Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-28 / 74. szám, szerda
Az SZLKP KB Elnökségének jelentése az SZSZK mezőgazcfaséfában és élelmiszeriparában a XV. pártkongresszus és az SZLKP kongresszusa határozatának teljesítéséről és a további feladatokról (Folytatás o 3. oldal roll Behatóan megvitatták a földalap vé dekáénak és termékenyebbé tételének átfogó programját, a kukoricatermelés növelésének programját, a nemesítés és magtermesztés feladatait, a takarmány termelési program teljesítését, az állattenyésztés fejlesztésének koncepcióját és az élelmiszeripar tej lesz te sének kérdéseit, tekintettel a termékek felújításának és minősegének helyzetére, továbbá a -gép és traktorállomások tevékenységének kérdéseit, gabonaraktárak létesítéséinek programját és más kérdéseket. Az SZLKP KB Elnöksége és a szlovák kormány külön foglalkozott a 6, ötéves terv feladatainak teljesítésével a közép- és a kelet-szlovákiai kerületben, valamint a szövetkezetesítés befejezesével a hegyvidéki és a hegyaljai körzetekben. Pozitívan értékeljük a kerületi és. a járási pártbizottságok, a pártalapszervezetek, a pártbizottságok és a társadalmi szervezetek munkáját. Sokat tettek a dolgozók erőfeszítéseinek mozgósítása és egyesítése, a tömegtakarmányok, a burgonya és más termények begyűjtése érdekében. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága a 6 ötéves tervidőszak első három éve eredményeinek elemzése során pozitívan értékelte azt, hogy a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére tovább növekedett a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés, egyidejűleg azonban bírálóan rámutatott a gyenge helyekre és a fogyatékosságokra, arra, hol vannak azok a tartalékok, amelyeket mozgósítani kell az idei és a jövő évi feladatok teljesítése céljából. Az a cél, hogy következetesen érvényesüljön ez a magatartás a szlovákiai eredmények értékelése során és az időszerű feladatok megvitatása során is. Elvtársak! Abból az elemzésből, amely az kimúlt időszak feladatainak teljesítését értékeli, és amelyet az SZLKP KB tagjainak és póttagjainak rendelkezésére bocsátottunk, világos, hogy a 6. ötéves terv teljesítése terén a mezőgazdaság és az élelmiszeripar különféle ágaiban egymástól eltérő eredmények születtek. A termelés egyes fontos ágaiban, pl. a tömegtakarmányok, a burgonya, a cukorrépa termelésében és az állati termelékenység növelése terén a stagnálás jelei mutatkoznak. Ezért a 6 ötéves terv termelési és fogyasztási feladatainak jobb teljesítése céljából a CSKP KB 12. és az SZLKP KB decemberi ülésének határozataival összhangban az idei tervben és a jövő évi terv irányelvében egyes feladatok különösen igényesek. Megemlítek legalább néhány alapvető adatot. A szlovákiai mezőgazdasági termelés átlagos évi hozama a 6. ötéves tervidőszak első három évében az 5. ötéves tervidőszak évi átlagához képest 7,5 százalékkal növekedett, s a 6. ötéves tervidőszak utolsó két évének terve, illetve irányelve a múlt évhez képest a mezőgazdasági termelés 11,2 százalékos, ezen belül a növénytermelés 18,5 és az ál lat tenyésztés 4,9 százalékos növelését Irányozza elő. Olyan növekedési ütem ez, amelyet a múltban kedvezőtlen éveket követően már elértünk. A mezőgazdasági termelés tervezett növelésével kapcsolatban azzal számolunk, hogy 1979—1980-ban 10,5 százalékkal nő az élelmiszeripari termelés. Nagykereskedelmi árban számítva 11,7 százalékkal több élelmiszert szállítunk a piacra. Egy főre számítva 2,1 kilogrammal több húst, 0,6 kilogrammal több baromfit, 7,8 literrel több tejet és tejterméket, 4,2 kilogrammal több zöldséget, 0,7 kilogrammal több növényi zsiradékot és vajat. Mindez hozzájárul a táplálkozás további ésszerűsítéséhez. A fogyasztásban kitűzött célok teljesítését az önellátás mértékének fokozásán kívül egyre inkább saját nyersanyagforrásaink feltételezik. Ez kiemeli a saját nyersanyagforrások biztosításának politikai-gazdasági jelentőségét a többi gazdasági ágazat által, amelyek több szempontból nem teljesítik kielégítően a XV. pártkongresszus által kitűzött feladatokat. Ezért el kell érnünk, hogy a lehető legjobban teljesítsék kötelességeiket. Már az SZLKP KB 1975 októberi határozata hangsúlyozta, hogy az irányítás minden szintjén a kommunisták igyekezetét a növénytermesztés gyorsabb és kiegyensúlyozottabb fejlesztésére kell irányítani azzal a céllal, hogy javítsuk saját takarmányalapunkat, és fedezzük a feldolgozóipar szükségle- leit. Az első három évben nem sikerült megfelelően teljesíteni ezt a feladatot. Erről azonban nem mondhatunk le. A növénytermesztés gyorsabb fejlesztése kulcsfontosságú az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum feladatainak teljesítése szempontjából, és ezért ez az idei és a jövő év döntő feladata. E törekvés keretében fokozott erőfeszítést kell tennünk a gabonatermesztés növelésére. Az utóbbi három év alatt Szlovákiában a gabonatermelés évente átlag 100 000 tonnával nőtt, ami jelentős növekedést jelent. Ugyanakkor azonban a 6. ötéves tervidőszakra előirányzott növekedésnek csak két harmadát értük el. A lemaradást — amely 380 000 tonna — nagymértékben a rossz kukoricatermés okozta. Ezáltal jelentősen gyengült a szemestakar- mány-forrásunk, s ezt a gabona behozatalának növelésével kellett pótol nunk. A gabonatermesztésben tapasztalt lemaradást azok a déli járások okozták, amelyekben szemes kukoricát termesztenek. A terv szerint idén Szlo vakiában 3 900 000 tonna gabonát takarítunk be, ebből 880 000 tonna kukoricát, és 1980-ban elérjük a 4 millió tonnát. A tavalyi eredményekhez viszonyítva, amikor 3 660 000 tonnát takarítottunk be, ez rendkívül igényes feladat, annál is inkább, hogy egyes helyeken az őszi vetésre nagyon kedvezőtlenül hatott a szárazság, majd a januári fagyok és árvizek. Az utólagos vetőterületek számára jő minőségű vetőmagot kell biztosítanunk ugyanúgy, mint tavaszra a tervezett mennyiségű műtrágyát. Az irányítás valamennyi szintjén arra kell törekedni, hogy a gabonaféléket a tervezett területen termeljük; ez azt jelenti, hogy a búza kiesését az arpa, kukorica és szálas takarmányok vetés területének bővítésével pótoljuk, jelentős javulást kell elérnünk már idén a kukoricatermesztésben, elsősorban az agrotechnikai normák szigorú megtartásával és a megfelelő vetőmag biztosításával. Az összes járásban és mezőgazdasági üzemben, elsősorban azonban az átlagon aluli eredményeket kimutató üzemekben egyforma intenzitással kell küzdeni az idei terv és az egész 6. ötéves tervidőszak gabonaprogramjának teljesítéséért. Mindenütt érvényesíteni kell az agrotechnikai ismereteket, a technológiai fegyelmet, az ősziek állapota szerint minden parcellán differenciáltan kell eljárnunk az élenjáró szakemberek aktív segítségével. „A hatvanasok“ kezdeményező mozgalmát az eddiginél jobban a minőségre kell irányítani. E mozgalom élén a gabonatermesztés új módszereinek úttörői állnak. Felhívjuk az efsz-ek elnökeit, az állami gazdaságok igazgatóit, az agronómusokat és a gépesítő- ket, tegyenek meg mindent a gabona- termesztés feladatainak teljesítéséért, és ott, ahol megvannak hozzá a feltételek, a terv túlteljesítéséért. A racionális gabonagazdálkodás megköveteli, hogy intenzívebben oldjuk meg a megfelelő raktárak hiányát, javítsuk valamennyi szemes termény betakarítás utáni kezelését és a gabona felhasználása szerinti elkülönített raktározását. Végleg fel kell számolni a fogyatékosságokat a felvásárlásban, a tartalékok nyilvántartásában, a gabona szétosztásában s hatékony kihasználásában. A CSKP KB állásfoglalásával összhangban nem tűrjük meg az állami felvásárlás során tapasztalható nem egészséges versengést. A vállalatok és járások eredményeit elsősorban a termelés növelése, az általános termés és a raktárakban levő gabona minősége szerint fogjuk értékelni. A gabonaprobléma megoldása elsősorban az állattenyésztőkkel kapcsolatban szorosan összefügg a tömegtakarmányok tartalékainak kihasználásával és elsősorban minőségükkel. A CSKP KB 13. ülése kiemelte, hogy népgazdasági szempontból nem kifizetődő a szemes takarmányok arányának további növelése az egész takarmányfogyasztásban és elsősorban a szarvasmarhánál nem szabad szemes takarmánnyal pótolni a hiányzó tömegtakarmányt. Tekintettel arra, hogy e probléma komplex megoldása anyagilag és műszakilag is igényes és hosszabb idői igényel, a következő időszakban hangsúlyt kell fektetnünk a betakarítás jobb megszervezésére, a takarmányok konzerválása színvonalának emelésére. A szlovákiai viszonyok között nagy jelentőségűek a füves területek, amelyeket jobban ki kell használni a szénabegyűjtésre, a legeltetésre, amint ezt a nagy területeken elért jó eredmények is bizonyítják, mint például a Horná Mičina-i, a sebedíni, a kurimai efsz-ben, a Liptovský Mikuláši Állami Gazdaságban és másutt. Ezen a téren együttműködést kell kiépíteni a síkságokon fekvő járásokkal. Tartalékaink vannak az évelő takarmányok intenzitásában, elsősorban a hektárhozamok növelésében és fokozatosan a lucerna vetésterületének kibővítésében. Nagyobb figyelmet kell szentelnünk az öntözött területeken az intenzív legelők bővítésének. Ennek fontosságára utalnak azok a figyelemre méltó eredmények, amelyeket az elie- šovcei Nový Život Efsz-ben, az Ostrov pri Piešťanvi Efsz-ben, a Šoporňai Efsz-ben, a Slovenské Pole-i Állami Gazdaságban értek el, ahol hektáronként 600—900 mázsa zöldtakarmányt takarítottak be. Szükséges, hogy felülbírálják a silókukorica termesztésében elért eredményeket, mivel az utóbbi években elért 260—280 mázsás hozamok nem kielégítőek. Rövid időn belül meg kell oldani az evelő takarmányok betakarításának, szállításának és tárolásának kérdését, mivel az alacsony átlagos.hektárhozamok ellenére mennyiségi és minőségi szempontból fölösleges veszteségek fordulnak elő ezen a téren. A magtermesztők vezetőitől megköveteljük, hogy elegendő mennyiségű, jó minőségű herevetőmagot és Intenzív fűmagot biztosítsanak. Már idén lényegesen növelni kell a köztes növények vetésterületét, intézkedéseket kell foganatosítani a javított szalma és a kukoricakóró felhasználására a szarvasmarha-állomány takarmányozásában. Tekintettel arra, hogy a fejőstehenek és az anyadisznók takarmányadagjaiban állandóan kevés az energetikai összetevő, maximálisan ki kell használnunk a takarmányrépa termesztése növelésének lehetőségeit, A szántóterületeken a tömegtakarmányok helyes struktúrájáért az egyes vállalatok dolgozói felelősek. Ezé.rt a struktúrát úgy kell meghatározni, amint azt a szarvasmarha-állomány racionális táplálása megköveteli, úgy, hogy a tömegtakarmányok gyártásában érvényesüljön az egy hektárra eső maximális termés szempontja, miközben a takarmányadagokban biztosítani kell az egyes tápanyagok kiegyensúlyozottságát. Minden vállalatnak önellátóvá kell válnia a tömegtakarmányok termesztésében. Lényegesen nagyobb figyelmet kell szentelnünk a takarmányok minőségének. Sok vállalatban és egész járásokban a tömegtakarmányok rossz minősége miatt a tejhozam 50 százalékkal alacsonyabb, mint amilyet a standard minőségű széna és siló takarmányozásával érhetünk el. Az ellenőrző elemzések alapján tavaly a széna 42 százalékát, a siló 64 százalékát és a szenázs 75 százalékát sorolták az első és második minőségi osztályba. A tömegtakarmányok jobb minőségének elérése megköveteli, hogy komplexebben és következetesebben oldjuk meg azokat a problémákat, amelyek akkor merülnek fel, ha a takarmányt esős időszakban gyűjtik be. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy már idén lényegesen javítsák a hatékony konzerváló anyagok szállítását. Ezzel kapcsolatban meg kell gyorsítani a nitrai Bioveta dolgozói által fejlesztett új konzerváló anyag gyártásának bevezetését. Ez az anyag a kipróbálás során bevált. Egyúttal el kell érni, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a tervező szervekkel és az illetékes szállítóágazatokkal együtt keresse a raktárak építése terén tapasztalható helyzet, valamint a betakarítási gépek és a kezelőmunkák gyors javításának lehetőségeit. A CSKP KB ülésén — tekintettel a hőlégszárítás energetikaigényességére — hangsúlyozták, hogy a figyelmet a hideglevegős szárítású szénatárolók épíjtésére kell irányítani. Szlovákiában elsődleges feladat ez különösen azokon a területeken, ahol több a rét. Ugyanakkor mindenütt, ahol számolnak az eddig felépített szárítók kihasználásával, csökkenteni kell a betakarítás jó szervezésével a tüzelőanyagfogyasztást, és takarékossági, technológiai rendszert kell bevezetni a háromműszakos üzemeltetéssel. Következetesen abból az elvből kell kiindulni, hogy a szárítókat és a takarmánypogácsákat gyártó berendezéseket kooperációs kihasználásra építették, és le kell küzdeni a velük rendelkező vállalat tok egoista hozzáállását. Nem teljesítjük kielégítően a hüvelyesek és olajos növények termelésének programját. Pedig ezekkel kellene enyhítenünk a behozott olajpogácsák hiányát. Az utóbbi években az iparilag gyártott fehérjekomponensek mennyisége is alacsonyabb volt a tervezettnél, ami kedvezőtlenül befolyásolja az állatok táplálását. Az elmúlt három év alatt valamivel több mint 50 000 tonna hüvelyest vásároltunk fel a takarmányalapba, ami az előirányzott feladat 54 százalékát jelenti. Ennek az az oka, hogy nem mérték fel helyesen e feladat fontosságát, agrotechnikai igényességét, lassan oldják meg a megfelelő vetőma-< gok problémáját, a nagyüzemi termelés technológiáját és technikáját, s fogyatékosságok merülnek fel a felvásárlás során is. Tavaly biztató eredményeket értek el a nyugat-szlovákiai kerületben, ahol több vállalat rekordtermést ért el borsóból, és a kerület túlteljesítette a felvásárlási tervet. Idén szlovákiai viszonylatban 40 000 tonna hüvelyest kell felvásárolnunk a takarmányalapba, ami csaknem 60 szá< zalékkal több, mint tavaly és 1980-ban 45 000 tonnát. Meggyőződésünk, hogy a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazda- sági dolgozói még jobb eredményeket érnek el a hüvelyesek termesztésében, az agrotechnika színvonalának emelésében, és a betakarítási veszteségek csökkentésével lényegesen növelik termelésüket a közép-szlovákiai és kelet-1 szlovákiai kerületben is. Meg kell valósítani a fehérjetartalmú élelmiszeripari hulladék és minden hulladéknyersanyag maximális felhasználásának programját, elsősorban a szükséges műszaki berendezések épí* tésének és korszerűsítésének meggyor-' sításával. Az egészségügyi tárcában nagy felelősséggel kell biztosítani a tervezett lizingyártást, be kell fejezni a Slovenská Lupča-i üzemben a kapa citások rekonstrukcióját. . A Stavoin- dustria nem teljesíti az építési tervet- Több kezdeményezést várunk el a takarmányfehérjék problémájának megoldásában a fa- és cellulóz-papíripar felelős dolgozóitól a termelés gyors fejlesztésében a tudományos-kutatási eredmények érvényesítése alapján. A növénytermesztés fejlesztésében elért pozitívumokhoz tartozik az olajos növények termesztésének jelentős növelése. Az 5. Ötéves tervidőszakban elért évi átlaghoz viszonyítva az utóbbi három év alatt Szlovákiában a repce termesztése 35 százalékkal és a napraforgóé kétszeresére növekedett annak ellenére, hogy nem az összes já-; rás teljesíti feladatait. Az idei terv szerint tavalyhoz viszonyítva 17 százalékkal több olajos növényt vásárolunk' fel, ami összhangban áll az önellátás növelésének távlati programjával. Tekintettel a repce rossz telelésére, idén figyelmünket a vetésterület bővítésére, a lehető legnagyobb napraforgótermés elérésére kell összpontosítani, és a ^ megfelelő körülmények között bővíteni kell a mák, esetleg a szója vetés- területét. Ugyanúgy, mint a hüvelyeseknél, az olajos növények kellő struktúrájának biztosításánál is e feladat nagy politikai-gazdasági jelentőségéből! kell kiindulni, amit a CSKP KB 13. ülése is kiemelt. A hazai szükségletek és az export- feladatok fedezésében gyenge pont a cukorrépatermesztés. A 6. ötéves tervidőszak három éve alatt a cukorgyártásban Szlovákiában a lemaradás csaknem 180 000 tonna, ami a terv 25 százalékát jelenti. Döntő fontosságú fel-- adat, hogy továbra is a cukorrépatermesztés intenzifikálására törekedjünk, következetesen harcoljunk a betakarítási veszteség csökkentéséért. Az agrotechnikai és szervezési intézkedéseket arra kell összpontosítani, hogy növeljük az egy hektárra eső cukor- termelést, amint azt az élenjáró cukorrépa-termelők példája is mutatja. A vetőmagtermesztők, a cukorrépatermelők és a cukorgyárak dolgozóinak közös kezdeményezését erre kell irányítani, csatlakozniuk kell a pros- téjovi járásban kibontakozó mozgalomhoz. Gyakorlatilag nem értünk el előrehaladást a burgonyaönellátás biztosítására vonatkozó kongresszusi feladat teljesítésében. Az alacsony, nem stabil termés egvik alapvető oka a rossz minőségű vetőburgonya és a járások többségében az, hogy nőm birkóznak meg a nagyüzemi agrotechnikával. Ebben a helyzetben az önellátás elérésére kifejtett törekvés megköveteli a szocialista szektorban a vetésterület bővítését. A minisztérium, a kerületi és járási mező- gazdasági igazgatóságok és a Slovosi- vo tudományos-kutatási egyesülés felelős dolgozóinak fontos feladata, hogy megoldják a hozamok növelésének és marnmtm stabilizálásának problémáját, ami le- hetővé teszi, hogy az extenzív útról 1IIW" az intenzív útra térjünk át. Rendkívül fontos, hogy mielőbb javítsuk a vető 1979. burgonya minőségét, és a burgonyatermesztést a hektárhozamok és a minő m 28. ség szempontjából Is hazai fajtákból oldjuk meg. (Folytatás az 5. oldalon)
