Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-31 / 77. szám, szombat

Ján Veitcko elvtárs, az SZLKP KB póttagja, a Hrabušice! Törzstenyésztő Vállalat igazgatója: A CSKP XV. (kongresszusának hatá­rozatai a Spišská Nová Ves-i járás párt, állami és gazdasági szervei figyelmé­nek 'középpontjában álltaik és állanak ma is. Ezt mutatják a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésében elért eredményeik. A szocialista szektorban 1971—1975- ben 102 százalékra teljesítettük a brut­tó mezőgazdasági termelési tervet, a termelés 23 százalékos növekedésével. Ez a dinamikus fejlődés a hatodik öt­éves tervidőszak három éve alatt foly­tatódott. Az ötéves tervet határidőben teljesítjük és a termelést l.ö,6 száza­lékkal fokoztuk, az évi növekedés te­hát 6,2 százalékos. Az árutermelést 21 százalékkal növeltük, az évi növeke­dés itt 7 százalékos. Az eddigi tervteljesítésböl kiindulva a hatodik ötéves tervidőszak feladatai­ból, az 1979—1980 as években, a brut­tó mezőgazdasági termelés 37,5 száza­lékát és az árutermelés 31 százalékát kell teljesítenünk. A növénytermesztésben a legjobb eredményeket a gabonanemüek ter­mesztése terén értük el. A hároméves időszak alatt 45 százalékkal emelke­dett a gabona termesztés. A negyedik ötéves tervidőszak éveiben az átlagos hektárhozam 24 mázsa, az ötödik öt­éves tervidőszakban 27,5 métermázsa és a mostani ötéves tervidőszak évei­ben már 36' métermázsa volt, itt olyan eredményekről van szó, amelyeket a hegyaljai vidékeiken és a hegyvidéke­iken értünk el. A burgonyatermesztésben — noha az ötödik ötéves tervidőszakban átla­gosan 196 mázsát értünk el. és a hato­dik ötéves tervidőszak három éve alatt 185 mázsát — nem vagyunk elégedet­tek az eredményekkel. Vannak olyan vállalataink, mint például a smižanyi Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz, az iliášovcei, Spišský Štvrtok-i, letanovcei, studeneci efsz-ek és a hrabušicei me­zőgazdasági vállalat, amelyek még a kedvezőtlen években is stabil eredmé­nyeket érnek el, 210—250 mázsa a hektárhozamuk. Tartalékok vannak az egyes vállalatok eltérő terméseredmé­nyeiben. Erre összpontosítjuk a szerve­zési és irányító munkánkat. Az agrárprogram megoldásával kap­csolatban figyelmünket az utóbbi éveik­ben a tömegtakarmányok termesztésé­nek és minősége javításának szentel­jük. Főleg az utóbbi két év alatt nö­veltük a hektárhozamoikat, például az évelő takarmányoknál 83 métermázsá­val, a réti széna termesztésénél pedig 39 métermázsás hektárhozamot értünk el. Nem lehetünk elégedettek azonban a takarmány minőségével. Nálunk és általában a hegyvidékeken rendszerint éppen a takarmány betakarításakor legtöbb a csapadék. Ilyen feltételek között a silózás és a szenázsolás tar­tósító adalékanyagok nélkül olyan kö­vetkezményekkel jár, hogy nem jó a takarmány tápértéke. A tartósító sze­rek hiánya már több éves probléma. Gyors segítséget várunk a kutatóinté­zetektől és a vegyipartól. Valamennyien jól tudjuk, hogy a ta­karmány minősége döntő a súlygyara­podás fokozásakor és a szemes takar­mány fogyasztásának csökkentésekor. A járásban az állattenyésztésre az a tény jellemző, hogy e téren értük el a legnagyobb növekedést. Hiszen az 1971—1975-ös években a bruttó terme­lés csaknem 33 százalékkal növekedett és a hatodik ötéves tervidőszak három éve alatt 21 százalékkal. A múlt évben például a marhaállomány átlagos natpi súlygyarapodása 77 dkg-os volt, a ser­tések napi súlygyarapodása 50 dkg és a tehenenkénti évi tejhozam járási vi­szonylatban 2629 liter volt, ami kevés. A hizlaláskor a tervezett súlygyarapo­dást elérjük, ám a tejtermelésben nem sikerül teljesítenünk a tervet, s a tej­hozamot sem tudjuk a kívánt ütemben fokozni. Járásunkban már 1972 óta foglalko­zunk a törzstenyésztési programmal, ami jó eredményeket hozott. E prog­ram célja nemesíteni az eredeti pinz gaui fajtát az ayrshirel fajtával, ami nek végeredménye az lenne, hogy az ayrshirei fajták véréből 50 százalék maradna a nemesített állatfajtában, és a többit — a szlovák-tarka és a cseh- tarka fajtát, amelyet ugyancsak járá­sunkban tenyésztünk, szándékosan a fekete-tarka fajtával keresztezzük. A járás kedvező feltételei közt bővíte nümk kell a fekete-tarka tenyésztését fajtiszta formában. Az ayrshirei fajtával keresztezett ál­latok utódainál elért eredmények már észlelhetők a laktáció idején történő tejtermelésben, az eredeti pinzgaui faj­tához viszonyítva 460—500 liter tejet nyerünk, ami 20 százalékos növekedést jelent. A törzstenyésztési program kiegészí­tése keretében kitűzték a pinzgaui faj­tának az ayrshirei fajtával való ke­resztezését, illetve fajtanemesltését, ami a mi körülményeink közt nem hoz­ta meg a kívánt eredményt. Tapasztalataink szerint a pinzgaui fajtának a vörös-tarka fajtával való keresztezése rendkívül jó eredménye­ket hozott a hústermelő-képesség és a tejtermelő-képesség fokozására vonat­kozólag. A gyakorlatban nem vagyunk elégedettek a pinzgaui fajta jövedel­mezőségével, mert ez immár több éve, anég a tenyésztés és takarmányozás jobb feltételei mellett ís, egy szinten maradt. Feltettük a kérdést, hogyan tovább. A tapasztalatok azt követelik, hogy a pinzgaui marhaállományt 37,5 száza­lékra az ayrshirei fajtával keresztez­zük vagy pedig a vörös-tarka fajtával Meg kell vizsgálnunk a további ikeresz tezési lehetőségeket. A fekete-tarka fajta tenyésztése, hegyvidéki viszonyok közt az eddigi tíz év eredményei alapján, indokolt. A fekete-tarka marhaállomány és ke­resztezett utódai nevelésében elért eredmények a gyarapodásban is kimu­tathatók. A tejhozamuk például a pinz gaui fajtához viszonyítva 1400—1500 literrel magasabb. Ez a fajta a hegyal­jai feltételek közepette jól meghono­sodott, itt ugyanis jó a Uikarmányalap, kedvezőek az éghajlati, az istállózási és a gondozási feltételek. Nem fordul­tak elő semmilyen állategészségügyi és állatgondozási zavarok. Ezért a fekete- tarka fajta tenyésztését mindenütt meg kell honosítani, ahol arra megvannak a kellő feltételek. Tudatában vagyunk annak, hogy a törzsállattenyésztésí program végrehaj­tása elsősorban az üszők helyes neve­lésétől és ellátásától függ. Ezért fel­adatul tűztük ki az üszők olyan neve­lését, hogy az egész nevelési idő alatt legalább napi 60 dkg-os súlygyarapo­dást érjünk el és hogy már 16—18 hónapos korban biztosíthassuk az álla tok fedeztetését. E probléma megoldá­sát az üszőnevelő üzemek szakosításá­ban, az állományforgó kinyitásában és a kooperációs kapcsolatok fejlesztésé­ben látjuk. A járásban öt farmon kezd­ték meg az üszőnevelő üzemek építé­sét. Az üszőnevelést a továbbiakban a 2500 hektáron felüli mezőgazdasági termőtalajjal rendelkező vállalatokban a vállalaton belüli szakosítás révén va­lósítjuk meg. A továbbiakban hatékonyabban fog­juk biztosítani az üszőik minősítését az előliasl üszők ellenőrző istállóiban, hogy a tenyésztésbe csak olyan elő- hasi üszőket soroljunk, amelyek a kí­vánt paraméterekkel rendelkeznek. A tehenek tejhozamának fokozását első­sorban az etetésben látjuk, és olyan farmok létesítésében, ahol nagy tejter­melésű tehenek lesznek, továbbá a reprodukciós mutatók teljesítésében. Erre irányul további törekvésünk is. A mezőgazdasági termelés fejleszté­sére új indítványok születtek a CSKP KB 13. ülésének határozataiban. Járá­sunkban is megvan minden feltétel a XV. pártikongresszusnak a 6. ötéves tervidőszakra vonatkozó határozatai és céljai teljesítésére. Ján Urban elvtárs, az SZLKP KB tagja, a príevidzai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója: gét. Ezt tartom a szocialista mezőgaz­daság további fejlesztése egyik legje­lentősebb tényezőjének. A tudományos kutatóintézetek a jövőben munkájukat az eddiginél kifejezőbb módon a me­zőgazdaság és az élelmiszeripar to­vábbi, hatékony fejlesztésének kulcs- fontossságú problémáira összpontosít­ják. Nézeteimet nem csak a járás, ha­nem az egész közép-szlovákiai kerület eredményeivel támasztom alá. Például a gabonatermesztés és rész­ben néhány más termény fejlesztésé­nek stabilizálását ma már el sem tu­dom képzelni a tudományos kutatási ismeretek gyors és szüntelen alkal­mazása nélkül. Ennek elérése elsősor­ban a nitrai Mezőgazdasági Főiskola érdeme. Tapasztalatok mutatják, hogy az ag­rotechnika, a gondozás és védelmezés mellett a termést lényegesen befo­lyásolja a kiváló biológiai alapanyag. A szovjet gabonafajták és az utóbbi években a Solaris és a Slávia kiváló hazai búzafajták alkalmazásának tulaj­donítható, hogy a gabonatermesztésben kiemelkedő eredményeket értünk el. Ezek a gabonafajták a helyes agro* technika figyelembe vételével nagyszer rű hektárhozamokat biztosítanak, Nagyra értékeljük a kiváló szovjet faj­tákat is, amelyek termőképességükkel, rendkívüli alkalmazkodó képességük­kel járásunk, sőt az egész közép-szlo­vákiai kerület éghajlati feltételei közt is alapvető változást hoztak a gabona- termesztésben. Az első időszakban ilyen volt a Mironov, a Bezosztája, ké sőbb a Kaukaz, a Jubilejnaja és az Iljicsovka fajta, amelyek ma is lépést tartanak világviszonylatban a legjobb búzafajtákkal. Értékeljük a hazai búza­fajták, a Solaris, a Slávia és a többiek alkalmazását, amelyek a második ge­neráció paramétereit ütik meg. Hazánkban ismert tény és a külföldi, főleg a szocialista országokban szer­zett tapasztalatokból is tudjuk, hogy kiváló tavaszi árpával rendelkezünk. A hrubčicei magnemesítők csaknem minden évben új, nagy hozamú tavaszi árpát kínálnak a mezőgazdaságnak, amelynek nagy a biológiai értéke és megfelel a magas terméshozam min­den követelményének. Természetesen fel kell tennünk a kérdést, hogy ezt a kiváló biológiai alapanyagot miként használjuk ki a mezőgazdasági ter­melésben. Ezen a téren a közép-szlo­vákiai mezőgazdasági vállalatoknak még sok a behoznivalójuk, főleg e ga­bonafajtának a saját feltételeik közt. való kipróbálása terén, de az agro­technikában, a gabonanemüeknek a betegségektől és a gyomtól való védel- mezésében is. Tárgyilagosan ki kell jelentenünk, hogy a mezőgazdaság jelenleg más ter­mények terén is jó biológiai alapanyag­gal rendelkezik, amely a helyes ag­rotechnika betartása mellett rekord- termést hoz még a teljesen gépesített betakarításkor is. Am nem minden termény biológiai alapanyaga kiváló minőségű. Itt első­sorban a téli repcefajtára, burgonyára, szemes kukoricára, silókukoricára és az évelő takarmánymagvakra gondo­lok, mert ezek termesztése komoly gondokat okoz. Véleményem szerint probléma a kiváló biológiai tulajdon­ságokkal rendelkező burgonya beszer­zése és ez a gond tartós, ezen a te­rületen határozottan, gyorsan kell el­járnunk, az egyes mezőgazdaság vál­lalatokban szűkíteni kell a termesztett fajták választékát. Ezért kell a mező- gazdasági vállalatoknak minél előbb beszerezni a fajtanemesítőktől a kivá­ló biológiai alapanyagokat. Tudjuk, hogy ez a probléma bonyolult és azt is tudjuk, hogy a tárca aránylag nagy eszközöket fordít az értékes biológiai alapanyag behozatalára, amelyeket ne­mesítő vállalataink, a mezőgazdasági vállalatokkal együtt, nem képesek több éven keresztül az eredeti bioló­giai színvonalon tartani. A termés két- három év alatt degenerálódik, és ez­által lényegesen csökken a termésho­zam. Köztársaságunkban a nemesített alapanyag nem felel meg a követel­ményeknek. Itt elsősorban a stabili­tást hiányoljuk, valamint a betegsé­gek elleni magasabb ellenállóképessé­get. A fogyasztók burgonyával való fo­lyamatos ellátását, és az ipari burgo­nyával való ellátást is jó minőségű biológiai alapanyaggal, koncentráció­val és szakosítással, megfelelő betaka­rító gépekkel kell megoldanunk. Hang* súlyozni kell továbbá, hogy a keres* kedelem tervezési és ágazati szervei­nek, ugyanakkor a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak rövid időn belül meg kell oldania a búr- gonyatárolás problémáját. A tároláskor ugyanis nagy veszteségek keletkeznek. A mezőgazdaságnak komoly problé­mái vannak az évelő takarmány vető­magjának beszerzésével. Itt is a jó mi­nőségű biológiai alapanyagról van szó, ez nem csupán kerületünket, hanem egész Szlovákiát érinti. Ma már nem titok, hogy az egyes területeken, tehát a prievidzai járás­ban is, minden évben hasonló problé-- mákkal küzdünk. Ugyanígy szólhatunk a szemes ku*. korica és a silókukorica biológiai alap-i anyagáról is. A mezőgazdaság hiányát érzi saját, nagy hozamú hibridfajták­nak, főleg a hegyvidékeken, ahol rö- videbb a vegetációs időszak, amelyeket már augusztus 25-én, de legkésőbb szeptember 10-én be lehetne takaríta­ni. Az állattenyésztésben szolid törzste- nyésztési programmal rendelkezünk és kitűztük a célt — megteremteni a fel­tételeket, hogy az eredményes keresz­tezéssel évről évre magas paraméte-- rekkel rendelkező haszonállatok bir­tokában legyünk, melyek tulajdonsán gai megfelelnek a nagyüzemi techno-* lógiának. Járásunkban éppen a törzs­tenyésztési program megvalósításával kiváló eredményeket érnek el a szo­cialista mezőgazdasági vállalatok a tej és a hústermelésben. A közép-szlová­kiai kerület járásaiban az állatok súly- gyarapodásának különbözősége a fel-* adatok teljesítésének eltérő színvona* Iából ered. Elsősorban javítanunk kell az irányító munka minőségét, meg kell teremteni a feltételeket a jó minőségű tömegtakarmányok termesztésére, mért ez az alapvető feltétele annak, hogy csökkentsük az egy liter tej, vagy; egy kilogramm marhahús előállításá­hoz szükséges szemes takarmányt, itt valóban nagy tartalékok vannak. Ki kell jelentenünk, hogy az állattenyész- tésben általában szolid színvonalon si* került biztosítanunk a termelés nőve* lését és az állati termékek felvásár­lását. Szeretnék még elidőzni a súlygyara­podás meghatározó tényezőjénél, még­pedig a vegyes takarmányok előállítá­si színvonalánál. Olyan magas tejho­zamnál, amilyet pl. a prievidzai járás­ban, de más járásokban is elérünk, minden zavaró beavatkozásnak kedve­zőtlen következményei vannak. A gaz­dasági állatok egyes fajtái és kate­góriái számára pontosan meghatáro­zott receptek vannak. Mi haszna azon­ban, ha az egyes összetevők hiánya címén gyakran változtatják a recep­tet, stresszhelyzetek állnak elő, s en*- nek következtében törvényszerűen csökken a súlygyarapodás vagy a tej­hozam, illetve a hústermelő-képesség. Teljesen egyetértek azzal, amit a jó minőségű tömegtakarmányok előállítá­sáról mondottak. Ezen a területen van­nak a legnagyobb tartalékok. Az irá­nyító szervek az eddiginél gyorsabban, operatívabban oldják meg ezeket a problémákat, akár az anyagi ösztön­zőkkel teremtsék meg a feltételeket ahhoz, hogy még az idén érezhető haladást érjünk el. A pártszervezeteket, a mezőgazdaság irányításában dolgozókat arra ösztö­nözzük, hogy a biológiai anyagot min­denütt a termelés további fejlesztésére fordítsák. Elvárjuk, hogy a tudomá­nyos kutatóintézetek segítenek a me­zőgazdasági gyakorlatban megvalósíta­ni céljainkat, főleg ott, ahol mun­kánk nem járt kellő eredménnyel. Július Ševčík elvtárs, az SZLKP KB póttagja, a nitrai Mezőgazdasági Főiskola dolgozója: A szocialista mezőgazdaság építésé­nek 30 éve alatt óriási átalakulások történtek nem csupán a termelés fej­lődésében, hanem szocialista mezőgaz­daságunk társadalmi értékelésében is. A termelés fokozása szempontjából egész sor pozitív példát említhetünk meg. Például a prievidzai járásban az 3979. év nem egész egy hónapja alatt a szocialista mezőgazdasági vállalatok több tejet és húst adtak el az állam­nak, mint az egész 1950-es év alatt. Felszólalásomban azonban nem a prie­vidzai járás eredményeiről akarok szólni, hiszen ezekről már szó volt a párt központi bizottságának előző ülé­sén. Néhány gondolattal szeretnék reagálni az SZLKP KB Elnökségének jelentésére, amelyben értékelték a jó minőségű biológiai anyag szükségessé­A növénytermesztés intenzitásának fokozását, koncentrációját és szakosí­tását a XV. pártkongresszus, valamint a CSKP KB Elnöksége mölt év szep­temberében tartott ülésének a határo­zata elsőrendű feladatként jelölte meg. Abból indulunk ki, hogy a növényter­mesztés programszerű megoldása és gyorsított fejlesztése megteremti a nö­vénytermesztés és az állattenyésztés nagyobb egyensúlyát, továbbá kiala­kítja a feltételeket az egész mezőgaz­dasági termelés további, jelentősebb fejlődése számára. E feladatokból ki­indulva állították össze a tudományos kutatómunkát is a növénytermesztés­ben, valamint az ismereteknek a gya­korlatban való alkalmazását, amit a nitrai Mezőgazdasági Főiskola dolgo­zói végeznének. Az SZLKP Nyugat-szlo- vákiai Kerületi Bizottságának elnöksé­ge 1978 decemberében megvitatta a tudományos kutatómunka fejlesztésé­ről és a mezőgazdaságnak a főiskola részéről nyújtott segítségről szóló je­lentést, majd kitűzte a fő feladatokat. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom