Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-28 / 74. szám, szerda

Az SZLKP KB Elnökségének jelentése az SZSZK mezőgazdaságában és élelmiszeriparában a XV. pártkongresszus és az SZLKP kongresszusa határozatának teljesítéséről és a további feladatokról SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK 1979. MÁRCIUS 27-1 ÜLÉSÉN ELŐTERJESZTETTE JÁN J A N í K, AZ SZLKP KB ELNÖKSÉGÉNEK TAGJA, A KB TITKÁRA Tisztelt elvtársak! Áprilisban lesz három éve annak, hogy tanácskozott a CSKP XV. kong­resszusa, amely a XIV. pártkongresz- szus programjára alapozva az új fel­tételekkel és feladatokkal összhang ban kidolgozta és jóváhagyta a fejlett szó cialista társadalom építésének ptog ramját. Az elmúlt időszakl»an pártunk és az egész társadalom a kongresszusi ha­tározatok megvalósítására törekedett A népgazdaság fejlesztésében túlsúly­ban voltaik a pozitív tendenciáik. A XV pártkongresszus programjának va­lóra váltása során tovább mélyült a dolgozóknak, testvéri nemzeteinknek és nemzetiségeinknek, valamint a párt­inak és a népnek az egysége. Tovább szilárdult Csehszlovákia' nemzetközi helyzete. Ezeket az eredményeket igényesebb és bonyolultabb körülmények között értük el. Ez fokozott igényeket tá­masztott a párt tevékenységével, poli­tikai szervező és eszmei-nevelő mun­kájával szemben, amely a fejlett szo­cialista társadalom építésével össze függő feladatok teljesítését célozza. Ezért a CSKP Központi Bizottsága az alacsonyabb szintű pártszervektől és -szervezetektől és minden kommunis­tától bíráló igényességet követel meg. megköveteli továbbá a gyenge helyek, a tartalékok és a fogyatékosságok fel­tárását, a megoldások keresését s a további utak és eljárások meghatáro­zását. Ebben a szellemben zajlott Le a CSKP KB 13. ülése, amely értékelte, hogyan teljesítette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a CSKP XV. kong­resszusának irányvonalát, elemezte a mezőgazdaság és az élelmiszeripar to­vábbfejlesztésének fő problémáit és feladatait. A CSKP KB taná csikó zásának jelen­tőségét nemcsak a kommunisták, a me­zőgazdasági és az élelmiszeripari dol­gozók értékelik nagyra; e tanácskozást egész társadalmunk úgy értékeli, hogy megnyilvánul benne a párt Központi Bizottságának nagyfokú és szüntelen gondoskodása a közélelmezés egyre igényesebb feladatainak teljesítéséről. A CSKP Központi Bizottságának 13. Elvtársak! A szocialista mezőgazdaság fejlesz­tésében elért sikerek társadalmunk szocialista fejlesztésének eredményei. E sikerek alapjait a CSKP történelmi jelentőségű IX. kongresszusa rakta le, amelynek 30. évfordulójáról rövidesen megemlékezünk. Ennek előfeltételeit a dolgozó nép által a hazai és a külföldi reakció fölött 1948 februárjában ara­tott győzelem teremtette meg. A szocializmus építése irányvonalá­nak oszthatatlan része volt a falu szocialista átalakítása, az egyénileg gazdálkodó földművesek áttérése a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésre. Csehszlovákia Kommunista Pártja az említett irányvonal teljesítése so­rán alkotóan alkalmazta és érvénye­sítette hazánk körülményei között a lenini szövetkezeti terv eszméit. A me­zőgazdaság szövetkezetesítésének törté­nelmi feladatával összhangban maga­tartását az első csehszlovák köztársa­ság tapasztalataiból, a nemzeti demok­ratikus forradalom időszakából és a földreformból kiindulva határozta meg. Köztudott, mennyire könyörtelen harcot kellett a kommunistáknak a Februári Győzelem előtt vívniuk a reakcióval, hogy a föld a nagybirto­kosok, a kollaboráns árulók és a fa­siszták tulajdonából a dolgozók és a földnélküli parasztság tulajdonába menjen át. Pártunk céltudatos magatartása és elvhű politikája, a dolgozó parasztság követeléseinek és érdekeinek érvénye­sítése gyorsan leleplezte a reakciós erők népellenes politikáját, és növelte pártunk politikai befolyását a falvak­ban. A munkásosztály és a kis- és középparasztság szövetsége a munkás- osztály meg az összes dolgozó által 1948 februárjában aratott végleges győzelem alapja és a proletárdiktatúra szilárd alapja lett. A mezőgazdaság szocialista átalakí­tása program járnak megvalósítását a IX. kongresszus után pártunk elvá­laszthatatlanul egybekapcsolta Szlová­ülése megállapította, hogy e feladat teljesítése folyamán további sikereket értünk el annak ellenére, hogy a ö. ötéves tervidőszak első évei nem ked­veztek a mezőgazdaságnak. Az ülés kiemelte a mezőgazdaság és az élel­miszeripar fejlesztésének jelentőségét a lakosság életszínvonalának emelése és az egész népgazdaság fejlesztése szempontjából. Hangsúlyozta, hogy a CSKP XV. kongresszusán kitűzött fel­adatok teljesítése céljából még követ­kezetesebben kell kihasználni a meg­levő népgazdasági erőforrásokat, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar belső tartalékait pedig a termelés to­vábbi dinamikus növelésére kell moz gósítani. Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága mai tanácskozásának az a feladata, hogy lebontsa a CSKP KB 13. ülésének határozatait Szlová­kia viszonyaira, és kitűzze a lebontott feladatok teljesítésének útját. Az elért eredményeket bíráló igényességgel ér­tékeljük azzal a céllal, hogy a követ kező időszakban még hatékonyabban tudjuk mozgósítani tartalékainkat a CSKP XV. és az SZLKP legutóbbi kong­resszusán kitűzött feladatok teljesíté­sére, és ily módon fokozzuk Szlovákia dolgozóinak tevékeny hozzájárulását az egységes csehszlovák népgazdaság dinamikus fejlesztéséhez. kia szocialista iparosításával és gaz­dasági fejlesztésével, hogy ezen az alapon letküzdjük Szlovákia elmara­dottságát. Az idő múltával ismét tudatosítjuk, hogy nem volt könnyű megnyerni a kis- és középparasztokat a kollektív gazdálkodás eszméjének. Ez sok cél­tudatos politikai munkát, türelmet és érzékeny magatartást követelt meg. A mezőgazdaság szocialista átalakí­tása könyörtelen osztályharc közepette folyt. Különösen Szlovákiában kellett leküzdeni a parasztság kőiében na­gyon elterjedt magántulajdon-pszicho lógiát és a közös gazdálkodás iránti bizalmatlanságot. A földművesszövet­kezetek megalapításának és megszilár­dításának bonyolult folyamatában dön­tő szerepet töltött be a munkásosztály politikai-szervező munkája és káder­segítsége, szocialista államunk anyagi támogatása, a kolhozok létesítése so­rán szerzett pótolhatatlan értékű szov­jet tapasztalatok felhasználása, továb­bá a szovjet szakemberek segítsége, a szovjet tudomány és technika. Az elmúlt három évtized alátámasz­totta pártunk agrárpolitikájának he­lyességét és azt, hogy a lenini szö­vetkezeti terv iparilag fejlett ország­ban is megállja a helyét. A szocialista mezőgazdaság fejlesz­tése során tovább mélyült és fejlődött a munkás-paraszt szövetség, amely szocialista államunk alapköve. Oj osz­tály jött létre, a szövetkezeti paraszt­ság osztálya, amely bizonyította poli­tikai hűségét a szocializmushoz még a legnehezebb és a legbonyolultabb időszakban is, az 1968—69-es társadal­mi válság idején. Az elmúlt három évtizedben minő­ségileg átalakult a szocialista mező- gazdaság termelési potenciálja. 1950 óta az egy hektár termőföldre jutó állóeszközök mennyisége a hatszorosá­ra növekedett. A műtrágyafogyasztás az 1949. évi 13 kg-ról 1978-ban 243 kg-ra nőtt, a bruttó mezőgazdasági hozam Szlovákiában az elmúlt három évtizedben a 2,25-szorosára, az áru­termelés csaknem a hétszeresére nö­vekedett. A gabona hektárhozama a 2,9-szeresére, a hústermelés a 3,75-szo- rosára, a tejtermelés a 2,6-szeresére. a tojástermelés pedig a 8-szorosára nőtt. A szocialista nagyüzemi termelés a szövetkezeti parasztság és az egész társadalom életszínvonala emelkedésé­nek szilárd alapja. A szövetkezeti pa rasztság szociális ellátása eléri az ál­lami szektorban dolgozók ellátásának színvonalát. Az említett időszakban a mezőgaz­daságban dolgozók száma 902 000 ről 330 000-re csökkent, s ezzel más nép- gazdasági ágazatok munkaerőforrá­sokhoz jutottak. A szocialista mező­gazdaságban új, a dolgozó nép iránt odaadó értelmiség nőtt fel, politikailag és szakmailag rátermett és fejlett irányító káderek és szakképzett dol­gozók nőttek fel. A mezőgazdasági dolgozók több mint 10 százaléka fő­iskolai vagy középiskolai végzettségű, 15,1 százaléka pedig szakmunkás-bizo­nyítvánnyal rendelkezik. A mezőgazdaság szocialista átalakí­tása egyúttal lehetővé tette azt, hogy leküzdjük a szlovákiai mezőgazdaság nagy lemaradását Csehországgal szem­ben. Szlovákia . iparosításán kívül szemléltető példája ez a lenini nem ze ti ségi politika helyes gyakorlati ér­vén yesíté sé nek. A mezőgazdaság fejlődéivel párliu zamosan ugyancsak gyorsan fejlődött az élelmiszeripar, amely csak Szlová kiában 1950 óta több mint a hatszoro­sára növelte termelését. Az élelmiszer­fogyasztás terén az »?lsők között va­gyunk a világon. Minőségileg változnak a mezőgazda ság és más népgazdasági ágazatok kapcsolatai, amely ágazatok a mező gazdaság fejlesztéséhez 55—57 száza lékkai járulnak hozzá. A mezőgazda­ság és az élelmiszeripar döntő felada tainak teljesítése így közvetlenül függ más ágazatok anyagi-műszaki szállítá­sainak mennyiségétől és minőségétől. Forradalmi változások mentek végbe a mezőgazdasági munka jellegében és a falu életében is. A szlovákiai falu a felismerhetetlenségig megváltozott. Az elmúlt 30 évben a falvakban sak ezer családi ház épült, a mezőgazda- sági vállalatok is jelentékeny eszkö­zöket fordítanak lakásépítésre. A ház­tartások felszereltsége és a gépkocsik száma tekintetében a falu eléri a vá­ros színvonalát. Az életszínvonal emel­kedésével párhuzamosan emelkedett a falu műveltségi és kulturális szintje is. A kulturális létesítményeik szám­aránya a falvakban jelenleg több mint 3000 közikönyvtár működik, ame­lyek évente 23 millió kötetet kölcsö nöznök. A falusi mozik száma 1100, látogatóiké 25 millió. Elvtársak! A CSKP XV. kongresszusán jóváha­gyott feladatokkal összhangban az SZLKP legutóbbi kongresszusának do­kumentumai célul tűzték ki, hogy folytatódjon a szlovákiai és a cseh­országi mezőgazdaság és élelmiszer- ipar közötti szintkülönbség kiegyenlí­tése, mégpedig a termelési erőforrá­sok és a természeti adottságok jobb kihasználásával, s ezzel Szlovákia hozzájáruljon ahhoz, hogy hazánk önellátóvá váljon gabonaneinűekből, és fokozza önellátásának mértékét az élelmiszer-termelésben. A mezőgazdasági termelés tervezett növelése, valamint a növénytermelés és az állattenyésztés kiegyensúlyozott­ságának biztosítása céljából az SZLKP legutóbbi kongresszusa célul tűzte ki, hogy a pártnak politikai-szervező munkájával, az állami szerveknek in­tézkedéseikkel és a dolgozóknak erő­feszítéseikkel törekedniük kell a föld­alap védelmére és termékenyebbé té­telére, a rétek és legelők jó minőségű tömegtakarmány-termelésre való fel­használására, a gabonatermelés hely­zetének átfogó rendezésére, a burgo­nya, a cukorrépa, a hüvelyesek és az olajos növények termelésének foko­zására. Az állattenyésztés területén a kong­resszus feladatul tűzte ki, hogy nagy gondot fordítsunk a szarvasmarha­állomány, főként a tehénállomány nö' velésére, termelékenységük sokoldalú fejlesztésére, a takarmányok, főként az abraktaikarmányok hatékony kihaszná­Az alapiskolákon kívül a mezőgaz­dasági vállalatok közvetlen támogatá­sával gyermek nevelési intézményeket építenek, amelyek lehetővé teszik a munkavállalást az anyák számára. Ha­sonló a fejlődés az egészségügyi léte­sítmények. az üzletek és a szolgáltató- üzemek létesítése terén is. Ezzel fel­számoltuk a lényeges különbségeket a város és a falu élete között. Mezőgazdaságunk szociális és gazda­sági átalakításával végrehajtottuk a szocialista forradalom egyik legfonto­sabb feladatát. A fejlődés és az idő bebizonyította, hogy ez a helyes és győzelmes út. Ez a lenini szövetkezeti eszme úttörői munkájának, az üzemi munkásság, a földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok alapítói, a gép- és traktorállomások, a felvásárló szervezetek, a biológiai szolgáltató- üzemek, a tudományos kutatóintéze­tek dolgozói, a nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek, a pártszervek és -szervezetek dolgozói és tisztség- viselői, mindazok munkájának eredmé­nye. akik lelkesen teljesítették a CSKP IX kongresszusának irányvonalát. Ezt a tevékenységüket pártunk nagyra ér­tékeli. és a mostani alkalomból is őszinte köszönetét mond érte. Ugyancsak elismeréssel tartozunk a kulturális és népművelési intézmények dolgozóinak és azoknak a művésziek­nek, akik állampolgári kötelességük­nek tartották, hogy tevékenyen és el­kötelezetten részt vegyenek ebben a történelmi átalakításban, és műveik­ben ezt az átalakulást a jövő nem­zedékek számára is megörökítsék. Meggyőződésünk, hogy a szocialista mezőgazdaság forradalmi átalakulásai továbbra is ösztönző források marad­nak számukra. Amikor nagyra becsüljük azoknak a becsületes munkáját, áldozatkészsé­gét és bátorságát, akik lerakták a szocialista mezőgazdaság alapjait, hangsúlyozni akaťjuk, hogy ugyan­ilyen igényes és felelős feladatok há­rulnak a szövetkezeti parasztság és a mezőgazdasági dolgozók jelenlegi nem­zedékére. Mezőgazdaságunkban űj mi­nőségi változások mennek végbe. Az új haladó eljárások érvényesítésével, a koncentráció, a szakosítás és a koo­peráció elmélyítésével, a tudományos­műszaki fejlesztés eredményeinek hasznosításával s a gépesítés, a ke- mizálás és a biologizálás bevezetésével a mezőgazdasági termelést ipari jelle­gűvé tesszük. Az új eljárások fokozott igényeiket támasztanak a fiatal nem­zedék szakmai és politikai felkészült-: ségével szemben. Meggyőződésünk, hogy ez a nemzedék is megbirkózik a jelenlegi és a jövő időszak Igényes feladataival, és új szintre emeli szo- c ia 1 i sta m ezőg azdaság u nkat. lására. Egyúttal kiemelte, hogy meg kell oldaui a sajátos problémákat, és mozgósítani kell a potenciális tartalé­kokat a hegyvidékeken és a hegyaljai területeken, valamint az egész közép­es ke let-szlovák iái kerületben. Az élelmiszeripar fejlesztésével és a belkereskedelmi szállításokkal ösz- szefüggő feladatok teljesítésével kap­csolatban az SZLKP kongresszusa hangsúlyozta, hogy az eddiginél job­ban kell értékesíteni a mezőgazdasági nyersanyagokat, javítani kell az élel­miszerek minőségét és bővíteni vá­lasztékukat. A mezőgazdasági termelés további iparosításával és az élelmiszeripar tervszerű fejlesztésével kapcsolatban a kongresszus rámutatott a közélelme­zés biztosításának társadalmi jelentő­ségére és ezzel összefüggésben a szál­lítóágazatok növekvő feladataira és felelősségére, elsősorban a mezőgaz­dasági és az élelmiszeripari termelés anyagi-műszaki ellátása terén. A kongresszusi határozatok lebontá­sa során az SZLKP KB, a szlovák kor­mány és a Szlovák Nemzeti Tanács szervei nagy figyelmet szenteltek a mezőgazdasági termelés, a mezőgazda- sági szolgáltatások és az élelmiszer- ipar egyes területeinek, a feladatok teljesítése ellenőrzésének, valamint az éves végrehajtási tervekkel és az idénymunkákkal kapcsolatban tett in­tézkedéseknek. (Folytatás a 4. oldalon) I. Pártunk mezőgazdasági politikájának harmincéves győzelmes útja II. A CSKP XV. és az SZLKP legutóbbi kongresszusán elfogadott határozatok teljesítése a 6. ötéves tervidőszak első három évében, valamint az 1979. és az 1980. évi feladatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom