Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-28 / 74. szám, szerda

Az SZLKP KB Elnökségének jelentése az SZSZK mezőgazdaságában és élelmiszeriparában a XV. pártkongresszus és az SZLKP kongresszusa határozatának teljesítéséről és a további feladatokról ms 1979 rí. 28. 5 /Folytatás a 4. oldatról/ Még 1979-ben ki kell használni a gé pesítés javításának minden lehetőségét, biztosítani keli az ültetőgépeket, meg kell gyorsítani a betakarítás utáni gépsorok gyártását és technológiai kompletizálását, s az Ültetéstől kezd ve meg kell teremteni n feltételekét a kombájnos betakarítás bővítéséhez, amit az efsz-ek IX. kongresszusa előtti vilu is kiemelt. Az idei terv a jóváhagyott koncep­ció értelmében előirányozza a gyü­mölcs- és zöldségtermesztés lényeges növelését. A zöldségfelvásárlásban és -termelésben főleg 1977-ben, tekintettel a szélsőséges száraz időjárásra, de tavaly Is jelentős előrehaladást értünk el. Nem teljesítjük azonban megfele­lően a követelményeket a választékot, a minőséget és a betakarítás utáni ke­zelést illetően, több szervezési fogya­tékosság tapasztalható a felvásárlás­ban, és fölösleges veszteségek fordul­nak elő a szállítás és az árusítás fo lyamán. Sok nehézség és gyakran konfliktus is keletkezik azért, mert nem alakult ki megfelelő intenzitással a termelők, a feldolgozók és a kereskedelem együttműködése és koordinálása, s gyakran egyoldalúan az üzemi gaz dasági érdekeket helyezik előtérbe. A növénytermesztés fejlesztésére vonat­kozó jóváhagyott koncepció teljesítésé­nek ellenőrzésével kapcsolatban intéz­kedéseket foganatosítottak a problémák megoldására. Az illetékes minisztériu­mokban, vezérigazgatóságokban és vállalatokban a kommunistáknak kö­vetkezetesen meg kell valósítaniuk ezeket. Az értékesítés szervezési és gazdasá­gi problémáinak megoldásán kívül meg kell gyorsítani a kooperációs zöldségtermesztő központok fejleszté­sét, előnyben kell részesíteni anyagi- műszaki alapjuk építését, rövid időn belül meg kell oldani a megfelelő fó liákkal, ládákkal, gépsorokkal és más szükséges eszközökkel kapcsolatos problémákat és már az Idén rövidebb úton, rövidebb idő alatt kell eljuttat­ni a friss zöldséget a fogyasztókhoz. A kompresszorállomások és esetleg más források hőtermelésének kihasz­nálásával összhangban gyorsabb ütem­ben kell felépíteni a rožňavai járás­ban Jablonovban a zöldségtermesztő komplexumot, felül kell vizsgálni az üvegházak építésének lehetőségét Vei­ké Kapušanyban (trebišovi járás), Bu- šincében (Veľký Krtíš-1 járás) és Ivan-' ka prí Nitreben. Ez megköveteli, hogy az illetékes szervek mérlegeljék a gaz­dasági kérdéseket, többek között a melléktermékként keletkező hő árát is. A gyümölcstermesztében nem telje­sítjük az új gyümölcsösök telepítésé­nek koncepcióját, és ami még súlyo­sabb, a ritka kivételektől eltekintve nem használják ki megfelelően a már létező gyümölcsösöket, amelyekben az intenzív termesztés bevezetésével szá moltak. Meg kell oldanunk a döntő jelentőségű problémákat, elsősorban a gépesítésben, a növényápolásban, különösen ott, ahol még túlsúlyban van a kézi betakarítás, idejében kell meg­szervezni a fiatalok és az állampolgá­rok segítségét a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek révén úgy, amint azt a kormány határozata előirá nyozza. A párt- és állami szervek a hatodik' ötéves tervidőszakra jóváhagyták a me­zőgazdasági terület védelmének és ja­vításának komplex programját. A szi­gorú intézkedések eredményeképpen csökkent a szántóterület más célokra való felhasználása. Míg az ötödik öt­éves tervidőszakban évente átlag 15 000 hektárral lett kisebb ez a terület, az utóbbi három évben 4630 hektárral. A gyakorlatban azonban gyakran nyo­mást gyakorolnak annak érdekében, hogy nagyobb terjedelmű, jó minőségű szántóterületet használhassanak fel építkezési beruházásokra, így például a rožňavai, a žilinai és más járások­ban, és előfordul, hogy megsértik a jóváhagyott alapelveket és normákat. Ezért a területi pártszerveknek foko­zott figyelmet kell szentelniük a ta­lajvédelemnek, nagyobb felelősséget és fegyelmet kell megkövetelniük a nem- - zeti bizottságok és azon szervezetek funkcionáriusaitól, amelyek a földdel gazdálkodnak, és döntenek felhaszná­lásáról. Nem szabad megtűrni a jog­talan előnyöket vagy pedig a helyi, illetve reszortérdekek érvényesítését. Ugyancsak meg kell oldani a nehe­zebb területi viszonyok között megva­lósított építkezések beruházási költsé­geinek kérdését. Általában sikerült teljesíteni az ön­tözőberendezések és lecsapolások prog­ramját, amelyet a hatodik ötéves terv­időszakra tűztek ki. Tekintettel arra, hogy az öntözőberendezesek nagyon jelentősek a termelés növelése és a hozamok stabilizálása szempontjából a következő időszakban gyorsabb ütemben kell rendezni a vízgazdál­kodási viszonyokat, elsősorban az ön­tözőberendezések építésével kapcsolat­ban. Szükségesnek tartjuk, hogy a hetedik öteves tervidőszakra előirány­zott öntözőberendezések előkészítése és építésé már 1979—1980 ban meg­kezdődjön. Nagyobb figyelmet kell szentelni a kisebb és beruházási szempontból igénytelen víztárolók épí­tésének. Reális lehetőségünk nyílik arra, hogy a kelet-szlovákiai síkságon tel­jesítsük a hatodik ötéves terv prog­ramját az öntözőberendezések építésé­ben és a lecsapolásokban. Tekintettel egyes szivattyúállomások korszerűsíté­sével, továbbá a vízgazdálkodással és a talajjavítással kapcsolatos egyéb problémákra eddig nem sikerült komp­lexen megoldani a talajjavítást a kelet­szlovákiai síkság legnagyobb területén. A befektetett eszközök még nem hoz­zák meg a várt eredményt. A kitű­zött célok megvalósításához hozzájárul az a biológiai terv, amelyet a Szlovák Tudományos Akadémia dolgozott ki. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy lelassulnak a nem beruházási jellegű talajjavítási munkálatok elsősorban a hegyi és hegyaljai területeken, a ré­tek és legelők rekultivációja, valamint az új szántóterületek szerzése. Az SZSZK kormánya tavaly intézkedéseket foganatosított amelyeket az SZLKP KB Elnöksége is megvitatott — a talaj rekultivációja programjának megvaló­sítására. Újból rá kell azonban mutat­nunk arra a felelősségre, amely a me­zőgazdasági vállalatokat, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságokat terheli a talajjavításra fordított jelen­tős eszközök hatékony kihasználásáért, valamim a nemzeti bizottságok és a gazdasági vezetők felelősségére, a községekhez tartozó, a farmok és ipa­ri vállalatok területén levő kisebb te­rületek kihasználásáért. A termelés intenzifikálásában he lyettesíthetetlen szerepe vau a növény- védelem javításának. A vegyipar telje­síti ugyan a tervet a műtrágyagyartás- ban, de csak kis mértékben javul mi­nőségük és összetételük. Ezen a téren is a szlovákiai vegyiparban intézkedé­seket kell foganatosítani a CSKP KB 13. ülésén jóváhagyott feladatok meg­valósítására a műtrágyák és mezőgaz- dasági vegyszerek gyártásával kapcso­latban. A minisztériumok, a kerületek és a járások szintjén rendkívüli intézkedő seket kell hozni idén és jövőre is a műtrágyák racionálisabb felhasználásá­ra. A szállítóvállalatokkal együtt konk­rétan meg kell oldani a szállító és az applikációs technika problémáit, főleg az agrokémiai vállalatokban, amelyeknek komplex felépítését meg kell gyorsítani úgy, hogy a laborató­riumi elemzések alapján nyújtott szol­gáltatásaik rugalmasak, szakszerűek legyenek. Az Építőipari Minisztérium és a Mezőgazdasági Minisztérium szer­vezeteinek nagyobb erőfeszítést kell tenniük a mészanyagok és az iparilag gyártott szerves trágyák szállítmányai­nak növelésére, elsősorban a kelet­szlovákiai és közép-szlovákiai kerület­ben, ahol egyelőre nem teljesítik a ki­tűzött feladatokat. Amint azt a CSKP KB Elnökségének beszámolója hangsúlyozta, a növény- termesztésben a mozgósító feladatok teljesítéséhez hatékonyabban hozzá kell járulniuk a gépi berendezések szállítóinak. Amint az elemzés és a kongresszus előtti vita mutatja, Szlo­vákiában a növénytermesztés olyan fontos területén tapasztalt lemaradást, mint a tömegtakarmányok és a burgo­nya termesztése a hegyi és hegyaljai területeken, a gyümölcs- és zöldség- termesztés, a kukorica, a hüvelyesek és a napraforgó termesztése, nagy­mértékben a gépi berendezések hiá­nya, alacsony termelékenysége okozza. Ezenkívül kevés a nagy teljesítményű gép, a vontatott gép, elsősorban a ne­héz talaj és a lejtős területek meg­művelésére. Ez komoly hiányt jelent mezőgazdasági gépeink rendszerében. Joggal megköveteljük, hogy ezen a téren a lehető legrövidebb időn belül javulás álljon be. Halaszthatatlanul meg kell oldani a pótalkatrészgyártás kérdését is. Elvtársak! Az állattenyésztési feladatokat a 6. ötéves tervidőszakban egészében véve sikeresen teljesítették. Az elmúlt há­rom évben túlteljesítettük a baromfi­hús- és a tojás termelésének tervét. Az utóbbi két évben minden kerületben meggyorsult a szarvasmarha és a juh­állomány növekedése. Komoly probléma azonban az, hogy * kitűzött céloktól eltérően a marha­hústermelés csak lassúbb ütemben nö­vekszik. Ez szükségessé tette a sertés- és a baromfitenyésztés ütemének növe­lését, ami növelte az abraktakarmány- fogyasztást. Másik kedvezőtlen jelen­ség az, hogy csaknem teljesen stagnál az állatok termelőképesége, különösen a súlygyarapodás. Az előirányzott terv­mutatók eléréséhez több állatra, takar­mányra és kapacitásra van szükség, s ez negatívan befolyásolja a termelés hatékonyságát. A fogyasztóknak szánt állattenyész­tési termékek szállítása terén az 1979 és az 1980. évre kitűzött terv megkö­veteli, hogy a következő két évben 10 százalékkal növeljük a vágóállatok fel­vásárlását, ezen belül a vágómarha­felvásárlást 11,5, a tejfelvásárlást 9,4 százalékkal, s tovább fokozzuk a ba­romfi és a tojás felvásárlását. E célból javítani kell az állatok takarmányozá­sát, növelni kell az állatállományt, fő­ként a hízómarha- és a tehénállo­mányt, s fokozni kell a súlygyarapo­dást és a szarvasmarha átlagos vágó­súlyát. Erre kell összpontosítani az irányítás minden szintjén a párt- és az állami szervek politikai szervező mun­káját, különösen a lemaradó vállalat toknál. Az egységes íöldművesszövetkezetek és a2 állami gazdaságok szakemberei­től és vezető dolgozóitól, valamint az állatorvosi és a törzstenyésztő szolgá­lat dolgozóitól, igényesebben kell meg­követelnünk a felelősséget az e téren elért eredmények javulásáért. A szarvasmarha-állomány sűrűsége prob­lémájának rendezésével kapcsolatban, különösen a földművesszövetkezetek­ben, ahol részben emiatt nem használ­ják ki célszerűen a potenciális tömeg- takarmány-forrásokat céltudatosan és tervszerűen kell megszervezni a szarvasmarha-állomány egy részének áthelyezését egyes járások és kerüle­tek között, s meg kell szüntetni azt a káros gyakorlatot, hogy az állomány újra termelése terén egyes kerületek és járások saját határaik közé zár­kóznak el. Az állattenyésztés, különösen a szarvasmarha-tenyésztés intenzitásának és hatékonyságának növelésére kü­lönösen a kelét-szlovákiai kerületben és a közép-szlovákiai kerület néhány járásában kell rendkívül nagy gondot fordítani. A nyugat-szlovákiai kerület figyelemreméltó eredményeket ér el a tejhozam növelésében, de még itt is ko­moly fogyatékosságok vannak a szarvasmarha-állomány sűrűségének növelése és a marhahústermelés növe­lése területén. A mi sajátos körülmé­nyeink között a legelők hasznosításá­nak és az egyébként félhasznál hatatlan takarmányforrások mozgósításának egyik járható útja a juhtenyésztés fej­lesztése. Az idén is folytatni kell az anyajuhállomány növelését, és tovább kell javítani a juh tartás megszervező sét és színvonalát. Az állattenyésztési feladatok teljesi tésének égető és igen komoly problé­mája már több éve a túlságosan nagy abraktakarmány-fogyasztás. Ez már összefügg a takarmánykeverékek gyen­ge minőségével, amelyet a fehérjék és más hatékony anyagok nem elégséges részaránya, valamint a termelés, a rak­tározás, a szállítás és a gondatlan bá­násmód idéz elő. A jelenlegi helyzet javítása elkerül­hetetlenül megköveteli, hogy a vezető dolgozók, főként a takarmányiparban, az egyes kerületekben, járásokban és mezőgazdasági vállalatoknál dolgozó kommunisták elsőrendű gazdaságpoliti­kai feladatnak tartsák a szemes takar­mányok ésszerű hasznosítását. A takar­mányiparban rugalmasan kell meg­szervezni a takarmánykeverék-gyártó üzemek kiegyensúlyozott ellátását nyersanyagokkal és más anyagokkal azzal a céllal, hogy biztosítsák a ta­karmánykeverékek gyártásának folya­matosságát, valamint a választék sta­bilitását. A takarmánykeverékekkel és a más szemestakarmány-forrásokkal való gazdálkodást minden járásban és mezőgazdasagi vállalatnál igényesen kell ellenőrizni, a takarmányfogyasz­tás és -hasznosítás kérdését a munka- minőségnek, valamint a zootechnikusok és az állatgondozók anyagi ösztönzésé­nek döntő kritériumává kell nyilvání­tani. Ezt annál inkább fontosnak tartjuk, mert még mindig indokolatlan különb­ségek vannak a szemestakarmány-fo- gyasztásban. A vállalatok és egész já­rások jelentős része nagymértékben túllépi a szemestakarmány-fogyasztás átlagát és megszabott normáit. 1978- ban Szlovákiában 22 járásban volt szükség négy kilogrammnál több sze­mes takarmányra a vágósertések egy kilós súlygyarapodásához. Nagy kü­lönbségek vannak az egyes vállalatok között, még az élenjáró járásokban is. A számítások azt mutatják, hogy a ta­karmányfogyasztás szintkülönbségeinek kiegyenlítéséhez szlovákiai átlagban 40 dkg-mal kellene csökkenteni az 1 kg sertéshús előállításához szükséges abraktakarmány mennyiségét. Nagy tartalék ez, kihasználásáért határozott küzdelmet kell vívni. Ez egyúttal an- oak az útja is, hogy leküzdjük az ál­lattenyésztés extemzív jellegét és javít­suk a gazdálkodást, egyszersmind hoz­zájáruljunk az egész mezőgazdasági termelés hatékonyságának növeléséhez. A hús és más állattenyésztési ter­mékek termelésének növelése céljából Szlovákia-szerte tevékenyen támogatni kell azokat a kormányintézkedéseket, amelyek a kisáliattenyésztőket a te­nyésztés bővítésére és szerződéses állat­tartás útján történő szállításokra ösz­tönzik. Amikor értékeljük az elmúlt három évben e téren elért eredményeket, ki kell emelnünk, hogy a kongresszusi dokumentumokkal összhangban a hegy­vidéki és hegyaljai körzetekben sikere­sen teljesítjük a szövetkezetesítés befe­jezésének programját. A földművesszö­vetkezetek és az állami gazdaságok földalapja az elmúlt három .ívben 56 000 hektárral nőtt, s a szocialista szektor ma már a mezőgazdasági föld­terület több mint 94 százalékán gaz­dálkodik. A tapasztalatok e feltételek között is bizonyítják a szocialista nagyüzemi termelés ejőnyeit. Hatékonyabban kell azonban támogatni a nagyüzemi ter­melés fejlesztését lehetővé tevő anya­gi műszaki előfeltételek megteremtését, beleértve a szükséges gazdasági-mű­szaki módosításokat, és az újonnan szo­cializált föld termékennyé tételét. Arra számítunk, hogy a szocializálás prog­ramját már az idei és a jövő évben megvalósítják, emellett azonban külön- külön kell megvizsgálni a földek ész­szerű felhasználását a legszélsősége­sebb termelési viszonyok között, pl. a mezőgazdasági és az erdei földalap ha­tárán. Elvtársak 1 Az élelmiszeripar feladatainak telje­sítését döntő mértékben befolyásolták a mezőgazuaság nyersanyagszállításai. Az élelmiszeripari termelés az elmúlt három évben 12,6 százalékkal nőtt, ezen belül a baromfifeldolgozó, vala­mint a malom- és a sütőipar túlteljesí­tette tervét, s lényegében a tej- és a húsfeldolgozó Ipar is teljesítette fel­adatait. jelentős azonban a lemaradás a cukor- és a konzerviparban, főként a cukorrépa, a zöldség és a gyümölcs felvásárlásának nagy kiesései miatt. Ennek ellenére a-piac szükségleteit si­került kielégíteni, s teljesítettük az élelmiszerszállítások tervét a kiskeres­kedelmi hálózatban. Ez lehetővé tette, hogy egyes helyi és átmeneti ellátási kilengésektől eltekintve folyamato­san ellássuk a lakosságot, és meg­őrizzük az élelmiszerpiac konszolidált- ságát. Bizonyos előrehaladást értünk el a nyersanyagok hasznosításában, a ter­mékek minőségéneik javításában és egé­szében véve a termékfelújítás folya­mata is sikeres. Ígv joggal dicsérhet­jük az élelmiszeripari dolgozókat, an­nál is inkább, mert számos üzem gön­gyöleghiánnyal, szállítási nehézségek­kel, nyersanyaghiánnyal küzd, egyes termelési fázisok és kapacitások túl­terheltek, s mégis teljesítik feladatai­kat. Az idei állami terv az élelmiszeripari termelés 5,4 százalékos növelését, a jö­vő évi pedig 4,8 százalékos növelést irányoz elő. Tovább kell növelni a tel­jesítményt a hús-, a baromfi-, a tej- és a konzerviparban, különösen a zöld­ség- és a gyümölcsfeldolgozásban. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, az élelmiszeripar vezérigaz­gatóságai és vállalati igazgatóságai, valamint a gépek és a csomagolóanya­gok szállítói kötelesek tevékenyen meg­oldani azokat a problémákat, amelyek az energiaellátás kedvezőtlen helyzete következtében merültek fel, mégpedig oly módon, hogy ez ne okozzon ne­hézségeket az élelmiszer-termelésben és a lakosság ellátásában. Törekedniük kell továbbá az eddigi lemaradás mi­nél gyorsabb bepótlására. Tartós feladat az, hogy az élelmi- szeripari termékek minőségét javítsuk és választékát gazdagítsuk a fogyasz­tók elvárásaival és az igényes export­feladatokkal összhangban. A termékfel­újításban nagyobb gondot kell fordí­tani a nyersanyagok hasznosítására, beleértve az ún. széles keresztmetsze­tű nyersanyagok hatékonyabb felhasz­nálását. Ezzel összefüggésben ismét hangsú­lyozni kell, hogy az élelmiszeripari /Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom