarapodásnak a ro­vására megy. Ez nemcsak pártosság és emberiesség, hanem egyúttal az irá­nyítási alapelemek, tehát a nyilván­tartás és az ellenőrzés kérdése is, ame­lyet mindenekelőtt a mezőgazdaság irányítása terén kell megoldani. A ve­zető dolgozók felelősek a végzett mun­káért, mégpedig egészen a feladatok teljesítésének végső szakaszáig. A marxizmust megelőzően a filozó­fusok csak magyarázták a világot. A kommunisták megváltoztatjáik. Minden lehetőséget ki kell használni, az em­bereknek alkalmat kell adni, de ez­zel senkinek sem szabad visszaélnie. Minden esetben a fogyatékosságok okait sokoldalúan elemezni kell és le kell vonni a tanulságokat. A helyes határozathozatal és szervezés, valamint munkastílus fontosságára a CSKP Köz­ponti Bizottsága már többször rámuta­tott. Ezzel öszefügg az értékelés fo­lyamata, a tudományos-műszaki politi­ka, a műszaki-energiagazdálkodási po­litika. Nem szabad megfelr:dke7ni ar­ról, hogy a politikának elsőrendű sze­repe van törekvéseink egész stratégiá­jában. A pártban és a társadalomban bekö­vetkezett válság tanulságai című do­kumentumból és az elmúlt évek tapasz­talataiból kiindulva az a véleményem, hogy az irányítás minden szintjén egy­re fontosabb szerepet kap a határozat- hozatal és a határozatmegvalósítás színvonala. Szüntelen növelni kell a Központi Bizottság tagjainak részvé­telét a megismerés folyamatában, a határozati javaslatok szövegezésében, hogy mindig megtaláljuk az optimális variációt. Felelősek vagyunk a jelen­legi feladatok teljesítéséért és a tudo­mányosan megalapozott tervek kidol­gozásáért. 1979 III. 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom