Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-28 / 74. szám, szerda

Az SZLKP KB Elnökségének jelentése az SZSZK mezőgazcfaséfában és élelmiszeriparában a XV. pártkongresszus és az SZLKP kongresszusa határozatának teljesítéséről és a további feladatokról (Folytatás o 3. oldal roll Behatóan megvitatták a földalap vé dekáénak és termékenyebbé tételének átfogó programját, a kukoricatermelés növelésének programját, a nemesítés és magtermesztés feladatait, a takar­mány termelési program teljesítését, az állattenyésztés fejlesztésének koncep­cióját és az élelmiszeripar tej lesz te sének kérdéseit, tekintettel a termé­kek felújításának és minősegének helyzetére, továbbá a -gép és traktor­állomások tevékenységének kérdéseit, gabonaraktárak létesítéséinek program­ját és más kérdéseket. Az SZLKP KB Elnöksége és a szlovák kormány kü­lön foglalkozott a 6, ötéves terv fel­adatainak teljesítésével a közép- és a kelet-szlovákiai kerületben, vala­mint a szövetkezetesítés befejezesével a hegyvidéki és a hegyaljai körze­tekben. Pozitívan értékeljük a kerületi és. a járási pártbizottságok, a pártalapszer­vezetek, a pártbizottságok és a társa­dalmi szervezetek munkáját. Sokat tettek a dolgozók erőfeszítéseinek mozgósítása és egyesítése, a tömegta­karmányok, a burgonya és más ter­mények begyűjtése érdekében. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága a 6 ötéves terv­időszak első három éve eredményeinek elemzése során pozitívan értékelte azt, hogy a kedvezőtlen időjárási vi­szonyok ellenére tovább növekedett a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés, egyidejűleg azonban bírálóan rámutatott a gyenge helyekre és a fo­gyatékosságokra, arra, hol vannak azok a tartalékok, amelyeket mozgó­sítani kell az idei és a jövő évi fel­adatok teljesítése céljából. Az a cél, hogy következetesen érvényesüljön ez a magatartás a szlovákiai eredmények értékelése során és az időszerű fel­adatok megvitatása során is. Elvtársak! Abból az elemzésből, amely az ki­múlt időszak feladatainak teljesítését értékeli, és amelyet az SZLKP KB tag­jainak és póttagjainak rendelkezésére bocsátottunk, világos, hogy a 6. ötéves terv teljesítése terén a mezőgazdaság és az élelmiszeripar különféle ágaiban egymástól eltérő eredmények szület­tek. A termelés egyes fontos ágaiban, pl. a tömegtakarmányok, a burgonya, a cukorrépa termelésében és az állati termelékenység növelése terén a stag­nálás jelei mutatkoznak. Ezért a 6 ötéves terv termelési és fogyasztási feladatainak jobb teljesítése céljából a CSKP KB 12. és az SZLKP KB de­cemberi ülésének határozataival össz­hangban az idei tervben és a jövő évi terv irányelvében egyes feladatok kü­lönösen igényesek. Megemlítek legalább néhány alapve­tő adatot. A szlovákiai mezőgazdasági termelés átlagos évi hozama a 6. öt­éves tervidőszak első három évében az 5. ötéves tervidőszak évi átlagához képest 7,5 százalékkal növekedett, s a 6. ötéves tervidőszak utolsó két évé­nek terve, illetve irányelve a múlt év­hez képest a mezőgazdasági termelés 11,2 százalékos, ezen belül a növény­termelés 18,5 és az ál lat tenyésztés 4,9 százalékos növelését Irányozza elő. Olyan növekedési ütem ez, amelyet a múltban kedvezőtlen éveket követően már elértünk. A mezőgazdasági termelés tervezett növelésével kapcsolatban azzal számo­lunk, hogy 1979—1980-ban 10,5 száza­lékkal nő az élelmiszeripari termelés. Nagykereskedelmi árban számítva 11,7 százalékkal több élelmiszert szállítunk a piacra. Egy főre számítva 2,1 kilo­grammal több húst, 0,6 kilogrammal több baromfit, 7,8 literrel több tejet és tejterméket, 4,2 kilogrammal több zöldséget, 0,7 kilogrammal több növé­nyi zsiradékot és vajat. Mindez hoz­zájárul a táplálkozás további ésszerű­sítéséhez. A fogyasztásban kitűzött célok tel­jesítését az önellátás mértékének fo­kozásán kívül egyre inkább saját nyers­anyagforrásaink feltételezik. Ez ki­emeli a saját nyersanyagforrások biz­tosításának politikai-gazdasági jelen­tőségét a többi gazdasági ágazat ál­tal, amelyek több szempontból nem teljesítik kielégítően a XV. pártkong­resszus által kitűzött feladatokat. Ezért el kell érnünk, hogy a lehető legjobban teljesítsék kötelességeiket. Már az SZLKP KB 1975 októberi ha­tározata hangsúlyozta, hogy az irányí­tás minden szintjén a kommunisták igyekezetét a növénytermesztés gyor­sabb és kiegyensúlyozottabb fejleszté­sére kell irányítani azzal a céllal, hogy javítsuk saját takarmányalapunkat, és fedezzük a feldolgozóipar szükségle- leit. Az első három évben nem sike­rült megfelelően teljesíteni ezt a fel­adatot. Erről azonban nem mondhatunk le. A növénytermesztés gyorsabb fej­lesztése kulcsfontosságú az egész me­zőgazdasági-élelmiszeripari komplexum feladatainak teljesítése szempontjából, és ezért ez az idei és a jövő év döntő feladata. E törekvés keretében fokozott erő­feszítést kell tennünk a gabonater­mesztés növelésére. Az utóbbi három év alatt Szlovákiában a gabonaterme­lés évente átlag 100 000 tonnával nőtt, ami jelentős növekedést jelent. Ugyan­akkor azonban a 6. ötéves tervidőszak­ra előirányzott növekedésnek csak két harmadát értük el. A lemaradást — amely 380 000 tonna — nagymértékben a rossz kukoricatermés okozta. Ezál­tal jelentősen gyengült a szemestakar- mány-forrásunk, s ezt a gabona be­hozatalának növelésével kellett pótol nunk. A gabonatermesztésben tapasztalt lemaradást azok a déli járások okoz­ták, amelyekben szemes kukoricát ter­mesztenek. A terv szerint idén Szlo vakiában 3 900 000 tonna gabonát ta­karítunk be, ebből 880 000 tonna kuko­ricát, és 1980-ban elérjük a 4 millió tonnát. A tavalyi eredményekhez vi­szonyítva, amikor 3 660 000 tonnát ta­karítottunk be, ez rendkívül igényes feladat, annál is inkább, hogy egyes helyeken az őszi vetésre nagyon ked­vezőtlenül hatott a szárazság, majd a januári fagyok és árvizek. Az utólagos vetőterületek számára jő minőségű vetőmagot kell biztosíta­nunk ugyanúgy, mint tavaszra a ter­vezett mennyiségű műtrágyát. Az irá­nyítás valamennyi szintjén arra kell törekedni, hogy a gabonaféléket a ter­vezett területen termeljük; ez azt je­lenti, hogy a búza kiesését az arpa, kukorica és szálas takarmányok vetés területének bővítésével pótoljuk, jelen­tős javulást kell elérnünk már idén a kukoricatermesztésben, elsősorban az agrotechnikai normák szigorú meg­tartásával és a megfelelő vetőmag biz­tosításával. Az összes járásban és mezőgazdasági üzemben, elsősorban azonban az átla­gon aluli eredményeket kimutató üze­mekben egyforma intenzitással kell küzdeni az idei terv és az egész 6. ötéves tervidőszak gabonaprogramjának teljesítéséért. Mindenütt érvényesíteni kell az agrotechnikai ismereteket, a technológiai fegyelmet, az ősziek álla­pota szerint minden parcellán diffe­renciáltan kell eljárnunk az élenjáró szakemberek aktív segítségével. „A hatvanasok“ kezdeményező moz­galmát az eddiginél jobban a minő­ségre kell irányítani. E mozgalom élén a gabonatermesztés új módszereinek úttörői állnak. Felhívjuk az efsz-ek elnökeit, az állami gazdaságok igazga­tóit, az agronómusokat és a gépesítő- ket, tegyenek meg mindent a gabona- termesztés feladatainak teljesítéséért, és ott, ahol megvannak hozzá a fel­tételek, a terv túlteljesítéséért. A racionális gabonagazdálkodás meg­követeli, hogy intenzívebben oldjuk meg a megfelelő raktárak hiányát, javítsuk valamennyi szemes termény betakarítás utáni kezelését és a gabo­na felhasználása szerinti elkülönített raktározását. Végleg fel kell számolni a fogyatékosságokat a felvásárlásban, a tartalékok nyilvántartásában, a ga­bona szétosztásában s hatékony ki­használásában. A CSKP KB állásfoglalásával össz­hangban nem tűrjük meg az állami felvásárlás során tapasztalható nem egészséges versengést. A vállalatok és járások eredményeit elsősorban a ter­melés növelése, az általános termés és a raktárakban levő gabona minősége szerint fogjuk értékelni. A gabonaprobléma megoldása első­sorban az állattenyésztőkkel kapcsolat­ban szorosan összefügg a tömegtakar­mányok tartalékainak kihasználásával és elsősorban minőségükkel. A CSKP KB 13. ülése kiemelte, hogy népgazda­sági szempontból nem kifizetődő a sze­mes takarmányok arányának további növelése az egész takarmányfogyasz­tásban és elsősorban a szarvasmarhá­nál nem szabad szemes takarmánnyal pótolni a hiányzó tömegtakarmányt. Tekintettel arra, hogy e probléma komplex megoldása anyagilag és mű­szakilag is igényes és hosszabb idői igényel, a következő időszakban hang­súlyt kell fektetnünk a betakarítás jobb megszervezésére, a takarmányok konzerválása színvonalának emelésére. A szlovákiai viszonyok között nagy je­lentőségűek a füves területek, amelye­ket jobban ki kell használni a széna­begyűjtésre, a legeltetésre, amint ezt a nagy területeken elért jó eredmé­nyek is bizonyítják, mint például a Horná Mičina-i, a sebedíni, a kurimai efsz-ben, a Liptovský Mikuláši Álla­mi Gazdaságban és másutt. Ezen a téren együttműködést kell kiépíteni a síkságokon fekvő járásokkal. Tartalékaink vannak az évelő takar­mányok intenzitásában, elsősorban a hektárhozamok növelésében és fokoza­tosan a lucerna vetésterületének kibő­vítésében. Nagyobb figyelmet kell szen­telnünk az öntözött területeken az in­tenzív legelők bővítésének. Ennek fon­tosságára utalnak azok a figyelemre méltó eredmények, amelyeket az elie- šovcei Nový Život Efsz-ben, az Ostrov pri Piešťanvi Efsz-ben, a Šoporňai Efsz-ben, a Slovenské Pole-i Állami Gazdaságban értek el, ahol hektáron­ként 600—900 mázsa zöldtakarmányt takarítottak be. Szükséges, hogy felül­bírálják a silókukorica termesztésében elért eredményeket, mivel az utóbbi években elért 260—280 mázsás hoza­mok nem kielégítőek. Rövid időn belül meg kell oldani az evelő takarmányok betakarításának, szállításának és tárolásának kérdését, mivel az alacsony átlagos.hektárhoza­mok ellenére mennyiségi és minőségi szempontból fölösleges veszteségek fordulnak elő ezen a téren. A mag­termesztők vezetőitől megköveteljük, hogy elegendő mennyiségű, jó minősé­gű herevetőmagot és Intenzív fűma­got biztosítsanak. Már idén lényegesen növelni kell a köztes növények vetésterületét, intéz­kedéseket kell foganatosítani a javí­tott szalma és a kukoricakóró felhasz­nálására a szarvasmarha-állomány ta­karmányozásában. Tekintettel arra, hogy a fejőstehenek és az anyadisznók takarmányadagjaiban állandóan kevés az energetikai összetevő, maximálisan ki kell használnunk a takarmányrépa termesztése növelésének lehetőségeit, A szántóterületeken a tömegtakar­mányok helyes struktúrájáért az egyes vállalatok dolgozói felelősek. Ezé.rt a struktúrát úgy kell meghatározni, amint azt a szarvasmarha-állomány racionális táplálása megköveteli, úgy, hogy a tömegtakarmányok gyártásá­ban érvényesüljön az egy hektárra eső maximális termés szempontja, miköz­ben a takarmányadagokban biztosítani kell az egyes tápanyagok kiegyensú­lyozottságát. Minden vállalatnak ön­ellátóvá kell válnia a tömegtakarmá­nyok termesztésében. Lényegesen nagyobb figyelmet kell szentelnünk a takarmányok minőségé­nek. Sok vállalatban és egész járá­sokban a tömegtakarmányok rossz mi­nősége miatt a tejhozam 50 százalék­kal alacsonyabb, mint amilyet a stan­dard minőségű széna és siló takarmá­nyozásával érhetünk el. Az ellenőrző elemzések alapján tavaly a széna 42 százalékát, a siló 64 százalékát és a szenázs 75 százalékát sorolták az első és második minőségi osztályba. A tömegtakarmányok jobb minősé­gének elérése megköveteli, hogy komp­lexebben és következetesebben oldjuk meg azokat a problémákat, amelyek akkor merülnek fel, ha a takarmányt esős időszakban gyűjtik be. Ezért szük­ségesnek tartjuk, hogy már idén lé­nyegesen javítsák a hatékony konzer­váló anyagok szállítását. Ezzel kap­csolatban meg kell gyorsítani a nit­rai Bioveta dolgozói által fejlesztett új konzerváló anyag gyártásának beve­zetését. Ez az anyag a kipróbálás so­rán bevált. Egyúttal el kell érni, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium a tervező szervekkel és az illetékes szállítóágazatokkal együtt ke­resse a raktárak építése terén tapasz­talható helyzet, valamint a betakarítá­si gépek és a kezelőmunkák gyors javításának lehetőségeit. A CSKP KB ülésén — tekintettel a hőlégszárítás energetikaigényességére — hangsúlyozták, hogy a figyelmet a hideglevegős szárítású szénatárolók épíjtésére kell irányítani. Szlovákiá­ban elsődleges feladat ez különösen azokon a területeken, ahol több a rét. Ugyanakkor mindenütt, ahol számol­nak az eddig felépített szárítók ki­használásával, csökkenteni kell a beta­karítás jó szervezésével a tüzelőanyag­fogyasztást, és takarékossági, techno­lógiai rendszert kell bevezetni a há­romműszakos üzemeltetéssel. Követke­zetesen abból az elvből kell kiindulni, hogy a szárítókat és a takarmánypogá­csákat gyártó berendezéseket kooperá­ciós kihasználásra építették, és le kell küzdeni a velük rendelkező vállalat tok egoista hozzáállását. Nem teljesítjük kielégítően a hüve­lyesek és olajos növények termelésé­nek programját. Pedig ezekkel kellene enyhítenünk a behozott olajpogácsák hiányát. Az utóbbi években az iparilag gyártott fehérjekomponensek mennyi­sége is alacsonyabb volt a tervezettnél, ami kedvezőtlenül befolyásolja az álla­tok táplálását. Az elmúlt három év alatt valamivel több mint 50 000 tonna hüvelyest vásá­roltunk fel a takarmányalapba, ami az előirányzott feladat 54 százalékát je­lenti. Ennek az az oka, hogy nem mérték fel helyesen e feladat fontos­ságát, agrotechnikai igényességét, las­san oldják meg a megfelelő vetőma-< gok problémáját, a nagyüzemi termelés technológiáját és technikáját, s fogya­tékosságok merülnek fel a felvásárlás során is. Tavaly biztató eredményeket értek el a nyugat-szlovákiai kerület­ben, ahol több vállalat rekordtermést ért el borsóból, és a kerület túltelje­sítette a felvásárlási tervet. Idén szlovákiai viszonylatban 40 000 tonna hüvelyest kell felvásárolnunk a takarmányalapba, ami csaknem 60 szá< zalékkal több, mint tavaly és 1980-ban 45 000 tonnát. Meggyőződésünk, hogy a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazda- sági dolgozói még jobb eredményeket érnek el a hüvelyesek termesztésében, az agrotechnika színvonalának emelé­sében, és a betakarítási veszteségek csökkentésével lényegesen növelik ter­melésüket a közép-szlovákiai és kelet-1 szlovákiai kerületben is. Meg kell valósítani a fehérjetartalmú élelmiszeripari hulladék és minden hulladéknyersanyag maximális felhasz­nálásának programját, elsősorban a szükséges műszaki berendezések épí* tésének és korszerűsítésének meggyor-' sításával. Az egészségügyi tárcában nagy felelősséggel kell biztosítani a tervezett lizingyártást, be kell fejezni a Slovenská Lupča-i üzemben a kapa citások rekonstrukcióját. . A Stavoin- dustria nem teljesíti az építési tervet- Több kezdeményezést várunk el a ta­karmányfehérjék problémájának meg­oldásában a fa- és cellulóz-papíripar felelős dolgozóitól a termelés gyors fejlesztésében a tudományos-kutatási eredmények érvényesítése alapján. A növénytermesztés fejlesztésében elért pozitívumokhoz tartozik az ola­jos növények termesztésének jelentős növelése. Az 5. Ötéves tervidőszakban elért évi átlaghoz viszonyítva az utób­bi három év alatt Szlovákiában a rep­ce termesztése 35 százalékkal és a nap­raforgóé kétszeresére növekedett an­nak ellenére, hogy nem az összes já-; rás teljesíti feladatait. Az idei terv szerint tavalyhoz viszonyítva 17 száza­lékkal több olajos növényt vásárolunk' fel, ami összhangban áll az önellátás növelésének távlati programjával. Te­kintettel a repce rossz telelésére, idén figyelmünket a vetésterület bővítésére, a lehető legnagyobb napraforgótermés elérésére kell összpontosítani, és a ^ megfelelő körülmények között bővíte­ni kell a mák, esetleg a szója vetés- területét. Ugyanúgy, mint a hüvelye­seknél, az olajos növények kellő struk­túrájának biztosításánál is e feladat nagy politikai-gazdasági jelentőségéből! kell kiindulni, amit a CSKP KB 13. ülése is kiemelt. A hazai szükségletek és az export- feladatok fedezésében gyenge pont a cukorrépatermesztés. A 6. ötéves terv­időszak három éve alatt a cukorgyár­tásban Szlovákiában a lemaradás csak­nem 180 000 tonna, ami a terv 25 szá­zalékát jelenti. Döntő fontosságú fel-- adat, hogy továbra is a cukorrépa­termesztés intenzifikálására töreked­jünk, következetesen harcoljunk a be­takarítási veszteség csökkentéséért. Az agrotechnikai és szervezési intézkedé­seket arra kell összpontosítani, hogy növeljük az egy hektárra eső cukor- termelést, amint azt az élenjáró cu­korrépa-termelők példája is mutatja. A vetőmagtermesztők, a cukorrépa­termelők és a cukorgyárak dolgozói­nak közös kezdeményezését erre kell irányítani, csatlakozniuk kell a pros- téjovi járásban kibontakozó mozgalom­hoz. Gyakorlatilag nem értünk el előre­haladást a burgonyaönellátás biztosítá­sára vonatkozó kongresszusi feladat teljesítésében. Az alacsony, nem stabil termés egvik alapvető oka a rossz minőségű vető­burgonya és a járások többségében az, hogy nőm birkóznak meg a nagyüzemi agrotechnikával. Ebben a helyzetben az önellátás elérésére kifejtett törek­vés megköveteli a szocialista szektor­ban a vetésterület bővítését. A mi­nisztérium, a kerületi és járási mező- gazdasági igazgatóságok és a Slovosi- vo tudományos-kutatási egyesülés fe­lelős dolgozóinak fontos feladata, hogy megoldják a hozamok növelésének és marnmtm stabilizálásának problémáját, ami le- hetővé teszi, hogy az extenzív útról 1IIW" az intenzív útra térjünk át. Rendkívül fontos, hogy mielőbb javítsuk a vető 1979. burgonya minőségét, és a burgonyater­mesztést a hektárhozamok és a minő m 28. ség szempontjából Is hazai fajtákból oldjuk meg. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom